Minőség a könyvvizsgálatban 2017 Budapest 2017. október 4. Munkácsi Márta A Minőségellenőrzési Bizottság tagja

Tematika Minőségi elvárások a könyvvizsgálatban A könyvvizsgálat célja, társadalmi elvárások A könyvvizsgálat korlátai, elvárási rés A könyvvizsgáló felelőssége A minőségi elvárásokra adott válaszok – A minőségbiztosítás rendszere Kamara és közfelügyelet Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat Egyéb szakmai szolgáltatás

Tematika (folytatás) A könyvvizsgálat keretrendszere A vonatkozó minőségellenőrzési standardok - SQC1 és ISA220 - a MER rendszere ajánlás és szabályzat összefüggések a minőség és a szabályzat között

Az új szankciórendszer Tematika (folytatás) Az egyedi megbízások minőségellenőrzése Adatszolgáltatás és kiválasztás A könyvvizsgálati munka szakaszai és a kapcsolódó standardok - Megbízások elfogadása és megtartása - Tervezés - Könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzése - Az áttekintés szakasza - A könyvvizsgálói jelentés A minőségellenőrzési eljárás - Az Eljárási Szabályzat Az új szankciórendszer Az új szankciórendszer

Tematika (folytatás) A Pmt. (és Kit.) ellenőrzése A kamara válasza Az EU-s jogszabályi változások A hazai jogba való átültetés A Monayval vizsgálat és következményei A kamara válasza - az új Pmt. (Kit) Ellenőrzési Szabályzat - az új kérdőív

A könyvvizsgálat célja Biztosítsa a felhasználókat, az érdekelteket, a piaci szereplőket (pénzügyi kimutatások, számviteli beszámoló) a közzétett információk megbízhatóságáról; elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékok gyűjtése, de ez szakmai megítélés kérdése; relevanciájáról: a fontos, jelentős, lényeges hibás állításokról kellő (magas fokú, de nem abszolút) pozitív bizonyosság; naprakészségéről: a releváns infók maradéktalanul és időben álljanak rendelkezésre. Erősítse hitüket, bizalmukat a beszámoló jóságában (ha jó). + Közérdekvédelem! Elvárási, ésszerűségi és teljesítmény rés ©©dr. Lukács JánosDr.

Felelőssé tehető-e a könyvvizsgáló a tönkrement cégekért Felelőssé tehető-e a könyvvizsgáló a tönkrement cégekért? (Garantálhatja-e a fizetőképességet, az életképességet?) A könyvvizsgáló felelősséggel tartozik a piaci stabilitás biztosításáért, a figyelemfelhívásért a lehetséges (jelenlegi és jövőbeni) kockázatokra A vezetés felelős a beszámoló összeállításáért, az abban szereplő adatok helyességéért. E felelősség nem csökken a könyvvizsgálat által! A Ptk. 2:53. § (1) szerint aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. Mentesül a felelősség alól a könyvvizsgáló, ha bizonyítja, hogy a jogszabályoknak megfelelően, a szakmai elvárásokat megfelelő szinten teljesítve a nemzetközi standardok szerint járt el, a tőle elvárható gondossággal. Btk. 2012/C. 403. § számviteli rend megsértése: társtettesként felel ©©dr. Lukács JánosDr

A minőségellenőrzés rendszere A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2013. július 1-jén hatályba lépett módosítása értelmében a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatok ellátásáért a közfelügyeleti hatóság felelős. E feladatok ellátására a Kormány – 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendeletben – a nemzetgazdasági minisztert jelölte ki. A Nemzetgazdasági Minisztérium SZMSZ-e alapján a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Főosztály látja el Közfelügyeleti rendszert működteti, melynek célja, hogy a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlása - átlátható, - ellenőrizhető, - számon kérhető legyen és - a közérdek megfelelően érvényesüljön.

A közfelügyeleti hatóság feladatai 1. Végrehajtja a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak minőségellenőrzését, rendkívüli minőségellenőrzését 2. Közvetlen vizsgálatot folytat le a szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető esetben (bármely könyvvizsgálónál) 3. Vizsgálja és értékeli a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeit: Könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezését, a kamarai nyilvántartások vezetését (minősítések megadása/visszavonása a hatóság feladata lett, az MNB jóváhagyási jogot kapott ) b) Szakmai standardok kialakítását és elfogadását jóváhagyási joga van a közfelügyeleti hatóságnak (Kkt. 4. § (5) b) szakmai standard megalkotására kötelezheti a kamarát (Kkt. 189. § (3) kikéri az MNB egyetértését Kkt. 189. § (3a)

A közfelügyeleti hatóság feladatai (folytatás) c) Szakmai továbbképzési rendszer működését d) Minőségbiztosítási rendszer működését e) Fegyelmi eljárásokat 4. Átláthatósági jelentések közzétételét és tartalmát ellenőrzi. A közvetlen vizsgálat keretében végrehajtja a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak minőségellenőrzését, rendkívüli minőségellenőrzését, valamint vizsgálatot folytat le a szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető esetben (bármely könyvvizsgálónál)

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók - korábbi fogalom Kkt.: a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, b) amit egyéb jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. Tpt.: Közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak minősül a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója.

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók - bővítés Hpt.: Közérdeklődésre számot tartó hitelintézet: a törvény hatálya alá tartozó hitelintézet, kivéve az MNB, az MFB és a Exim Bank Zrt.; (eddig: mfö.: nagyobb mint 500 mrd Ft) Bit.: Közérdeklődésre számot tartó biztosító és viszontbiztosító: a biztosító és viszontbiztosító, kivéve a kisbiztosító és kölcsönös biztosító egyesület 2016.01.02-től hatályos (eddig: az éves bruttó díjbevétel elérte az 1 milliárd 500 millió forintot. Bszt.: Közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás: a törvény hatálya alá tartozó vállalkozás ide nem értve MNB, ÁK, ÁKK (eddig: mfö.: nagyobb mint 500 mrd Ft)

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók

Közfelügyelet által alkalmazható szankciók - korábban A „nem felelt meg” eredménnyel zárult minőségellenőrzés esetén a közfelügyeleti hatóság a következő intézkedéseket alkalmazhatja: 1. kötelezés továbbképzésen való részvételre, 2. figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére, 3. fegyelmi eljárás kezdeményezése, 4. kötelezés könyvvizsgálat ismételt elvégzésére vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására,

Közfelügyelet által alkalmazható szankciók - bővültek 6. pénzbírság kiszabása, (könyvvizsgáló esetén: 100 eFt-tól 100 mFt-ig , könyvvizsgáló cég esetén: 100 eFt-tól 500 mFt-ig terjedhet) 7. a Kkt. 49. §-a szerinti minősítés megvonása 8. a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás (az eltiltás 3 évig terjedhet)

Minőségbiztosítási rendszerünk működésének vizsgálata és ellenőrzése Utólagos vizsgálat a 2013-2016 évi, „megfelelt, megjegyzéssel” és „nem felelt meg” minősítéssel zárult minőségellenőrzések esetében A vizsgálat célja annak áttekintése, hogy a kamarai minőségellenőrzés megfelel-e a 43/2006/EK irányelv által támasztott minőségbiztosítási követelményeknek, valamint, hogy a kamara Minőségellenőrzési Bizottsága képes-e ellátni a Kkt. 152. §-ában előírt feladatokat. Dokumentumok: a minőségellenőrzési eljárás során készült zárójelentések, határozatok, a bizottság Eljárási Szabályzata és annak változásai

