Króm Boros Alex 10.AT
Története A felfedezése egy tévhittel jött, azt hitték, hogy a „szibériai vörös ólom” vasból, ólómból és szelénből állt, ami valójában ólom-kromát tartalmú vörösólomérc. A magyar nyelvújításkor a „fösteny” nevet kapta (ekkor kapta az arany és a higany is a nevét, amit a mai napig használunk; ez nem jellemző erre az elemre.) A jelenlegi nevét a „chroma” szóról kapta, ami a színt jelenti. Ez azzal magyarázható, hogy a különböző vegyületei más-más színt vesznek fel.
Előfordulása Az elsődleges forrás a Dél-Afrikai kromit. Kromitot még nagy mennyiségben Kazahsztánban, Indiában, Oroszországban és Törökországban lehet találni. Krokoit (vörös ólomérc) formában is előfordul. Nagyon kevés eséllyel, de önálló elemként is található.
Cr2O3 + 2 Al → Al2O3 + 2 Cr Előállítása Aluminotermiás eljárással állítják elő az oxidjéből, de reagál (redukálódik) szilíciummal és kálciummal is. Cr2O3 + 2 Al → Al2O3 + 2 Cr A sóiból elektrolízissel is előállítható.
Kémiai tulajdonságai Híg sósavban és kénsavban oldódik A hideg salétromsav passziválja a felületét (⅓ sósav aránnyal is; nem oldja) Halogénekkel, kénnel, oxigénnel, nitrogénnel, szénnel, szilíciummal és bórral reagál magas hőmérsékleten Sok hidrogént képes elnyelni
Vegyületei Legállandóbb: (dikróm-trioxid) Cr2O3 Krómsav sói: kromátok Telített dikromát oldatából, túladagolt kénsavval (csapadék): (króm-trioxid) CrO3 Dikrómsav káliumsója: (kálium-dikromát) K2Cr2O7 Krómsav káliumsója: (kálium-kromát) K2CrO4
Felhasználása Krómbevonatok készítése Korrózióálló ötvözetek Kopásálló ötvözetek Saválló ötvözetek (A dikromátokat) az analitikai kémia használja
Figyelemfelhívás A króm vegyületei, a kromátok rákkeltőek, sok akár belélegzésre is. Magyarországon a megengedett koncentráció egy munkahelyi környezet levegőjében 0,5 mg/m3; maximum megengedett 2 mg/m3!
Felhasznált források https://hu.wikipedia.org/wiki/Kr%C3%B3m http://kockazatos.hu/anyag/kr%C3%B3m http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/Krom_.htm
Köszönöm a figyelmet! Boros Alex 10.AT