„Könyvelőkkel a duális képzésért” oktatási anyag 2019.01.15.-16. Készítette: Lászlóné Szép Györgyi

I. A képzőhellyé válás folyamata

A gyakorlati képzést befolyásoló jogszabályi háttér, irányadó jogszabályok 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésnek támogatásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról, 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

A gyakorlati képzést befolyásoló jogszabályi háttér, irányadó jogszabályok 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 280/2011. (XII. 20.) kormányrendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról 4/2002(II. 26.) OM rendelet az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről 353/2017. (XI. 29.) Korm. rendelet a 2018/2019. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2018/2019. tanévben a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 230/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről

Általános iskola sikeres befejezése Gimnázium 9. – 12. évfolyam érettségi Szakgimnázium (Szakközépiskola) 9. – 12. évfolyam Szakmai érettségi + Mellék-szakképesítés Szakközépiskola (Szakiskola) 9. – 11. évfolyam OKJ szakma Szakiskola (Speciális szakiskola) 9. – 12. évfolyam OKJ szakma, rész szakképesítés + 2 év Érettségi vizsga + 1 év Technikus képzés 13. évfolyam Főiskola, egyetem + 2 év Technikus képzés 13. - 14. évfolyam

Általános iskola sikeres befejezése Szakgimnázium 4+1 év (9. – 12.) Szakközépiskola 3+2 év (9. – 11.) Pl.: Pl.: Szakgimnázium (9. – 12.) Kereskedelem ágazat (XVI.) Szakmai érettségi + Mellék-szakképesítés: eladó Szakács, gépi forgácsoló okj-s végzettség + 2 év Érettségi vizsga + 2 év vendéglátásszervező, gépgyártástechnológiai technikus + 1 év Kereskedő vagy kereskedelmi képviselő

A képzőhellyé válás lépései a vállalkozó szemszögéből A gyakorlati képzés célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történő elsajátítása és a tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítése. A gyakorlati képzés megvalósulhat az iskolai tanműhelyben, az ágazati képző központban vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél, egyéb szervnél vagy szervezetnél. A gyakorlati képzés külső képzőhelyen folyhat: tanulószerződés, együttműködési megállapodás keretében.

Az együttműködési megállapodás A tanuló gyakorlati képzése a szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha: a SZVK-ban a gyakorlati képzésre előírt képzési idő 40 %-nál kevesebb, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg, a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a képzési idő legfeljebb 40 %-ban, a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor, (évközi gyakorlatra is) a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető. (Pl.: Nappali nem költségvetési támogatott képzés)

Az együttműködési megállapodás Az együttműködési megállapodást kötő szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően a nyilvántartást vezető szervvel együttműködve, folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétét a gyakorlati képzést folytató szervezetnél, valamint gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek megfelelően történjen. A szakképző iskola a gyakorlati képzés megkezdését megelőzően igazolást állít ki a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről a gyakorlati képzést folytató szervezet részére. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, megkötése, módosítása a területi kamara ellenjegyzésével válik érvényessé.

Az együttműködési megállapodás A gyakorlat típusa szempontjából alapvetően két esetet különböztetünk meg: szorgalmi időre kötött együttműködési megállapodás: az iskolai gyakorlatot kiegészítő gyakorlati képzésre kötődik a szorgalmi időszakban. összefüggő nyári gyakorlatra: ez esetben kizárólag a szorgalmi időszakot követő, összefüggő nyári gyakorlatra jön létre. A gyakorlat időtartama a nappali munkarendben tanulóknál általában 4 hét, esti munkarendben kevesebb. A pontos óraszámról az iskola tájékoztatja a gazdálkodókat. Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető.

Az együttműködési megállapodás tartalma (Szt. 57.§ ) Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell a gyakorlati képzést folytató szervezetnél gyakorlati képzésben részt vevő tanulók szakképesítésenkénti és évfolyamonkénti létszámát. Az iskolának kell nyilatkoznia arról, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali, az esti vagy a levelező oktatás, vagy az oktatás egyéb sajátos munkarendjében, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban folyik a képzés. Meg kell határozni, hogy a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol valósul meg a gyakorlati képzés, továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről. Az együttműködési megállapodás tartalmazza a gyakorlati képzés tartalmát, tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalást a megállapodó felek részéről. Amennyiben a gyakorlati képző nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, állami fenntartású szakképző iskola esetén az iskola, nem állami fenntartású szakképző iskola esetén az iskola fenntartója a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit – részben vagy egészben – megtérítheti a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet részére a költségvetési támogatása terhére. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját a felek az együttműködési megállapodásban rögzítik. A nem állami fenntartású szakképző iskolának nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a képzés megszervezésére az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzés keretében kerül sor.

A tanulószerződés A tanulószerződést a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő/ gyám és a tanuló gyakorlati képzését vállaló szervezet köti egymással. Az a tanuló köthet tanulószerződést aki az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, iskolai oktatás keretében vesz részt és, aki a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. Az a szervezet köthet tanulószerződést amely szerepe a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában, amelyet a gazdasági kamara vezet. Ha az adott szervezet nem szerepel a kamara nyilvántartásában, nyilvántartást vezető szerv (területi kamara) a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint a kamarai szakértő és az elméleti képzést biztosító iskola képviselője előre egyeztetett időpontban helyszíni ellenőrzés keretében győződik meg a jogszabály által előírt személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A nyilvántartásba vételnek meg kell előznie a tanulószerződés megkötését, leghamarabb a nyilvántartásba vétel napján kerülhet sor a tanulószerződés megkötésére. A tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet.

A tanulószerződés A tanulószerződés kötésének feltétele, hogy a tanuló sikeres szintvizsgával, vagy érettségivel rendelkezzen, addig iskolán kívüli gyakorlati képzés céljából kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben (KTM) köthető tanulószerződés. A KTM kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhelyvezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben. (Szt. 2. § 50. pont) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben szakképző iskola esetén a 25. életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet (kivétel: a sajátos nevelési igényű tanulók, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők). A tanuló második szakképesítés megszerzésére irányuló képzést kizárólag felnőttoktatásban kezdhet (kivétel: a sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók). A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető valamennyi munkarendben. A főállású munkaviszonyban lévő tanuló saját munkáltatójával is köthet tanulószerződést

A tanulószerződés tartalma (Szt. 48.§ ) A tanulószerződéses jogviszony kezdete a szervezetnél a biztosítási jogviszony kezdete, amely megelőzheti a gyakorlati képzés tényleges megkezdését. A tanulószerződésben meg rögzíteni kell a tanulószerződéses képzés kezdő félévére vonatkozó pénzbeli juttatást, amelyet havonta kell fizetni. Ez a mindenkori minimálbér 15%-ának és a gyakorlati képzési idő aránya szerinti szorzó alapján kerül megállapításra. A pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege, ha a gyakorlati képzési idő eléri nappali oktatás (100%) esti oktatás 60% levelező oktatás (20%) a hetven százalékot, a minimálbér 15%-ának 1,2-szerese 18% 10,8% 3,6% a hatvan százalékot, a minimálbér 15%-ának 1,1-szerese 16,5% 9,9% 3,3% az ötven százalékot, a minimálbér 15%-a 15% 9% 3% a negyven százalékot, a minimálbér 15%-ának 0,9-szerese 13,5% 8,1% 2,7% a harminc százalékot, a minimálbér 15%-ának 0,8-szerese 12% 7,2% 2,4%

