Bevezetés a jog- és államtudományokba

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a jog- és államtudományokba"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a jog- és államtudományokba
11. előadás Az állami hatalom terjedelme és korlátai

2 Az állami szuverenitás
Sokféle hatalom alatt élünk, de ezek közül az állami hatalom elsőséget követel magának Az állami hatalom ezt az igényét valahogy meg kell hogy alapozza – legitimnek kell lennie Az állami hatalom és kényszer emberek cselekedetein keresztül megy végbe – ekkor a magánszemély cselekedeteit az államnak „számítjuk be” Az állami hatalomnak kizárólagosnak kell lennie egy politikai közösségen és területen belül, egységesnek, (egyértelműen beazonosíthatónak), és más államoktól függetlennek Mindezeket együtt szuverenitásnak nevezzük.

3 A szuverenitás többféle jelentése
Politikai? Hatalmi? Jogi? Ki birtokolja? „Az állam” mint absztrakció, amely „részelteti” belőle az egyes „szerveit” (pl. a rendőrt) De akkor mit jelent a „népszuverenitás”, (a nép hogyan tudja gyakorolni a hatalmat – ha a választásokon azt átruházta? – hogyan adhat valaki felhatalmazást a saját maga elleni kényszeralkalmazásra? Eredetileg az uralkodói hatalomra használták. (Erre valóban lehet mondani, hogy a szuverenitás oszthatatlan, egységes, legfőbb, stb.)

4 Népszuverenitás Fikció: a nép a „forrása” a hatalomnak, és annak gyakorlását „átruházza” A népszuverenitás tana inkább egy igazolási, nem a valós hatalmi helyzetet leíró elmélet Lényege: azt magyarázza, hogy milyen indokok szólnak amellett, hogy engedelmeskedjünk az államhatalomnak („ez a mi államunk”) Nemzeti szuverenitás: az egy közösségbe tartozó emberek joga az önrendelkezésre

5 Jogi szuverenitás Normatív és szervezeti biztosítékok rendszere, hogy a hatalom gyakorlói „felismerhetőek” legyenek Az Alkotmány rögzíti, hogy milyen szervek, milyen keretek között gyakorolják a legfőbb hatalmat A „legfőbb jogközösség” az állam Törvényhozói szuverenitás: „az alkotmányozó” – ezt gyakran megkülönböztetik az egyszerű törvényhozótól, de ez is egy kicsit zavaros Gyakorlati szuverenitás: aki a törvények és az alkotmány ellenére is tudja érvényesíteni az akaratát. (Van ilyen, és ha van, az ki Magyarországon?) Szuverenitás: a legfőbb kényszerítő fizikai hatalom birtoklása

6 A szuverenitás belső elemei
A hagyományos elmélet szerint korlátlan, teljes Ez persze nem igaz De felsorolhatóak azok a jogosítványok, amelyek ma az államot illetik: (Bodin) Törvényhozás joga Kiváltságok, mentességek adományozásának joga Háború indítása és békekötés Bíráskodás joga Kegyelmezés joga Pénzverés Adókivetés joga

7 A szuverenitás korlátai
Jogi Szövetségi államok Alkotmányosság, jogállamiság Hatalommegosztás Emberi jogok Önkormányzatiság, autonómiák Társadalmi szervezetek Egyház Szakmai autonómiák Politikai pártok Gyakorlati szuverenitás Politikai tényezők Közvélemény Gazdasági korlátok

8 A szuverenitás külső oldala
Elemei (Kelsen) Szabad kommunikáció ás államokkal Háború indításának joga Szerződéskötési jog Jog az egyenlőségre Jog arra, hogy kizárja más államok ténykedését a területéről Jog arra, hogy ne vessék más állam bíráskodása alá Követeinek immunitása Jog arra, hogy állampolgárait védelmezhesse 1933 montevideoi egyezmény (az államok jogairól és kötelezettségeiről) Terület Népesség Főhatalom (kormányzat) Képesség a kapcsolatartásra

9 A szuverenitás külső oldalának korlátai
Az államok csak jogilag egyenlők, a befolyásuk igencsak eltér Jogi korlátok Jogalanyiságot érintő korlátok (pl. más állam gyámkodása, nem önálló államok, kondomínium, protektorátus, stb.) Mentességek Szuverén immunitás (nem lehet más államok hatóságai elé vonni) Diplomáciai mentességek A nemzetközi jog kötelező szabályaiból eredő korlátok – pacta sunt servanda elve Önként vállalt korlátok (pl. NATO, EU, szupranacionális szervezetekhez való tartozás)