FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK 2017. november – december REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Dr. Köbel Szilvia

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Református egyházalkotmány A kálvini reformáció egyháztani alapelvei A református egyház jogrendszere

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Alkotmányozó zsinat 1881 Debrecen Öt kerületet magába foglaló egységes egyházszervezet jött létre Sajátossága: a mai napig a Duna és Tisza vízgyűjtő területeihez igazodik a beosztás Szervezetében egységes Magyar Református Egyház innen datálódik Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház Dr. Köbel Szilvia 2018.09.08.

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Egyetemes Konvent (paritás alapján, világi és lelkészi tagok) Egyházkerület – püspök, főgondnok Egyházmegye – közgyűlés, esperes, egyházmegyei világi gondnok Egyházközség – közgyűlés, presbitérium, lelkész, világi gondnok Dr. Köbel Szilvia 2018.09.08.

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. 1. A kálvini reformáció ekkleziológiai (egyháztani) alapelvei: Zsinatpresbiteri elv Egyenlőség elve Önkormányzatiság elve Hatalom-megosztás elve Egyetemes papság elve

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Zsinatpresbiteri elv Alapvető egyházkormányzati elv az egyház életével kapcsolatos döntéseket a presbitériumok és a zsinatok hozzák Egyház vezetése választott testületek útján (legalsó, helyi gyülekezeti szinttől kezdve a legmagasabbig) Presbitérium egyházkormányzati döntések Zsinat jogszabályok megalkotása

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Nem lelkészi egyháztagok részvétele az egyházkormányzásban Az egyházközségek közvetlenül választják a presbitériumot a presbitériumok közvetett formában választják a felettük álló kormányzati szerveket cél: közös szolgálatok Egyház Gyülekezetek közössége

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Egyetemes papság elve A reformáció kezdetétől fogva a lutheri és a kálvini ág is hangsúlyozza Alapja a Szentírás – a keresztség Krisztus testébe való betagozódás a kollektív papság gyakorlására hatalmazza fel a híveket Közös felelősségviselés

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Luther: az uralkodó papi renddel szemben képviselte „…mi mindnyájan, akik csak megkereszteltettünk, papok vagyunk, szavunkkal és egész életünkkel Krisztus bizonyságtevői, külön papi rendre Krisztus egyházában nincs szükség” („Az egyház babiloni fogságáról” című vitairat)

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Kálvin: Institutio IV. könyve az egyház tanítói és szolgái Isten maga kormányoz és munkálkodik az egyházban, de az emberek szolgálatát igénybe veszi Az emberek az evangélium hirdetésére kapnak megbízást A megkereszteltek közösségének tulajdonítja a felügyelet és a legfőbb egyházi döntéshozatal jogát

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Egyenlőség elve Krisztus papi, prófétai és királyi hivatásában a megkereszteltek egyenlően részesülnek, minden jogkülönbség ki van zárva Az egyháztagok között nincs alá- vagy fölérendeltség HATALOM GYÜLEKEZET TAGJAINAK ÖSSZESSÉGÉT ILLETI MEG Egyik tagja sem közbenjáró Istennél Közösség szolgálata választás útján a püspök nem rendelkezik isteni jogon (ius divinum) alapuló teljes kormányzati hatalommal

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Hatalommegosztás elve Kálvini egyházalkotmány alapvető elve – alulról építkezés nem engedhető meg, hogy egy ember vagy csoport kezében összpontosuljon a hatalom Ezzel szemben: A bűnös ember kezében minden hatalom korrumpálódhat Krisztus hatalomgyakorlásának hangsúlyozása

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Az egyetemes papság és az egyenlőség elve az egyházon belül minden emberi uralmat kizár Csak így valósulhat meg Krisztus uralma – az egyháztagok közvetlen kapcsolatban állnak Krisztussal Genfi egyházrend (1541, 1561) maga Krisztus kormányoz Egyszemélyes püspöki hatalomgyakorlás elutasítása Egyház Szentírási ősegyház

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Az egyház célja az emberek lelki fejlődésének és tökéletesedésének szolgálata (hármas feladat) Igehirdetés és sákramentumok kiszolgáltatása Fegyelem gyakorlása (egyházkormányzat) Szegények gondozása Lelkész, tanító, presbiter, diakónus szolgálatot jelentő tisztségek, nem hatalmat

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. A gyülekezet birtokolja a „kulcsok hatalmát”, Krisztus hármas tisztét Krisztus prófétai tiszte – tanítói hatalom (potestas dogmatica vagy docendi)- igehirdetés és a sákramentumok kiszolgáltatása Krisztus királyi tiszte (potestas regiminis) – kormányzati hatalom – az egyház belső életével függ össze Krisztus főpapi tiszte (potestas misericordiae) – az irgalmas szeretet gyakorlása

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Önkormányzatiság elve Közvetlenül: közgyűlés útján Közvetetten: presbitérium útján „a kormányzás joga magát a kormányzás közvetlen alanyát, a közösséget illeti”