A tanulószerződés tartalma A tanulószerződésben a gyakorlati képzőnek meg kell határoznia azokat a minden tanulóra egyformán érvényes szempontokat, amelyek alapján a tanulmányi kötelezettségét eredményesen teljesítő tanuló juttatását a további félévekben megemeli. Az emelés mértéke függhet a tanuló tanulmányi eredményétől, gyakorlati eredményétől, a tanuló mulasztásától. A gyakorlati képző szervezet a tanuló számára – a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül – egyéb juttatásokat és kedvezményeket is adhat. Pl. prémium, hozzájárulás az állandó gyakorlati képzési helyre történő utazáshoz. Az ilyen nem kötelező juttatások tekintetében a tanulószerződés tartalmazza a juttatás megjelölését, mértékét és a juttatás feltételeit. Ha teljesítési megbízott közreműködésére kerül sor, a tanulószerződésben rögzíteni kell a teljesítési megbízott szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének nevét, a tanuló teljesítési megbízotthoz történő átirányításának időtartamát.

Tanulószerződés megkötése A tanulószerződést lehetőleg minden év május 31-ig kell megkötni. A tanulószerződést, a módosított tanulószerződés valamennyi példányát a tanulószerződés megkötését, módosítását követő öt munkanapon belül ellenjegyzés céljából megküldi a nyilvántartást vezető szervnek, A nyilvántartást vezető szerv a tanulószerződést a megküldéstől számított 10 napon belül ellenjegyzi, ha a tanulószerződés megfelel az Szt. előírásainak. Az aláírt és ellenjegyzett tanulószerződés egy példányát a nyilvántartást vezető szerv az ellenjegyzéstől számított öt napon belül megküldi a szakképző iskolának. A tanulószerződés, a tanulószerződés módosítása az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerződésben, a tanulószerződés módosításában megjelölt naptól hatályos

Szerződés típusok alkalmazása Iskola fenntartása Képzés fajtája Szerződés típusa Állami költségvetési támogatásban részesített tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás Nem állami költségvetési támogatásban nem részesített kizárólag együttműködési megállapodás polgári jogi szerződés (javasolt)

Közhiteles nyilvántartás A gyakorlati képzést szervező szervezet székhelye vagy a gyakorlati képzési célt szolgáló telephelye szerinti illetékes gazdasági kamara vezeti. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Internet Alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszerének (ISZIIR) főoldalán mindenki számára elérhető. A közzétett adatokban történő változást a döntéstől számított 8 napon belül frissíteni kell. Tartalma a Szakképzési tv-ben meghatározott: a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, a székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, szervezet előírt adatait, a szakképesítések OKJ számmal egy időben fogadható tanulók számát szakképesítésenként nyilvántartásba vétel időpontját, a kamara nevét, székhelyét, képviselőjét, a szakértő nevét TSZ-ek, EM-ok (hatályos, megszűnt, szüneteltetett) adatai képzőhely besorolását (egyedi, KTM, változó, csoportos, stb.) teljesítési megbízott adatai (ha van)

Nyilvántartásba történő felvételi eljárás (Szt. 45. §) A nyilvántartásba vételi eljárás a gazdálkodó szervezet vagy egyéb szervezet kérelem benyújtásával indul. A kérelmet a képzőhely szempontjából területileg illetékes kamara felé kell benyújtani. Célja: a kérelmező megfelel-e jogszabályokban előírt feltételeknek, alkalmas-e tanuló gyakorlati képzésének ellátására, a tanuló szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítésére, tudja-e biztosítani a képzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az adott szakmában. A nyilvántartást vezető szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint győződik meg feltételek meglétéről. Illetékmentes Tanulószerződést csak a nyilvántartásban szereplő szervezet (gazdálkodó vagy egyéb) köthet Adatváltozást a szervezetnek 15 napon belül be kell jelentenie

Tanulók foglalkoztatásának feltételei (személyi, tárgyi, dokumentációs) Személyi feltételek A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki: megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, rendelkezik kamarai gyakorlati oktatói vizsga letételét igazoló tanúsítvánnyal, büntetlen előéletű, és nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt.

Tanulók foglalkoztatásának feltételei (személyi, tárgyi, dokumentációs) Személyi feltételek Mentesül a kamarai gyakorlati vizsga kötelezettsége alól az a gyakorlati oktató, aki szakirányú mestervizsgával rendelkezik, szakképesítés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlattal, vagy szakirányú szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, valamint legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, a Vendéglátóipar ágazatba tartozó szakképesítést olyan gyakorlati képzőhelyen oktatja, amely vendéglátóipari egységben folyik, vagy a hatvanadik életévét betöltötte. Azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a mestervizsga követelményeit a szakképesítésért felelős miniszter nem adta ki, gyakorlati oktatóként 2019. szeptember 1-jéig olyan személy is részt vehet, aki kamarai gyakorlati oktatói vizsgával nem rendelkezik, de a törvényben foglalt egyéb követelményeknek megfelel.

Tanulók foglalkoztatásának feltételei (személyi, tárgyi, dokumentációs) A tárgyi eszközök Az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott eszköz- és felszerelési jegyzék szerint történik a tárgyi eszközök (gépek, berendezések, szerszámok) vizsgálata. Az iskolai rendszerű szakképzés a szakmai és vizsgakövetelmények előírása mellett az adott iskolatípusra és szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv alapján folyik. A gazdálkodó szervezetnek a gyakorlati képzést az említett dokumentumok figyelembevételével kell megszervezni.

Az ellenőrzés eljárásrendje A hatósági eljárás jogszabályi felhatalmazása alapján, a hatóságként eljáró szerv és az eljárás más alanyainak aktív közreműködésével megvalósuló, jogilag szabályozott cselekvési rend, mely jog vagy kötelezettség megállapítására irányul A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.

Hatósági ellenőrzések típusai Bevezető ellenőrzés (Szt. 45. §) Kérelemre indul A bevezető ellenőrzés a képzést megelőzően lebonyolításra kerülő eljárás, mikor az adott szakképesítés tekintetében a képzőhely jogszabályi feltételek szerinti felkészültségét ellenőrzik a vizsgálatot végzők. Ez az ellenőrzési forma a nyilvántartásba vétel feltétele. Köztes ellenőrzés (Szt. 60. - 61. §) Megkeresés alapján vagy hivatalból (ellenőrzési terv) indul Köztes ellenőrzésre a képzési időszak alatt, a képzésre vonatkozó jogszabályi feltételek betartásának vizsgálata céljából kerül sor

Bevezető ellenőrzés A bevezető ellenőrzés vizsgálati szempontjai, bemutatandó dokumentumok: A képzőhely (telephely) szakhatóság által kiadott működési, illetve telephely engedélye, vagy bejelentési kötelezettség teljesítésének igazolása, amennyiben tevékenysége miatt szükséges; Gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként részt vevő személy szakképesítésnek megfelelő szakirányú végzettségét, mentességét igazoló dokumentumok; Gyakorlati oktató hatósági erkölcsi bizonyítványa a büntetlen előéletről; Oktatni kívánt szakmához tartozó szakmai és vizsgakövetelmény, kerettanterv/gyakorlati képzés tematikájának bemutatása; Megfelelően előkészített foglalkozási napló, munka-, balesetvédelmi napló; Az oktatni kívánt szakmához szükséges eszközök, felszerelések az SZVK meghatározott eszköz- és felszerelési jegyzéke szerint; A tanulók képzésénél használt eszközök megfelelő műszaki állapotának biztonságtechnikai előírásoknak való megfelelőségének vizsgálata meglévő bizonylatok (érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv) vagy szemrevételezés alapján.