A vizsgálat megállapításai A minőségellenőrzési eljárás 2012-t követő változásai az egyszerűsítés irányába hatottak, amely a minőségellenőrzési rendszer jelentős gyengülését eredményezte (a kiválasztható megbízások és a fókuszterületek számának redukálása, rövidebb kérdőívek, általános kérdések – pl. „vizsgálta-e ...” -, az ellenőrzésre fordítható idő csökkenése). A kiválasztás módszere is gyengült (pl. az új belépő könyvvizsgáló lehet, hogy csak 6 év múlva került sorra). A vizsgált dokumentumok alapján a hatóság a „megfelelt, megjegyzéssel” minősítések többségével nem ért egyet. A zárójelentések több esetben nem voltak elég részletesek, nem fogalmazták meg konkrétan a tapasztalt hiányosságot. A „vétókérdés” –re adott válasz több esetben nem koherens

A 2016-os ellenőrzések eredményei a Minőségellenőrzési Bizottság beszámolója alapján

Változások a minőségellenőrzésben 2017-től A terv szerinti ellenőrzésre a kiválasztás a részletes adatszolgáltatás alapján történik, mely támogatja a kockázatalapú kiválasztást is. Lehetőség van az adatszolgáltatás ellenőrzésére is. Átlagosan évente 20 megbízás felett 2 megbízást választunk. Minden kiválasztott megbízás esetén két területet választ a minőségellenőr mélyebb vizsgálatra. Több pontban vizsgálni kell a szakmai szkepticizmus érvényesülését. A helyszíni ellenőrzésben a minőségellenőr csoportvezetője is résztvehet. MER és egyedi eredmény összekapcsolása, az egyedi rossz eredmény visszahat a MER eredményre. Egyéb változások: amennyiben a minőségellenőr úgy ítéli meg, hogy az ellenőrzött által kijelölt helyszínen nem állnak fenn a minőségellenőrzés feltételi, jogosult a minőségellenőrzést megszakítani és minőségellenőrzés helyszínének a kamarai szervezet helyiségét megjelölni.

Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény Egy kis ismétlés... „1. § (1) E törvény célja, hogy meghatározza a - közérdekű tevékenységnek minősülő - jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során alkalmazandó követelményeket, amelyek biztosítják e tevékenység megfelelő ellátását. (2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a nem jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során is.”

Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység 3. § (1) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység a) a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, b) a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása, c) a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése.

Egyéb szakmai szolgáltatás (erre nem terjed ki a minőségellenőrzés) (2) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás a) a gazdálkodó működésének átvilágítása, értékelése, b) a gazdálkodó alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is, c) a számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás, d) a könyvviteli szolgáltatás.

A könyvvizsgáló által alkalmazott minőségellenőrzési rendszer (MER) Minőségellenőrzési standardok: SQC1 és ISA 220 Minden társaságra vonatkozik DE: „társaság” – az egyedi könyvvizsgáló, valamint a könyvvizsgálók személyegyesítő vagy tőkeegyesítő társasága, vagy egyéb gazdálkodó egysége is! Az elvárt minőségellenőrzési rendszer függ - A társaság méretétől - Működési jellemzőitől - Része-e egy hálózatnak ©©dr. Ladó JuditDr

Minőségellenőrzési rendszer elemei (politikák / eljárások) Etikai követelmények Ügyfél megbízás elfogadása / megtartása Emberi erőforrás Megbízás teljesítése Figyelemmel kísérés Minőségellenőrzés a könyvvizsgálatban

Minőségellenőrzési rendszer elemei (politikák / eljárások) Dokumentálni kell Ismertetni kell Meggyőződni, hogy a munkatársak ismerik (folyamatos!) ©©dr. Ladó JuditDr

A jó minőségellenőrzési rendszer garanciái Szakmai standardnak megfelelő az audit; A kiadott jelentés megfelel az adott körülménynek; Az üzleti szempont nem fontosabb mint a minőség; Teljesítményértékelés része a minőség; Felelősségvállalás. Folyamatos nyomon követés! ©©dr. Ladó Juditr Minőségellenőrzés a könyvvizsgálatban

Etikai követelmények Etikai kódex (szakmai alapelvek) Tisztességesség Tárgyilagosság Szakmai kompetencia és megfelelő gondosság Titoktartás Hivatáshoz méltó magatartás Folyamatos nyomon követés! ©©dr. Ladó JuditDr

Függetlenség Függetlenségi követelmények kialakítása Naprakész információ a beazonosításhoz Releváns információk összegyűjtése Értékelés Intézkedés Évente írásos megerősítés ©©dr. Ladó JuditDr

Ügyfél/megbízás elfogadása/megtartása Akkor lehet egy ügyfelet / megbízást elfogadni, HA Nincs olyan információ, hogy az ügyfél nem tisztességes Van megfelelő szaktudás és erőforrás Etikai követelményeknek megfelel ©©dr. Ladó JuditDr

Ügyfél/megbízás elfogadása/megtartása Az elfogadhatóság értékelése: Ügyfél elfogadás előtt Megbízás elfogadás előtt Ügyfélnél jelentős változás DOKUMENTÁLÁS! ©©dr. Ladó JuditDr

Emberi erőforrás (politika és eljárás) Cél: kellő bizonyosság arról, hogy elegendő, megfelelő mennyiségű munkatárs áll rendelkezésre Részei: Munkaerő-toborzás Teljesítményértékelés Képességek Kompetencia Karrierfejlesztés Előléptetés Juttatások Igények felmérése ©©dr. Ladó JuditDr

Emberi erőforrás (kompetencia, képesség) Szakmai képzés Oktatás Munka során szerzett tapasztalat Megfelelő munkacsoport kijelölése ©©dr. Ladó JuditDr

Megbízás teljesítése (végrehajtás) A társaságnak olyan politikákat és eljárásokat kell kidolgoznia, amelyek révén kellő bizonyosságot nyerhet arról, hogy a megbízásokat a szakmai standardoknak, valamint a szabályozási és jogi követelményeknek megfelelően hajtják végre, és hogy a társaság vagy a megbízásért felelős partner olyan jelentéseket bocsát ki, amelyek megfelelőek az adott körülmények között. Minőségellenőrzés a könyvvizsgálatban

Megbízás teljesítése (Eszközök) Standard dokumentáció Kézikönyvek Munkák áttekintése Kommunikáció Eltérő vélemények kezelése Megbízáshoz kapcsolódó minőségellenőrzés Folyamatos képzés Minőségellenőrzés a könyvvizsgálatban

Megbízáshoz kapcsolódó minőségellenőrzés (Társaságon belül/Megbízásonként) Jelentés kiadása előtt Előre meghatározott kritériumok szerint Meghatározott kritériumok szerint kijelölt minőségvizsgáló által Dokumentálva ©©dr. Ladó JuditDr

Megbízáshoz kapcsolódó minőségellenőrzés Megbeszélés: megbízásért felelős partner / manager Jelentős kockázatok, események megismerése Jelentős kockázatokra adott válaszok Beazonosított, nem javított hibák Véleménykülönbségek rendezése Jelentés alátámasztásának áttekintése Jelentős munkalapok áttekintése DOKUMENTÁLÁS ©dr. Ladó JuditDr Minőségellenőrzés a könyvvizsgálatban

