KÖFOP-2.1.1-VEKOP-15- 2016-00001 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés a Ptk. Tükrében Dr. Méhes Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A közbeszerzési szerződés fogalma A Kbt. szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés. (Kbt. 3. § 24. pont) a szerződések létrejöttére, módosítására, teljesítésére és nyilvánosságára vonatkozó szigorú szabályok közjogi és a magánjogi elemek keveredése

Polgári jogi szerződés vs. Közbeszerzési szerződés a felek szabadon dönthetnek arról, hogy kivel kívánnak szerződést kötni a felek egymással egyeztetve, közösen alakítják ki a szerződéses feltételeket a felek a szerződés megkötésétől bármikor visszaléphetnek Közbeszerzési szerződés eredményes közbeszerzési eljárás esetén szerződéskötési kötelezettség a nyertes ajánlattevővel a szerződéses feltételeket főszabály szerint az ajánlatkérő határozza meg szerződéskötési kötelezettség alóli mentesülés csak a Kbt.-ben foglalt feltételek esetén

Polgári jogi szerződés Közbeszerzési szerződés időbeli szabadság: a felek saját maguk dönthetik el, hogy mikor kívánnak szerződést kötni formabeli szabadság: írásban, szóban, ráutaló magatartással a szerződő felek maguk választhatják meg, hogy kivel kívánnak szerződést kötni Közbeszerzési szerződés időbeli korlátok a szerződés megkötésére (ajánlati kötöttség; moratórium) formakényszer: kizárólag írásban érvényes a szerződő felek speciális jogállásúak: ajánlatkérő a felek szerződésének mindenképpen szerződője, az ajánlattevő személye azonban csak az eljárás eredményes befejezésekor válik ismertté

Polgári jogi szerződés Közbeszerzési szerződés a szerződő felek személye tekintetében bekövetkező esetleges változásról a felek szabadon határozhatnak a felek szabadon módosíthatják a szerződés tartalmát Közbeszerzési szerződés a felek személye csak a Kbt. -ben meghatározott követelmények és feltételek esetén változhat a szerződés csak és kizárólag a Kbt. által felállított szigorú szabályok figyelembevételével módosítható

Kötelező szerződéses elemek a nyertes ajánlat értékelésre került elemei (Kbt. 131. § (2) bek.) az adózási feltételeknek történő megfelelés (Kbt. 136. § (1) bek. a) pont) a tulajdonosi szerkezet megismerhetősége (Kbt. 136. § (1) bek. b) pont) projekttársaság esetén a társaságot megillető jogok és kötelezettségek alakulásának esetköre (Kbt. 140. § (1) bek.)

Abszolút szerződéses elemek a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályok az ellenérték kifizetésére vonatkozó szabályok az előleg biztosítására vonatkozó szabályok Ezek a szabályok akkor is részét képezik a szerződésnek, amennyiben erről a felek nem, vagy eltérően állapodnak meg (Kbt. 135. § (10) bek.)

EshetőlegES szerződéses elemek szerződés biztosítékai (Kbt. 134. §) előlegfizetés szabályai (Kbt. 135. § (8) bek.) a szerződés későbbi változásának pontos feltételei és tartalma (Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont) felelősségbiztosításra vonatkozó adatok minőségbiztosítási, szociális, környezetvédelmi szempontok

A szerződés teljesítésében résztvevők köre nyertes ajánlattevő/nyertes közös ajánlattevők/projekttársaság (Kbt. 138. § (1) bek.) az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezet(ek)/személy(ek) (Kbt. 138. § (2) bek.) /E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más, ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg./ ajánlatkérőnek bejelentett alvállalkozók (Kbt. 138. § (3)-(5) bek.) /Építési beruházás esetén a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65%-át meghaladó mértékben további közreműködőt/ /alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből/

Elállás és felmondás Az elállásra vonatkozó rendelkezéseket a felek a szerződésben szabadon határozzák meg, azonban a Kbt. meghatároz olyan részletszabályokat is, melyek esetén az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani - vagy a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállni. Kötelező felmondási ok: a szerződő fél tekintetében kizáró ok állt fenn a közbeszerzési eljárás során, illetve amennyiben a kizáró ok a szerződés teljesítése során merül fel

Szerződések érvénytelensége Semmis a szerződés, ha: 1.) azt közbeszerzési eljárás mellőzésével kötötték; 2.) hirdetmény nélküli eljárás alkalmazásának jogalapja nélkül lefolytatott eljárás alapján kötötték; 3.) azt a moratóriumi szabályok megsértésével kötötték. Nem semmis a szerződés, ha: 1.) ha az ajánlatkérő a választott eljárási formát vagy az eljárás lefolytatásának mellőzését jogszerűnek ítélte, 2.) kiemelkedően fontos közérdek áll fenn.

Szerződésszegések A Kbt. 142. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta.  Naprakész és a KH honlapján közzétett szerződésszegések listája http://www.kozbeszerzes.hu/cikkek/szerzodesszegesek

Teljesítés ellenőrzése A Közbeszerzési Hatóság ellenőrzi az eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítését és módosítását. Az ellenőrzés részletes szabályait a 308/2015. (X.22.) Korm.rendelet tartalmazza. http://www.kozbeszerzes.hu/cikkek/szerzodes-ellenorzes

A közbeszerzési szerződés módosítása 1. esetkör: értékhatár ha az nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez (Kbt. 141. § (2) bek.) 2. esetkör: sajátos körülmények A szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát Az eredeti szerződő féltől további építési munkák, szolgáltatás, vagy áruk beszerzése szükséges, amelyek nem szerepeltek az eredeti szerződésben A módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre; a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét; az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át 3. esetkör: nem lényeges körülmények az adott eset egyedi körülményeit figyelembe véve

Jogesetek - D.28/2017. Alvállalkozók bejelentési kötelezettségének elmulasztása Kbt. 138. § (3) bek. – korábban: régi Kbt. 128. § (2) bek. megsértése: a nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt. Teljesítésbe bevont alvállalkozók ellenőrzésének elmulasztása Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30.) Korm.rendelet 27. § (1) bek. – korábban: 306/2011. (XII.23.) 10. § (1) bek. megsértése: az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.

Jogesetek – D.71/2017. Az eljárás elhúzódása miatt módosításra került a szerződés teljesítésének véghatárideje Az eljárás elhúzódása nem tekinthető előre nem látható körülménynek Kbt. 141. § (4) bek. c) pont megsértése: a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre

Jogesetek – D.24/2017. A teljesítés során gyengébb minőségű termékek kerültek felhasználásra, ennek ellenére az eredeti vételár került kifizetésre a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatta meg Kbt. 141. § (6) bek. b) pont megsértése: a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!