FILOZÓFIA: SZABADSÁGELMÉLETEK

Cél A tantárgy célja: A tárgy egy filozófiai kérdéskör kapcsán bemutatja a filozófiai gondolkodás, módszerek és elméletek működését. Tovább hallgatók megismerkednek a szabadság problémájának különböző értelmezéseivel és a a szabadság néhány fontosabb filozófiai elméletével. A tantárgy oktatásának módja: előadás 

Követelmények A vizsgával záruló tárgy. Írásbeli vizsga. A vizsgadolgozat anyaga az előadáson elhangzott anyag, a dolgozat a fogalmak meghatározásait, fontosabb összefüggéseket és érveléseket kéri számon. Tananyag: Az előadások (esetenként jegyzetekkel kiegészített) fóliái (ppt formátumban) elérhetők az interneten. ( www.filozofia.bme.hu)

1. A szabadság problémájának áttekintése A kurzus során váltogatjuk a történeti és a szisztematikus tárgyalásmódot. 1. A szabadság problémájának áttekintése

1.1. Miért fontos a szabadság a filozófiában? A felelősség és így az etika szükséges feltételének tűnik: Aki nem cselekszik szabadon – aki nem tehet mást, mint amit tesz --, azt nem jogos dicsérni vagy büntetni a cselekedete miatt. Tehát ha nincs szabadság, akkor nem lehet etikai értékelése a cselekvőknek és a cselekedeteknek sem. Az emberi méltóság feltétele, az ember fogalmához tartozik: Az az érzésünk, hogy nem passzív elszenvedői vagyunk saját életünknek, hanem aktív alakítói; szerzői vagyunk az életrajzunknak, és alakítói a környező világnak. Ha nem vagyunk szabadok, akkor nem rendelkezünk ezekkel a teremtő, alkotó és önmeghatározásra való képességekkel – amelyek emberi mivoltunkhoz alapvetően hozzátartoznak --, és akkor létünk dologi (állati) létté alacsonyodik, és meg kell változtatnunk az emberképünket. Ellenpéldából látszik a legjobban, hogy a méltósághoz tartozik. Lealacsonyítónak tartjuk a Szép új világ (Walden II, Mátrix) polgárának létét. Emberhez méltatlan, annak ellenére, hogy mindent megkap, amit akar, mert mások határozzák meg számára (biokémiai, viselkedéstudományi, elektronikai eszközökkel), hogy mit akarjon. Legfeljebb állati lét.

1.2. Miért érték a szabadság számunkra? Emberi mivoltunkhoz tartozik: ez teszi lehetővé, hogy ható cselekvők – ágensek -- legyünk. Önmegvalósítás:a magunk módján megvalósíthatjuk a saját egyéni lehetőségeinket, azaz segítségével kialakíthatjuk a nekünk megfelelő életet. Életformák kipróbálása és „fejlesztése”: Az egyéni tehetség, kreativitás és dinamizmus különféle életformák és megoldások kialakítását és kipróbálását teszi lehetővé, ami megteremti a közösség intellektuális és morális fejlődésének lehetőségét. Tehát segítségével kialakíthatjuk a megfelelő közösségi létet.

1.3. Mi lehet szabad? Tettek -- Cselekvési szabadság* Vágyak, akarat -- Akaratszabadság Hitek, meggyőződések, vélekedések -- Gondolatszabadság Társadalmi (politikai) szabadság Szabad az, aki részt vesz a közösség irányításában, szabályainak megalkotásában. A szabad ember nem olyan törvényeknek kell hogy engedelmeskedjen, amelyet mások hoztak számára, hanem olyannak, amit ő hozott meg. Szabad az, akinek a magánéletébe a többiek nem szólnak bele. Jogrend: Szabadságjogok Szólásszabadság, gyülekezési szab. stb. *A cselekvési szabadsággal összefüggésben cselekvésnek tekintjük a cselekedeteket és a cselekedetektől való tartózkodást is. Azzal is cselekedhetünk, hogy nem teszünk semmit. Például mozdulatlanok maradunk, és nem viszonozzuk valakinek a köszönését, miközben világos, hogy köszönt nekünk.

