A büntető eljárás alanyai (individuális résztvevők)

Az alanyok Terhelt (gyanúsított, vádlott, elítélt) Védő Sértett „speciális” sértettek: *magánvádló *magánfél *pótmagánvádló Képviselők Segítők, támogatók Egyéb érdekeltek A bizonyítás alanyai: tanú, szakértő, szaktanácsadó, tolmács

A terhelti jogok Az ügy megismeréséhez kapcsolódó jogok Az ügy előbbre viteléhez kapcsolódó jogok - az alapos gyanú és a vád megismerésének joga, - jog a védekezéshez való felkészülésre - felvilágosítás kérésének joga, (tájékozódáshoz való jog) - a jelenlét joga, - az irattanulmányozás joga - vallomástételi jog, - indítványok, észrevételek tételének joga, (Az észrevételek lezajlott eljárási cselekményekre vonatkozó megjegyzések, az indítványok további cselekmények elvégzését szorgalmazzák). - jogorvoslati jog

A védő

Kirendelt védő- meghatalmazott védő 7/2002. (III. 30.) IM rendelet a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről 6.§ (2) A védőt az eljárási cselekményen való részvételért megkezdett óránként háromezer forint díj illeti meg. (3) Ha a védő ugyanabban az ügyben több terhelt védelmét látja el, a (2) bekezdésben meghatározott díj a felével emelhető.

Előítéletek és valóság

Sztárügyvédek – mítosz és valóság

Kötelező védelem esetei Az egész eljárásban kötelező (46. §) (de nem feltétlen jelenlét) Egyes eljárásokban kötelező és védő nélkül nem tartható meg A tárgyaláson kötelező és védő nélkül nem tartható meg 5 évet elérő fenyegettségű bcs., ha a terheltet fogva tartják, a terhelt süket, néma vak, kóros elmeállapotú, nem tud magyarul, egyéb okból nem képes személyesen védekezni, fiatalkorúak elleni büntető eljárás, bíróság elé állítás, terhelt távollétében folyó eljárás, nyomozási bíró zártcélú hálózat útján tartott ülése, tárgyalásról lemondás (a nyilvános ülésen), felülvizsgálat, törvényességi jogorvoslat, fiatalkorú előzetes letartóztatásáról döntő ülés, biztosíték letétbe helyezése járásbíróság + 46. § törvényszék első fok, pótmagánvádló lép fel, ha a vádlott a bíróság felhívására bejelentette, hogy nem kíván a tárgyaláson részt venni

Kirendelt védő költségei Rászoruló terhelt védelmében jár el Nem rászoruló terhelt védelmében jár el Valamennyi költséget az állam viseli - ha a vádlottat felmentik Illetékmentes - Személyes költségmentesség engedélyezése esetén (Be. 74. § (3) bek.) - ha a kötelező védelem oka, hogy a terhelt süket, néma, vak, a magyar nyelvet nem ismeri, regionális vagy kisebbségi nyelvet használt. A Be. 70/B. § (2), (5) a) és (6) bekezdésében meghatározott iratokból készült másolat egyszeri kiadása. (1990. évi XCIII. tv. 57. § (2) bek. e) pont)

Védői jelenlét joga Terhelt kihallgatásánál Tanú kihallgatásánál Más cselekményen - a védence kihallgatásán - ha a tanú kihallgatását ő vagy a védence indítványozta, (szembesítésen is) szakértő meghallgatásán szemlénél bizonyítási kísérletnél felismerésre bemut. Védő iratmegtekintés joga A nyomozás során később a jelenlétével készült cselekményről felvett jegyzőkönyv a szakvélemény egyéb iratok - mérlegeléstől függően ! - korlátozás nélkül minden irat

A sértett (akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette) Jogai: - jelenlét, - iratbetekintés, - felvilágosítás-kérés, - közvetlen kérdezési jog a tárgyaláson, - indítványozási, észrevételezési jog, - (korlátozott) jogorvoslati jog, - pótmagánvád joga, - képviselethez való jog. Kötelességei: - idézésre megjelenés, - (ha tanú) vallomástétel, igazmondás - szakértői vizsgálaton közreműködés - adatszolgáltatás

A sértett újabb (korszerűbb) fogalma a tervezett Be.-ben A sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette, ideértve azt is, aki a bűncselekmény közvetlen következtében testi, lelki sérelmet szenvedett, illetve akinek vagy amelynek a bűncselekmény vagyoni hátrányt okozott. A sértett jogai és kötelezettségei A sértett jogosult arra, hogy a) tanúként vallomást tegyen és a perbeszédek során felszólaljon, b) bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen, c) a tárgyaláson, a nyilvános ülésen és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen és kérdéseket tegyen fel, d) az eljárás őt érintő ügyiratait – az e törvényben meghatározott kivételekkel – megismerje, e) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon, f) jogorvoslattal éljen, g) segítő közreműködését vegye igénybe, h) a bírósági eljárásban polgári jogi igényt magánfélként érvényesítsen, a nyomozás során erre vonatkozó szándékát bejelentse, i) magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen. A sértett az eljárás folyamán bármikor jogosult írásban nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, kíván-e polgári jogi igényt érvényesíteni, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését. A sértett az eljárás folyamán bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a továbbiakban az eljárásban sértettként nem kíván részt venni. A nyilatkozat nem zárja ki, hogy az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a sértettet tanúként kihallgassa A sértett a nyilatkozatot az eljárás bármely szakaszában írásban visszavonhatja. A sértett jogosult arra, hogy kérelmére értesítsék az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben a) a letartóztatott terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, b) a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról, c) az elzárásra ítélt terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás végrehajtásának félbeszakításáról, d) az előzetes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről, e) a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve adaptációs szabadságra bocsátásáról, valamint f) javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés félbeszakításáról. A sértett köteles a) az eljárási cselekményeken – a szakértői vizsgálatot is ideértve – a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően az e törvényben meghatározottak szerint részt venni, b) a postai úton történő kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét és – a változást követő három napon belül – ennek megváltozását a büntetőeljárást folytató bírósággal, ügyészséggel vagy nyomozó hatósággal közölni.

