A bizalmi vagyonkezelés és a szellemi tulajdonjog Grad-Gyenge Anikó, KRE ÁJK Polgári jogi és Római Jogi Tanszék Faludi Gábor, ELTE ÁJK Polgári Jogi tanszék

Bevezető Nem bizalmi vagyonkezelési tárgyú hozzászólás Módosító törvény ismeretének hiánya Bizalmi vagyonkezelési szakértelem hiánya Szellemi vagyon és szellemi tulajdonjogi joggyakorlás bizonyos sajátosságai, amelyek erősen érintik, korlátozzák, meg is akadályozhatják a szellemi tulajdonjoggal védett oltalmi tárgyak bizalmi vagyonkezelésbe adását 9/16/2018

Nevesített oltalmi tárgyak (külön törvényben) Szerzői jog Szerzői mű + Szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmények= Szomszédos jogi teljesítmények + adatbázis, szomszédos jogi teljesítmények= Iparjogvédelem Műszaki alkotások védelme és árujelzők oltalma Műszaki alkotások: Szabadalmazható találmány, növény fajta, Formatervezési minta, Használati minta, Félvezető termék topográfiája Előadás (eaművész) Hangfelvétel RTV műsor(szám) Film Árujelzők: Védjegy - Földrajzi árujelző 9/16/2018

Nem nevesített oltalmi tárgyak Ptk. Személyek kereskedelmi neve, Üzleti titok (védett ismeret) Egyéb szellemi alkotás (rPtk. 86. § (3) bek., közkinccsé válásig védett) Tpvt. Áru/szolgáltatás kereskedelmi neve, Áru/szolgáltatás jellegzetes külső alakja 9/16/2018

A bizalmi vagyonkezelő jogállása Ptk. 6:130.§ 1) Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által (…), ráruházott jogok saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére (…) köteles. 6:318. § (1) A vagyon kezelése magában foglalja a vagyonkezelőre átruházott jogokból fakadó jogosultságok gyakorlását és az azokból fakadó kötelezettségek teljesítését. (2) A vagyonkezelő a szerződésben foglalt feltételek szerint és korlátok között rendelkezhet a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakkal. (3) Ha a vagyonkezelő a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét megsérti és jogosulatlanul ruház át harmadik személyre a kezelt vagyonhoz tartozó vagyontárgyat, a vagyonrendelő és a kedvezményezett jogosult azt a kezelt vagyon számára visszakövetelni, ha a harmadik személy nem volt jóhiszemű vagy nem visszterhesen szerzett. 9/16/2018

Az alkalmazandó jogszabály Ptk. 8:1. § (1) 5. vagyontárgy: a jog (…) 6:202. § [Jogátruházás] 6:202. § (1) A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik. Ptk. 2:55. § E törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről rendelkező törvények nem szabályoznak. (csak olyan kérdésben lehet alkalmazni, amit a külön tv. nem rendez ↔ Szjt. 3. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok (…) átruházására, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. (2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelésére az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvény (a továbbiakban: Kjkt. rendelkezései az irányadók. (Hasonló szabályok az Szt.-ben és a Vt.-ben, azzal, hogy az Szt. a mintaoltalmakra is vonatkozik.) 9/16/2018

Szellemi tulajdonjogi sajátosságok ●A szellemi tulajdonjog, illetve az oltalmi tárgy sajátos vonása ● A joggyakorlás/jogkezelés sajátos vonása 9/16/2018

Az oltalmi jog átruházhatóságának korlátai A szellemi tulajdonjogok személyiségi gyökereinek elismerése (Ptk. Második könyv Negyedik rész – emberi státuszjogok körében utalószabályként) Forgalomképesség kiterjedt korlátozásának indokolása Kettős célkitűzés: személynél tartás és forgalmi hasznosítás széles körben való lehetővé tétele Eltérő megoldások kialakítása az oltalmi jog egyéb jellege szerint 9/16/2018

