Husserl ( ) Matematikai és filozófiai tanulmányokat folytatott.. A fenomenológiai filozófia és módszer elindítója: phaenomenon: ‚jelenség’, ‚a.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
– A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény – A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény – A nevelési-oktatási intézmények működéséről.
Advertisements

A kollektív munkajogi szabályozás az új munka törvénykönyvében.
A szenior tudástőkére épített társadalmi innováció május 21. Miskolc ©Sárközy Erika.
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI A VIZSGA LEÍRÁSA VÁLTOZÁSOK január 1-től.
Melyik agyféltekéje domináns? – teszt Pillantson a pörgő lányra! Merre forog? Az óramutató járásának megfelelően vagy azzal ellentétesen ?  Ha úgy.
ALKOHOLIZMUS ELLENI MEGYEI EGYESÜLETEK ÉS KLUBOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, MAGYAR KÉKKERESZT EGYESÜLET, KATOLIKUS ALKOHOLISTAMENTŐ SZOLGÁLAT HÁLÓZAT ÉPÍTÉSE.
Kezdő Ének Mialatt mély csend borult mindenre, és az éjszaka sietôs útja közepén tartott, mindenható Igéd, Urunk, királyi trónjáról eljött közénk. (Bölcs.
Követelményelemzés – követelményspecifikáció A szoftverfejlesztés kapcsán az elemzés speciálisan egy kezdeti szakaszt jelöl, amelynek alapvető feladata.
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK I. Előadó: Bod Péter Ákos.
Erkölcsteológia - I. Jegyzet: Dr. Veres András: Erkölcsteológia megtalálható.
1 Az önértékelés mint projekt 6. előadás 1 2 Az előadás tartalmi elemei  A projekt fogalma  A projektek elemei  A projekt szervezete  Projektfázisok.
Bolyai Farkas Szakképző Iskola „ Régi hagyományok… … új tudományok”
Oktatói elvárások, oktatói vélemények a hallgatókról Cserné dr. Adermann Gizella egyetemi docens DUE.
A vállalatok marketingtevékenysége és a Magyar Marketing Szövetség megítélése Kutatási eredmények az MMSZ részére (2008. július)
Közigazgatási szervezetrendszer II. Az államigazgatás szervei – központi és dekoncentrált szervek.
Kereskedelmi jog V. Előadás Egyes társasági formák A korlátolt felelősségű társaság.
Gazdasági jog IV. Előadás Egyes társasági formák Közkeresleti társaság, betéti társaság.
Sajtó és szabadság: a médiairányítás a 20. századi Magyarországon
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA (középszintű) május-június.
Internet tudományos használata
Husserl ( ) Matematikai és filozófiai tanulmányokat folytatott.. A fenomenológiai filozófia és módszer elindítója: phaenomenon: ‚jelenség’, ‚a.
Gazdasági informatika - bevezető
Számítógépes szimuláció
Reflexiók a társadalmi és a nonbusiness marketing fogalmi kérdéseihez
vizuális megismerés – vizuális „nyelv” vizuális kultúra
Szociális kompetencia
A sport és testnevelés legfontosabb kézikönyvei, nyomtatott tájékoztató kiadványai Doktori Iskola Salamin Krisztina
Dr. Kovács László Főtitkár
Duális képzés a társadalmi felelősségvállalás szemszögéből
Áramlástani alapok évfolyam
Magyar Bibliográfiai Adatbázisok
Fraktálok a tőzsdén Szegedi Tudományegyetem
A „fény százada”.
Madách Az ember tragédiája elemzés
Strukturalizmus, hermeneutika és dekonstrukció
Környezetgazdaságtan 1
Komplex természettudomány 9.évfolyam
A földrajzi kísérletek szervezése és végrehajtása
A korai Egyház Az első közösségek.
A SZENTHÁROMSÁG.
Szolgálj, vigyázz, menj el! Felszólító igék Máté evangéliumában
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Konferenciája
Bevezetés Az ivóvizek minősége törvényileg szabályozott
Meghatározása, formái, mikéntje és „forrásai”
Alapfogalmak folytatás Színhőmérséklet és színvisszaadás ellenőrzése
„Mindegy, hogy képességeid mekkorák, fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk.” (Weöres Sándor)
Ptolemaiosztól Newton-ig
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
Kant ( ) filozófiája.
Vojtina ars poétikája Arany János, Íródott 1861-ben Budapesten,
Környezeti Kontrolling
Kétszintű érettségi vizsga
A nemzeti irodalom megteremtése. 2.
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
TUDATOSSÁG ÉLJÜNK A JELENBEN.
SZAKMAI FOLYÓIRATOK.
Az egyén társadalmi integrációja
Scool-Túra Kft Miskolc Széchenyi út 36.
ANTOINE DE SAINT- EXUPERY Gondolatok „A kis herceg” című könyvből.
Magyar Bibliográfiai Adatbázisok
A katolikus óvodák feladata a Hit évében II.
Madách Imre Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésével.
Gadamer ( ) filozófiai hermeneutikája
ANTOINE DE SAINT- EXUPERY Gondolatok „A kis herceg” című könyvből.
11. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége Ii.
A tér képi megjelenítése 1
Stratégiai gondolkodás
A tehetséggondozás kihívásai
Üzlezi információelemző specializió
A statisztikus elemző specializió
Előadás másolata:

A 20.sz.-i fenomenológia és egzisztencia-filozófia: Husserl és Heidegger

Husserl (1859-1938) Matematikai és filozófiai tanulmányokat folytatott.. A fenomenológiai filozófia és módszer elindítója: phaenomenon: ‚jelenség’, ‚a megjelenő’, a megismerés számára megjelenő tárgy, illetve tudattartalom. Szembefordulás a metafizikai hagyománnyal, a létezők lényegére, szubsztanciájára irányuló kérdésekkel: „vissza a dolgokhoz!”. Tudatunk számára a külvilág tárgyisága közvetlenül nem hozzáférhető, amit megismerünk, az a tárgynak a tudatunkban megjelenő képe, a fenomén.

Az emberi tudat számára: a fenomén immanens (‚benső’, ‚benne rejlő’, ‚belsőleg hozzá tartozó’), a tárgy, amelyet reprezentál (‚képvisel’, ‚ábrázol’) transzcendens (‚valamin túli’, ‚a megismerés határain túli’, ‚tapasztalat feletti’). A megismerésünk tárgyai: tudatunk aktusai és azok a tudattartalmak, amelyekre ezek révén szert teszünk. Fel kell függeszteni a külvilágra vonatkozó ítéleteinket (lásd az antik szkeptikus filozófia epokhé fogalmát).

A filozófia mint szigorú tudomány: egyik fontos műve (1911). Eidetikus redukció: (eidosz: ‚őskép’, Husserlnél a megismerés végső tapasztalata; redukció: ‚egyszerűsítés’, ‚visszavezetés’): kikapcsolható minden, a tárgyhoz tapadó nem tudományos tapasztalat, tételezés és értékelés, így a tárgy lényege megragadhatóvá válik. A filozófia mint szigorú tudomány: egyik fontos műve (1911). A naturalizmus (nem lát mást, csak fizikai értelemben vett természetet) és a világnézeti filozófia (az élet és a világ rejtélyeire igyekszik válaszolni: az élet elméleti és gyakorlati ellentmondásait hogyan lehet feloldani; hogyan lehet a filozófia az emberi élet vezérelve) bírálata. A fenomenológia mint szigorú tudomány egyesíti a bírált irányzatok pozitív törekvéseit. A tudomány felelőssége: a tudomány válságát csak a modern tudomány képes leküzdeni.