Felelősség A végső felelősség a bejegyzett (a jelentést aláíró) könyvvizsgálóé! A minőségellenőrzés az ő munkáját segíti. ©©dr. Ladó JuditDr

A MER kérdőívek Megújultak a kérdőívek a 2015. szeptember 1-et követő időszakban végzett könyvvizsgálatok minőségének ellenőrzésére vonatkozóan Cél: magas színvonalú könyvvizsgálati és bizonyosságot nyújtó szolgáltatás nyújtása, a saját szabályzatban foglalt előírások betartása által Módszer: szigorúbb megfeleltetés a nemzetközi minőségellenőrzési standardoknak (ISQC1, ISA220)

A MER kérdőívek rendszere I. Az 1-5 fő aláíró könyvvizsgálót foglalkoztató cégek MER rendszerének ellenőrzése két szinten zajlik: Önértékelési kérdőívek kitöltése az ellenőrzés megkezdése előtt (célja a saját szabályzat megfelelőségének ellenőrzése, valamint felkészülés a minőségellenőrzésre) Vizsgálat a helyszíni minőségellenőrzés során (célja az önértékelés eredményének szúrópróbaszerű vizsgálata, nagyobb részben a szabályzatban foglaltak végrehajtására, kisebb részben a szabályzat megfelelőségére irányulnak.)

A MER kérdőívek rendszere II. A 6 főnél több aláíró könyvvizsgálót foglalkoztató cégek MER rendszerének ellenőrzése még részben sem épít a vizsgált könyvvizsgáló ill. társaság önbevallásra, kizárólag a minőségellenőr által végzett vizsgálat keretében ellenőrzi a szabályzat és az alkalmazott gyakorlat megfelelőségét. A kitöltés során elmaradhatatlan a kikérdezés alapján történő vizsgálat (beszélgetés a felelős vezetőkkel/munkatársakkal) A kérdőív a kérdésekre adott „igen” vagy „nem” válaszok mellett jelentős részben szöveges kiegészítést, magyarázatot is igényel A kérdőívek elérhetősége: http://www.mkvk.hu/szervezet/bizottsagok/minosegellenorzes/minellkezikonyv

A MER kérdőívek 5/a/1. ÖNÉRTÉKELŐ KÉRDŐÍV (MER) asszisztens nélkül dolgozó egyéni könyvvizsgálók  5/a/2. HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS KÉRDŐÍVE (MER) asszisztens nélkül dolgozó egyéni könyvvizsgálók - 2016. szeptember 1-től hatályos! 5/a/3. ÖNÉRTÉKELŐ KÉRDŐÍV (MER) asszisztenssel dolgozó egyéni könyvvizsgálók  5/a/4. HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS KÉRDŐÍVE (MER) asszisztenssel dolgozó egyéni könyvvizsgálók - 2016. szeptember 1-től hatályos! 5/a/5. ÖNÉRTÉKELŐ KÉRDŐÍV (MER) 2-5 fő aláíró könyvvizsgálót foglalkoztató cégek  5/a/6. HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS KÉRDŐÍVE (MER) 2-5 fő aláíró könyvvizsgálót foglalkoztató cégek - 2016. szeptember 1-től hatályos!  5/b HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS KÉRDŐÍVE (MER) legalább hat aláíró könyvvizsgálót foglalkoztató cégek ellenőrzése  - 2016. szeptember 1-től hatályos!

Ajánlások a MER szabályzatok elkészítéséhez Céljuk: az 1. témaszámú „Minőségellenőrzés a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával és átvilágításával, valamint az egyéb bizonyosságot nyújtó és kapcsolódó szolgáltatási megbízások végrehajtásával foglalkozó társaságok esetében” című Nemzetközi Minőségellenőrzési Standard, valamint a 220. témaszámú „A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának minősége” című Nemzetközi Minőségellenőrzési Standard előírásai alapján segítség nyújtása a saját szabályzat elkészítéséhez – NEM azonosak a saját szabályzattal, NEM helyettesítik azt. A mellékletek változatlan formában való alkalmazása sem kötelező (lehet a saját program által felkínált, de tartalmilag megfelelőt használni).

Az 5a1 önértékelési kérdőív 1.Minőségellenőrzéssel kapcsolatos szabályozási követelmények (3 kérdés) 2. Etikai és függetlenségi követelmények (5 kérdés) 3. Megbízások elfogadása és megtartása (3 kérdés) 4. Emberi erőforrások (3 kérdés) 5. A megbízások végrehajtásához kapcsolódó minőségi követelmények (9 kérdés) 6. Konzultációk, külső szakértők kijelölése, eltérő vélemények kezelése (9 kérdés) 7. A megbízásokhoz kapcsolódó minőségellenőrzés (8 kérdés) 8. Dokumentálás (12 kérdés) 9. A könyvvizsgálói munka megfelelő minőségének figyelemmel kísérése a gyakorlatban (2 kérdés)

Az 5a2 helyszíni ellenőrzési kérdőív 1. Minőségellenőrzéssel kapcsolatos szabályozási követelmények (13 kérdés) 2. Etikai és függetlenségi követelmények (4 kérdés) 3. Megbízások elfogadása és megtartása - emberi erőforrások biztosítása (5 kérdés) 4. A megbízás végrehajtásával kapcsolatos minőségi követelmények (10 kérdés) 5. Dokumentálás (3 kérdés) 6. A belső ellenőrzési rendszer és a könyvvizsgálói munka megfelelő minőségének figyelemmel kísérése (1 kérdés)

Az 5a3 önértékelési kérdőív Többlet kérdések az 5a1-hez képest: A szabályzat asszisztensek általi megismerése A minőségért való felelősség megosztása Az asszisztensek által készített munkapapírok áttekintése A függetlenségre, összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatok az asszisztensekre vonatkozóan Áttekintési lista bővülése Asszisztensek munkájának értékelése, visszajelzések figyelembe vétele

Az 5a4 helyszíni ellenőrzési kérdőív Többlet kérdések az 5a2-höz képest: A szabályzat asszisztensek általi, dokumentált megismerése Függetlenségi és összeférhetetlenségi követelmények dokumentálása az asszisztensek tekintetében Asszisztensek munkájának dokumentált felülvizsgálata A minőségellenőrzési rendszer asszisztensekkel közös, dokumentált értékelése

Az 5a5 önértékelési kérdőív Többlet kérdések az 5a3-hoz képest: A könyvvizsgáló társaság ügyvezetésének felelőssége a minőség biztosításáért A könyvvizsgálók információ szolgáltatási kötelezettsége az általuk nyújtott szolgáltatások hatóköréről, függetlenségüket veszélyeztető körülményekről Részvétel előírása az MKVK által kötelezően előírt oktatásokon, szakmai tudás fejlesztése A munkatársak teljesítményének értékelése Az aláíró könyvvizsgáló ellenőrzési kötelezettségére vonatkozó kérdések (a vélemény kiadása előtt) Függetlenségi, összeférhetetlenségi nyilatkozatok, áttekintési listák

Az 5a6 helyszíni ellenőrzési kérdőív Többlet kérdések az 5a4-hez képest: kiterjed-e a szabályzat a társaság és a könyvvizsgálók működési jellemzőire és a kapcsolódó minőségellenőrzési eljárásokra? van-e évenkénti írásos megerősítés a függetlenségi követelményeknek való megfelelésről? a közreműködő személyek etikai követelményeknek való dokumentált megfelelése a munkacsoport tagjainak kiválasztása, a tapasztaltabb kollégák ellenőrzési feladatai Hálózati tag könyvvizsgálókkal kapcsolatos szabályozás betartása, belső ellenőrzési tapasztalatok felhasználása