A szellemi tulajdonjogok átruházhatósága iparjogvédelmi oltalmak tekintetében Nevesített oltalmi tárgyak vonatkozásában a személyhez kötődő jelleg kimutatható, de korlátozott vagy csak nyomokban való fennállása - szabadalmi oltalom feltaláló és szabadalmas különválásának lehetősége feltaláló személyiségi jogának biztosítása feltalálói személyiségi jog átruházhatatlansága, szabadalmi jogok széles körű forgalomképessége (közhiteles nyilvántartási nyomonkövetéssel) - védjegyoltalom a megjelölés nem forgalomképes, ha szerzői jog védi, de önmagában nem feltétlen védett nincsenek személyhez fűződő jogok megadott oltalom teljesen forgalomképes (közhiteles nyilvántartási nyomonkövetéssel) - földrajziárujelző-oltalom megjelölés és termékleírás nem forgalomképes kollektív jogosultság, amelyhez csatlakozni feltételekkel lehet 9/16/2018

A szellemi tulajdonjogok átruházhatósága a szerzői és szomszédos jogi oltalmak tekintetében Nevesített oltalmi tárgyak vonatkozásában a személyhez kötődő jelleg főszabály szerint erős, egyes esetekben csak korlátozott vagy csak nyomokban való fennállása – fordított arányban növekvő forgalomképességgel - szerzői jog személyhez fűződő jogok fejlett volta (monista koncepció visszaszorulása mellett) vagyoni jogok esetében fő szabály szerinti átruházhatatlanság, a forgalomképességet a derivált felhasználási jogok biztosítják kivételes jelleggel vagyoni jogok teljes forgalomképessége: adatbázis, szoftver, reklámozás céljára megrendelt mű, filmalkotás, együttesen létrehozott művek - előadóművészi jog személyiségi jogok szűkebb körben vagyoni jogok esetében fő szabály szerinti átruházhatóság, több esetben díjigényre szorítás (átruházhatatlansággal), illetve kjk elsőbbsége - hangfelvétel-előállítói/filmelőállítói jog személyiségi jog erős korláttal vagyoni jogok ld. ~ eaművész - adatbázis-előállítói jog 9/16/2018

Személyhez fűződő jog megléte Oltalmi tárgy Személyhez fűződő jog Rendelkezési jog: minden esetben a szerzőnél marad, lemondás tilalma, felh-ó feljogosítható a jogsértés miatti fellépésre Szerzői mű Nyilvánosságra hozatalhoz hozzájárulás, és hozzájárulás visszavonása Alapos ok, írásban, engedélyezett felhasználás esetén felmondás, kártalanítás Szerzői mű, előadás Névjog Névfeltüntetésről le lehet mondani + felhasználás módjához igazítva gyakorolható Integritási jog (kiszélesítve 2013.) Nem korlátozható Találmány, használati és formatervezési minta (félvezető termék topográfiája) Feltalálói/minta szerzői minőség, névfeltüntetés, nyilvánosságra hozatali jog (közzétételig, ill. formatervezési minta esetében megadásig) Névfeltüntetésről le lehet mondani (szabadalmi rendszerenként változó, hogy mikor követelik meg a feltaláló nyilatkozatát is lajstromozáshoz, illetve jogváltozáshoz) Családnévből lett kereskedelmi név Névviselési jog Hozzájárulás hatálya halállal megszűnik, lehetséges vita a kegyeleti jog jogosultjával (de: bírói gyakorlat Pick ügy) 9/16/2018

Szerzői jogok gazdasági jelentősége feltételes forgalomképességre építve A szerzői jogi ágazatok nemzetgazdasági súlya a GDP aránya alapján: 7,62% Foglalkoztatottság: 7,38% Munkajövedelem 7,89% Primer szerzői jogi ágazatok nemzetgazdasági súlya: Szoftver/adatbázis 1,9% Sajtó és irodalom 0,9% Filmalkotás és videó 0,7% Zeneművek, opera 0,65% Rádió, televízió 0,4% ≫ forgalomban működőképes konstrukciók ≫ jelentősége nem az átruházhatóság kizárólagos függvénye (ld. szoftver versus film) Forrás: Simon Dorottya: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 4. SZTNH, 2014. 9/16/2018