A magánvádló- a magánvád lényege Bizonyos bűncselekmények esetén a bírósági eljárásban a vádat a sértett képviseli (ügyész, sértett és esetleg tanú is egy személyben) Könnyű testi sértés, Magántitok megsértése, Levéltitok megsértése, Rágalmazás, Becsületsértés, Kegyeletsértés (A magánindítványra üldözendő bcs.-ek közül tehát 6 egyben magánvádas is. A többiben magánindítványra indul de közvádlódal folyik az eljárás)

A magánfél Az a sértett, aki - a terhelttel szemben, - a vád tárgyává tett cselekményből adódó - vagyoni kárát érvényesíti. (Korlátai: * csak érdemben elbíráló döntést fellebbezhet, * egyezség nem hagyható jóvá, * másod- harmadfokon nem emelhető, * nincs helye előzetes végrehajthatóságnak DE: a terhelt sem élhet beszámítási kifogással

Pótmagánvádló - a pótmagánvád feltételei Általános feltételek: 1) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszűntette, 2) az ügyész a vádemelést részben mellőzte, 3) az ügyész a vádat elejtette (teljes egészében vagy azért mert kizárta hogy az ügy közvádas), 4) az ügyész a nyomozás eredményeképpen közvádas cselekmény miatt nem emelt vádat.

Különös feltételek 1. A) elutasítás, megszüntetés, részbeni mellőzés esetén: a) a jogosult ( a sértett – halála esetén házastárs, élettárs, egyenesági rokon, törvényes képviselő), b) a döntés ellen jogorvoslattal élt, de panaszát elutasították, c) pótmagánvádnak helye van, c) az elutasítástól számított 60 napon belül vádindítvány készül, d) a jogosult ügyvédi képviselettel rendelkezik (kivéve, ha szakvizsgát tett) , e) a bíróság a vádindítványt nem utasítja el (mert elkésett, nem jogosulttól származik, nincs képviselő, a vád nem törvényes vagy a vádindítvány érdemben hiányos)

A c) pont értelmezése (mikor van helye elutasítás és megszüntetés esetén) Pótmagánvádnak helye van: a feljelentés elutasításának oka: - nem bűncselekmény, - büntethetőséget kizáró ok (pl. jogos védelem, végszükség, tévedés) a nyomozás megszüntetésének oka: - nem állapítható meg bcs. elkövetése - nem a gyanúsított követte el, vagy ez nem állapítható meg, - büntethetőséget kizáró okok többsége - egyéb megszüntető okok Pótmagánvádnak nincs helye - gyermekkor, - kóros elmeállapot, - az elkövető halála, - elévülés, - kegyelem - magánindítvány, kívánat hiánya, res judicata miatti elutasítás vagy megszűntetés esetén

Különös feltételek 3. - vádelejtés esetén: a) -15 napon belül a vádelejtésről értesítés - 60 napon belül fellépés b) vádindítvány benyújtása ( a vádirati kellékeken kívül + indokok a vádelejtéssel szemben) c) a bíróság nem utasítja el.

Jogegységi döntések 5/2009. A pótmagánvádló és képviselője lehet tanú is. (nincs kizáró ok) 3/2004. Az állam (sérelmet szenvedett szerve) felléphet-e pótmagánvádlóként? A BJE szerint igen, az Alkotmánybíróság ezt megsemmisítette!

Segítők fiatalkorú törvényes képviselője A támogató az ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára a gyámhatóság által kirendelt személy. Büntető eljárási szerephez akkor juthat, ha az általa támogatott személy tanúként vagy sértettként vesz részt a büntető eljárásban. Jogai a büntető eljárásban a következőek: - jelen lehet segítségre szoruló magánfél esetében a polgári jogi igénnyel kapcsolatos eljárási cselekményeknél, - jelen lehet olyan nagykorú személy tanúkénti kihallgatásánál, aki belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megtagadásának jelentőségét. - jelen lehet segítségre szoruló sértett szakértői meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál. Az eljárási cselekményeken való részvételről szóló értesítése mellőzhető, ha ennek következtében a tanú zártan kezelt adatai a előtte ismertté válnának. fiatalkorú törvényes képviselője Külföldi terhelt államának konzuli képviselője Tanú érdekében eljáró ügyvéd támogató