Köztes ellenőrzés során vizsgálandó dokumentumok Alapító okirat Bérleti szerződés vagy tulajdoni lap másolat  Működési, illetve telephely engedély  A gyakorlati oktatással megbízott személy szakirányú képesítését igazoló okirat A gyakorlati oktatással megbízott személy legalább 5 éves szakmai gyakorlatát igazoló dokumentum  A gyakorlati képzéssel megbízott személy nyilatkozata a büntetlen előéletről  Gépkönyvek, kéziszerszámok bevizsgálásának igazolása   Tanulószerződés (együttműködési megállapodás, teljesítési megbízotti szerződés) Foglalkozási napló Munkavédelmi oktatás dokumentumai Szakmai és vizsgakövetelmény  Szakképzési kerettanterv, szakképző iskola pedagógiai programja, helyi tanterve  Kötelező juttatások átvételének igazolása (havi ösztöndíj banki utalása, étkezés, munkaruha) Felelősségbiztosítás Szakképzésre vonatkozó hatályos jogszabályok gyűjteménye

Alap fogalmak Gyakorlati képzést szervező: A gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős szakképző iskola vagy a szakképzési törvény szerint nyilvántartásba vett gyakorlati képzést folytató. Gyakorlati képzést folytató: Gyakorlati képzési tevékenységét iskolai tanműhelyben, vagy együttműködési megállapodás, tanulószerződés alapján ténylegesen folytató, a gyakorlati követelményekre való felkészítést végző szerv, amely lehet a gyakorlati képzést szervező is. Egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre. Pályaalkalmassági követelmény: a szakképzésbe történő bekapcsolódás – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott – azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a választott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára és a választott tevékenység, foglalkozás ellátására.

Alap fogalmak Első és második szakképesítés: Az OKJ-ban szereplő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszervezett állam által támogatott képzésben megszerzett első és második államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít. Harmadik és további szakképesítés: Az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már kettő meglévő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszervezett állam által támogatott képzésben megszerzett államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg. Tanév: Az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31- éig tartó időszak. Tanítási év: Ha a törvény másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak, az érettségi és a szakmai vizsga évét kivéve.

Alap fogalmak Gyakorlati képzés: A szakmai képzésnek az iskolai tanműhelyben, gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél, egyéb szervnél vagy szervezetnél folyó azon része, amelynek célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történő elsajátítása és a tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítése, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzési kerettanterv határoz meg. Összefüggő szakmai gyakorlat: Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része. A szorgalmi időszakot követően kerül megszervezésre. Felnőttoktatás: A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. Felnőttképzés: Felnőttképzésnek csak az iskolarendszeren kívül folytatott szakmai, nyelvi és egyéb (általános) képzéseket nevezzük.

Alap fogalmak Gazdálkodó, vagy egyéb a képzést végző szervezet: hivatalos központi egysége, székhelye, amely nem minden esetben működik képzőhelyként. Az általános adatok, általános információk felvételezése, a képzés jogi formájának vizsgálata folyik ezen a szinten. Oktatási szünet: Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt - a szakmai gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével - gyakorlati képzés nem szervezhető. A tanítási év utolsó napját követően szakképző iskolában legalább 30 összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Pihenőidő: A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább 16 óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként azokban a tanévekben, amelyekben a 19. életévét még nem tölti be, legalább 35 nap, ezt követően legalább 30 nap pihenőnap illeti meg. A pihenőnapot munkanapokban kell számítani. A pihenőnap kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet kiadásának rendjére.

Alap fogalmak A tanuló-előszerződés A tanuló-előszerződés kötésére az első szakképzési évfolyamot megelőző évfolyam október-április időszakában kerülhet sor. A gyakorlati képző és a tanuló a tanuló-előszerződés megkötésével arra vállalnak kötelezettséget, hogy a gyakorlati képzés céljából tanulószerződést kötnek. A nyilvántartásba vett tanuló-előszerződéssel rendelkező tanulót azonos eredmény esetén előnyben kell részesíteni a szakképző iskola által meghirdetett képzésekkel kapcsolatos felvételi eljárásban. A tanuló-előszerződés megszűnik a tanulószerződés megkötésekor, valamint - amennyiben nem került sor tanulószerződés megkötésére.

Országos Képzési Jegyzék (6. §) Az azonosító szám felépítése: Az OKJ-ben szereplő szakképesítések, rész-szakképesítések, szakképesítés-ráépülések azonosító száma 7 számjegyből áll, mely az alábbiak szerint tevődik össze: az 1-2. számjegy a szakképesítés szintje, a 3-5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe, a 6-7. számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma Szakképesítés: Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult, illetve más szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat. Rész-szakképesítés: Legalább egy munkakör ellátására képesít, szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza. Szakképesítés-ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(oka)t tartalmaz, újabb munkakör(ök) ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet.

Szakmai- és vizsgakövetelmény (7. §) A szakképesítésért felelős miniszter rendeletben jelenteti meg! Tartalmazza: a szakképesítés OKJ-ban szereplő azonosító száma, megnevezése és a hozzárendelt FEOR-szám a bemeneti kompetenciát a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, a munkaterület leírását megszerzéséhez szükséges időtartamot az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát szakképzési évfolyamok számát, a szintvizsga szervezésének legkésőbbi időpontját szakmai követelménymodul(ok) azonosító számát komplex szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék

Szakképzési kerettanterv (8. §) Iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó szakképzési kerettanterv szerint folyik A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakközépiskolai képzés kilencedik- tizenegyedik évfolyamán szakképesítésenként a szakmai elméletre, valamint az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre adja ki. Tartalmazza: a szakképzés jogi hátterét a szakképesítés alapadatait belépés feltételeit szakképzés szervezésének személyi és tárgyi feltételeit óratervét nappali rendszerű oktatásrnak szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, gyakorlati tantárgy oktatása milyen helyszínen történhet

Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely erre a célra létrehozott vagy átalakított a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben elkülönített a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.