Az oltalmi jog kizárólagosságának a hiánya Üzleti titok/védett ismeret: A jogosultat nem illeti meg hagyományos szellemi tulajdonjog, amely bármely engedély nélküli hasznosítás elleni fellépésre kiterjed, csak a jóhiszeműség és tiszteség követelményeibe ütköző megszerzés, hasznosítás, közlés és nyilv-ra hozatal tilos, és ekkor is korlát: - párhuzamos fejlesztés, - visszafejtés, jóhiszemű, visszterhes megszerzés. Közkincsbe jutás az oltalmi tárgyat megszünteti. Áru/szolgáltatás kereskedelmi neve, egyéb külső jellegzetessége (pl. csomagolás, forma) Viszonylagosság: jellegzetességet, azt, hogy a fogyasztók a vagyonrendelőt megismerik a jellegzeteségből, és összetéveszthetőséget (az ellentartott megjelöléssel szemben) bizonyítani kell 9/16/2018

Az oltalmi tárgy jogi védelmének a beszűkülése (csak néhány példa) Szoftver: EUB gyakorlata alapján: csak a forráskód, és a kísérő dokumentáció, mint szakirodalmi mű lehet védett +, ha grafikai műként megáll: a grafikus felhasználói felület. A szoftver algoritmusa szabad, ez a csatlakozó felületre is irányadó, a jogszerű felhasználó megfigyelheti, visszafejtheti a kódot. Funkcionalitás, menüpontok, programnyelv, architektúra nem védett.→ nem hagyományos kizárólagossággal kell számolni, Adatbázis sui generis (kapcsolódó jogi) védelme: EUB gyakorlat alapján: a védelem határai bizonytalanok: „Lóverseny és labdarúgó bajnokság kiírások (2004. november, 2012. március) – Jogi adatbázis (2009. március) Különbség az adatok előállítása és az adatok megszerzése között – csak az utóbbit + megjelenítést + ellenőrzést védi az adatbázis jog, ha egy tevékenységgel szükség szerint együtt jár az adatbázis léte – labdarúgó bajnokság kiírása – a védelem nem áll fenn. + 15 éves, továbbfejlesztéssel részben megújuló védelmi idő – kihatása a bizalmi vagyonkezelési szerződésre 9/16/2018

A kizárólagos jog beszűkítése külső korlátozással A szellemi tulajdonjognak számos belső és külső korlátja van (belső: pl. szabadalmi kényszerengedély, vagy szerzői jogi szabad felhasználás, vagy védjegy használata összehasonlító reklámra). A belső korlátok a kezelt vagyontárgy „jogi alkotórészei”, ezekkel számolni kell. Külső korlátok váratlanok lehetnek (csak példák): - építési terv esetében a tulajdonos joga megelőzi a szerzői jogosult jogát (átdolgozási engedély), - ha egy szabadalmi oltalom SEP =standard essential patent, nélkülözhetetlen szabványos megoldás), akkor versenyjogi alapon – erőfölénnyel visszaélés – lesz köteles a szabadalmas bárkinek hasznosítási engedélyt adni FRAND = fair, reasonable, non discriminatory= tisztességes, ésszerű, megkülönböztetés nélküli szerződési feltételekkel. Pl. egy mobil telefon használatához szükséges informatikai szabadalom. Ez nyilván befolyásolja a kizárólagosságra alapított vagyonkezelési üzletet. 9/16/2018

Jogi oltalom visszamenőleges /jövőbeli megszűnése ● Jogsértés esetén első védekezés: az oltalom nem áll fenn, vagy nem a jogosult (vagyonrendelő) javára áll fenn ● minden iparjogvédelmi oltalom, vagy bifurkáció mellett, vagy a jogsértési eljárással egy eljárásban ex tunc hatállyal megszűnhet (ez egyéb vagyontárgyaknál nemigen fordulhat elő, ld. Ingatlannál a közvetett szerzőt védő telekkönyvi elbirtoklás), ● a szerzői jogi védelem esetén a szerzőség vélelme dönthető meg, vagy az vitatható, hogy a mű megfelel-e az egyéni/eredeti jellegnek, ● üzleti titok védelme a közkinccsé válással megszűnik, és bármikor fennáll a kockázat is, hogy bizonyítják, hogy eleve nem felelt meg annak a követelménynek, hogy nem volt közismert, vagy könnyen hozzáférhető a szakma számára. 9/16/2018

