Nemzetközi magánjog II. 5. Rész Családi jog

Történeti áttekintés A szabályozás igényét a különböző vallású és nemzetiségű felek közötti házasságok számának a növekedése váltotta ki. Számos nemzetközi magánjogi megoldás a családjog vonatkozásában alakult ki (pl. jogválasztás). Már a statútumelméletben megjelentek olyan mai is használt kapcsolóelvek, mint a lex loci celebrationis (a házasságkötés helyének a joga), vagy a házastársak közös személyes joga.

Jogforrások 1. Jelenlegi szabályok: A Tanács 1259/2010/EU Rendelete (2010. december 20.) a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról (Róma III. Rendelet) A Tanács 4/2009/EK Rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről (Tartási Rendelet) A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. tv. III.-IV. Fejezetei, 24-38.§-ok (Kódex)

Jogforrások 2. Nemzetközi egyezmények: Kétoldalú egyezmények (jogsegély – és konzuli egyezmények) Többoldalú egyezmények Hágai Egyezmények: az alkalmazandó jogról a tartás, a gyermektartás, a házassági vagyoni viszonyok körében – anyagi jogi (pl. a házasságkötésről) New Yorki Egyezmények: a házasságkötésről, a tartásdíjak külföldön történő behajtásáról, a férjezett nők állampolgárságáról, stb.

A Kódex és a Rendeletek egymáshoz való viszonya A Kódex és a Rendeletek egymás mellett, különböző szabályozási tárgyakban kerülnek alkalmazásra: A házasság és érvényessége (Kódex), A házastársak személyi és vagyoni viszonyai (Kódex), A házasság felbontása (Róma III. Rendelet), A családi jogállás (Kódex), Az örökbefogadás (Kódex), A szülő és gyermek közötti jogviszonyok (Kódex), A gyámság (Kódex), A rokontartás (Tartási Rendelet), Élettársak (Kódex), Bejegyzett élettársak (Kódex)

A házasság érvényessége 1. (Kódex 26.§) Anyagi érvényesség: A házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei a házasságkötés időpontjában mindkét házasuló személyes joga szerint fennállnak. Alaki érvényesség: A házasságkötés érvényességének alaki kellékeire a házasságkötés helyén és idején hatályos jog alkalmazandó (lex loci celebrationis).

A házasság érvényessége 2. (Kódex 26.§) A házasság létezése vagy nemlétezése megállapításának kérdésében is a fentiek alkalmazandók. Közrendi szabály: A házasságot Magyarországon nem lehet megkötni, ha a házasságkötésnek a magyar jog szerint elháríthatatlan akadálya van.

A házastársak személyi és vagyoni viszonyai 1. (Kódex 27.§) A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira – kivéve a névviselést - annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek az elbírálás időpontjában mindkét házastárs állampolgára. Kisegítő szabály: A házastársak közös állampolgársága az, amely állampolgársággal mindketten rendelkeznek. Több közös állampolgárság esetén azt a közös állampolgárságukat kell figyelembe venni, amelyhez őket az ügy összes körülményére tekintettel a legszorosabb kapcsolat fűzi (24.§).

A házastársak személyi és vagyoni viszonyai 2. (Kódex 27.§) Ha az elbírálás időpontjában a házastársak állampolgársága különböző, annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársak közös szokásos tartózkodási helye, ennek hiányában a házastársak utolsó közös szokásos tartózkodási helye található. Ha a házastársaknak nem volt közös szokásos tartózkodási helye: lex fori. A házassági vagyonjogi szerződés alaki szempontból érvényes akkor is, ha megfelel a megkötésének helye szerinti jognak (29.§).

A házastársak személyi és vagyoni viszonyai 3. (Kódex 28.§) Korlátozott jogválasztás: TÁRGYÁBAN a házastársak, vagy házasulók az alábbi jogok valamelyikét választhatják): annak az államnak a jogát, amelynek a házastársak egyike a megállapodás megkötésének időpontjában az állampolgára, annak az államnak a jogát, amelynek területén a házastársak egyike a megállapodás megkötésének időpontjában szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy az eljáró bíróság államának a jogát (lex fori). IDŐBEN Jogválasztásra legkésőbb a perfelvételi szakban a bíróság által megállapított határidőn belül van lehetőség.