1.4. A szabadság megfogalmazási lehetőségei* Negatív megfogalmazás**: Szab. mint szab. valamitől -- kötöttségektől, kényszerektől, befolyástól való mentesség. (Azaz függetlenség, kötetlenség) Negatív szabadság. Pozitív megfogalmazás***: Szab. mint szab. valamire – én magam irányítom az életem, a cselekedeteimet, a magam ura vagyok. Pozitív szabadság. Ezek nem csupán ugyanannak kétféle megfogalmazását jelentik! *Az itt és a következőkben követett filozófiai módszer a fogalmi analízis módszere. **A negatív szabadságra a hétköznapi életben ilyen fordulatok utalnak: „Szabad elhatározásából ment el a cégtől, senki nem kényszerítette.” ***A pozitívra: „Szabadon döntött, csak magát okolhatja.”

1.5. A „szabadság” különböző értelmezései I. Szab. mint kezdeményezőképesség, kreativitás; valami új (cselekedet, gondolat, alkotás, folyamat, oksági lánc stb.) elindításának, létrehozásának képessége (pozitív magfogalmazás). Nem csak a meglévőre, az előzményekből adódóakra kell szorítkozni (negatív megfogalmazás) A szab. azt jelenti, hogy azt tesszük, amit akarunk (poz.), vagyis senki és semmi nem akadályozza meg, hogy akaratunk szerint cselekedjünk (neg.) A szab. azt jelenti, hogy több alternatíva közül választhatunk. Adott szituációban az alternatívák közül választhatnánk mást is (poz.), azaz nem egyetlen lehetőségünk van (neg.). A szab. csel. a jó, a helyes. Az ember azt teszi, ami jó neki (poz.), azaz nem kell az értékei és preferenciái ellenére cselekednie (neg.). Szab. a jóra és a rosszra, normák választásának a szabadsága. Szab. mint az érzékiség feletti uralom, kontroll; mi szabhatjuk meg a mértéket (poz.). Nem a szenvedélyeink uralkodnak rajtunk (neg.) Ezek a szabadság filozófiai értelmezései, de a hétköznapi nyelvhasználat alapján visszaigazolható az értelmezések ilyen elkülönítése. A filozófiai analízis bizonyos értelmezéseket kiemel, világosan elkülönít és elemez. A hétköznapi értelmezés vagy a filozófiai elmélet alapján meg kell tudni mutatni, hogy az így kiemelt jelentések jogosultak és termékenyek. A szabadság fenti értelmezései a hétköznapi nyelvhasználat bizonyos jelentéseinek elkülönítésével születtek, amelyeket az alábbi példák illusztrálnak. Példák, amelyekben az adott értelem a hangsúlyos. Azt mondjuk, hogy Ad. 1. „Isten szabadon alkotta a világot.” „A tervező szabadon alakíthatta az épület formáját.” Ad.2. „Szabad ember vagy, azt teszel, amit akarsz.” „Semmi nem gátolja meg, hogy azt csinálj, amit akarsz.” Ad.3. „Szabadon választott, hogy melyik egyetemre megy.” „ Szabadon választhatott a menüről.” Ad.4. „Szabadon azt teszel, amit jónak látsz.” Ad.5. „A rosszat, a bűnt választotta.” Ad.6. „A játékszenvedély/az alkohol rabja.” „Nem tudott ellenállni a csábításnak.”