Az 5b, hat fő feletti kérdőív 1. A minőségellenőrzéssel kapcsolatos szabályozási követelmények (15 kérdés) 2. Etikai követelmények és eljárások (6 kérdés) 3. Megbízások elfogadása és megtartása (6 kérdés) 4. A megbízás végrehajtásával kapcsolatos minőségi követelmények (14 kérdés) 5. Dokumentálás (6 kérdés) 6. A belső minőségellenőrzési rendszer és a könyvvizsgálói munka megfelelő minőségének figyelemmel kísérése (3 kérdés) A kitöltés során a kérdésekre adott „igen” vagy „nem” válaszok mellett jelentős részben szöveges kiegészítést, magyarázatot is igényel a kérdőív annak érdekében, hogy a rendszer működésének a vizsgált könyvvizsgáló társaság sajátosságaihoz igazodó helyességét a minőségellenőr ill. a MEB meg tudja ítélni.

Az egyedi ügyféldossziék minőségellenőrzése

Az adatszolgáltatás Teljesítése kötelező, elmulasztása vagy nem teljes körűsége, jelentős hibája fegyelmi vétség Éves adatszolgáltatás: minden jogviszonyról, jogviszonyonként minden év július 15-éig, kiváltja a részletezőt is Az adatszolgáltatás teljeskörűségét és megbízhatóságát a helyszíni ellenőrzés során, vagy annak megkezdése előtt a minőségellenőrzési bizottság ellenőrizheti.

A kiválasztás rendszere A Minőségellenőrzési Eljárási Szabályzat (12) pontja alapján úgy rendeli el az ellenőrzéseket, hogy biztosítva legyen: a kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél 6 évente legalább egyszer legyen lefolytatva ellenőrzés, kockázatalapú kiválasztással kerüljön kijelölésre. Rendkívüli minőségellenőrzés: ha a kezdeményező a közfelügyeleti hatóság, a kamara fegyelmi megbízottja, fegyelmi bizottsága, szakértői bizottsága, vagy maga a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég.

A könyvvizsgálat folyamata A könyvvizsgálati munka szakaszai: I. Megbízások elfogadása és megtartása II. Tervezés III. Könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzése IV. Áttekintés V. Könyvvizsgálói jelentés

I. Megbízások elfogadása és megtartása Milyen standardok vonatkoznak rá? ( St. 210. St. 220. St. 510.) – etika, függetlenség, alkalmasság, vezetés, új megbízás, szerződés, elfogadó nyilatkozat követelmények alkalmazási és egyéb magyarázó anyagok Hogyan szabályoztam a MER-ben? (St.1. St.220) – etika, függetlenség, minőség - ügyfél elfogadás/megtartás ellenőrző listája - megbízástól való visszalépés/ bejelentés

Tapasztalt problémák a minőség-ellenőrzés során Tulajdonosi határozatszám hiánya a dokumentációban a megválasztásról Bejegyzés megtörténtének ellenőrzése elmarad. Dátumok összhangjának hiánya a szerződés és az elfogadó nyilatkozat között. Ügyfél minősítés, a vezetés tisztességességének megítélése elmarad. Több éve meglévő ügyfelek szerződéseinek módosítása csak a díjra korlátozódik. Előző könyvvizsgálóval történő kapcsolatfelvétel

Elmélet és gyakorlati megfelelés A vezetés tisztességességének megítélése. Mit kell dokumentálni? a tulajdonosok és a kulcsfontosságú vezetők, a kapcsolt vállalkozások és az irányítással megbízott személyek kiléte, üzleti hírneve, kompetenciái a tulajdonosoknak és a vezetésnek az olyan ügyekkel kapcsolatos magatartására vonatkozó információ, mint például a számviteli szabályok agresszív értelmezése, a vezetésnek az ellenőrzéshez való hozzáállása, vannak-e jelzések arra, hogy az ügyfél esetleg érintett lehet pénzmosás, vagy egyéb bűncselekményben. Hogyan? Több tényező együttes mérlegelése alapján. Mivel? Kérdőív alapján, de nem csak IGEN és NEM válaszokkal! (MER)

II. Tervezés Kockázat alapú megközelítés KK Könyvvizsgálati kockázat =nem megfelelő jelentés kiadása - Annak kockázata, hogy a könyvvizsgáló hitelesítő záradékot ad egy olyan beszámolóra, amelyre korlátozott vagy elutasító záradékot kellett volna adnia A könyvvizsgálói kockázat annak függvénye, hogy - mekkora annak kockázata, hogy a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak (eredendő kockázat) - mekkora annak kockázata, hogy a számviteli nyilvántartások nem felelnek meg a törvényes előírásoknak, illetve a belső ellenőrzés elég erős-e ahhoz, hogy előírások betartása biztosított legyen (ellenőrzési kockázat) - mekkora annak valószínűsége, hogy a könyvvizsgáló az elvégzett eljárások során nem tárja fel az előforduló hibát (feltárási kockázat)

Eredendő kockázat feltárása a beszámoló egészének szintjén (St.315) Cél: az akár csalásból, akár hibából eredő, a pü.-i kimutatások és az állítások szintjén fennálló lényeges hibás állítás kockázatainak azonosítása és felmérése a gazdálkodó egység és környezete megismerésén keresztül (beleértve a belső kontrollt is). A gazdálkodó megismerése során rögzíteni kell a feltárt kockázatokat ( pl. a vezetés tisztességessége, kényszerítő körülmények, ágazati, szabályozási, stb… jellemzők) Célszerű kérdőívet szerkeszteni és a kapott válaszok alapján értékelni a beszámoló egészére vonatkozó kockázatot A kockázattal érintett területeken intenzívebb ellenőrzés szükséges

Eredendő kockázat feltárása a számlaegyenlegek, ügyletcsoportok szintjén (St.315) A beszámoló egyes soraira kiterjedően meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a hiba valószínűségét növelő tényezők (pl. korábbi hibák, bonyolult számítások, szokatlan ügyletek, sok esemény, kapcsolt vállalkozással bonyolított ügyletek, becslés) Elemző eljárással kiszűrjük azokat a területeket, ahol az adat vagy a változás mértéke szokatlan, fel kell tárni az okát Célszerű egy táblázatot szerkeszteni, amelyben a mérleg és az eredménykimutatás minden tételére, jelentősként kiemelt számlaegyenlegekre, ügyletcsoportokra elvégezzük a hiba valószínűségét növelő tényezők mérlegelését, majd a kapott pontokat összesítve kijelöljük a jelentős és nem jelentős területeket

Ellenőrzési kockázat feltárása a belső ellenőrzés hatékonysága vizsgálatával A könyvvizsgáló feltárja, hogy a számviteli nyilvántartások megfelelnek-e törvényi előírásoknak, továbbá létezik-e belső ellenőrzés, az mennyire hatékonyan működik milyen az ellenőrzési környezet (szabályozás, vezetői hozzáállás, megtett intézkedések) működik-e a gazdálkodó kockázat-felmérési folyamata milyen ellenőrzési eljárások történnek (feladatkörök, felelősség, utalványozási, engedélyezési jogkörök, folyamatba épített és vezetői ellenőrzések) alkalmaznak-e a beszámoló készítése szempontjából releváns kontrollokat (analitika, statisztika, üzleti terv-értékelés)

Feltárási kockázat A könyvvizsgálónak úgy kell kialakítani a vizsgálati eljárásokat, hogy az eredendő és az ellenőrzési kockázatra tekintettel a beszámolóban előforduló hibát a vizsgálat során nagy valószínűséggel feltárja megfelelő mintavételezés, hogy a levont következtetés megfeleljen annak, mintha teljes körű vizsgálatot végzett volna megfelelő elemzési eljárás alkalmazása a helyes következtetés érdekében és a hiba felismerése A feltárási kockázat nagyobb szakmai tapasztalatok birtokában, valamint a minta növelésével csökkenthető!

