A társas lény 7. óra Módszerek Láng – Szemere – Bíró BME, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, 2017/18. tavasz 1 1

Szociálpszichológus vs. mindennapi ember Miben más a szociálpszichológiai vizsgálódás, mint az átlagember heurisztikái a világ megismerésére és megértésére? A különbség nem a céljaikban, hanem módszereikben rejlik! Pl.: azt képzelnénk, hogy a lottónyertesek, frissen és gyorsan előléptetettek stb. boldogak, míg azok, akik megtudták, hogy súlyosan betegek, vagy akiket nem léptettek elő boldogtalanok De! A szociálpszichológia következetes kutatásai kimutatták, hogy ez nem ilyen egyszerű. A lottónyertesek 1-2 év elteltével nem boldogabbak, súlyos betegek gyakran rendkívüli lelkierővel térnek vissza az életbe, akit gyorsan léptetnek elő többnyire elégedetlenebb mint az, akinek kevesebb volt esélye az előrejutásra stb. A tudományos kutatásra alapozott következtetések nem mindig egyeznek meg a józan ésszel (sokszor torzítunk, és ennek nem is vagyunk tudatában, így nem tudunk védekezni ellene – lásd pl. a sémás információfeldolgozás témakört).

Az empirikus tudományok módszertana A szociálpszichológia empirikus tudomány, vagyis elsősorban a (közvetlen) érzékszervi tapasztalatból igyekszik következtetéseket levonni. Észleletekre, adatokra építi elméleteit, együttjárásokat, korrelációkat és ok-okozati összefüggéseket keres az ember társas viselkedésében. Igyekszik magyarázatokkal és előrejelzésekkel szolgálni az emberi közösségek viselkedésének pszichológiai oldalával kapcsolatban. Megfigyelések alapján hipotéziseket gyárt, melyeket próbál szisztematikusan tesztelni (igazolni vagy cáfolni). A képen Francis Bacon (1561-1626), az induktív tudományos módszer kidolgozója.

Az adatok különböző forrásai Más tudományokhoz hasonlóan a szociálpszichológia szisztematikus módszerek segítségével gyűjti az ismereteket, vagyis megfigyeléseket végez: Az adatgyűjtés főbb metódusai: laborkísérletek, terepkísérletek, korrelációs kutatások, leíró kutatások, résztvevő megfigyelések, tesztek, interjúk, felmérések, longitudinális vizsgálatok... Miben különbözik a kísérlet más kutatási stratégiáktól? Miben különbözik a laborkísérlet a terepkísérlettől?

A kísérletezés alapelve Az okok és az okozatok különválasztása Egy vagy több tényező (független változó ~ ok) szisztematikus befolyásolása, miközben az összes többi lehetséges tényezőt változatlan szinten tartjuk (ceteris paribus). Azon tényező(k) (függő változó ~ okozat) mérése, amely(ek)re feltételezésünk szerint az előbbi(ek) hat(nak). Milgram-kísérlet (Yale egyetem,1963). 5

Labor kísérlet – Pl.: Asch vagy Milgram Tipikusan társas helyzetek – gyakran kellenek beépített emberek (pl. Solomon Asch konformitás-kísérlete), megtévesztés. Előny: a feltételek (elvileg) egyenként változtathatók, könnyebb leszigetelni a külső hatásokról Hátrány: általában nem tarthatnak tovább néhány óránál, a legtöbb helyzet mesterkélt (pl a kísérletvezető azt kéri a kísérleti személyektől, hogy a kísérlet során szerzett pontjaikat adományozzák egy másik kísérleti személynek, és ez méri a segítő viselkedést) A társadalmi elvárások is torzíthatják az eredményt, mert a viselkedés más lehet, mint az otthoni megszokott körülmények közt, ez megnehezíti a szociálisan kényes témák laboratóriumi kutatását, (előítélet, segítségnyújtás, agresszió, intimitás stb.)

Terepkísérlet – Pl.: Muzafer és Carolyn Sherif a gyerekekkel Természetes előfordulási helyen, kísérleti eszközökkel. Természetesebb helyzet, mint a labor. Nem egy változót néznek, hanem változók egy csoportját. Nem lehet annyira leszigetelni külső befolyásoló tényezőkről a kísérleti személyeket. Hosszabban tarthat. Kontrollcsoport – célja a függő és független változók elkülönítése: minden szempontból ugyanúgy összeválogatott társaság (egészség, nem, életkor, társadalmi háttér – szocioökonómiai státusz SES (pl. foglalkozás, iskolázottság)) viszont egy adott hatásnak (a független változónak) nem tesszük ki őket. A kísérletről bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Robbers_Cave_Experiment#The_Robbers_Cave_Experiment