Joggyakorlás és jogkezelés a szellemi tulajdonjogban (=bizalmi vagyonkezelést pótló, megelőző technikák) ● A jog jogosultja maga gyakorolja a jogát. ● A szellemi vagyon jogosultja a vállalatcsoporton belül, vagy e célból alapított külföldi vállalatra átruházza a szellemi vagyontárgyakra vonatkozó vagyoni jogot, abból a célból, hogy adózási szempontból optimálisan engedhessen licenciát a vállalatcsoporton belül teljes szellemi vagyonra, vagy annak egy részére. ● A jog jogosultja teljes kizárólagossággal, vagy anélkül tovább engedhető hasznosítási/felhasználási/használati jogot enged (hasznosítási/felhasználási/használati jogok e célból csokorba gyűjthetők) ● A jog jogosultja közvetítői (megbízási típusú) szerződést köt, a közvetítő a saját nevében jogosult licencia szerződést kötni, beszedheti a díjat, és azzal elszámol (a kulturális, művészeti piac nagy részét lefedi: előadóművészek, fotók, zenés, és nem zenés színpadi művek, irodalmi művek, használt szoftverek, személyiségi jogi arculati jogok stb.) ● A szerzői, vagy kapcsolódó jog jogosultjai közös jogkezelő szervezetet (=kjk) alapítanak, a kjk saját nevében jogosult a vagyoni jog gyakorlására, és perlésre is. KJk-ból kilépett jogosultak un. független jogkezelő szervezet útján gyakorolják a jogaikat. Közös: tarifa, beszedés, felosztás. 9/16/2018

Joggyakorlás és jogkezelés a szellemi tulajdonjogban (=bizalmi vagyonkezelést pótló, megelőző technikák) Közös elemek: ● kezelt jog kezelő vagyonától való teljes, vagy bizonyos fokú elkülönítése = külön kezelése, ● elszámolás, audit, ● jogszabálytól (pl: kjk), vagy szerződéstől (pl. licencia) függő a bizalmi vagyonkezelésnél jóval könnyebb megszüntethetőség, azaz a jogosult =kvázi vagyonrendelő az ügy ura marad (kjk-nál sajátos), ● jogosult hitelezője számára nem elérhető az átengedett jog, vh. a jogosultnak járó ellenértékre kiterjedhet, felszámoló a szerződést felmondhatja, ● ha a jog jogosultja TAO alany, élhet a TAO tv. szerinti, már nem bevételre, hanem eredményre vonatkozó jogdíj TAO kedvezménnyel, ● a bizalmi vagyonkezelés közigazgatási szabályozási környezetétől szabadul ● professzionális lesz a jog kezelője (akár ügynök, akár kjk, akár profi felhasználó) 9/16/2018

A felhasználó/hasznosító/használó jogállása Sajátos joggyakorlási/jogkezelési szabályok a szellemi tulajdonjogban licencia A felhasználó/hasznosító/használó jogállása - a licencia teljes kizárólagossága /egyszerű kizárólagosság: első esetben maga a szellemi tulajdonjog jogosultja sem lesz jogosult a hasznosításra - teljes védelmi időre, - területi, és hasznosítási mód szerinti korlátozás nélkül, - átruházható, és alhasznosítási jog adására is felhatalmazást adó hasznosítási jog is adható, - kizárólagos felhasználó/hasznosító/használó saját nevében perelhet a szellemi tulajdonjog megsértése miatt (legfeljebb előtte fel kell hívnia a jogérvényesítésre a jogosultat, de ez is kizárható a licencia szerződésben. - szellemi tulajdonjog jogosultja felmondhatja? Ptk: 6:213.§ (3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tartós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött szerződést megfelelő felmondási idő alkalmazásával bármelyik fél felmondhatja. A felmondási jog kizárása semmis. A védelmi idő miatt csak a védjegyjogban (megújítható 10 évenként), és a határozatlan idejű ker. név és know-how licencia szerződésre alkalmazandó. Egyébként a nem szankciós felmondás is kizárható (szerzői jog területén vitatható). →A teljes kizárólagosságot szerző hasznosító gyakorlatilag a bizalmi vagyonkezelő jogállásába kerülhet annak kötöttségei nélkül 9/16/2018

