ISMERETELMÉLET ÉS ELMEFILOZÓFIA

A filozófia diszciplínái Tematika Ismeretelmélet és elmefilozófia Logika és nyelvfilozófia Tudományfilozófia és metafizika Előadások: http://hps.elte.hu/~gszabo/Filozofiadiszciplinai.html Kötelező irodalom: A. C. Grayling: Filozófiai kalauz, Akadémiai Kiadó, 1997. Ismeretelmélet (22-39. o.) és elmefilozófia (280-300. o.) Logika (108-119. o.) és nyelvfilozófia (75-92. o.) Tudományfilozófia (192-201. o.) és metafizika (206-216. o.)

Magyar nyelvű ajánlott irodalom Huoranszki F.: Modern Metafizika, Osiris, 2001. Farkas K., Kelemen J.: Nyelvfilozófia, Áron Kiadó, 2002. Laki J. (szerk.): Tudományfilozófia, Osiris–Láthatatlan Kollégium, 1998. Forrai G., Szegedi P. (szerk.): Tudományfilozófia – Szöveggyűjtemény, Áron Kiadó, 1999. Forrai G.: Mikor igazolt egy hit?, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 2002. Ruzsa I., Máté A.: Bevezetés a modern logikába, Osiris, 1997.

I. ISMERETELMÉLET Episztemológia: Főbb kérdései: a tudás mibenlétének és feltételeinek tana epistēmē: tudás (↔ doxa: vélemény) Főbb kérdései: Mi a tudás? Hogyan teszünk szert tudásra? (érzékeléselméletek) Mennyire megbízhatóak ismeretszerző eszközeink? (szkepticizmus)

A tudás fajtái Tudás ismeretség (acquaintance) által: Képesség-tudás: „Sanyika ismeri Béla bácsit.” „to know” = „tudni”, „ismerni” Képesség-tudás: „Sanyika tud biciklizni.” Propozícionális tudás: „Sanyika tudja, hogy a méz a felső polcon van.” p: „A méz a felső polcon van.” ↔ S: Sanyika ↔ „A méz a felső polcon van.”

A feladat S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha … Milyen feltételek álljanak a kipontozott helyen? Elégséges és szükséges feltételek Ellenőrzés: gondolatkísérletekkel

1. megoldási kísérlet Feltétel: Definíció: Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, hogy egy kijelentés igaz. Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha (azt) hiszi, hogy p.

1. megoldási kísérlet Feltétel: Definíció: Ellenőrzés: Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, hogy egy kijelentés igaz. Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha (azt) hiszi, hogy p. Ellenőrzés: Thalész azt hitte, hogy a Föld lapos. ↯

2. megoldási kísérlet Feltétel: Definíció: Tudni csak igaz dolgot lehet. Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha hiszi, hogy p, p igaz.

2. megoldási kísérlet Feltétel: Definíció: Ellenőrzés: Tudni csak igaz dolgot lehet. Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha hiszi, hogy p, p igaz. Ellenőrzés: Démokritosz azt hitte (vallotta), hogy az anyag atomos szerkezetű. ↯

3. megoldási kísérlet Feltétel: Definíció: A tudáshoz az igazolás is hozzátartozik. Definíció: S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha p igaz, S hiszi, hogy p, S igazoltan hiszi, hogy p.

Platón, Theaitétosz „Ezt a kijelentést halottam már valakitől, Szókratész, de elfelejtettem, s csak most jut eszembe. Méghozzá azt mondotta: a megindokolt igaz vélemény maga a tudás, a megindokolatlan viszont kívül esik a tudáson; s aminek nincs meg a maga indoka, az nem is tudható ─ még pontosan így is fejezte ki magát ─, aminek pedig megvan, az tudható.” (201 d) „De reggel, Theodórosz, ide jövünk újra.” (210 d)

Az igazolás erőssége Mi a kapcsolat az igazság és az igazolás között? Infallibilizmus: Az igazolásból következik az igazság. Hamis, de igazolt hit nem lehetséges. Fallibilizmus: Az igazolásból nem következik az igazság. Hamis, de igazolt hit lehetséges.

Az igazolás természete S akkor és csak akkor igazolt p-ben, ha … Milyen feltételek álljanak a kipontozott helyen? Internalista igazoláselméletek: S belső tulajdonságai fundácionalizmus koherentizmus Externalista igazoláselméletek: S külső tulajdonságai megbízhatóságelmélet

Fundácionizmus Kétfajta hit: Az igazolás fundácionista definíciója: nem alapvető hitek (épület váza) alapvető hitek (épület alapja) Az igazolás fundácionista definíciója: S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha S hite p-ben alapvető hit, vagy S hite p-ben alapvető hitre épül.

Koherentizmus Csak egyfajta hittípus létezik. Egy hit igazoltságát a többi hithez fűződő viszonya adja. Az igazolás koherentista definíciója: S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha S hite p-ben koherens S összes többi hitével.