„12 fős szabály” Az egyéni vállalkozó, valamint a mikro- vagy kisvállalkozás egyidejűleg legfeljebb 12 hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet, kivéve, ha a nyilvántartást vezető szerv igazolást állított ki számára arról, hogy más gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulónak nem tud gyakorlati képzőhelyet biztosítani. Az igazolás a gyakorlati képző számára kerül kiadásra, amelynek birtokában 12-nél több hatályos tanulószerződése is lehet egyszerre. A 12 fős szabály nem tanműhelyenként/képzőhelyenként és nem szakmánként, hanem összesen értendő. Ha a gazdálkodó szervezetnek több tanműhelye vagy képzőhelye is van, akkor is 12 fő tanuló lehet nála egyidejűleg. A hatályos tanulószerződések számába azonban nem kell beleszámítani a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat, illetve a 2018. január 1-je előtt kötött tanulószerződéseket.

Teljesítési megbízott együttműködés A gazdálkodó szervezet csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel: Ebben az eseten megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel, akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. A tanulószerződésben kötelező adatok teljesítési megbízottal kapcsolatban. Az átirányítás időtartama a gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet. A teljesítési megbízott a költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott nem érvényesítheti a gyakorlati képzési normatívákat. A teljesítési megbízotti megállapodás kötelező tartalmi elemek. A teljesítési megbízott megnevezését, a gyakorlati képzés helyszínét, adószámát, képviselőjének nevét valamint az átirányítás időtartamát. Tartalmi elemek, a tanulószerződésben feltűntetett adatok nem = TM megállapodással. Példa TM-re logisztikai szállítmányozási ügyintéző. Bev határozatban szerepelni kell!

Teljesítési megbízotti együttműködés A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (6) bekezdésének értelmében a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés esetén a teljes gyakorlati képzési idő 5%-át kitevő időtartamban a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő (törvényes képviselő) – vagy a gyakorlati képzést folytató szervezet kezdeményezésére gyakorlati tananyagtartalmak szakképző iskolában történő elsajátítására kerül sor a szakképző iskola vezetője által a gazdasági kamara – a gyakorlati képzés feltételrendszerének megfelelőségére vonatkozó – véleményének kikérésével meghozott döntés alapján. Teljesítési megbízott (iskola) felé átadott összeg mértéke: kormányrendeletben meghatározott normatíva alapján számított összeg - a megbízó által a tanulónak ezen időszakra is fizetett juttatással és járulékaival csökkentett - arányos része illeti meg átirányított időszakra vonatkozóan.

II. jogok és kötelezettségek a tanulóképzésben

Gazdálkodó szervezet kötelezettségei a tanulószerződés megkötésével A gazdálkodó szervezet kötelezettséget vállal, hogy a tanuló számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik, a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére felkészíti. A tanulót a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti. (Szt. 48. § (2) bekezdés) A gazdálkodó szervezetnek biztosítani kell a tanulót megillető: pénzbeli juttatást a tanulószerződés teljes időtartamára, beleértve az oktatási szüneteket is (Szt. 63.§ és 64. §. (3)), kedvezményes étkeztetést, útiköltség-térítést, munkaruhát, egyéni védőfelszerelést, tisztálkodási eszközt és kötelező juttatásokat (Szt. 68. § (1)), a teljes képzési időre felelősségbiztosítást (Szt. 70. § (3)) rendszeres orvosi vizsgálatokat (Szt. 35.§ (3)) szünetet és felkészülési időt (Szt. 66. §).

A tanuló kötelezettségei a tanulószerződés megkötésével A tanuló kötelezettséget vállal arra, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja, a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja, a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja. Nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gyakorlati képzést szervező szervezet jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné. A tankötelezettség az iskolába járással, vagy, gyámhatósági véleményezést követően magántanulóként is teljesíthető. Magántanulót a szakképző iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés alól felmenteni nem lehet (Nkt. 55.§ (2)) Hiányzását, mulasztását köteles igazolni.

Tanulói mulasztások A szakmai gyakorlati képzés teljesítése a tanuló számára kötelező! A szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzés esetében: Az igazolt és igazolatlan mulasztás egy tanévben meghaladja az összes gyakorlati képzési idő 20%-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. (Mulasztás – évfolyam ismétlés kapcsolata.) A szorgalmi időszakon kívüli összefüggő gyakorlati képzés esetén: Az igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő 20%-át. (Igazolatlan < 5 %) Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. 20 % = tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette. Igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. (szakképző iskola nevelőtestülete a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára) Összefüggő: igazolatlan mulasztása nincs, vagy nem haladja meg 5 %- ot és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet. A nyári gyakorlat esetében a pótlásra időt kell hagyni!

A tanulószerződés módosítása, javítása A tanulószerződést a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő/gyám hozzájárulásával) és a szervezet csak közös megegyezéssel vagy egyezséggel, írásban módosíthatja. A tanulószerződés módosítását a gyakorlati képzést ellátó szervezet köteles a területi kamarának beküldeni ellenjegyzésre. A tanulószerződést módosítani kell, ha a szerződéses feltételekben a felek jogait vagy kötelezettségeit érintő lényeges változás történik (képzés várható befejezése, képzőhely- változás, pénzbeli juttatásban vagy annak egységes szempontrendszerében történő változás). Nem kötelező módosítani a tanulószerződést, ha a tanulószerződés adataiban változás áll be, de nem érint jogokat és kötelezettségeket (telefonszám, fax, e-mail cím, lakcím, gyakorlati képzésért felelős adatainak változása); ha a szervezet jogutódlással szűnik meg. A tanulószerződést javítani kell, ha már a tanulószerződés hatályba lépésekor valamely adat hibásan került feltüntetésre a tanulószerződésben (elírás, helytelen információ, tévesen feltüntetett adat). Javítás esetén a tanulószerződés minden példányát be kell kérni, javíttatni, a szerződő feleknek aláírni.

Tanulószerződés szüneteltetése A tanulói jogviszony szüneteltetése esetében a tanulószerződés is szünetel. A tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg, és nem terhelik a feleket. Nem értelmezhető a szakképzési hozzájárulási kötelezettség gyakorlati képzéssel való teljesítése. (Normatíva nem számolható el.) A szünetelés ideje a tanuló szolgálati idejébe sem számít bele, nem történik részére kifizetés, járuléklevonásra sem kerül sor. Szülési szabadság ideje alatt a tanulószerződés szünetel, de a tanulói jogviszony nem feltétlenül! Külföldi gyakorlat speciális esete, nem szünetel a jogviszony!

Tanulószerződés megszűnése A tanuló a befejező szakképző évfolyamot sikeresen teljesíti, komplex szakmai vizsga utolsó napján. A szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonyának megszűnésének napján. A gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján. Eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján(GSZ). Közös megegyezéssel, a közös megegyezésben megjelölt napon. Felmondás esetén a felmondás közlésétől számított 15. napon. Azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján. A tanuló halála napján. Tanulói jogviszony és TSZ megszűnés eltérhet a sikertelen vizsga esetén! Azonnali hatályú felmondás esetei: a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi. Ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére. Nem szüntethető meg a TSZ Szülési szabadság (6 hónap-24 hét) , táppénz alatt nem. Más gyakorlati képzést szervezőnél a tanuló foglalkoztatása biztosított.

