TANÜGYIGAZGATÁS Stubán Árpád

Tanügyigazgatás fogalmi meghatározása A közigazgatás: irányító, szervező, koordináló és hatósági tevékenység. Tanügyigazgatás: Az állam az oktatási ellátási kötelezettségét normatívák, jogszabályok kibocsátásával, szervezési, koordinálási, igazgatási tevékenység keretében teljesíti”

Tanügyigazgatás fogalmi meghatározása Tágabb értelemben jogalkotás a tanügyi tevékenység szervezése tanügyirányítást hatósági jogalkalmazást tanügyigazgatási ügyvitel Szűkebb értelemben hatósági, egyedi ügyek intézése

Tanügyigazgatás szervezeti rendszere Központi /Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Oktatási Államtitkárság/ Regionális /megyék, kormány- hivatalok/ Helyi /képviselőtestületek, oktatási bizottságok, jegyző/ Intézményi /óvoda, iskola, kollégium/

Központi szervek Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a szakképzés tekintetében a szakminisztériumok döntéseik – jogszabályok, normatív szabályozások – ágazati irányítás tekintetében valamennyi szervre kötelezők

Regionális feladatokat ellátó tanügyigazgatási szervek megyei és fővárosi önkormányzatok /decentrált/ közoktatás-fejlesztési tervet készítenek és működtetik azt. fenntartanak szakképző intézményeket, pedagógiai szakmai szolgáltató szervezeteket megyei és fővárosi önkormányzatok főjegyzői közoktatás-szervezési és hatósági jogkör közigazgatási hivatalok /dekoncentrált / törvényességi ellenőrzési, ill. hatósági jogkört gyakorolnak egyedi ügyekben másodfokú tanügyigazgatási jogkört gyakorolnak

Helyi települési tanügyigazgatási szervek A közoktatási ellátási kötelezettség teljesítésével, közoktatás-szervezési hatósági jogkörök gyakorlásával vesznek részt a tanügyigazgatásban. Tevékenységük a saját településük területére terjed ki

Intézményi szint A tanügyigazgatás leglényegesebb szerve maga nevelési-oktatási intézmény: iskola,óvoda, kollégium Az intézmény maga dönt a működésére, szervezetére kiható kérdésekben önállóan vagy jóváhagyással. Pl: SzMSz. Pedagógiai program, Házirend A tanulók egyedi ügyeiben az intézményvezető dönt.

hatáskör és illetékesség Hatáskör: egy adott szerv milyen ügyben hozhat döntéseket, milyen jogi eszközöket vehet igénybe feladatai ellátásához. Illetékesség: mely területre és mely szervekre, szervezetekre terjed ki az adott szervezettnek a döntési, irányítási, ellenőrzési jogköre. Megyei közgyűlés rendelettel szabályozza, hogy milyen eljárási rendben lehet a tanulók számára tandíjat megállapítani. A hatáskört csak akkor lehet gyakorolni, ha az párosul az illetékességgel.

Oktatásért felelős miniszter feladatai: Az oktatásért felelős miniszter gondoskodik a közoktatási rendszer működéséről, ágazati irányítást gyakorol, ennek keretében előkészíti a parlamenti és a kormányzati jogszabály-alkotási körbe tartozó jogszabálytervezeteket valamint szakmai, tartalmi dokumentumokat.

Oktatásért felelős miniszter /államtitkár/ feladatai: A közoktatási rendszer működtetése Magasabb szintű jogszabályokban való közreműködés Önálló jogalkotás A közoktatás fejlesztése Intézményi fenntartói jogkör Működtetési feladatok Kinevezési, megbízási jogkör Szervezési jogkör Engedélyezési jogkör, hatósági eljárás Szakképzéssel kapcsolatos feladatok

Közreműködik az ágazati irányításban Oktatási Hivatal Közoktatási Információs Központ /KIR/ Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatala

A miniszter feladatai A közoktatási rendszer működtetése kiadja az alapdokumentumokat mint pl.: NAT, Óvodai nevelés alapprogjamját stb. majd rendszeresen ellenőrzi, felülvizsgálja azokat meghatározza az érettségi vizsga követelményeit ellenőrzi a tankönyv kiadást és forgalmazást gondoskodik az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról közzéteszi a tankönyv- és eszköz- felszerelési jegyzéket gondoskodik a pedagógiai munka szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről az oktatási hivatal közreműködésével

működteti a közoktatás információs rendszerét létrehozza és működteti az oktatási jogok miniszteri biztosának hivatalát meghatározza a közoktatási intézmény tervezésével, egészséges

A miniszter feladatai Magasabb szintű jogszabályokban való közreműködés Közoktatásról /köznevelésről/ szóló törvény kormány ill. parlament elé terjesztése, A kormány szabályozási körébe tartoznak: az Óvodai nevelés országos alapprogramjának bevezetése és kiadása, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának bevezetése és kiadása diákigazolvány kiadásával kapcsolatos kérdések pedagógus szakvizsga, pedagógus-továbbképzés stb.