A kísérlet(terv)ezés lépései A hipotézis megfogalmazása A minta kiválasztása A kísérleti forgatókönyv elkészítése Helyzetteremtés megtervezése, fedőtörténet A független változó manipulációjának megtervezése A függő változó mérésének megtervezése Etikai megfontolások! Lezáró beszélgetés Az eredmények statisztikai elemzése 8

Teszttípusok feleletválasztós tesztek: állítás (sohasem vállalkozom veszélyes dologra, ritkán álmodozom napközben, valamikor a gondolataim gyorsabban futnak át a fejemben, mint ahogy ki tudom őket mondani); igaz, nem jellemző, nem tudom, vagy abcd (pl. IQ) projektív tesztek: pl. Rorschach (bár ez nem szociálpszichológiai hanem klinikai teszt; 10 ábra, részben színesek, tengelyesen szimmetrikus „lepkeszerű” tintapacák), Holtzman, ember-rajz stb. Nincs megadva kontextus, definiálatlan inger, széleskörű válaszlehetőségeket ad, de itt is vannak jellemző válaszok (Rorschach tesztet csak kiképzett ember veheti fel) fél-projektív tesztek: van némi kontextus, de aluldefiniált az inger. Pl. rajz-értelmezés, mondat- befejezés, kép-rendezés stb. Holtzman teszt: ugyan azokat az ábrákat használja mint a Rorschach, de csak egy válasz adható rájuk, kevésbé analizálja az asszocációk menetét. Ember-rajz: elsősorban kisgyermekeknél alkalmazható lelki életük feltérképezése céljából (persze nem csak ember, bármilyen rajz tökéletesen megfelelhet – a lényeg a szimbolikus kommunikáció értelmezése).

Interjúk Strukturáltabbak vagy kevésbé strukturáltak, annak függvényében, hogy mennyire kell mérhetőnek lennie az eredménynek, illetve mennyire szeretne „mélyebb” megértést elérni a felmérés. Pl. előre magadott kérdések, fontos a megfogalmazás, kötött sorrend (pl. népességszámlálás), de lehet szabadabb is – általánosabb, mélyinterjú, egy adott témához kapcsolódóan (zenehallgatási, szexuális stb. szokások). Szintén igényel kisebb-nagyobb kiképzést a torzítások minimalizálása érdekében, különösen a mélyinterjúknál, ahol miközben nagy a kérdező szabadsága, fontos hogy minél kisebb torzítással sikerüljön az információkhoz jutni.

Az elméletépítés veszélyei Több agressziót mutatnak az agresszív műsorokat néző, lövöldözős játékokat játszó stb. gyerekek. De vajon a Tv nézés (Pc játék) okozza-e az agressziót, vagy az amúgy is agresszívebb gyerekek preferálják az erőszakos filmeket? Hogyan lehet elkülöníteni az ilyen összefüggéseket? Tyúk-tojás problémák. Az ok-okozati összefüggés és a korreláció nem ugyan az! A beérkező válaszokat nem torzították-e a kérdést feltevő pszichológus előítéletei, a helyzet hatalma, ahogyan a kérdések fel lettek véve (pl. a válaszadó felesége is jelen volt) egyéb társadalmi elvárások, stb. Nem volt-e maga a kérdés elfogult? (pl. az IQ tesztek szociálisan erősen meghatározottak!) A szociálpszichológiában ezért külön jelentősége van a „megfigyelő hatásának”, vagyis annak az eredetileg a kvantum-fizikában felismert jelenségnek, hogy pl. egy elektron sebességének megfigyelése önmagában is hatással van az elektron sebességére (lásd még a Heisenberg féle határozatlansági elvet). Márpedig az elektronokhoz képest az emberek fokozottan érzékenyek az irántuk tanusított figyelemre!!

Adatok vs. elméletek Az empirikus tudományok általános nehézsége, hogy véges számú adatot elvben mindig végtelenül sok elmélettel lehet magyarázni Hogyan lehetne kísérletet tervezni annak eldöntésére, hogy melyik elmélet magyarázza helyesebben a társas facilitás és társas inhibíció jelenségét (lásd. experimentum crucis ? Hiszen gyakran a jelenségek (adatok) szintjén nincs is vita, csak a magyarázat lényegét illetően: ugyanazokra a kísérletekre született magyarázatul Zajonc „motivációs drive-elmélete”, mint Baron „figyelmi elmélete”. (Előbbi szerint a társak jelenléte okozta magasabb drive/arousal automatikusan a domináns választ hívja elő – ami összetett feladatoknál inadekvát; Baron értelmezésében viszont a társak jelenléte a magasabb motivációs szint mellett eltereli figyelmi kapacitásunk egy részét – de egyszerű feladatok esetén a kevesebb figyelem is teljesen elegendő fókuszt eredményezhet.) Milyen körülmények kellenének ahhoz, hogy a két modell különböző előrejelzéssel szolgáljon? Megkülönböztethető-e egymástól egy domináns válasz illetve egy jól fókuszált figyelemnek köszönhető reakció?