Heidegger (1889-1976) Martin Heidegger: 1889. Meßkirch – 1976. Freiburg im Breisgau. Freiburgban teológiát, matematikát, fizikát és filozófiát tanult. Husserl fenomenológiai filozófiája volt kezdetben nagy hatással rá. Marburgi évek: 1922-1927. Visszatérés Freiburgba 1928-ban, élete végéig itt volt professzor. Eltávolodás a fenomenológiától a 20-as években. Első jelentős műve: Lét és idő (Sein und Zeit), 1927-ben jelent meg: cél a hagyományos metafizika és a metafizikai nyelv destrukciója (‚lebontása, leépítése’) a jelenvalólét (Dasein) fundamentálontológiai analízise révén. A munka befejezetlen, Heidegger maga úgy látja, hogy nem sikerült igazán véghezvinni a kitűzött célt. Szimpatizálás, egy rövid ideig együttműködés a nemzetiszocialista rendszerrel (rektori tisztség vállalása Hitler hatalomra jutása után, de erről kevesebb, mint egy év után lemond). Fordulat filozófiájában a 30-as évek közepétől: a metafizika meghaladásának kísérlete: középpontban a nyelv problémája a lét fogalma felől tekintve: „az ember a lét pásztora”, nem ura; „a nyelv a lét háza”. A korai görögök és Nietzsche újraértelmezése, a „létfelejtés” bírálata. A II. vh. után 1951-ig nem lehetett nyilvános egyetemi tanár (náci múltja miatt). Az 50-es években fokozatosan visszatért a nyilvános filozófiai életbe.

Heidegger mottója műveinek összkiadásához: „Utak, nem művek”: filozófiája nem meghatározott tézisek és állítások rendszere, hanem a gondolkodás különböző útjainak keresése. Mit jelent gondolkodni?: a technika által uralt világban a számító-tervező gondolkodás mindenre kiterjed; az ember nem kérdez rá pl. a tudományok alapjaira sem; az ember túlságosan gyakran csak meggondolás nélkül cselekszik, nem gondolkodik el a létezők lényegén.

A filozófia vége és a gondolkodás feladata: A filozófia a 20. sz.-ban lényegében feloldódott a saját maga által létrehozott tudományokban. A modern tudományokra a technikai szemlélet jellemző, az uralkodó tudomány a számítástechnika-informatika lesz. A hagyományos filozófia átalakul, „megszűnik”. A gondolkodás számára jelentkező feladat: a kalkuláló, technikai racionalizmussal szemben őrizni a „létre nyitott” gondolkodás lehetőségét.

Költészet és gondolkodás Heideggernél Heidegger a tudás kétféle formájáról: Megismerés: lásd a pozitivisztikus tudományokat: célja a dolgokról való ismereteink bővítése; az igazság mint a tárggyal való megegyezés elérése. Gondolkodás mint értelem-adás: az alétheia fogalmának sajátos értelmezése: igazság mint „felfedettség”, „el-nem-rejtettség”, megmutatkozás, feltárultság, tehát mint esemény. Ilyen a költészet igazsága is. Heideggernél gyakran a filozófiai kérdések megvilágítására szolgáltak a művészetekkel kapcsolatos példái, értelmezései. Nem írt szisztematikus művészetfilozófiát.

Filozófia és költészet közelsége A filozófia a rátekintésnek azokat a pályáit nyitja meg, amelyeken haladva az ember felnyitja világát. A filozófiának nincs tárgya, a filozófia esemény. A filozófia a szellemi létezés más területéhez tartozik, mint a tudomány. A filozófia gondolkodása a költészettel egyrendbéli. A költő mindig úgy beszél, mintha először szólítaná meg a létezőt. A költő költésében és a gondolkodó gondolkodásában mindig oly sok világtér marad szabadon, hogy abban minden dolog, minden egyes fa, hegy, ház, madárhang elveszti közömbös és megszokott voltát. Heidegger sajátos filozófiai nyelve: látnoki erejével a dolgokat, amelyek rejtve voltak a nyelvben, képes volt hirtelen fogalommá emelni. Maga is írt filozófiai költeményeket: pl. Intések, Lenni és gondolkodni, Nyelv, Mit jelent olvasni?