Johannes Amos Comenius (Jan Amos Komeňsky) (1590-1670)
A korszakról A XVII. század az átmenet kora a nevelés történetében. A felnőttek egyre jobban érdeklődnek a gyermeknevelés kérdései iránt: egyre több gyermeknevelési tanácsadó, útmutató kerül ki a nyomdákból. Megszaporodnak az alapfokú képzést nyújtó kisiskolák, ahol már nemcsak vallási ismereteket, katekizmust tanulnak a gyerekek. A hagyományos klasszikus, latin nyelvű stúdiumok mellett egyre nagyobb az igény a hétköznapi életben közvetlenül használható praktikus ismeretek iránt. A természetre, a hétköznapi életre vonatkozó ismeretek felértékelődése. Enciklopédiák születése: Johann Heinrich Alsted (1525).
Élete 1592. március 28: Nivnice (Morvaország) Apja a „cseh testvérek” szektájának tagja A közösség iskolájában tanul, majd a herborni akadémiára és a heidelbergi egyetemre kerül Alstedt enciklopédiájának hatása
Munkásságának helyszínei: Fulnek - lelkész, tanár Lesno - tanár, igazgató Anglia - London Svédország - Stocholm Lengyelország - Lesno Magyarország - Sárospatak Németország - Hamburg Hollandia - Amsterdam 1670- Amsterdam
Harmincéves háború: súlyos sorscsapások. A fehérhegyi csatában 1620-ban vereséget szenvedett a csehek Habsburg-ellenes felkelése. A katolicizmus államvallás lesz, a cseh testvéreknek menekülniük kell.
„A világ útvesztője és a szív paradicsoma” (1628)
Emberképe, gyermekképe Az ember: „eszes teremtmény”, „Uralkodásra teremtett lény” aki „okosan tudja szabályozni a saját, és mások, külső és belső cselekedeteit”, „Isten képmására teremtett lény”, azaz: az embernek földi életében képzettségre, erkölcsi fejlettségre és vallásos érzületre kell szert tennie. Hisz az ember alakíthatóságában. Minden egyes gyerek nevelhető és nevelni is kell Optimista, demokratikus pedagógiai alapelvek
„Maga az ember nem egyéb, mint összhang – teste és lelke szempontjából egyaránt. Mert ahogy maga a hatalmas külvilág (makrokozmosz) óriási óraszerkezethez hasonlítható, melyet különböző kerekekkel és csengőkkel úgy szerkesztettek egybe, hogy az egészben az egyik rész a másikat indítsa, hogy a mozgás folytonossága és összhangja meg ne szakadjon: hasonlóképpen az ember is. Ami ugyanis a csodálatos művészettel felépített testet illeti, itt van elsősorban a mozgás kiindulópontja: a szív; ez az élet és a cselekvések forrása, ahonnan a többi tagok a mozgást, és a mozgás mértékét merítik. A súly azonban, amely létrehozza ezt a mozgást, az agy: ez az idegek – mintegy kötelékek – segítségével megindítja és féken tartja a többi kerekeket: azaz a tagokat. A cselekvések külső és belső változatossága azonban kétségkívül az egyes mozdulatok egybehangzó, egymáshoz való viszonyában áll.” (Comenius: Nagy Oktatástan)
A nevelés módozatai Értelmi, erkölcsi és vallásos nevelés A társadalmi bajok neveléssel gyógyíthatóak „Az emberi romlottság megjavítására az égvilágon semmi hatásosabb út nincs az ifjúság helyes nevelésénél.” Pedagógiai optimizmus!
„Mert vajon mibennünk és a mi dolgaink között van-e valami a kellő helyén és helyes állapotában? Mind mostanáig semmi sem. Minden fonákul, vagy összekuszáltan hever szerteszét vagy omlik össze. Az értelmesség helyett, amelyben az angyalokkal kellene egyenlőknek lennünk, a legtöbb emberben akkora tompultságot találunk, hogy a legfontosabb dolgok ismerete terén tudatlanságban, az állatok színvonalán állanak… A kölcsönös szeretet és nyíltszívűség helyén kölcsönös gyűlölet, ellenségeskedés, háborúskodás, öldöklés van; az igazságosság helyén méltánytalanság, jogtalanság, elnyomás, rablás, csalás.” (Comenius: Nagy Oktatástan) A barokk világszemlélete: hit + tudás
Főbb művei: Janua linguarum reserata, 1631. Didactica magna, (cseh nyelven: 1632, latinul: 1657, Amsterdam) A világ útvesztője és a szív paradicsoma, 1631. De rerum humanarum emendatione consultatio catholica, 1645. Schola ludus, 1654, Sárospatak. Orbis sensualium pictus, 1658.