A miniszter feladatai Önálló jogalkotás Az oktatási miniszter jogszabályokkal szabályozza. a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének , és iskolai oktatásának irányelvét a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének , és iskolai oktatásának irányelvét a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját a kerettanterveket az Alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját vizsgák rendjét /kivétel érettségi/

a közoktatási intézmények működésének szakmai szabályait a tanév rendjét a közoktatási intézmények vezetői megbízásával kapcsolatos eljárást taneszközjegyzék elkészítését és kiadását stb. Vissza

A miniszter feladatai A közoktatás fejlesztése Az oktatási miniszter fejlesztéssel kapcsolatos feladatai: a közoktatás hosszú- és középtávú fejlesztési terveinek a kidolgozása a szakmai vizsgák kivételével az országos vizsgarendszer létrehozása, működtetése, fejlesztése, korszerűsítése az iskolahálózat és iskolaszerkezet alakulásához fejlesztési program kidolgozása a közoktatásban jelentkező pedagógiai problémák vizsgálata, megoldások és eljárások kifejlesztése a neveléstudományi kutatások anyagi, intézményi feltételeinek a biztosítása a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetők továbbképzési feltételeinek megteremtése a fővárosi, megyei fejlesztési tervek előkészítéséhez szakmai segítség nyújtása

A miniszter feladatai Intézmény fenntartói jogkör neveléstudományi kutatási intézmény közoktatási érdekből alapított vagy fenntartásra átvett közoktatási intézmény külföldön alapított magyar állami óvoda, általános iskola és középiskola Oktatási Hivatal Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

A miniszter feladatai Szakképzéssel kapcsolatos feladatok Ágazati irányítás jogkörében összefogja és irányítja a közoktatási rendszer szakképzési részét. Kiadja: az Országos képzési jegyzéket, a szakmai vizsgaszabályzatot, a külföldön szerzett szakképesítés honosításának feltételeiről szóló rendeletet, a tanulókat megillető juttatásokról szóló szabályokat a szakképzés megszervezésére és a gyakorlati képzési helyek létesítésére vonatkozó feltételeket, meghatározza a szakmai tárgyak tantervi követelményeit, Működteti a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet

A miniszter feladatai Közreműködők az ágazati irányításban Országos Köznevelési Tanács figyelemmel kíséri a közoktatás helyzetét, javaslatot készít, állást foglal a közoktatással összefüggő oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési területen. pl: NAT véleményezés Közoktatás-politikai tanács az oktatási miniszterközoktatás-politikai döntés-előkészítő, véleményező testülete Országos Kisebbségi Bizottság Országos Diákjogi Tanács Országos Képzési Tanács

A miniszter feladatai Oktatási Hivatal Központi költségvetési szerv, országos illetékességgel Legfontosabb feladatai: közreműködik az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok irányításában, szervezésében, közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó hatósági feladatok ellátásában, első fokú hatósági jogkörrel, közreműködik az Országos szakértői és az Országos vizsgáztatási névjegyzékkel összefüggő feladatokban, közreműködik a közoktatás statisztikai rendszerével összefüggő feladatok ellátásában.

A miniszter feladatai Oktatási hivatal Az OH. hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a nevelési-oktatási intézményekben a maximális osztály- és csoportlétszámot a tanulói balesetvédelmet tanulói óraterhelést a hátrányos megkülönböztetést minimális eszköz- és felszerelés jegyzékben foglaltak megtartását

A miniszter feladatai Oktatási Hivatal Az OH. az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében: felhívja az intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, erről tájékoztatja a fenntartót kezdeményezi a miniszternél, hogy jelezzen a közigazgatási hivatalnak, vagy a jegyzőnek a törvénysértés miatti intézkedés megtétele érdekében, felügyeleti bírságot szabhat ki szabálysértési eljárást folytathat le

A miniszter feladatai Közoktatási Információs Központ A közoktatás információs rendszere a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza Nyilvántartott adatok a pedagógusokról: név születési adat azonosító szám végzettség munkahely címét és típusát

Nyilvántartott adatok a tanulókról: név születési idő, hely anyja neve azonosító szám lakóhelyét, tartózkodási helyét állampolgárság diákigazolvány száma oktatási intézmény adatai Az adatok kezelése szigorúan szabályozott.