Megbízhatóságelmélet Hiteink igazsága nem hozzáférhető a számunkra. Az igazolás megbízhatóságelméleti definíciója: S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha S hitét p-ben megbízható folyamat alakította ki.

Összefoglalás A propozícionális tudás összetett viszony egy személy és egy igaz kijelentés között. Ahhoz, hogy valaki tudással rendelkezzen, az igaz kijelentésbe vetett hitének igazoltnak kell lennie. Az igazolt hitek vagy hierarchikus (fundácionizmus) illetve koherens (koherentizmus) rendszert alkotnak, vagy megbízható folyamatok révén alakulnak ki (megbízhatóságelmélet).

II. ELMEFILOZÓFIA elme = tudat = lélek Az elmefilozófia Elmefilozófia: egyrészt a metafizika része: Milyen viszony van a mentális és a fizikai jelenségek között? másrészt az ismeretelmélet része: Hogyan szerzünk tudomást mások elméjéről? Elmefilozófia: A lelki jelenségekre vonatkozó hétköznapi elképzelésekkel foglalkozik (népi pszichológia).

Népi pszichológia A népi pszichológia három alapvető meggyőződése: Intencionalitás: mentális állapotaink reprezentálják a külvilágot. Az a hitem, hogy a „Az autóm a parkolóban áll” az autómra vonatkozik. Fenomenális jelleg: mentális állapotainkkal kapcsolatban értelmes kérdés, hogy milyen is ezzel a mentális állapottal rendelkezni. Milyen is egy fogfájást érezni? Oksági viszony: mentális állapotaink oksági viszonyban vannak a fizikai állapotokkal és más mentális állapotokkal. kalapácsütés → fájdalom Enni vágyom → Kimegyek a spájzba Fáj a fogam → Úgy döntök, hogy elmegyek a fogorvoshoz

Mentális tulajdonságok A mentális állapotok fajtái: Észlelet (látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás) Érzet (éhség, fájdalom) Érzelem (öröm, szomorúság, düh) Gondolat (hitek, vágyak, szándékok)

Dualizmus és monizmus Szubsztancia-dualizmus: Szubsztancia-monizmus: a világban fizikai és mentális természetű dolgok egyaránt léteznek Platón: a lélek halhatatlan, Descartes szubsztancia-dualizmus ≠ tulajdonság-dualizmus Szubsztancia-monizmus: Idealizmus: a világban csak mentális természetű dolgok léteznek Berkeley Materializmus (fizikalizmus): a világban csak fizikai természetű dolgok léteznek a mai többség

Descartes dualizmusa Középkorig: lélek = az élet princípiuma Ide tartozik az emésztés, növekedés, szaporodás. René Descartes (1596-1650): lélek = elme Csak a mai értelemben vett mentális jelenségek tartoznak ide. Descartes dualizmusa: A test és a lélek különböző szubsztanciák. Képesek egymás nélkül létezni. A lélek maga a gondolkodás (res cogitans), a mentális állapotok a lélek módosulásai. A test és a lélek reálisan különböznek egymástól. Különböző típusú létezők, amelyek kölcsönösen kizárják és kiegészítik egymást. A test és a lélek okságilag hatnak egymásra. A kölcsönhatás a tobozmirigyben történik.

Res cogitans „Azután figyelmesen megvizsgáltam, mi vagyok én. Láttam, hogy el tudom képzelni: nincs testem, nincs világ és nincs tér, amelyben vagyok. De azért azt nem tudom elképzelni, hogy magam nem vagyok; ellenkezőleg, éppen abból, hogy azt gondolom, hogy más dolgok igazságában kételkedem, egészen világosan és bizonyosan az következik, hogy én vagyok. Ellenben mihelyt csak megszűntem volna gondolkodni, nem volna semmi alapom azt hinni, hogy vagyok, még ha igaz volna is minden egyéb, amit valaha képzeltem. Ebből felismertem, hogy olyan szubsztancia vagyok, amelynek egész lényege vagy természete nem egyéb, mint gondolkodás, amelynek, hogy létezzék, nincs szüksége semmiféle helyre, s amely nem függ semmiféle anyagtól.” (Értekezés, 32-33.)