Tanulószerződés megszűnése A tanuló a tanulószerződést a nyilvántartást vezető szervvel történt egyeztetést követően, jogszabálysértésre hivatkozva a jogszabálysértés pontos megjelölésével azonnali hatályú felmondással felmondhatja. Az egyeztetésnek ki kell terjednie a tanuló által megjelölt jogszabálysértés körülményeinek tisztázására. A tanulószerződést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi, és emiatt lehetetlenné válik vagy jelentős akadályba ütközik a tanuló komplex szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a gyakorlati képzés további biztosítása a tanuló részére. A gyakorlati képzést szervező szervezet azonnali hatályú felmondással abban az esetben is megszüntetheti a tanulószerződést, ha a szakképző iskola a tanulót a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére. A gyakorlati képzést szervező szervezet az azonnali hatályú felmondást köteles indokolni, az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie Tanulói jogviszony és TSZ megszűnés eltérhet a sikertelen vizsga esetén! Azonnali hatályú felmondás esetei: a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi. Ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére. Nem szüntethető meg a TSZ Szülési szabadság (6 hónap-24 hét) , táppénz alatt nem.

Tanulószerződés megszűnése A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel a tanuló betegségének időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig, üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt, a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig. A gyakorlati képzést szervező szervezetnek a tanulószerződés megszűnéséről értesíteni kell a nyilvántartást vezető szervet és a szakképző iskolát. A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésekor a tanuló részére igazolást köteles kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről. Tanulói jogviszony és TSZ megszűnés eltérhet a sikertelen vizsga esetén! Azonnali hatályú felmondás esetei: a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi. Ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére. Nem szüntethető meg a TSZ Szülési szabadság (6 hónap-24 hét) , táppénz alatt nem.

Együttműködési megállapodás módosítása Az együttműködő megállapodást a felek csak közös megegyezéssel módosíthatják. Az együttműködési megállapodást módosítani kell: a tanulói létszám változása, az együttműködő felek közötti további feladatok, kötelezettségek módosulása, a gyakorlati képzési költségek felek közötti viselésének, megosztásának és átadásának módjában történt változás esetén. Az együttműködési megállapodást nem kell módosítani ha a tanuló képzése véget ért. Az együttműködési megállapodás megszűnéséről a felek értesítik a területileg illetékes kamarát. Tanulói jogviszony és TSZ megszűnés eltérhet a sikertelen vizsga esetén! Azonnali hatályú felmondás esetei: a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi. Ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére. Nem szüntethető meg a TSZ Szülési szabadság (6 hónap-24 hét) , táppénz alatt nem.

Kártérítési felelősség A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gyakorlati képzést folytató szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni. A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének 50 % -át köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. A gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője - a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére - felelősségbiztosítást köteles kötni.

II. jogok és kötelezettségek a tanulóképzésben

Tanulói juttatások Pénzbeli juttatás A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére kizárólag a tanulószerződés alapján, míg a gyakorlati képzést folytató szervezet az Szt. 56. §- ban foglaltak szerint a gyakorlati képzésben együttműködési megállapodás alapján és nappali rendszerű oktatásban vagy nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő tanuló részére a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére köteles fizetni. A tanuló pénzbeli juttatását az igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.

Tanulói juttatások Egyéb juttatások A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben megilletik a következők: kedvezményes étkeztetés: a tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést (meleg, kivételesen indokolt esetben hideg élelem) vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani a helyileg szokásos módon. útiköltség-térítés: útiköltség-térítés jár a tanulónak a lakóhelyéről a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetőleg a beszámolóra és vissza történő utazásához, ha azok megszervezésére nem a szakképző iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor. tisztálkodási eszköz és munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha): a tanuló számára az alapvető higiénés feltételek, tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg azonos munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt. térítés-mentes juttatások: átmenetileg a székhelyén, illetve az állandó gyakorlati képzési helyén kívül lévő munkahelyen szervezett gyakorlati képzés esetén, napi háromszori - térítési díj nélküli - étkezés, szállás és utaztatás illeti meg a tanulót.

Tanulói juttatások A tanuló rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálatáról a képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőjének gondoskodnia kell. A vizsgálatot a gyakorlati képzés megkezdése előtt, illetve jogszabályban meghatározott rendszerességgel kötelező elvégezni. A tanulót a gyakorlati képzést szervezőnek a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva a munka-, baleset- és a tűzvédelmi naplóban, írásban kell rögzíteni. A tanulókat a munkavállalókkal azonos módon el kell látni – a tevékenység jellegének megfelelően előírt – egyéni védőeszközzel, és szükség szerint védőitallal is.

Opcionális juttatások A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatásokat is adhat. a tanulót a gyakorlati képzés során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban, egyéb más juttatásban vagy szociális támogatásban is részesíthető.

Juttatások adóvonzata Szja tv. 1. melléklet 4.11. a szakképző iskolai tanulónak, a felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, hallgatói munkaszerződés alapján és a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, továbbá a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény vagy a szakképzésről szóló törvény alapján a szakképző iskolai tanulónak nyújtott ösztöndíj; 4.37. a szakképzésről szóló törvény és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet alapján a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján biztosított nem pénzbeli juttatások, ideértve az utazási költségtérítést is;

Az együttműködési megállapodás - pénzbeli juttatás Az együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzésen részt vevő tanuló a társadalombiztosítás rendszerében nem minősül biztosítottnak, ezért a foglalkoztatással (képzéssel) összefüggésben bejelentési kötelezettség nincs. Biztosítási jogviszony hiányában a tanulónak járulékfizetési kötelezettsége nem merül fel. Az összefüggő szakmai gyakorlat során a tanulónak minden megkezdett hét után legalább a mindenkori legkisebb minimálbér 19,5%-ának egynegyede jár pénzbeli juttatásként. 2018-ban az összefüggő szakmai gyakorlat díjazása: 138 000 Ft x 19,5% = 26 910 Ft/4 = 6728 Ft/hét Teljes heti juttatás jár a tanulónak akkor is, ha nem hétfőn kezdi meg a gyakorlatát, hanem a hét bármely napján (akár pénteken).

A tanulószerződés - pénzbeli juttatás I. A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is. A tanuló részére járó tanulói pénzbeli juttatásból levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a munka törvénykönyvéről szóló törvénynek a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Jogalap nélküli kifizetés esetén a tanulói pénzbeli juttatást a tanulótól a munka törvénykönyvéről szóló törvényben szabályozott módon lehet visszakövetelni. A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg, kivéve ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, ilyenkor a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos (naptári nap arányos) része illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan - a tanulókat megillető juttatások részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint - csökkenteni kell.