A gazdálkodó és környezetének megismerése A gazdálkodó megismerése már a megbízás elfogadása előtt is fontos: a megbízás elfogadásával járó nagymértékű kockázat elkerülésére a munka volumenének megismerésére, a tényleges elvégezhetőségének felmérésére a könyvvizsgáló szakértelmének, tapasztalatának mérlegelésére, a munka elvállalhatóságának megítélésére MKVK MEB 2007

A gazdálkodó és környezetének megismerése A könyvvizsgálónak meg kell ismernie: az ágazati szabályozásokat és külső tényezőket (315/A22) a gazdálkodó jellegét, üzleti tevékenységét, tőke- és tulajdon-viszonyait, a befektetések és a finanszírozás módját (315/A24) a gazdálkodó céljait és stratégiáit, valamint a kapcsolódó üzleti kockázatokat, amelyek lényeges hibás állítást eredményezhetnek a pénzügyi kimutatásokban (315A/29) a gazdálkodó pénzügyi teljesítményének értékelését és áttekintését (315/A36), beleértve az értékelések realitását, ezek felhasználását a vezetés részéről, valamint az értékelések alapjául szolgáló információk valódiságát és a levont következtetések helyességének megítélését MKVK MEB 2007

A gazdálkodó és környezetének megismerése „A könyvvizsgálónak meg kell ismernie a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső kontrollt.” (315/A42) A könyvvizsgálónak meg kell ismernie a gazdálkodót és annak környezetét – a belső ellenőrzést is beleértve - olyan mértékben, amely elegendő ahhoz, hogy felmérje akár a csalásból, akár a hibából eredő lényeges hibás állítások kockázatát, az eljárásokat ennek megfelelően megtervezze és végrehajtsa (315/3) A belső ellenőrzés az irányítással megbízottak, a vezetés és egyéb személyek által tervezett és végrehajtott folyamat a beszámoló megbízhatósága, a működés hatékonysága, a törvények és jogszabályok betartása céljából. MKVK MEB 2007

A gazdálkodó és környezetének megismerése A belső kontroll összetevői (315/A51): 1. kontrollkörnyezet (vezetők személyes közreműködése, etika, hozzáértés, irányítással megbízott személyek részvétele, vezetés működési stílusa, szervezeti felépítés) 2. a gazdálkodó kockázatbecslési folyamata (tevékenységek jóváhagyása és felülvizsgálata, ügyletek kezdeményezése, rögzítése, szerepeltetése a nyilvántartásokban, eszközök védelme, vezetői, folyamatba épített, társult ellenőrzés ) 3. a beszámoló készítés szempontjából releváns információs rendszer (szakmai felkészültség, számviteli politika alkalmazása, megfelelő információk biztosítása, valós bemutatás szándéka) 4. kontrolltevékenységek (jóváhagyás, teljesítmény ellenőrzések, információ feldolgozás, fizikai kontrollok, feladatmegosztás) 5. a kontrollok figyelemmel kísérése (hatékonyságfelmérés) MKVK MEB 2007

Kockázatbecslés és könyvvizsgálati megközelítés A számviteli és belső ellenőrzési rendszer megismerésének menete: - a számviteli rendszer működésének feltárása - a rutin, nem rutin ügyletek és a számviteli becslések csoportjainak meghatározása - az ellenőrzési pontok beazonosítása folyamatábra segítségével A rendszer megismerésének eszközei: megkérdezés, kérdőív, dokumentumok tanulmányozása, tevékenység megfigyelése, ügyletek végigkövetése Amennyiben a könyvvizsgáló a számviteli és belső ellenőrzés megismerése alapján megállapítja, hogy az hatékony, abban a kívánatos kontrollok jelen vannak, csökkentheti-e az alapvető vizsgálati eljárásokat! MKVK MEB 2007

A számviteli rendszer működésének feltárása A könyvvizsgálónak olyan mértékben kell a számviteli rendszert megismerni, hogy azonosítani és értelmezni tudja: - a gazdálkodó szervezet tevékenységében előforduló ügyletcsoportokat (beszerzés, termelés, beruházás, értékesítés, bérelszámolás, befektetés, finanszírozás stb.) - az ügyletek kezdeményezési módját - a közzétételre kerülő éves beszámolót alátámasztó jelentős számviteli nyilvántartásokat, dokumentumokat és könyvelési számlákat, valamint - a számviteli és beszámoló készítési rendszer folyamatát, a jelentősebb gazdasági eseményeket és más ügyleteket a kezdeményezésétől a beszámolóban történő megjelenésükig

A rutin, nem rutin ügyletek és a számviteli becslések beazonosítása A rutin ügyletek jellemzői:- szokásos- nagy számban előforduló- ismétlődő- objektíven mérhető tranzakciók,- elszámolásuk azonos és egyszerű- azonos módon történik a feldolgozásuk- a belső ellenőrzés hatékonyan kontrollálhatja a feldolgozást (beszerzés, készletek, termelés, értékesítés, tárgyi eszköz, létszám, bér, pénztár, bank) A nem rutin ügyletek jellemzői:- szokásostól eltérő nagyságúak- ritkán előfordulók- nem ismétlődök- kis számban fordulnak elő,- előre nem láthatók- külön szubjektív megfontolást igényelnek- a belső ellenőrzéssel hatékonyan nem kontrollálhatók (részesedés forgalma, hitel, lízing, követelés behajtása, káresemények, év végi kamatok, stb.) A becslés egy tétel összegének közelítő számítása pontos mérés hiányában Hiba előfordulás lehetősége magas. Nem rutin művelet. (hasznos élettartam, terven felüli écs., értékvesztés, értékelési tartalék, céltartalék, elhatárolás stb.)

Az alkalmazott számviteli politikák megismerése A könyvvizsgálónak meg kell ismernie a gazdálkodó által választott és alkalmazott számviteli politikákat és mérlegelnie kell, hogy azok megfelelőek-e a gazdálkodó üzleti tevékenysége számára, valamint, hogy összhangban van-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási alapelvekkel és az adott ágazatban alkalmazott számviteli politikákkal.” (315A/28) A számviteli politika áttekintése során mérlegelni kell, hogy a választott eljárások - megfelelnek-e a gazdálkodó üzleti tevékenysége számára - összhangban vannak-e a vonatkozó pénzügyi elszámolási alapelvekkel A számviteli politika megismerését, valamint annak alkalmazását az elszámolások és a bemutatások során dokumentálni kell!