Sajátos joggyakorlási/jogkezelési szabályok a szellemi tulajdonjogban kjk Bármely szerzői, vagy kapcsolódó jog gyakorolható kjk útján, nem szükséges hozzá nemzetközi reprezentativitás, A kjk a jogosult (bvk szempontból a vagyonrendelő) teljes „tulajdonosI” ellenőrzése alatt álló egyesület, Ha nem felel meg a tagi kritériumoknak, megbízóként el kell fogadni az eredeti jogosultat diszkrimináció tilalom mellett, (bvk csak az átruházható vagyoni jog eseteiben lehetne származékos jogosultként megbízó, vagy tag), Rendkívül széles kötelező döntéshozó szerv hatáskörök, széles körű beleszólás, általában 1 tag 1 szavazat elv mellett, a meghatalmazás komoly korlátozásával, Kjk megbízás kötelező tartalmi elemeit, és a kapcsolódó tájékoztatást jogszabály határozza meg, Kötelező tagi felügyelet, Elképesztő transzparencia (éves átláthatósági jelentés, és rendkívül részletes elszámolás a jogosulttal), Szigorú hatósági felügyelet, végső szankció: jogkezeléstől eltiltás, Törvényben meghatározott jogdíjfelosztási határidők, és belső jogorvoslat, 9/16/2018

Sajátos joggyakorlási/jogkezelési szabályok a szellemi tulajdonjogban kjk Törvényben megengedett közös, az un. reprezentatív kjk-k esetében kormányzati jóváhagyáshoz kötött ármeghatározás (tarifa= felhasználási szerződés általános feltételei), Lefedett nemzetközi piac, reprezentatív területen kölcsönös képviseleti szerződés, Döntéshozó szerv dönt a felosztásról és szociális támogatásokról, szolidaritás beépítve, Tv-ben meghatározott esetekben kötelező a kjk, Ahol nem kötelező a kjk, ott ki lehet lépni (ex nunc hatállyal, a köv. naptári évtől), de csak a teljes repertoárra, és csak a teljes vagyoni jogra (pl. nyilv előadás). A kjk a kontinentális jogban eleve bizalmi vagyonkezelési jellegű, e funkciót a német/francia kjk szakirodalom elismeri, és ismérvként sorolja fel. Az EU szabályozás ezt nem tartalmazza a kjk sokfélesége miatt (csak a legkisebb közös többszöröst ragadta meg), de nem is zárja ki, ezt mutatják pl. a döntéshozatali, és a támogatási célú levonási szabályok. 9/16/2018

Összefoglalás Szellemi vagyonra bizalmi vagyonkezelési szerződést csak nagy körültekintéssel lehet kötni. Jogonként és oltalmi tárgyanként előzetes átvilágítás szükséges (pl. jog megszűnésének a kockázata). Ahol a vagyoni jog nem átruházható, ott legfeljebb a felhasználási jogra köthető bvk szerződés. Ilyenkor a szerzői jogi szabály (pl. szankciós felmondás, ismeretlen felhasználási mód) megelőzi a Ptk szabályát. A személyhez fűződő jog, a kötelező és kiterjesztett kjk megléte erősen korlátozó azokon a területeken, ahol a kjk létezik. Helyesebb akadályként felfogni és elkerülni. A szellemi tulajdonjog immanens sajátosságai, és külső korlátai beárazandók, és lefelé nyomják a szellemi vagyon értékét a bvk szempontjából, ugyanakkor növelhetik az ilyen bvk költségeit (pl. jogérvényesítés). (Az előadás vége) 9/16/2018