A miniszter feladatai Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatala A hivatal feladata, hogy eljárjon minden olyan ügyben amikor a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus, az egyetemi hallgató, a kutató, illetve az oktató számára biztosított jogokat az egyedi ügyben hozott határozat vagy intézkedés sérti. A hivatal kérelemre és hivatalból is eljárhat Ha a biztos törvénysértést tár fel kezdeményezi annak megszüntetését, ha ez kevés, akkor felettes szervhez fordul.

Térségi közoktatási feladatokat ellátó szervezetek A megye és a főváros feladatai: a középszintű közoktatási ellátási kötelezettség teljesítése saját, kötelező vagy áthárított, illetve a megye területén működő települési önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásban rögzített feladatellátás keretében. Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv készítése

A megyei önkormányzat köteles gondoskodni a kollégiumi ellátásról a középiskolai és a szakiskolai oktatásról az alapfokú művészetoktatásról a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról a gyógytestnevelésről kisebbségi oktatásról a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról a többi gyermekkel együtt nem oktatható gyermekek oktatásáról gyógypedagógiai tanácsadásról a korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről a fejlesztő iskolai oktatásról a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok működéséről konduktív pedagógiai ellátásról

A főjegyző feladata: felügyeli a jogszerűséget és közigazgatási és hatósági hatáskört gyakorol közreműködik az érettségi vizsgák előkészítésében, megtartásában közreműködik a közoktatási információs rendszer működtetésében elkészíti és vezeti a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények jegyzékét rendkívüli szünet elrendelését kezdeményezheti

Regionális közigazgatási hivatalok kormányhivatal ellátják a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését elbírálják a hatáskörükbe tartozó jogorvoslati ügyeket nem feladata az önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének az ellenőrzés törvényességi észrevételt tehet, ha az önkormányzat képviselőtestülete olyan ok miatt tagadta meg az intézmény pedagógiai programjának vagy szmsz.-ének jóváhagyását, amely nem tartozik a törvényben előírt okok közé. Pl.: tartalmi kérdést kifogásol

A közigazgatási hivatal első fokú tanügyigazgatási hatósági jogkört nem gyakorol. másodfokú döntési jogköre van a jegyző által hozott döntések elleni fellebbezések esetén

Megyei Intézményfenntartó Központ Új szervezet a Kormányhivatalok keretén belül 258/2011 kormány rendelet Járási Intézményfenntartó Központok ??

. A megyei intézményfenntartó központ feladat- és hatáskörei 10. § (1) A megyei intézményfenntartó központ ellátja az egyes ágazati jogszabályokban, valamint az e rendeletben meghatározott, az átvett intézményekkel összefüggő vagyongazdálkodási, intézmény- fenntartási feladatokat, így különösen a) gyakorolja a Törvény alapján az állam fenntartásába, illetve tulajdonába került nem egészségügyi intézmények felett az egyes fenntartói, valamint a hatáskörébe tartozó költségvetési szervek tekintetében irányítási, illetve a 11. §-ban megjelölt középirányítói jogokat és feladatokat, a gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi jogokat, valamint az alapítványok, közalapítványok esetében az alapítói jogokat, b) vagyonkezelőként ellátja az a) pont szerinti intézményi vagyon tekintetében a vagyonkezelői feladatokat.

(2)2 A megyei intézményfenntartó központ vezetője a 11 (2)2 A megyei intézményfenntartó központ vezetője a 11. §-ban meghatározott középirányítói hatásköreit, jogait és feladatait a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja. A kormánymegbízott az egyetértési jogát a megyei intézményfenntartó központ vezetője javaslatának átvételétől számított 15 napon belül gyakorolja. Amennyiben a kormánymegbízott a javaslatra 15 napon belül nem ad választ, a javaslatot a kormánymegbízott részéről elutasítottnak kell tekinteni.