A lényegesség fogalma A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának célja az, hogy képessé tegye a könyvvizsgálót arra vonatkozó véleménye kialakításában, hogy a pénzügyi kimutatásokat minden lényeges vonatkozásban a beszámoló készítésére vonatkozó előírások betartásával állították össze (valóságnak megfelelő, korrekt képet mutat) Az információ lényeges, ha annak hiánya vagy hibás állítása befolyással lehet a felhasználóknak a pénzügyi kimutatások alapján hozott gazdasági döntéseire. MKVK MEB 2007

Lényegesség és számszerűség Megállapítása tervezéskor küszöbérték vagy határérték formájában történik, de a véleményt befolyásoló lényeges hiba lehet számszerűsített, ill. nem számszerűsített A lényegesség nem objektív kategória (különösen nem a minőségileg hibás állítások vonatkozásában), a hibás állítások feltárásakor a könyvvizsgálónak mindig az adott helyzetben kell mérlegelnie a lényegességet Annak eldöntése, , hogy mi tekinthető lényegesnek szakmai megítélés függvénye MKVK MEB 2007

A lényegesség a standardokban St. 320. Lényegesség a könyvvizsgálat tervezésében és végrehajtásában Lényegesség a beszámoló készítésekor, hibás állítások nagysága, jellege, a könyvvizsgálatra vonatkozó lényegesség (320/2,3) Lényegesség és a felhasználói igények (320/4) Lényegesség a tervezéskor és végrehajtáskor, azonosított és nem helyesbített hibás állítások hatásnak értékelése (320/5) Megítélés: milyen nagyságú hibás állítás minősül lényegesnek, ennek alapján - kockázatbecslési eljárások jellegének, ütemezésének és terjedelmének meghatározása; - a lényeges hibás állítás kockázatainak azonosítása és becslése, és - a további könyvvizsgálati eljárások jellegének, ütemezésének és terjedelmének meghatározása. (320/6) MKVK MEB 2007

A lényegesség meghatározása Lényegességi küszöbérték számítása: - adózás előtti eredmény 5 % - árbevétel ½-1 % - mérleg főösszeg 1-2 % - saját tőke 2-5 % - adózott eredmény 5-10% A fenti mutatók közül a legkisebb és a legnagyobb alapulvételével a küszöbérték megállapítása A lényegességi küszöbérték köztes adat, amit a könyvvizsgáló a kockázatbecslés során gyűjtött információk szakmai mérlegelésével állapít meg és az új információk alapján a könyvvizsgálat során is módosít! MKVK MEB 2007

A lényegesség értelmezése A pénzügyi kimutatások korrekt módon való bemutatásának értékelésekor a könyvvizsgálónak meg kell ítélnie, hogy lényegesnek minősül-e a könyvvizsgálat folyamán feltárt nem helyesbített hibás állítások összessége A lényegesség értelmezései: (320 st.) Lényegességi küszöb, mint hitelesítési hibahatár: ha a beszámoló összességében ilyen mértékű hibás állításokat tartalmaz, akkor a könyvvizsgáló korlátozott vagy elutasító véleményt ad Végrehajtási lényegesség, egy vagy több sajátos ügyletcsoportra Javítási hibahatár (a lényegességi küszöb 75%-a): amely összegig előforduló hiba nem igényel javítást. Ezt meghaladó hiba esetén mérlegelni kell, hogy a hiba figyelmen kívül hagyása nem eredményez-e lényeges hibás állítást a beszámolóban Egyedileg jelentős tétel alsó határa (a hibahatár 1/3-a): olyan ügylet, tranzakció, amely nem igényel külön kivizsgálást, mert hibás előfordulása esetén sem befolyásolja lényegesen a megbízható, valós képet.

A lényegesség értelmezése Amikor nem számít a lényegességi küszöb! Amikor a feltárt hiba az egész beszámoló valódiságára lényeges hatással van (vállalkozás folytatásnak elve) Kiemelten fontos tétel hibás (pl saját tőke) Több tétel besorolása hibás, melyek elemzése során a felhasználó téves információt kaphat A megállapított osztaléknak nincs fedezete Nem jelentős a hiba, de nyereség helyett veszteség jelenik meg A hitelszerződésben kikötött feltételek nem teljesülnek MKVK MEB 2007

Összefoglalás: lényeges, hibás állítás kockázatának felmérése A könyvvizsgálónak azonosítani kell és fel kell mérnie a lényeges hibás állítások kockázatát a pénzügyi kimutatások szintjén, valamint az állítások szintjén az ügyletcsoportok, számlaegyenlegek és közzétételek tekintetében Ennek érdekében a könyvvizsgáló - azonosítja a kockázatokat a pénzügyi kimutatások szintjén, valamint az állítások, az ügyletcsoportok, számlaegyenlegek és közzétételek tekintetében - mérlegeli a kockázatok mértékét (okozhat-e lényeges hibát) és - annak valószínűségét, hogy a hiba bekövetkezhet-e A beszámoló szintjén is jelentős célokat kritikus könyvvizsgálati céloknak nevezzük. MKVK MEB 2007

Összefoglalás: kockázatbecslés és könyvvizsgálati megközelítés Könyvvizsgálati súlypontozás: Az egyes területeken a jelentős, a közepesen jelentős és alacsony jelentőségű könyvvizsgálati célok meghatározása Kisebb gazdálkodó egységeknél mérlegsorokra, indokolt esetben és nagyobbaknál mélyebb csoportokra végezzük a kockázatbecslést A beszámoló szintjén a lényegesség alapján a kritikus könyvvizsgálati célok megjelölése A célok meghatározása háttér elemzések alapján, a kockázat felmérés folyamatában történik! MKVK MEB 2007

Összefoglalás: kockázatbecslés és könyvvizsgálati megközelítés A súlypontozást a beszámoló egészére és területenként, az üzleti tevékenység ismerete, a belső ellenőrzési és számviteli rendszer előzetes felmérése és a kockázatbecslés, valamint a lényegesség figyelembevételével kell elkészíteni A könyvvizsgálati célok közötti súlypontozás a könyvvizsgáló szakmai megítélésének a függvénye A célok meghatározásának folyamata területenként a kockázat mérlegelésével történik (események tömege, bonyolultsága, értékek, változások, ügyletek jellege, ügyfelek, becslések, korábbi hibák stb.) A tervezés szakaszában kialakult kritikus és jelentős könyvvizsgálati célok a könyvvizsgálat során folyamatos mérlegelést igényelnek, mert az alkalmazott eljárások újabb célokat is feltárhatnak MKVK MEB 2007

Ellenőrzési szempontok a lényegességnél A Szakértői Bizottság iránymutatása alapján 2.4 Megfelelően készítették-e el a lényegességi küszöbérték előzetes adatokon alapuló számítását a tervezés során? Értelmezés: többféle számítási módszer fogadható el, ha az ésszerű, megalapozott és megfelel a standard követelményeinek (ésszerű pénzügyi mutató választása, átfogó lényegesség, végrehajtási lényegesség, egyértelműen elhanyagolható hiba, mint lényegességi kategóriák meghatározása, összhang a gazdálkodóról szerzett ismeretekkel és megfelelés a standard követelményeinek) Tapasztalt probléma: mechanikus átlagszámítás, a szakmai megítélés dokumentálásának hiánya. Kihatása lehet a többi kérdésre adott válaszra is!