A házasság felbontása 1. (Róma III. Rendelet) Csak részterületet szabályoz, a tagállamoknak nem sikerült széles körű egyezségre jutni a családjogi szabályozás tekintetében. Az anyagi jogi szabályok továbbra sem egységesek: pl. Magyarország: a házasság végérvényes és helyrehozhatatlan megromlása Máshol: válóokok rendszere (felróhatóság, valamely fél hibája, stb.) Eltérő megoldások a közös megegyezéshez szükséges különélés időtartama tekintetében

A házasság felbontása 2. (Róma III. Rendelet 5. cikk) Az alkalmazandó jog meghatározása: Elsődleges a felek által választott jog. A jogválasztás korlátozott, mert csak az alábbiak közül lehet választani: - közös szokásos tartózkodási hely - legutóbbi közös szokásos tartózkodási hely, feltéve, hogy a jogválasztáskor legalább egyiküknek még ott van a szokásos tartózkodási helye - valamely házastárs állampolgársága - lex fori.

A házasság felbontása 3. (Róma III. Rendelet 5-6. cikk) A jogválasztásra legkésőbb a bírósághoz fordulás időpontjában van lehetőség. A Rendelet lehetővé teszi, hogy a tagállamok joga ennél későbbi időpontot állapítson meg. Kódex 30.§: A felek a jogválasztás lehetőségével legkésőbb a perfelvételi szakban a bíróság által megállapított határidőn belül élhetnek. A jogválasztási megállapodásra a Rendelet alapján irányadó jogot kell alkalmazni.

A házasság felbontása 4. (Róma III. Rendelet 7. cikk) A jogválasztási megállapodás alakiságai: Írásba kell foglalni, keltezéssel kell ellátni és mindkét félnek alá kell írni, DE: a megállapodás tartós rögzítését biztosító, elektronikus közlés egyenlő az írásos formával. Ha a házastársak közös szokásos tartózkodási helye szerinti TAGÁLLAM joga további alaki szabályokat ír elő, azokat figyelembe kell venni. DE: eltérő szokásos tartózkodási hely esetén elég az egyik ország jogának megfelelni. Ha csak az egyik fél szokásos tartózkodási helye van valamely tagállamban, ezen állam kiegészítő alaki szabályait mindenképpen figyelembe kell venni.

A házasság felbontása 5. (Róma III. Rendelet 8. cikk) Az alkalmazandó jog meghatározása a felek jogválasztásának a hiányában: A házastársak (közös) szokásos tartózkodási helye a bírósághoz fordulás időpontjában, A házastársak utolsó (közös) szokásos tartózkodási helye, ha ez a bíróság megkeresésétől számított egy évnél nem régebbi időpontban szűnt meg és a bírósághoz fordulás időpontjában az egyik házastárs még mindig ott tartózkodik. A házastársak közös állampolgársága, A lex fori. A lex forit kell alkalmazni akkor is, ha az alkalmazandó jog nem rendelkezik a házasság felbontásáról vagy nem biztosít azonos jogokat a feleknek.

A családi jogállás (Kódex 31-32.§) Apaság vagy anyaság megállapítása, az apaság vélelmének megdöntése: a gyermek születése idején fennállott személyes jogát kell alkalmazni. A gyermek apai elismerése: a gyermeknek az elismerés idején fennálló személyes joga szerint, a megfogant, de még meg nem született gyermek elismerését pedig az anyának az elismerés idején fennálló személyes joga szerint kell elbírálni. Az elismerést alaki okból nem lehet érvénytelennek tekinteni, ha az akár a magyar jog, akár az elismerés helyén és idején hatályos jog szerint alakilag érvényes. Ha az alkalmazandó jog szerint az apai jogállás betöltetlen, az üggyel szoros kapcsolatban álló másik állam joga alkalmazandó, ha az e tekintetben a gyermekre nézve kedvezőbb (kitérítő klauzula).