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. 2. A református egyház jogrendszere Nem egyetlen törvénykönyvben van a joganyag, mint a katolikus egyházban Önálló törvényekben szabályozzák az egyes kérdéseket, pl. Egyházi alkotmányjog Közoktatás, felsőoktatás, hitoktatás Egyházi bíráskodás Lelkészek jogállása Választójog Nyugdíj Gazdálkodás

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Magyar Református Egyház Zsinati Tanács Zsinat Zsinati elnökségi tanács Zsinat elnöksége Egyházkerület Egyházkerületi Tanács Egyházkerületi Közgyűlés Egyházmegye Egyházmegyei Tanács Egyházmegyei Közgyűlés Egyházközségi Közgyűlés Egyházközség Egyházközségi Presbitérium

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Anya-, társ-, leány- vagy missziói egyházközség – önálló lelkipásztort alkalmaz-e Presbitériumok rendeleteket hoznak (lelkész és gondnok az elnöke) A lelkipásztor felelős megbízottja minden lelki munkának Egyházmegye – esperes, főgondnok Egyházkerület – püspök, főgondnok Fő törvényhozó testület: zsinat, egyszer ül össze egy évben (köztes időben a Zsinati Tanács intézi az ügyeket)

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Alulról felfelé építkezik az egyház minden egyes egyházközség „befejezett” egyház, tagjaik összessége a hatalom letéteményese Képviseleti elv (hatékonyság) zsinat-presbiteri elv A felsőbb hatóságok megválasztásában részt vesz az alsóbb szint (zsinati küldöttek)

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Jogforrások: Szabályrendelet (zsinati, zsinati tanácsi, egyházkerületi, egyházmegyei, egyházközségi) Határozat (zsinati, zsinati tanácsi – szabályrendeletek végrehajtása) Irányelv (zsinati, egyházkerületi – szabályrendeletek végrehajtása) Törvény – kizárólag a Zsinat jogosult

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Egyháztagság – három szintje alakult ki: 1. megkeresztelt egyháztag 2. konfirmált egyháztag 3. teljesjogú egyháztag (nagykorúságot elérve megerősíti az egyházhoz tartozást, részt vesz a gyülekezet életében, választójoggal rendelkezik) Életvitel: tiszta erkölcsű, mértékletes, józan, házasságkötés az egyház áldásával, gyermekek hitben való nevelése, egyházi közterhek viselése

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Egyházközség (felállítása vagy megszűnés – egyházmegye közgyűlése dönt) Területi elv – általában egybeesik a közigazgatási területtel Főszabály: állandó lakóhely, de lehet más egyházközséghez is tartozni (új presbitérium elfogadása, a régi tájékoztatása) Az anyaegyházközség jogi személy, lelkészi állás fenntartásával önállóan teljesíti feladatait (anyakönyv, pénzgazdálkodás, presbitérium) Társegyházközség – jogi személy, presbitérium, lelkészi állás közös fenntartása Missziói egyházközség – püspök által kinevezett lelkész Szórvány – egy kijelölt egyházközséghez tartoznak

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Egyházmegye – az egyházközségek kormányzat és igazgatás céljából történő egyesülése Egyházközségek felügyelete, egymásközti viszonyainak rendezése Egyházmegyei közgyűlés – egyházmegye kormányzása (amikor nem ülésezik, az egyházmegyei tanács intézi) Egyházmegyei szabályrendeletek megalkotása (kizárólagos), magasabb szintű szabályok végrehajtása Megüresedett egyházmegyei tisztségek betöltése Presbitériumok létszámának jóváhagyása Megyei lelkipásztori munka irányítása Anyagi, vagyoni kérdések rendezése

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Egyházkerület – létesítéséről, megszüntetéséről a Zsinat dönt Közgyűlés – legfőbb önkormányzati testület Alapvetően kormányzati feladatokat lát el Felügyeletet gyakorol az egyházközséges törvényes működése felett Egyházépítő munka szervezése és irányítása Szabályrendeletet alkot és jóváhagyja az egyházmegyei szabályrendeleteket Egyházmegyei közgyűlési határozatokkal szemben fellebbviteli fórum Ingatlan ügyek, költségvetés, zárszámadás

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Tanács: 6 évre megválasztott kormányzati szerv, a közgyűlések közötti időszakban végzi a hatáskörébe utalt feladatokat Beszámol a kerületi közgyűlésnek Egyházkerületi elnökség: püspök és egyházkerületi főgondnok; olyan ügyeket intéz, amelyhez az egyházalkotmány szerint két elnök kell (pl. egyházkerület képviselete, felügyeleti jogkör, utalványozási jog) Esperes-gondnoki értekezlet: az egyházkerület elnöksége melletti tanácsadó testület

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. Egyházkerület tisztségviselői: Püspök (elnökség lelkészi tagja; kizárólagos feladata pl. a lelkészek felszentelése, 6 évre szól a megválasztás) Főgondnok (elnökség nem lelkész tagja, „közmegbecsülésben álló világi presbiter) Főjegyzők, jegyzők – egyházkerületenként egy lelkészi és világi főjegyző – MRE törvényhozó testülete, - a végrehajtás legfőbb szerve Ius reformandi – jogosult az egyház tanainak megállapítására és felülvizsgálatára Zsinat

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!