STRATÉGIAI ÉS ÜZLETI TERVEZÉS 9. előadás A stratégia végrehajtása, tervezés, ellenőrzés Dr. Berecz József

ELŐKÉSZÍTÉS A megvalósítás megszervezése és a végrehajtás ellenőrzése nélkül a leírt stratégia csak holt papír marad. A végrehajtás – mint vezetési feladat – sokféle tevékenységet foglal magában. Szükséges elemei: A stratégiai tervezés – a stratégiai és az ezekből levezethető operatív célok megfogalmazása és az erőforrások ezeknek megfelelő újraelosztása A végrehajtás ellenőrzése – a stratégia megvalósulásának folyamatos követése Az új stratégiai végrehajtásának megfelelő szervezet és kultúra kialakítása, az emberek mozgósítása és a stratégia igényelte változások végrehajtása

ELŐKÉSZÍTÉS Stratégiailag viselkedni nem egyszerűen a stratégia létrehozását jelenti, hanem azt, hogy ez vezérli tevékenységünket. A kívánatos jövő csak folyamatos és célra irányuló tevékenységek eredményeként valósítható meg. Ezért a stratégia sikere a végrehajtásban dől el, ahol a végrehajtás szemlélete alapvetően eltér a kialakítás szemléletétől.

ELŐKÉSZÍTÉS

Erőforrások tervezése A kezdetben célok rendszereként létező stratégiát első lépésben stratégiai tervvé kell formálni, amely stratégiai terv elkészítésének négy alapvetően fontos eleme van:

Erőforrások tervezése

Erőforrások tervezése A GAP tervezés alapja, hogy a szervezet jövőbeli fejlődése egy ideig a múlt nyomvonalán halad, amelyről a környezet és a hatékonyan végrehajtott stratégiai akciók eredményeként térhet el. Első lépésben a múlt tendenciái változatlanul folynak bele a jövőbe. A második lépés a környezeti változások hatásának vizsgálata, amikor arra keressük a választ, hogy mennyire és milyen irányba módosulnak a tevékenység feltételei. Ha a környezet kedvezően változik, akkor nagyobb célokat is kitűzhetünk. A harmadik lépésben vehető számításba, hogy a tulajdonosok elégedettek-e a lehetséges jövővel. A lehetséges és kívánatos jövő összevetése jelzi a küldetésből levezetett célok közötti ellentmondást. A GAP elemzés legfontosabb eleme annak elemzése, hogy milyen akciókkal, új megoldásokkal és az erőforrás milyen átcsoportosításával lehet feloldani a lehetséges és az elvárt teljesítmény közötti eltérést.

Erőforrások tervezése

Erőforrások tervezése

Erőforrások tervezése Stratégiai tervkoncepció: az elmúlt éves terv és a stratégia végrehajtásának értékelése, az eltérések okainak tisztázása, a tulajdonosi elvárások, a jövő évi tevékenységre vonatkozó alapfeltételezések megfogalmazása Előterv: az adott szervezet egészére és a fő szervezeti egységekre vonatkozó számszerűsített követelmények, sarokszámok és keretfeltételek, az erőforráskorlátok kijelölése Egységszintű, durva terv: a sarokszámokat és keretfeltételeket alapul véve, főként azonban a szervezeti egység múlt évi tevékenységére tekintettel az egység megfogalmazza konkrét célkitűzéseit, illetve az ahhoz szükséges kapacitásokat, valamint annak költségvonzatát.

Erőforrások tervezése Ütköztetés: Az előterv és az egységszintű tervek között a rendelkezésre álló erőforrások és a megkívánt kapacitások, valamint az elvárt teljesítményekben meglévő ellentmondások feloldása, valamint a feloldásra vonatkozó alternatívák kidolgozása Döntés: a felső vezetés és a tulajdonosok döntése a végleges célokról, az ütköztetés során felmerült alternatívákról. Elfogadják a szervezeti egységek teljesítmény ajánlatait és tudomásul veszik az egységek által követelt erőforrásigényt A végleges terv kidolgozása és a terv lebontása: a korábbi feltételezések minden egység számára konkrét célokká és tervszámokká válnak. A szervezet egységes részletes terve: az egyes szervezeti egységek véglegesítik a saját tervüket. Ezzel a tervszámok végrehajtandó feladatokká válnak. Megszervezik a végrehajtást és ha lehet emberekre lebontják a végrehajtandó feladatokat és a felhasználható erőforrásokat

Erőforrások tervezése

Az ellenőrzés rendszere

Az ellenőrzés rendszere

Az ellenőrzés rendszere

Az ellenőrzés rendszere Az ellenőrzési rendszernek két összefüggő és egymást feltételező eleme van: egy mérési rendszer és egy ehhez illeszkedő ösztönzési rendszer. Az ellenőrzés sikere attól függ, hogy a megfelelő területen a megfelelő adatokat mérik-e. Egy hatékonyan működő ellenőrzési rendszer meghatározó feltételei: Világosan meg kell különböztetni az ellenőrzés különböző szintjeit. Eltérő információk kellenek a stratégia ellenőrzéséhez, amely a stratégiai irányokkal kapcsolatos, a taktikai ellenőrzéshez, amely a vállalat rövid távú céljaival kapcsolatos és az operatív ellenőrzéshez, amely az egyes funkcionális részlegek, divíziók teljesítményének az értékelésével kapcsolatos A vállalatot a hatékony ellenőrzéshez felelősségi központokra kell osztani Ki kell választani a vállalat teljesítményéhez való hozzájárulás fő kritériumait Meg kell engedni az ellenőrzési rendszer sokféleségét. Lehetőleg olyan tényezőt mérjünk, amely kapcsolatban van a ténylegesen lezajló folyamatokkal

Az ellenőrzési rendszer

Stratégiai vezetési rendszer

Stratégiai vezetési rendszer A BSC arra épül, hogy a vállalat, mint komplex rendszer viselkedése is csak sokféle mutató alapján követhető nyomon. A BSC két alapvetően fontos elemben tér el a hagyományos vezetési rendszerektől: A szervezet működési állapotát négy, az üzleti szervezetek legfontosabb állapotjelzőinek tekinthető tényezőcsoport alapján a pénzügyi, piaci, működési és tanulási képesség nézőpontból írja le. A BSC az állapotjelzők alakulását a küldetéshez, illetve a stratégiai célokhoz méri. Ezáltal közvetlen kapcsolatot teremt a távlatok és a szervezet mindennapi tevékenysége között, azaz megteremti a stratégia és a küldetés megvalósítása ellenőrzési rendszerét.

Stratégiai vezetési rendszer

Stratégiai vezetési rendszer

Stratégiai vezetési rendszer

Stratégiai vezetési rendszer