A Stroop-interferencia Az Eszement játékok (Brain Games) c. sorozatból: https://www.youtube.com/watch?v=UAKAlP1B5WY Feladat: Mondja ki hangosan/írja le a betűszínét a felvillanó szavaknak olyan gyorsan amilyen gyorsan csak tudja! Megfejtés: I. kör: kék, sárga, lila, zöld, piros II. kör: lila, lila, zöld, piros, zöld, kék, lila, kék. https://www.youtube.com/watch?v=UAKAlP1B5WY

A társas facilitáció és a Stroop-interferencia A Stroop-feladatnál tudjuk, hogy mi a domináns válasz: a feladat láttán a „szemünk” bevett reakciója a szavak jelentésének értelmezése. Ugyanakkor a nem-domináns válasz sem túl nehéz: ha arra összpontosítunk képesek vagyunk a betűk színét is könnyen érzékelni. Mi fog történni ha a kísérleti alanyokat megkérjük, nevezzék meg a betűk színét? A motivációs-drive elmélet jóslata, hogy társak jelenlétében a domináns válasz kerül előtérbe, vagyis (bár javul a jelentés értelmezése, de) romlik a színek megnevezésének hatékonysága. Ha nem a szavak jelentésének értelmezése lenne a domináns válaszunk, a marketingesek által használt összes fényreklám visszafele sülne el!

A társas facilitáció és a Stroop-interferencia A figyelem-elmélet szerint mivel csak két kulcs-ingerről van szó, a társak jelenlétében beszűkült figyelem is elegendő a releváns információk hatékony feldolgozásárára: vagyis javul a színek megnevezésének hatékonysága is (tehát ennek a kísérletnek a végrehajtásakor a teremben ülő hallgatótársaik jelenléte segítette a feladat jobb végrehajtását, egyedül valószínűleg rosszabbul sikerült volna). Bár ezek a kísérletek megerősítették a figyelem-elméletet– de ettől még létezhetnek további helyes alternatív elméletek is. Ezzel nem jelenti azt, hogy egyszer és mindenkorra dönteni tudunk a rivális magyarázatok között.

Korreláció Természetes helyzetekben megjelenő különbségeket és együttjárásokat korrelációs módszerrel lehet vizsgálni (pl. aki sokat dohányzik, hamarabb hal meg) – két változó együttváltozása Korrelációs együttható: nincs korr: 0, tökéletes korreláció: 1 pl 0.75 az egyetemen az első és a második egyetemi év érdemjegyei közt 0.70 a 7 évesen és 18 évesen felvett IQ teszt eredményei közt 0.50 a szülő magassága és a gyermek felnőttkori magassága közt negatív is lehet: vagyis a -1 is tökéletes korrelációs, csak fordított -0.40 hányszor hiányzik vki az óráról és az érdemjegy (persze átfordítható: órára járás és érdemjegy: 0.40)

Korreláció és okság De! Oksági kapcsolatra nem lehet csakúgy következtetni a korrelációból Pl. korreláció van az aszfalt puhasága közt és az aznap bekövetkeztetett gutaütések közt de nem az aszfalt kipárolgása mérgez, hanem egy 3. tényező – a napsütés-hőség – okozza mindkettőt magas a korreláció a francia falvakban fészkelő gólyák és a gyerekszületés számok közt – van okozati kapcsolat? Lehet, hogy van okság de nem magától értetődő, és minél több változót veszünk fel annál valószínűbb hogy valamilyen statisztikai összefüggést találunk közöttük. Akár a névhosszúság és az iskolai végzettség közt, vagy a tesztfeladat szövegében a t betűk száma és a helyes válsz betűjele között – ezek mégis teljesen véletlen korrelációk.

Összefoglalás A szociálpszichológia empirikus tudomány, az adatokat szisztematikusan gyűjti; kísérletek, kérdőívek és egyéb kutatási módszerek segítségével. Elméletei ok-okozat összefüggések felfedésén alapszanak. A hipotézisek tesztelése során a cél a független (ok) és a függő (okozat) változók minél precízebb kiszűrése és szétválasztása. (Erre a különböző adatgyűjtési módszerek esetében eltérő mértékben van mód.) Ok és okozat elkülönítésére emberi viselkedés esetében a legcélravezetőbb ún. kontrollcsoportokat alkalmazni. A hipotézis tesztelése során a kontrollcsoportot minden egyéb hatásnak kiteszik a (vélt) független változó kivételével. (Szemben a kísérleti csoporttal, amit minden hatásnak kitesznek.) Az ok-okozati kapcsolat esetenként nehezen megkülönböztethető a korreláció jelenségétől, mely esetében két változó együttjárásából nem következik semmilyen közvetlen összefüggés. Házi feladat: Értem-e a Stroop interferencia tanulságát és ha igen mi az?