1.6. A „szabadság” különböző értelmezései II. A szab. cselekedet az, amit belső (poz.) és nem külső (neg.) indokok, késztetések, motivációk határoznak meg. Az ember saját természetének megfelelően cselekszik (poz.) nem külső kényszerek alapján (neg.) Szab. mint autonómia, egyéni és kollektív önrendelkezés; mi határozzuk meg saját magunkat; én adok törvényt a magam számár, illetve mi adunk a magunk számára (poz.), és nem kell külső törvények, szabályok szerint élni (neg.). Szab. mint meghatározatlanság, eldöntetlenség és eldönthetetlenség – ezen belül különösen fontos a szab. mint a jövő nyitottsága, meghatározatlansága, azaz az események nincsenek előre elrendelve (neg.). A szabadságnak általában ellentéte a kényszer, a kötöttség, a leigázottság -- de nem a rend (kivéve a 9. értelmezés bizonyos változatát). Ad.7. „A boksz jó lesz neki, ott legalább szabadon kiélheti az agresszivitását.” Ad.8. „Itt, a világtól távol legalább tetszése szerint alakíthatja az életét, ő dönti el, mikor kel, mikor fekszik, mit csinál.” Ad.9. „Még nincsenek bent a burkolatok, szabadon igényei szerint alakíthatja a lakást.” „Ez a levél, amit távollétedben elküldtem, még nem döntött el semmit. Nyitva hagyta a lehetőséget, hogy te szabadon dönts, miután visszatértél.”

1.7. Összefüggések, átfedések a különböző értelmezések között A választási szab. (3) magában foglal egy értékelést: nyílván aki választ, az adott körülmények között valamilyen szempont/norma szerint a lehetőségek közül a jobbat választja -- vagyis jól, helyesen cselekszik (4). Ám, ha adott körülmények és szempontok/normák mellett csak egy választásom van, akkor nem én választom azt az egyet, hanem a körülmények, és a szempontok. Vagyis csak az választ szabadon, aki a szempontokat/normákat választja (a körülmények adottak), vagyis aki cselekedhet a szokásos normák szerint rosszul, helytelenül is (5). Ha viszont a körülmények és a szempontok nem választanak ki egyetlen lehetőséget, akkor nem a választásunk határozza meg, hogy mit teszünk, hanem a véletlen, akkor nem beszélhetünk választásról. Ugyanakkor a választás szab. általában azt is jelenti, hogy azt választjuk, amit akarunk (2), és ez tovább azt, hogy saját belső énünk határozza meg, hogy mit választunk (7). Ezek az összefüggések bizonyos további értelmezéséket feltételeznek (a bennük szereplő további fogalmak más értelmezése esetén, más összefüggések állnak elő), és további összefüggések is fennállnak, valamint látni fogjuk, hogy e fogalmak konfliktusba is kerülhetnek. (Lásd később a félév során!)

A szabadság filozófiai értelmezése Egy döntést / cselekvést szabadnak tekintünk, ha a cselekvő alternatív lehetőségek közül választja ki, azaz dönthetne/tehetne másképpen is (AL); az adott döntés/cselekvés kiválasztása csak rajta múlik, és nem valami rajta kívülálló, általa nem ellenőrzött tényezőn. Ő a választás kezdeményezője / létrehozója / forrása. Hétköznapi értelmezésünknek és gyakorlatunknak megfelel. Kiindulásképp tegyük fel, hogy szükséges és elégséges feltétel. (Kompatibilisták vitatják, hogy egyik és/vagy másik szükséges.)

1.8. A szab. problémája a fil. különböző területein Ontológiai probléma: Létezik-e szabad akarat vagy a természeti oksági folyamatok mindent meghatároznak? Szabadság versus kauzális determinizmus. Etikai probléma: Melyek a szabad cselekedetek és vágyak, amelyekért az ember felelősséggel tartozik? (ha vannak egyáltalán ilyenek.) Ismeretelméleti probléma: A világ, a megismerési szituáció meghatározza, hogy milyennek látjuk, milyen vélekedésekre jutunk, vagy rajtunk is múlik, hogy mit gondolunk a világról? (a megismerés passzív leképezés vagy aktív, kreatív hozzájárulásunk eredménye) Társadalmi (politikai) probléma: Ki kormányoz engem (én vagy kívülről más), és a többiek mennyire szólnak bele az életembe? Ezenkívül: gazdasági, pszichológiai stb. kérdés, de ezek általános alapja a fenti négy kérdéskörben van.