Behaviorizmus behave = viselkedni Behaviorizmus: Pszichológiai behaviorizmus: az emberi, állati viselkedést az inger-válasz, tanulás fogalmak mentén kell megérteni. 20. sz. eleje, USA: Pavlov, Skinner, Watson A kognitív pszichológia elsöpri. Filozófiai behaviorizmus: a mentális állapotokat mint viselkedési diszpozíciókat (hajlamokat) kell felfogni. 30-as, 50-es évek: Carnap, Hempel, Ziff, Farell, Ryle, Malcolm

Viselkedési diszpozíciók Azt hinni, hogy a jég vékony: „Azt hinni, hogy a jég vékony, annyit jelent, hogy habozás nélkül mondjuk másoknak és önmagunknak, hogy vékony; hogy habozás nélkül elfogadjuk más emberek ilyen értelmű állításait; hogy habozás nélkül ellenvetéseket teszünk az ellentétes állításokkal szemben; hogy habozás nélkül következtetéseket vonunk le az eredeti kijelentésből és így tovább. De az előbbi dolgot hinni azt is jelenti, hogy hajlamosak leszünk óvatosan korcsolyázni, megborzongani, képzeletben elidőzni a lehetséges szerencsétlenségnél, és figyelmeztetni más korcsolyázókat.” (Gilbert Ryle, A szellem fogalma, 197. o.)

Azonosságelmélet Azonosságelmélet: az elme azonos a testtel elme = agyi folyamat: felhő = lebegő páracseppek Démokritosz, Epikurosz, Leukipposz, Hobbes, Holbach, de la Mettrie Két fajtája: Példány-azonosságelmélet: minden egyes mentális állapot azonos egy meghatározott neurofizikai állapottal Pl. a jelenlegi fejfájásom = egy bizonyos agyállapot Típus-azonosságelmélet (központi állapot materializmus): a mentális tulajdonságok azonosak neurofizikai tulajdonságokkal Pl. a fejfájás mint mentális tulajdonság = a C-rostok tüzelésével Ez az elmélet erősebb, mint a másik.

Kétfajta azonosságelmélet A típus-azonosságelmélet tulajdonság-monista: az agy csak fizikai tulajdonságokkal rendelkezik; reduktív: a mentális tulajdonságok fizikai tulajdonságokra redukálhatók. A példány-azonosságelmélet tulajdonság-dualista: az agy fizikai és mentális tulajdonságokkal rendelkezik; nem reduktív: a mentális tulajdonságok nem redukálhatók fizikai tulajdonságokra, de érvényes a ráépülés elve: Két mentális tulajdonság nem különbözhet anélkül, hogy ne különböznének fizikailag.

Funkcionalizmus Funkcionalizmus: A mentális állapot esetében nem az állapot fizikai természete a döntő, hanem hogy milyen oksági szerepet (funkciót) tölt be. Analógia: karburátor, miniszterelnök, vese Arisztoletész, majd a 20. sz. utolsó harmadában Putnam, Fodor, Lewis, Amstrong Pl. A fájdalom nem a C-rostok tüzelése, hanem egy oksági elmélet szereplője: érzékszervi bemenet: ha ráütök az ujjamra, az fájdalmat okoz belső kapcsolat: ha fájdalmat érzek, félni kezdek viselkedési kimenet: ha fájdalmat érzek, beveszek egy fájdalomcsillapítót

Eliminativizmus Eliminativizmus: A pszichológiai jelenségekre vonatkozó hétköznapi felfogás hamis, és az idegtudományok fejlődésével teljesen ki fog küszöbölődni. Mentális állapotok ugyanúgy nem léteznek, mint boszorkányok, flogiszton vagy az éter. ’50-es évek, Sellars, Feyerabend, Rorty, Churchland, Dennett

Elimináció versus redukció Elimináció ≠ redukció A fényt elektromágneses hullámokra redukálta a fizika, hogy jobban megértse azt, de a flogiszton-elméletet az égés oxigén-elmélete eliminálta. Miért elimináció és nem redukció? A népi pszichológiát nem lehet az idegtudományokra redukálni, mert az előbbi mondatszerű struktúrákban gondolkodik, az utóbbi pedig oksági struktúrákban, valamint az információ az agyban úgy van elosztva, amely alapján nem lehet okságilag diszkrét szemantikai egységekről beszélni.

Mi az elme helye a világban? Dualizmus: léteznek nem anyagi dolgok (az elme), és a mentális tulajdonságok az elme tulajdonságai. Redukcionizmus – antiredukcionizmus: a mentális tulajdonságok hordozói anyagi dolgok. Redukcionizmus: A mentális tulajdonságok visszavezethetők fizikai tulajdonságokra. Behaviorizmus: mentális állapotok → viselkedési diszpozíciók Típus-azonosságelmélet: mentális állapotok → agyi állapotok Funkcionalizmus: mentális állapotok → oksági szerep Antiredukcionizmus: A mentális tulajdonságok nem vezethetők vissza fizikai tulajdonságokra. Példány-azonosságelmélet Eliminativizmus: sem az elme, sem a mentális tulajdonságok nem léteznek.

Irodalom Ismeretelmélet: Forrai G., Mikor igazolt egy hit?, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 2002. Elmefilozófia: Pléh Csaba (szerk.), Kognitív tudomány, Osiris, Láthatatlan Kollégium, 1996. Roger Penrose, A császár új elméje, Akadémiai Kiadó, 1996. Mérő László, Észjárások, Akadémiai Kiadó, 1989.