A lehetséges hibás állítások és típusaik A könyvvizsgálónak minden állításra bizonyítékot kell beszerezni, hiszen kellő bizonyossággal kell alátámasztani véleményét. Azok az állítások, amelyeket a könyvvizsgáló felhasznál, hogy mérlegelje a lehetséges hibás állítások típusait ( amelyek felmerülhetnek), három kategóriába sorolhatók, és a következő formákat vehetik fel: A könyvvizsgált ügyletcsoportokra és eseményekre vonatkozó állítások: - előfordulás - teljesség - pontosság - elhatárolás - besorolás

A lehetséges hibás állítások és típusaik 2. Az időszak végi számlaegyenlegekre vonatkozó állítások: - létezés - jogok és kötelmek - teljesség - értékelés és felosztás 3. A bemutatásra és közzétételre vonatkozó állítások - előfordulás - besorolás és érthetőség - pontosság és értékelés

A tervezés további elemei Kritikus és jelentős könyvvizsgálati célokhoz tartozó eljárások jellege és meghatározása (rendszerbeli megközelítés, elemző eljárások, alapvető vizsgálati eljárások) előző dia Külső szakértők, más könyvvizsgálók munkájának felhasználása (másik könyvvizsgáló, szakértő, belső minőségvizsgáló) Logisztikai és egyéb kérdések (kapcsolt vállalkozások, fordulónap utáni események, a vállalkozás folytatásának elve; a munka ütemezése, időráfordítások) Könyvvizsgálat tervezési dokumentumai (a tervezési folyamat minden eleme dokumentálandó, a tervezési folyamat végső eredménye az ügyfél-specifikus munkaprogram) MKVK MEB 2007

Vizsgálati eljárások tervezése a pénzügyi kimutatások egyes tételei alátámasztásához Kritikus és jelentős célokhoz tartozó eljárások tervezése Rendszerbeli megközelítés – az ellenőrzési rendszer hatékony és arról meg is lehet győződni, a könyvvizsgálati eljárás alapulhat az ellenőrzési teszteken Alapvető vizsgálati eljárások – olyan tesztek, amelyek elvégzése útján könyvvizsgálati bizonyítékokat lehet szerezni a pénzügyi kimutatásokban található lényeges hibás állítások feltárása céljából. Két típusa van (ezek kombinációja is lehetséges): - Adatok, tranzakciók és egyenlegek részleteinek tesztelése - Elemző eljárások – Az elemző eljárások a lényeges gazdasági mutatók és tendenciák elemzését jelentik, beleértve olyan változások és összefüggések vizsgálatát, amelyek nincsenek összhangban más releváns információkkal, vagy amelyek eltérnek a prognosztizált nagyságrendektől A könyvvizsgálati eljárásokat a körülmények szakszerű megítélésével kell kiválasztani MKVK MEB 2007

Tervezési dokumentum A könyvvizsgálónak ki kell dolgoznia és dokumentálnia kell a könyvvizsgálati programot, amelyben lefekteti az átfogó könyvvizsgálati terv (stratégia) végrehajtásához szükséges tervezett könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését, terjedelmét. (300/7-9) A könyvvizsgálati program utasítások rendszere, eszközül szolgál a munka pontos végrehajtásának ellenőrzéséhez, rögzítéséhez Tartalmazza minden egyes terület könyvvizsgálati céljait, a tervezett időráfordítást, a különböző könyvvizsgálati területeket, eljárásokat A könyvvizsgálati program elkészítésekor elvárt, hogy a könyvvizsgáló vegye figyelembe az eredendő kockázat és ellenőrzési kockázat becslésének eredményeit, valamint az alapvető vizsgálati eljárások révén elérendő bizonyosság szükséges szintjét Az átfogó könyvvizsgálati tervet és a könyvvizsgálati programot szükség esetén a könyvvizsgálat folyamán módosítani kell (300/10) Vizsgálati eljárások tervezése a pénzügyi kimutatások egyes tételei alátámasztásához MKVK MEB 2007

Tapasztalt problémák a minőség-ellenőrzés során A tervezést a könyvvizsgálók nem tudatosan alkalmazzák, célját nem értik, ezért tartalma ellentmondásos. Elemzések tartalma kevés. Lényegesség számítása sablon alapján az esetleges szubjektív elemek mérlegelése nélkül történik. Elmarad vagy nem kellően részletesen foglakozik a terv a következő területekkel: - csalás kockázata, - kapcsolt felek azonosítása és kapcsolódó eljárások, - első könyvvizsgálat esetén a nyitó egyenlegek vizsgálata, - IT rendszerek és üzleti folyamatok vizsgálata

Gyakorlati megfelelés Az ügyfél tevékenysége és az azzal összefüggő külső tényezők (ágazati, szabályozási és egyéb), beleértve a vonatkozó pénzügyi beszámolási alapelveket. A gazdálkodó teljesítményének, mérlegének és eredménykimutatásának áttekintése és elemzése, célok és stratégiák, valamint a kapcsolódó üzleti kockázatok megismerése Belső ellenőrzési rendszer felmérése Csalás, hamisítás miatti lényeges hibák kockázatának felmérése Lényegességi küszöbérték Alapvető vizsgálati eljárások Könyvvizsgálati terv és munkaprogram

III. Könyvvizsgálati bizonyítékok megszerzése Kapcsolata a tervezéssel A könyvvizsgálati munkaprogram dokumentált végrehajtása, újratervezés Programfegyelem, referenciaszámok Dokumentációt segítő programok Megfelelés a MER-nek

Bizonyítékok „A könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szerezni ahhoz, hogy olyan elfogadható következtetéseket tudjon levonni, amelyre a könyvvizsgálói jelentést alapozni tudja” (500/1) Ha a könyvvizsgáló nem képes elegendő és megfelelő bizonyítékhoz jutni, akkor korlátozott véleményt (záradékot), vagy a vélemény-nyilvánítás elutasítását tartalmazó Jelentést (záradékot )kell adnia. A véleménnyel kapcsolatos következtetések levonására alkalmas bizonyítékok: Fontos értékelni a bizonyítékok megbízhatóságát - elegendő – mennyiségre vonatkozik, könyvvizsgáló megítélésétől függ - megfelelő - minőségileg alkalmas egy adott állítás alátámasztására MKVK MEB 2007

Bizonyítékgyűjtés Bizonyítékszerzési eszközök (500. standard) - szemrevételezés (500/A14-16) - megfigyelés (500/A17) - külső megerősítés (500/18) - újraszámítás (500/A19) - ismételt végrehajtás (500/A20) - elemző eljárások (500/A21) –változások, összefüggések ellenőrzése - interjú (500/A22-25) A könyvvizsgáló bizonyítékok jellemzői - könyvvizsgálói vélemény alátámasztására szolgálnak - munkapapíron rögzítettek, dokumentáltak - időben helytállóak Az ügyféltől kapott lemásolt alapdokumentum önmagában nem könyvvizsgálati dokumentáció, azt minden esetben munkalaphoz kell csatolni, melyen szerepel, hogy milyen állítás megerősítésére milyen vizsgálatot végzett a könyvvizsgáló, és milyen következtetésre jutott! MKVK MEB 2007

Bizonyítékgyűjtés – a könyvvizsgáló válaszai a becsült kockázatokra (St.330) Alapja: A lényeges hibás állítás kockázatának azonosítása és felmérése a gazdálkodó egység és környezetének megismerésén keresztül (315 st.) Kontrollok tesztelései: a számviteli és belső kontroll rendszer hatékonysága, a tesztelés jellege és terjedelme (330/8-11) Alapvető vizsgálati eljárások a pénzügyi kimutatásokban található lényeges hibás állítások feltárása céljából (330/18-22) Ahhoz, hogy a könyvvizsgáló meg tudja ítélni, hogy a pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet nyújtanak-e, a beszámoló állításait értelmeznie kell: -az ügyletcsoportokra és eseményekre -az időszak végi számla-egyenlegekre vonatkozóan -a bemutatással és közzététellel kapcsolatban MKVK MEB 2007