Didaktikája (oktatástana) Nevelés nélkül a gyermek: „vadállat lenne, buta szörny vagy tétlen fajankó”. Az ember a leginkább a gyerekkorában nevelhető. „Minden élőlénynek az a tulajdonsága, hogy zsenge korukban könnyen hajlíthatók és alakíthatók. Mihelyt azonban megcsontosodnak, többen megtagadják az engedelmességet. A lágy viasz könnyen alakítható és visszaalakítható; ha azonban már egyszer megmerevedett, könnyen széttöredezik. A facsemetét elültetheted, átültetheted, ide-oda hajlíthatod a kifejlett fával ezt semmiképpen sem teheted…”
A szülők felelőssége a nevelésben: képzett tanítók választása Nyilvános iskolai oktatás Didaktikai és metodikai alapelvei: a mai iskola alapjai: 1. Szemléletesség: Bacon nyomdokai alapján dolgozza ki elveit. Minél több érzékszerv bekapcsolása a cél A konkrét tapasztalatokra kell építeni az általánosítást, a fogalomalkotást. Ez a valóság megismerésének induktív módszere.
Horatiust idézi: „Lanyhább hatást tesz a lélekre az, Miről csak a füle útján értesült, Mint az, amit a megbízhatóbb tanú, A szem előtt folyik le és amit Maga a néző közöl önmagával” (Horatius: Epistolák, II. kötet, Csengery János fordítása)
2. Tudatosság: tekintélyelvűség elleni állásfoglalás 2. Tudatosság: tekintélyelvűség elleni állásfoglalás. A mechanikus tanulás helyébe a megértett ismeretek tudatos elsajátítását állítja. 3. Rendszeresség. Fontos, hogy a tanítási anyag szerkezeti felépítése logikus legyen, s hogy átadása során „az előzmény készítse elő az utána következők útját”. 4. Következetesség. A tanulók életkorát is figyelembe veszi, amikor megszabja, hogy a tanár a tanítás anyagát milyen mélységben, milyen részletesen oktassa. Kerülni kell minden következetlenséget, kapkodást, hiszen „a természet sem rohan hanyatt-homlok, hanem lassan halad előre”.
A tananyag koncentrikus bővítésének elve A tananyag koncentrikus bővítésének elve. A lineáristól eltérően azt jelenti, hogy az iskola minden fokán mindent tanítani kell, fokozatosan bővülő terjedelemben. További szabályok: A tanításban haladjunk 1. az egyszerűtől az összetett, 2. a konkréttól az elvont, 3. a tényektől a következtetések, 4. a könnyűtől a nehéz, 5. a közelitől a távoli felé.
A pánszófia és a pánszófikus iskola Pánszófia = a tudományok enciklopédikus egysége Pánszófikus iskola: Alsó szint: latin nyelv (3 osztály) Felső szint: filozófia, logika, teológia politika (4 osztály)
Iskolakoncepciója a „Didactia Magná”-ban Anyaiskola (0-6) Anyanyelvi iskola (6-12) Latin iskola (12-18) Akadémia (18-24)
Az iskolai munka megszervezése tanév osztályrendszer tanórarendszer tanterv tanmenet felvételi vizsga
Iskolakoncepciója az „Egyetemes tanácskozás”-ban „Az első iskola helye ott lesz, ahol csak emberek születnek; a másodiké valamennyi házban, a harmadiké minden faluban; a negyediké minden városban; az ötödiké minden országban vagy tartományban, a hatodiknak helye az egész világ lesz, a hetediké pedig minden olyan helység, ahol nagy kort megért emberek találhatók.” (Comenius: Pampaedia) Élethosszig tartó tanulás (LLL)
A kisgyermekkor „iskolája” Hat osztály: I. a születésé, másfél hónap; II. a szoptatásé, másfél év; III. a csacsogásé és a járni tanulásé; IV. a folyamatos beszédé és az érzékelésé; V. az erkölcsé és az istenfélelemé; VI. az első közös iskoláé, vagyis a tudomány elemeié. (Comenius: Pampaedia)
ComeniusMagyarországon 1650-1654 Lorántffy Zsuzsanna meghívása - Sárospatak Cél: a Sárospataki Református Kollégium átszervezése, modernizálása 1650 május: „A nagyhírű pataki főiskola eszméje” 1650 november: „A képességek kiműveléséről” 1651 „A hétosztályos panszofikus iskola terve” A tankönyvek Comenius távozása Sárospatakról 1654
„VIA”, azaz: út a bölcsességhez Tankönyvei Vestibulum Ianua Atrium „VIA”, azaz: út a bölcsességhez
A VIA-tankönyvek alapozása: Orbis pictus A 150 leckében s az egyes leckék fölött elhelyezett képekben mutatja be a világot. Az első képekkel illusztrált tankönyv, amelyben az ábrákon látható dolgok latin nyelvű megnevezése szerepel. A tanulók a latin nyelv gyakorlása közben szerezhettek ismereteket vallásról, erkölcsről társadalomról, természetről, mesterségekről, mûvészetekről, játékokról.
http://www.grexlat.com/biblio/comenius/
http://www.sk-szeged.hu/kiallitas/honapkonyve/comenius/orbis.html
http://www. uned. es/manesvirtual/Historia/Comenius/OPictus/OPictusAA http://www.uned.es/manesvirtual/Historia/Comenius/OPictus/OPictusAA.htm
Comenius-szobor Berlinben