A tanulószerződés - pénzbeli juttatás II. A tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, ha - a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve - a gyakorlati képzési idő eléri nappali oktatás esti oktatás nappali 11.-12. évf. (100%) (60%) (50%) a) a nyolcvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,3-szerese, (19,5% 29 055 Ft) (11,7% 17 433 Ft) (9,75% 14 528 Ft) b) a hetven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,2-szerese, (18 % 26 820 Ft) (10,8% 16 092 Ft) (9 % 13 410 Ft) c) a hatvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,1-szerese, (16,5% 24 585 Ft) (9,9 % 14 751 Ft) (8,25% 12 293 Ft) d) az ötven százalékot, a minimálbér tizenöt százaléka, (15% 22 350 Ft) (9,0% 13 410 Ft) (7,5% 11 175 Ft) e) a negyven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,9-szerese, (13,5% 20 115 Ft) (8,1% 12 069 Ft) (6,75% 10 058 Ft) f) a harminc százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese, (12% 17 880 Ft) (7,2% 10 728 Ft) (6 % 8 940 Ft) g) a húsz százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese, (10,5% 15 645 Ft) (6,3% 9 387 Ft) (5,25% 7 823 Ft) A szakgimnázium tizenegy-tizenkettedik évfolyamán megkötött tanulószerződés esetén a tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben a szakképzési évfolyamokra megkötött tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének 50%-a. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével emelni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.

A tanulószerződés - pénzbeli juttatás III. Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A megismételt évfolyam második félévében fizetendő tanulói juttatást az előző dia alapján kell megállapítani. A további félévekben - az újabb tanévismétlés esetét kivéve - a pénzbeli juttatás mértékének megállapítására az előző dia az irányadó. A szakképző iskola az évfolyamismétlő tanulószerződéses tanuló nevét és oktatási azonosítóját minden év szeptember 15-éig megküldi a nyilvántartást vezető szervnek. Ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti, a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanulószerződés alapján tanulói juttatásra nem jogosult.

A tanulószerződés - pénzbeli juttatás IV. Tanulótól levonandó járulékok: egészségbiztosításijárulék mértéke 7% (természetbeni 4% + pénzbeli 3%) nyugdíjjárulék mértéke 10% A tanuló pénzbeli juttatásából a munkaerő-piaci járulékot nem kell levonni. Tanuló után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5%, kedvezmény nem érvényesíthető. A tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési hozzájárulás alapjának megállapításánál nem kell figyelembe venni. A tanulószerződés alapján jogszabály szerint kötelezően kifizetett pénzbeli juttatást személyi jövedelem adó nem terheli, a kötelező mértéknél magasabb összegű kifizetés esetén a különbözet személyi jövedelem adóköteles, mely után adóbevallási kötelezettség áll fenn. A NAV elkészíti a tanulónak az adóbevallás tervezetet (célszerű átnézni).

Bejelentési kötelezettségek - Tanulószerződés A tanulószerződéses tanuló a tanulószerződésben megjelölt gyakorlati képzési időszak kezdetének napjától biztosítotti jogviszonyba kerül, amely nem feltétlenül azonos az első gyakorlatban eltöltött nappal. A tanulót a tanulószerződésben megjelölt gyakorlati képzés kezdetét megelőző napon kell bejelenteni, a T1041 bejelentésre szolgáló nyomtatványon, 1130 biztosítási jogviszony kóddal. A tanulószerződés megszűnésével, megszűnik a biztosítási jogviszony, kijelentési kötelezettség keletkezik, azzal a nappal kell kijelenteni a tanulót, a kijelentés teljesítésére 8 nap áll rendelkezésre. Szünetel a biztosítási kötelezettség, amennyiben a tanulószerződés szüneteltetésre kerül, ezt a T1041 nyomtatványon be kell jelenteni.

Bejelentési kötelezettségek – Együttműködési megállapodás Az együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzésen részt vevő tanuló a társadalombiztosítás rendszerében nem minősül biztosítottnak, ezért a foglalkoztatással (képzéssel) összefüggésben bejelentési kötelezettség nincs! Biztosítási jogviszony hiányában a tanulónak járulékfizetési kötelezettsége nem merül fel.

III. Képzés költségeinek elszámolási lehetőségei

Szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése A hozzájárulási kötelezettség teljesíthető: a) NAV által vezetett számlára történő befizetéssel, b) kizárólag iskola rendszerű, államilag támogatott gyakorlati képzés szervezésével, illetve +saját munkavállalók képzésének költségének elszámolásával. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség gyakorlati képzéssel történő teljesítésénél az Szt. hatálya alá tartozó azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző iskolában vagy szakképzési megállapodás alapján költségvetési hozzájárulással nem állami fenntartású szakképző iskolában együttműködési megállapodás, vagy tanulószerződés keretében kerülnek megszervezésre, illetve a Nft.-ben meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak, valamint duális képzés keretében, hallgatói munkaszerződés alapján szervezett szakmai gyakorlat megszervezése esetén lehetséges csökkentő tétel figyelembevétele normatív alapon. a 2018. és 2019. évi alapnormatíva: 480.000 Ft/fő/év

A képzési normatíva kiszámítása – Együttműködési megállapodás Alapcsökkentő tétel Az együttműködési megállapodás szakképzési hozzájárulást csökkentő alapcsökkentő tétele: Szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján folyatott gyakorlati képzésben érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani. 480.000/130= 3.692 Ft/tanuló/nap A tárgyévre vonatkozó alapcsökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél az alapcsökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1– 11. hónapjára vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. Ha tanuló a gyakorlati képzésen nem vesz részt normatív támogatás nem vehető igénybe.

A képzési normatíva kiszámítása – Tanulószerződés Alapcsökkentő tétel Az alapcsökkentő tétel éves összege - ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll - tanulónként azalapnormatíva (480 000 Ft) összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében az Nr. 1. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata, b) az Szt. alapján indított ba) nappali rendszerű iskolai oktatás és a nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében az Nr. 2. vagy 3. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata, bb) esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében az Nr. 2. vagy 3. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a, bc) levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében az Nr. 2. vagy 3. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a. Amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként az alapcsökkentő tétel éves összege a fentiek szerint számított havi (éves összeg/12) alapcsökkentő tételek összege.

A képzési normatíva kiszámítása – Tanulószerződés Alapcsökkentő tétel A tárgyévre vonatkozóan amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll tanulónként az alapnormatíva összege és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni, amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel éves összege a havi alapcsökkentő tételek összege. Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a havi alapcsökkentő tétel meghatározott összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. (havi alapcsökkentő tétel) hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi alapcsökkentő tétel meghatározott összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni. (naptári napi alapcsökkentő tétel) Az előleg fizetésénél az alapcsökkentő tétel havi összegét szakképesítésenkénti súlyszorzóval számolva tanulónként az alapcsökkentő tétel éves összegének 1/12 része képezi.

Tanulószerződéses éves átlaglétszám számítása A csökkentő tétel számításánál a tanulók éves létszámának az átlagát – az Szht-ban foglaltak figyelembevételével – a tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni a következőképpen: ha a tanuló tanulószerződése a hónap teljes időtartamában fennáll, akkor az adott tanuló egy főként vehető figyelembe, ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben került sor, akkor a tanuló abban a hónapban vehető figyelembe a létszámban először, amelyben a tanuló legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített (jelenléti íven aláírásával igazolta), ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni a figyelembe vehető havi tanulólétszámot. A havi tanulószerződéses tanulólétszámok számtani átlaga alapján kell számolni a tanulók éves átlag létszámának.

