Perspektív térábrázolás

Térképszerű (térszerű) kép Térábrázolások Háromdimenziós térábrázolás Kétdimenziós (síkbeli) térábrázolás Gömbös ábrázolás Dombor-ábrázolás (túlmaga-sítás) Táj-kép Térképszerű (térszerű) kép Térkép Realista kép  absztrakt

Előzmények XVI–XVII. sz.: oldalnézeti, madártávlati  alaprajzszerű, felülnézetes, vonalkázásos, csíkozásos hegyábrázolás Tudományos és technikai fejlődés trigonometriai terepfelvétel tökéletesedő mérőeszközök Szemléletesség rovására nőtt a geometriai pontosság Modern távlati ábrázolás: szemléletesség visszaállítása + geometriai pontosság + művészi grafika

A tér 2D-s előállítása Az ábrázolás célja szerint Objektív (geometriai) Szubjektív (egyedi) Az ábrázolás módja szerint Síkszerű Alaprajzi Művészi (ábrázolási módok vegyesen) Térszerű (magasság, mélység, távolság érzékeltetése) Központi (centrális, perspektív) vetítés Párhuzamos (axonometrikus) vetítés: képsíkra merőleges és ferde vetítés Kognitív, mentális

Térszerű ábra képét meghatározza Vetítősugarak forrása egy pont (központi, centrális, perspektív vetítés) végtelen (párhuzamos, axonometrikus vetítés) Vetítősugarak iránya, viszonya a képsíkhoz képsíkra merőleges (ortogonális) képsíkra ferde Képsík helyzete vízszintes (x–y) függőleges (x–z) ferde (x–y–z) Térbeli koordinátatengelyek vetülete két koordinátasík merőleges nincs egymásra merőleges koordinátasík

Központi (centrális) és párhuzamos (axonometrikus) vetítés Mesterséges fény: centrális fénynyalábok Napfény: párhuzamos fénynyalábok

Objektív, térszerű A térnek elv alapján szerkesztett modellje Mérhetőség, ipari-műszaki alkalmazás Perspektivikus (= távlati): így látunk rövidülés, mélység, arány, végtelen Axonometrikus (= tengely): így láttatunk három oldal egyszerre látható (többnézetű) szerkesztett vetület Optikai törvények: ókori tudomány ismerte a művészet nem alkalmazta színházi díszleteknél használták

Perspektivikus térábrák I. Mélység, méret, távolság érzékelése biológiai adottság Szaktudomány (geometria) térképészet: mélységábrázolás helyett magasságábrázolás Művészet tájábrázolást megújította másként láttatta a természetet esztétikai érzéket változtatta

Perspektivikus térábrák II. Térbeliség fontosabb a mérésnél Tárgyak helyzetét, tagoltságát láttatja Nagyobb területek, épületek szemléltetése Axonometrikusnál ősibb Elméleti alapja bonyolultabb Centrális (központi) leképezés egy pontból Látóhatár: vízszintesek összefutnak Függőleges megmarad (?)

Enyészpont, horizont

Képsík helyzete Nagyobb terület, tetszés szerinti nézőpontból Természethű benyomást kelt Vetítősugarak egyike merőleges a képsíkra Méret függ a képsík és a tárgy távolságától a) vízszintes képsík, x, y látszik (légi fénykép) b) függőleges képsík, x, z látszik (panorámakép) c) ferde képsík, x, y, z látszik (madártávlati kép)

Képfelület és alapfelület nem párhuzamos Speciális eset Képfelület és alapfelület nem párhuzamos Torz perspektíva Ferde kameratengellyel készített légi fénykép Transzformálás Alapfelület

Perspektív ábrázolás szabályai Párhuzamos élek összetartanak Találkozási pont a horizonton, amely a néző szemmagassága Távoli tárgyak arányosan kisebbek Pszichológusok: hideg színek távoli hatást keltenek (színperspektíva)

Centrális perspektíva (egy enyészpont) Központi vetítés Rövidülő vonalak A horizont vonalán egyetlen nézőpontból szerkesztett perspektíva A nézőpont a kép közepe (enyészpont) Távolság látszatának fokozása színekkel (előtér meleg, háttér hűvösebb színekkel)

Két enyészpontú (kétpontos) perspektíva Három enyészpontú (3 pontos) perspektíva