Az örökbefogadás (Kódex 33.§) Örökbefogadás érvényessége: Ha ennek feltételei mind az örökbefogadó, mind az örökbe fogadni kívánt személy örökbefogadás idején fennálló személyes joga szerint fennállnak. Az örökbefogadás jogi hatásaira, az örökbefogadás megszűnésére, valamint ennek jogi hatásaira az örökbefogadónak az örökbefogadás vagy annak megszűnése idején fennálló személyes jogát kell alkalmazni. Ha az örökbefogadók házastársak, akkor az örökbefogadás jogi hatásaira, az örökbefogadás megszűnésére, valamint ennek jogi hatásaira az alábbi jogok valamelyikét kell alkalmazni: a) a házastársaknak az örökbefogadás vagy annak megszűnése idején fennálló közös állampolgársága szerinti állam jogát, ennek hiányában, b) annak az államnak a jogát, amelynek területén az örökbefogadás, vagy ennek megszűnése idején a házastársak közös szokásos tartózkodási helye volt, ennek hiányában c) az eljáró bíróság államának jogát.

Szülő és gyermek közötti jogviszonyok, gyámság (Kódex 34.§) Főszabály: A szülő és gyermek közötti jogviszonyra, valamint a gyámságra - a nagykorúvá válást és a névviselést kivéve - az eljáró bíróság államának joga alkalmazandó. Kivételes lehetőségek: - Ha a gyermek érdeke indokolja, az eljáró bíróság kivételesen alkalmazhatja vagy figyelembe veheti annak a másik államnak a jogát, a mellyel az ügy szoros kapcsolatban van. - A gyermeket érintő családjogi jogviszonyokra a magyar jogot kell alkalmazni, ha az a gyermekre nézve kedvezőbb (25.§).

Élettársak (Kódex 25-26.§) Lépcsőzetes megállapítás: Az élettársi kapcsolat létrejöttére, megszűnésére és joghatásaira az élettársak közös állampolgársága szerinti állam joga alkalmazandó. Különböző állampolgárság esetén, annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek területén az élettársak szokásos tartózkodási helye, ennek hiányában az utolsó közös szokásos tartózkodási helye található. Ha az élettársak közös szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg, az eljáró bíróság államának joga alkalmazandó. Az élettársak közös állampolgárságára a 24. § rendelkezései megfelelően irányadók. Az élettársak vagyoni jogviszonyaikra jogot választhatnak a 28. § szerint.

A bejegyzett élettársi kapcsolat 1. (Kódex 37.§) A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére és érvényességére, valamint annak joghatásaira, ide nem értve a névviselést, a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Kivétel: A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem akadálya, és annak érvényességét nem érinti, ha a leendő bejegyzett élettárs személyes joga az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának jogintézményét nem ismeri, feltéve, hogy a) a magyar állampolgársággal nem rendelkező leendő bejegyzett élettárs igazolja, hogy személyes joga szerint házasságkötésének nem lenne akadálya, és b) legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy belföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásaira ilyenkor a magyar jogot kell alkalmazni. (4) A bejegyzett élettársak közös állampolgárságára a 24. § rendelkezései megfelelően irányadók.

A bejegyzett élettársi kapcsolat 2. (Kódex 38.§) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére annak az államnak a jogát kell alkalmazni, a) amelynek területén a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárást megindító kereset vagy kérelem benyújtásakor a bejegyzett élettársak szokásos tartózkodási helye található, ennek hiányában b) amelynek területén a bejegyzett élettársak utolsó szokásos tartózkodási helye található, ha ez a tartózkodási hely a kereset vagy kérelem benyújtásától számított egy évnél nem régebbi időpontban szűnt meg, feltéve, hogy a kereset vagy kérelem benyújtásakor az egyik bejegyzett élettárs még mindig ebben az államban tartózkodik, ennek hiányában c) amelynek a kereset vagy kérelem benyújtásakor mindkét bejegyzett élettárs az állampolgára volt. Ha az alkalmazandó jog a fentiek szerint nem határozható meg: lex fori.

Rokontartás (Tartási Rendelet 15. cikk) A tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogot a 2007. évi Hágai Jegyzőkönyvvel összhangban kell meghatározni azokban a tagállamokban, amelyekben ez a jogi eszköz kötelező erővel bír. Dánia és az Egyesült Királyság nem tartozik a Hágai Jegyzőkönyv hatálya alá. Hágai Jegyzőkönyv 3. cikk: Alkalmazandó jog a tartásra jogosult szokásos tartózkodási helyének a joga. Hágai Jegyzőkönyv 5.cikk: Házastársi tartás esetén, ha van olyan állam, amely szorosabb kapcsolatban van a házassággal, ennek a joga.