11. § (1) A megyei intézményfenntartó központ az átvett intézmények felett az alábbi középirányítói hatásköröket gyakorolja: a) javaslatot tesz az irányítása alá tartozó költségvetési szervek éves költségvetésére és azt megküldi a miniszternek; b) meghatározza az irányítása alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodásának részletes rendjét; c) meghatározza az irányítása alá tartozó költségvetési szervek előirányzatainak felhasználására vonatkozó irányelveket; d) előkészíti és jóváhagyásra a miniszternek megküldi az irányítása alá tartozó költségvetési szervek alapító, megszüntető okiratát, illetve az alapító okirat módosítását;

e) előkészíti és az ágazati illetékes miniszternek felterjeszti a költségvetési szervek vezetőjének, gazdasági igazgatójának kinevezését vagy megbízását és felmentését vagy a megbízásának visszavonását; f) jóváhagyja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek engedélyezett létszámát, ha annak megállapítása nem a Kormány hatáskörébe tartozik; g) kezdeményezheti a kormánymegbízott útján a miniszternél a Kormány hatáskörébe tartozó költségvetési átcsoportosítást; h) beszámoltatja az átvett intézmény vezetőjét a belső kontrollrendszer működtetéséről; i) vagyonkezelőként ellátja az átvett vagyon tekintetében a vagyonkezelői feladatokat.  

(2) A megyei intézményfenntartó központ az átvett - irányítása alá tartozó - intézmények tekintetében az alábbi feladatokat látja el: a) szervezi, irányítja és ellenőrzi a szakmai feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételeket; b) összegyűjti, ellenőrzi az intézmények gazdálkodására vonatkozó kötelező, rendszeres és ad hoc jellegű adatszolgáltatásokat, szükség szerint összesítve továbbítja azokat a minisztériumba; c) ellenőrzi az államháztartással összefüggő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kötelező közzétételének, illetve igényre történő szolgáltatásának végrehajtását;

d) érvényesíti, illetve - módszertani segítséget is nyújtva - érvényesítteti a költségvetési szervek tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal (így különösen: az előirányzatokkal, a létszámokkal és a vagyonnal) való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit, továbbá számon kéri, ellenőrzi e követelmények érvényre juttatását; e) megállapítja a költségvetési szervek kincstári költségvetését, valamint jóváhagyja az elemi költségvetését, illetve - gazdálkodó szervezet esetében - az üzleti tervét; f) gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat- módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogköröket;

g) rendszeresen figyelemmel kíséri az intézmények költségvetésének (üzleti tervének) végrehajtását, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélye esetén a hatáskörébe tartozó előirányzatoknál, intézményeknél megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben a kormánymegbízott útján a miniszternél intézkedést kezdeményez; h) felülvizsgálja, értékeli és jóváhagyja a költségvetési szervek költségvetési beszámolóit;

i) megállapítja, illetve jóváhagyja a költségvetési szervek pénzmaradványát, előirányzat- maradványát, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat- maradvány felhasználásának célját, rendeltetését; j) megszervezi a saját vagy az intézmények feladatkörébe tartozó egyes szakmai, támogatási, illetve európai uniós vagy más nemzetközi forrásból származó támogatásból megvalósuló programok végrehajtását, lebonyolítását.

A köznevelési intézmény ellenőrzése A nemzeti köznevelésről szóló törvényből: 86. § (1) A köznevelési intézmény ellenőrzése lehet a) pedagógiai-szakmai, b) törvényességi, c) hatósági ellenőrzés.

(2) A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében – a (3) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel –köznevelési szakértő vehet részt. Szakképző iskolában folytatott pedagógiai-szakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni. (3) Ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik a) az ellenőrzést a nemzetiség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot nemzetiség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni, b) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos nemzetiségi önkormányzatot, amely a szakmai ellenőrzésben részt vehet olyan szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkező delegáltjával, aki szakterületének elismert képviselője.

(4) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell a köznevelési intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte, a pedagógiai- szakmai ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól. Az oktatásért felelős miniszter által szervezett pedagógiai-szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell a köznevelési intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet.

(5) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a fenntartó. Ha az ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik, a szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzatnak, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatnak.

(6) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával kell az érintett nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon, továbbá az ellenőrzést indító honlapján nyilvánosságra hozni. (7) A köznevelési intézményben folyó törvényességi ellenőrzésnél a (4)–(5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti. (8) A köznevelési intézményben szakmai ellenőrzést végző személynek és a törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.

Köszönöm a figyelmet!