A képzési normatíva kiszámítása- Tanulószerződés Kiegészítő csökkentő tételek I. A tanulószerződéssel gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek esetében beruházási kiegészítő csökkentő tétel, amely az aktiválás évében - ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre a vállalkozás - érvényesíthető a beruházás értékéig, vagy normatív alapon: tanulószerződéses éves átlaglétszám * (havi tanulószerződéses tanulólétszámok számtani átlaga) 1-10 főt foglalkoztató hozzájárulásra kötelezett alapnormatíva 38 %-a (182 400 Ft/tanuló/év) 11-50 főt foglalkoztató hozzájárulásra kötelezett: alapnormatíva 18 %-a (86 400 Ft/tanuló/év) 50 főnél többet foglalkoztató hozzájárulásra kötelezett: alapnormatíva 9 %-a (43 200 Ft/tanuló/év)

A képzési normatíva kiszámítása- Tanulószerződés Kiegészítő csökkentő tételek II. az oktatói kiegészítő csökkentő tétel, amely a kis- és középvállalkozásoknál a gyakorlati képzést végző oktatók bérköltségének fedezetéhez nyújt normatív alapú hozzájárulást, tanulószerződéses tanulólétszám* alapnormatíva 21 %-a (100 800 Ft/tanuló/év ; 8 400 Ft/hó) a tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel, amely az Szt-ben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzéséhez vehető majd igénybe. tanulószerződéses tanulólétszám*alapnormatíva 25 %-a (120 000 Ft/9. évf. tanuló/év; 10 000 Ft/hó) A kiegészítő csökkentő tételek esetén az esti, levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatásra vonatkozóan nem kell arányosítani a normatív támogatást.

Hallgatókkal történő gyakorlati képzés A felsőoktatási intézmény és a külső szakmai gyakorlóhely együttműködési szerződést köthet a felsőoktatási intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlata biztosítására, valamint együttműködési megállapodást köt a gyakorlatigényes alapképzési szak esetén. A szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44.§ (1) bekezdés a) pontja szerint a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munka szerződés alapján végezhet munkát. A gyakorlatigényes alapképzési szak és a duális képzés keretében folytatott gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének gyakorlatigényes alapképzési szak esetén 100-zal, 480.000/100 = 4.800 Ft/hallgató/nap duális képzés esetén szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 75-tel, 480.000/75 = 6.400 Ft/hallgató/nap a műszaki, informatika, agrár- és természettudomány képzési területen 56-tal 480.000/56 = 8.571 Ft/hallgató/nap történő elosztásával kell kiszámítani.

Bevallás-Igénylés-Határidők A hozzájárulási kötelezettség éves bevallásának határideje: tárgyévet követő év január 12. Az előleg összegét havonta, elektronikus úton kell a NAV felé bevallani (08-as bevallásban) és megfizetni, illetve bizonyos feltételek mellett visszaigényelni a tárgyhót követő hónap 12. napjáig A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. A bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségnek az Szht. által nem szabályozott kérdéseiben és a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Visszatérítés 17-es nyomtatvány. Nulla értékű bevallás is szükséges, megoldás bevallást helyettesítő nyilatkozat.

Visszaigénylés Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészben az tanulószerződés, vagy duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzéssel teljesíti, és az alap és kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget, nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb az 5. § a) pont ab) alpontja (tanulószerződés) és c) pont cb) alpontja (duális képzés) alapján számított alapcsökkentő tételt az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

Elszámolás - speciális esetek Betegszabadság: Tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanulónak a betegség idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján 10 nap betegszabadság jár, melynek idejére a pénzbeli juttatás 70 %- t kell számolni. A betegszabadságot csak a gyakorlati képzési napokra kell figyelembe venni, az iskolai elméleti oktatás ideje nem számít bele. A normatív támogatás 100 % mértékben lehívható a gyakorlati képzők számára. Táppénz: A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítás jogszabályok szerint táppénzre jogosult. Normatíva lehívható. A táppénz ugyanúgy működik, mint egy alkalmazottnál, ami azt jelenti, hogy a tanulótól is kérni kell a táppénzes papírt, amely alapján táppénzre vehető, illetve tovább jelenthető elektronikusan a Magyar Államkincstárnak a foglalkoztatói igazolás csatolmányaként.

Elszámolás - speciális esetek Szülési szabadság: A tanulószerződés alapján a terhes és szülő tanulót a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján szülési szabadság illeti meg. A tanulónak a képzőhely részéről nem jár pénzbeli juttatás, mert csecsemő gondozási díjra (CSED) jogosult. A tanulószerződés által biztosított jogviszonya szünetel, de ez nem vonja maga után a tanulói jogviszony szünetelését. A képzőt gyakorlati képzési normatíva érvényesítése nem illeti meg. Tanulószerződés szüneteltetése. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a tanulói jogviszony szüneteltetését kérheti a tanuló (pl. külföldi tanulmányok, családi okok). A tanulói jogviszony szünetelése egyben a tanulószerződés szüneteltetését is eredményezi. Ebben az esetben a tanulószerződésből fakadó kötelezettségek nem terhelik a gyakorlati képzést szervező gazdálkodót és a tanulót, ami egyben azt is jelenti, hogy a gyakorlati képzéssel összefüggésben a szakképzési hozzájárulás terhére kötelezettség csökkentő tétel nem érvényesíthető.

Elszámolás - speciális esetek Igazolatlan hiányzás: a tanulószerződés alapján tanulói juttatásra nem jogosult. A gyakorlati képzési normatíva erre az időszakra is érvényesíthető. Pihenőidő (szorgalmi időszakot követő időszak): A tanulót a pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. A gyakorlati képzési normatíva erre az időszakra is érvényesíthető. Tömbösített képzés esetén a tanulónak havonta pénzbeli juttatás jár, mely magával vonja a járulékos költségeket. A gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési normatívával csökkentheti a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét.

Elszámolás - speciális esetek Végzős tanuló esetében a szorgalmi időszak végétől az első komplex szakmai vizsgáig a tanuló gyakorlati képzésre nem kötelezhető, azonban ebben az időszakban a gyakorlati képzést szervező pénzbeli juttatást köteles fizetni. A tanulószerződés az első komplex vizsga időszak utolsó napjával szűnik meg. A tanulószerződés megszűnéséig gazdálkodó szervezet csökkentheti a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét a gyakorlati képzési normatíva összegével. Befejező évfolyamon a tanulmányi követelményeket nem teljesítő tanuló a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanulószerződés alapján tanulói juttatásra nem jogosult. A javítóvizsga sikeres letételét követően jelentkezhet szakmai vizsgára. Tanulói jogviszonya – és egyben tanulószerződése is – ebben az esetben az őszi vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg.

Egyéb szervezetek – vonatkozó szabályozás A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet a) a Szociális és a Pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező, továbbá a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Képző- és iparművészet, és a Hang-, film- és színháztechnika ágazatba tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező aa) költségvetési szervként működő intézmény, ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, ac) ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény, b) a központi költségvetési szervként működő állami ménesgazdaság, c) a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a hal gazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében részt vevő tanulója tekintetében, ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben. Egyéb szervezet, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást az 5. § a) pont aa) vagy ab) alpontja szerint teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától jogosult visszaigénylésre.

