A gyermekek nevelésének megerősítése (VII. fejezet)

Az előadások a következő témára: "A gyermekek nevelésének megerősítése (VII. fejezet)"— Előadás másolata:

1 A gyermekek nevelésének megerősítése (VII. fejezet)
 - Hol vannak a gyermekek? „terek fölötti uralom helyett folyamatok elindítása” - A gyermekek etikai nevelése „a jó készségek és a jó iránti érzelmi vonzódás kialakítása” - A büntetés ösztönző ereje „a személyes szabadság érlelődéséhez tartozik” - Türelmes realizmus türelmes = nem azonnal akarok mindent megoldani realizmus = nem vele akarjuk megváltatni a világot - A hit továbbadása

2 ki az, akit nevelni akarunk
kik akarnak nevelni mire akarnak nevelni a folyamat pasztoráció és katolikus iskola

3 „Add nekem a gyermek első hat évét és azt teszek vele, amit akarok
„Add nekem a gyermek első hat évét és azt teszek vele, amit akarok!” (Piaget) a bevésődési folyamatok erősek (K.Lorenz) genetika és a külső befolyás viszonya: 60-40% „hozott anyagból dolgozunk.” nem veszi el a felelősségünket, inkább megnöveli (a megértés feladat)

4 kik akarnak nevelni

5 A hiteles felnőttség vö. a válások nagy száma (érvénytelenítések legmagasabb százaléka: éretlenség) - felelősséget vállalunk a tettekért

6 hitelesség: „Amikor apám visszatér szentáldozás után a padba, mellém térdel és ránézek – nincs szükségem semmi magyarázatra az Oltáriszentségről.”

7 Nagyapa te csalsz. – mondja a kis unoka
Nagyapa te csalsz. – mondja a kis unoka. Kevéssel korábban ültek le kártyázni, amikor elhangzott ez a mondat. – De honnan veszed ezt kislányom? – kérdez rá a nagypapa. – Onnan, hogy nem nézel a szemembe.

8 mire akarnak nevelni

9 a jóra (a felszínes jó) - szlogenek – ovis hittan – a jóság - megfelelési kényszerek - neki jobb legyen, mint nekem volt

10 pozitív példák: - a jót a rossz ellenében - a rosszal is szembe kell nézni - a jóban való megerősítés - a szokások kiérlelése - nem mondunk senkiről sem

11 pasztoráció és katolikus iskola

12 érvek a katolikus iskolával szemben:
- csak ártanak, mert elvonják a plébániai életből a fiatalokat - oktatási-nevelési célzattal jöttek létre, így nincs a hitre, a vallásos életre szóló komolyabb küldetésük

13 pozitív megközelítés:
- a vallási szocializáció egyik helyszíne - a keresztény értelmiség reprodukálása

14 a katolikus iskolák szerepe megkérdőjelezhetetlen:
- CIC k. - II. vatikáni zsinat „Gravissimum Educationis Momentum” - A katolikus iskola (Róma, 1977)

15 A 2016/17-ös tanév - köznevelés
- a pedagógusok 6,32%-a (11.894) összes gyermek, tanuló 6,8%-a ( fő) (636 tagintézmény, 289 központ)

16 Váci egyházmegye lakos: kb. 1,1 millió katolikus: kb. 640 ezer
14-29 éves kb aktív fiatal vasárnapi misére jár 14-29 éves kb egyházi közösségi összejövetelre. Akikre számítani lehet kb plébániák által közösségi tevékenységbe bekapcsolt fiatal van egyházmegyében

17 A katolikus iskolai pasztoráció főbb elemei:
- a katolikus tanítás hiteles átadása az oktatásban, nevelésben, az intézményi élet mindennapos gyakorlatában, a tárgyak és jelképek szintjén - szintézis a hit és a műveltség, az hit és az élet között - keresztény antropológiára épülő értékrend, erkölcsi, közösségi és társadalmi normák - keresztény életszemléletre épülő színes, eleven közösségi élet és ennek későbbi igénye

18 - nem tabusítja a „külvilág” jelenségeit, megtanítja a hatások, lehetőségek, értékek mentén történő szelektálást, és valódi, a változó körülmények között is működő önálló orientálódást, felelősség-teljes cselekvést és érett gondolkodást, - hangsúly a nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztése érdekében a szülők és a pedagógusok együttműködésében, - a szülők, szülői közösségek partnerek, - az öregdiákok közösségei – hosszú távú elköteleződések

19 az együttműködés szükségessége:
- liturgikus élet, - szentségek kiszolgáltatása, - hosszabb távú közösség-építés, - a rendelkezésre álló közös terek használata, - kapcsolati háló építése

20 „Mi magunk legyünk az a változás, amelyet látni szeretnénk a világban
„Mi magunk legyünk az a változás, amelyet látni szeretnénk a világban.” (Gandhi)

21 Köszönöm a figyelmet!