Egyéb szervezetek – vonatkozó szabályozás Az Szt. szerinti egyéb szervek csak akkor válnak a szakképzési hozzájárulás alanyává, ha bejelentik az állami adóhatóságnak, hogy szakképző iskolai tanulók tanulószerződésen, együttműködési megállapodáson alapuló gyakorlati képzését folytatják. Az egyéb szervezetek (pl.: kórház) tekintetében a szakképzési hozzájárulási törvény folyamatosan lehetőséget biztosít a bejelentés megtételéhez. Az egyéb szervek a bejelentést az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványán (T201) teheti meg. A gyakorlati képzési normatíva igénybevétele a bejelentés teljesítését követő hónap első napjától lehetséges. Ettől a naptól van lehetősége az egyéb szervezetnek az általa tanulószerződés és együttműködési megállapodás keretében folytatott gyakorlati képzési normatíva visszaigénylésére.

Egyéb szervezetek – vonatkozó szabályozás Fő szabály szerint az egyéb szervezetek a Szt-ben meghatározott ágazatokban (Szt. 43.§ (2)) tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével összefüggésben az alapcsökkentő és a beruházási kiegészítő csökkentő tételt érvényesíthetik. Továbbá az egyéb szervezetek a Szt-ben meghatározott ágazatokban együttműködési megállapodás során is érvényesíthetik a gyakorlati képzési normatívát. Kivételt képeznek azok az Szt. szerinti egyéb szervezetek, amelyek az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a halgazdálkodásért, a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre történő felkészítés keretében végzett gyakorlati képzés szervezésével teljesítik a hozzájárulási kötelezettségüket. Az említett egyéb szervek az alapnormatíva 100%-ával csökkenthetik bruttó kötelezettségüket. Az egyéb szervek, szervezetek bruttó szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nulla, így az előzőek szerint megállapított csökkentő tételek egyben a visszaigényelhető összeget is jelentik.

Teljesítési megbízott I. - piaci alapon Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az Szht. 5. § a) pont ab) alpontja szerint kötött tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (a továbbiakban együtt: teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesíthet sem alap, sem kiegészítő csökkentő tételt. Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesítheti a csökkentő tételt. A megállapodás írásba kell foglalni.

Teljesítési megbízott II.- kötelező normatíva átadás Szt. 8.§ (6) A tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés esetén a teljes gyakorlati képzési idő 5%-át kitevő időtartamban a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő (törvényes képviselő) - vagy a gyakorlati képzést folytató szervezet kezdeményezésére gyakorlati tananyagtartalmak szakképző iskolában történő elsajátítására kerül sor a szakképző iskola vezetője által a gazdasági kamara - a gyakorlati képzés feltételrendszerének megfelelőségére vonatkozó - véleményének kikérésével meghozott döntés alapján. Ennek megvalósítására a befejező szakképzési évfolyam második félévében egybefüggően kerül sor. Amennyiben gyakorlati képzés egy része iskolai tanműhelyben valósul meg, a hozzájárulásra kötelezettnek a gyakorlati képzés ezen részére a tanulószerződéses tanulója átirányítása érdekében a szakképző intézménnyel teljesítési megbízottként megállapodást kell kötnie. Az e megállapodás alapján megvalósuló átirányítás időtartama nem számít bele az átirányítás időtartamára meghatározott időtartamba (maximum 50%) azzal, hogy a teljesítési megbízottat (iskolát) az Nr.-ben meghatározott normatíva alapján számított összeg - a tanulónak ezen időszakra is fizetett juttatással és annak járulékaival csökkentett - arányos része illeti meg.

Saját dolgozók képzési költségeinek elszámolása A hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Fktv-ben meghatározott felnőttképzési szerződés és az Mt. szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi, valamint egyes – a közúti közlekedéssel összefüggő – hatósági jellegű képzéseknek jogszabályban (R.) meghatározott költségeivel. Kettős korlát és kettős feltétel: A bruttó kötelezettség csökkenthető az Szht. 5. § ab) pontja szerinti gyakorlati képzésre a 8. § (1) bekezdése alapján számított alapcsökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig, feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett: az 5. § ab) pontja szerint, az év 1-6. és 9-12. hónapjában legalább – Kkvt. 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen számított - 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét és az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a NSZFH-hoz az Szht. 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőig (január 12.) teljesítette. Az adatszolgáltatás határidejének elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs!

IV. Teljes körű adminisztrációs ismeretek

Gyakorlati képzés dokumentálása A gyakorlati képzéssel történő teljesítés esetén a szakképzési hozzájárulásnak csak pénzbelileg teljesítendő részét kell előírni. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni. A gyakorlati képzés költségeit nem szükséges külön dokumentálni, a csökkentő tételek igénybevételéhez (kivéve beruházási kiegészítő csökkentő tétel!) A gyakorlati képzés szabályszerű folytatását kell dokumentálni.

Gyakorlati képzés dokumentálása A gyakorlati képzés folytatásával kapcsolatos egyik legfontosabb adminisztratív teendő a foglalkozási napló vezetése. A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt, a tanuló értékelését és a tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzés során. A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésekor a tanuló részére igazolást köteles kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.

Tanulói juttatások dokumentálása - pénzbeli juttatás I. Tanulószerződés esetén a pénzbeli juttatás dokumentálása: foglalkozási napló jelenléti ív, mely a számfejtés alapja, és egyben az igazolt, igazolatlan hiányzások dokumentuma betegszabadság és táppénz esetén papíralapú igazolásához táppénzes papír pénzbeli juttatásról, levonásokról bérszámfejtő lap, vagy bérjegyzék A pénzbeli juttatást kizárólag banki átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni, melynek igazolása átutalás esetén a bankszámlakivonat befizetést esetén a pénztári befizetést igazoló dokumentum

Tanulói juttatások dokumentálása- pénzbeli juttatás II. Együttműködési megállapodás esetén: foglalkozási napló jelenléti ív, mely a számfejtés alapja, és egyben az igazolt, igazolatlan hiányzások dokumentuma pénzbeli juttatásról bérszámfejtő lap, vagy kifizetési lap a pénzbeli juttatás teljesíthető átutalással, vagy készpénzben banki átutalás esetén bankszámlakivonat készpénz kifizetésről aláírt bérszámfejtő lap, kiadási pénztár bizonylat

Tanulói egyéb juttatások dokumentálása Az egyéb juttatások esetében: számla (tanuló nevét fel kell tüntetni), vagy a juttatás formáját és annak átadást-átvételt igazoló elismervény.

Gyakorlati képzés dokumentálása Határozat kamarai nyilvántartásba vételről, Kamara által ellenjegyzett tanulószerződés, vagy együttműködési megállapodás egy eredeti példánya, Tanulószerződés esetében a biztosítási jogviszonynak a be- és kijelentési (T1041) dokumentumai, Foglalkozási napló, Jelenléti ívek, Juttatások dokumentumai, 08-as bevallás és a hozzátartozó analitika, adó és járulék számítások, szhj levezetés, Beruházási kiegészítő csökkentő tétel elszámolása esetén tárgyieszközök beszerzését, állományba vételét igazoló dokumentumok.

Szép Napot Kívánok!