Bizonyítékgyűjtés- vizsgálati eljárások Alapvető vizsgálati eljárások elvégzése – egyeztetés, összevetés, lényeges naplótételek, helyesbítések vizsgálata (330/20) Elemző eljárások: Ha a könyvvizsgáló az elemző eljárások során olyan ingadozásokat, vagy összefüggéseket állapít meg, melyek nincsenek összhangban más információkkal, vagy eltérnek a prognosztizált nagyságrendektől, akkor vizsgálatokat kell lefolytatni a magyarázatok, bizonyítékok szerzésére Mintavételezési és egyéb szelektív eljárások (530 st.) Bizonyítékok azok a könyvvizsgáló által megszerzett információk, amelyek alapul szolgálnak a könyvvizsgálói véleménnyel kapcsolatos következtetések levonására. Ezek: Alapbizonylatok (számla, főkönyv, analitika, szerződés, jegyzőkönyv, pénzmozgások alapján készült munkapapírok) Könyvelést alátámasztó bizonyítékok (fizikai létezés, harmadik fél nyilatkozata, számítás, elemzés) MKVK MEB 2007

Kötelező vizsgálati eljárások Kötelező alapvető eljárások: Tranzakciók, egyenlegek, részleges tesztelése, ahol a minta kiválasztása a lényegességre és a kockázatra épül – fontos: elegendő mennyiségű és minőségileg alkalmas minta Befektetett eszköz, készlet bekerülési értékének ellenőrzése Leltár ellenőrzése. Jelentős készlet esetén jelenlét a fizikai leltárfelvételen (vagy más eljárás alkalmazása) Számviteli becslések könyvvizsgálata Vevők, szállítók egyenlegeinek, banki kötelezettségvállalások (hitel fedezete, kezességvállalás) vizsgálata Költségek, bevételek tesztelése

Kötelező vizsgálati eljárások Leltározással kapcsolatos könyvvizsgálói teendők: Leltározás előkészítése Leltárutasítás Speciális készletek becslésére eljárások áttekintése Kommunikáció a vezetéssel Leltárfelvételen való jelenlét – jelentős készlet esetén Folyamatok megfigyelése (készlet létéről és állapotáról ad bizonyítékot) Tesztszámítások (mintavételen alapuló számlálás) Leltár előtti utolsó és leltár utáni első raktárbizonylatok feljegyzése Dokumentálás (későbbi tesztelés, összehasonlítás céljára is) Leltármegfigyelés szükséges, anélkül egy alternatív időpontban leltár és teszt indokolt MKVK MEB 2007

Kötelező vizsgálati eljárások Leltározással kapcsolatos könyvvizsgálói teendők (folytatás): Leltármegfigyelés eredményeinek értékelése Végleges leltárív tesztelése Harmadik félnél tárolt készletek Összesített készletleltár adatai Leltározott készlet értékelése Vásárolt készletek értékelése Befejezetlen termelés készültségi foka Önköltségen történő értékelés Hatókör korlátozás esetei- Jelentésbeli következmények MKVK MEB 2007

Kötelező vizsgálati eljárások Számviteli becslések könyvvizsgálata (540. standard) Lényege: egy tétel közelítő összegének számítása pontos mérés lehetősége híján Példák (540/3) Értékvesztés elszámolása készletek, követelések esetén Értékcsökkenés megállapítása a hasznos élettartam alapján Elhatárolt bevétel Céltartalék képzési kötelezettség peres eljárás vagy garanciális kötelezettség esetére A pénzügyi kimutatásokban szereplő becslésekért a vezetés a felelős A becslések felülvizsgálata könyvvizsgáló által: a vezetés által alkalmazott eljárások felülvizsgálata, tesztelése független becslés összevetése a vezetés becslésével a becslés alapjául szolgált, utólag bekövetkezett események felülvizsgálata az előző időszak becsléseinek helyessége MKVK MEB 2007

Kötelező vizsgálati eljárások Információk bekérése, külső megerősítések (St.505) A könyvvizsgálónak kell meghatároznia, hogy a külső megerősítés szükséges-e a pénzügyi kimutatás bizonyos állításainak alátámasztását szolgáló elegendő és megfelelő bizonyíték beszerzéséhez, tekintettel a lényegességre, a kockázatokra és az egyéb bizonyítékokra A visszaigazolások alkalmazási lehetőségei : Követelések, Kötelezettségek, Bankszámlaegyenlegek, Hitelállomány, Idegen helyen tárolt készletek, Szerződések tartalma, értelmezése A követelések visszaigazolásának folyamata: 1. Külső megerősítési kérelmek megtervezése 2. A visszaigazolandó tételek kiválasztása 3. A visszaigazoló levelek elkészítése. másolat, postázás 4. Értékelés, eltérések vizsgálata, alternatív módszerek alkalmazása (St.501) MKVK MEB 2007

Kötelező vizsgálati eljárások Információk bekérése peres ügyekről és keresetekről - jogi képviselőtől tájékoztatás kérés - ügyvezető írja alá, de a könyvvizsgáló postázza - része a fordulónap utáni események áttekintésének - ha nincs jogász a teljességi nyilatkozatban kell erről a vezetést megnyilatkoztatni - több jogász esetén jogászonként kell kérni - ha az ügyfél nem járul hozzá, ez hatókör korlátozás Hosszúlejáratú befektetések bemutatása Bemutatás ellenőrzése (bizonyítékszerzés) - mérlegelendő a hosszú távú működés - írásbeli nyilatkozat a hosszú távú szándékról (Lehet a teljességi nyilatkozatban is) MKVK MEB 2007

Kötelező vizsgálati eljárások Írásbeli nyilatkozatok (St.580.) Teljességi nyilatkozat Egyéb vezetői nyilatkozatok A könyvvizsgálónak bizonyítékot kell szereznie arról, hogy a vezetés elismeri saját felelősségét a pénzügyi kimutatásoknak a beszámoló készítési elvekkel összhangban való, szabályszerű összeállításáért, és jóváhagyásáért. A könyvvizsgálónak írásbeli nyilatkozatot kell kapnia a vezetéstől azokról az ügyekről, amelyek lényegesek a pénzügyi kimutatásokra nézve, és amelyekre elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték létezése indokoltan nem várható A vezetés nyilatkozatai nem helyettesíthetnek olyan könyvvizsgálati bizonyítékot, amelyek hozzáférhetőségét a könyvvizsgáló ésszerűen elvárhatja Ellentmondás esetén a könyvvizsgáló feladata az ellentmondás tisztázása. A vezetés nyilatkozatait dokumentálni kell. A standard rendelkezik a Teljességi nyilatkozat tartalmi elemeiről. Teljességi nyilatkozat nélkül nem lehet könyvvizsgálói jelentést kiadni!!! MKVK MEB 2007

Külső szakértők, belső ellenőrzés munkájának felhasználása Standard előírások St.610 /8-13: Belső auditorok munkájának felhasználása - A külső könyvvizsgálónak meg kell állapítania, hogy: - a belső auditorok munkája valószínűleg megfelel-e a könyvvizsgálat céljaira, és - ha igen, milyen tervezett hatással van a belső auditorok munkája a külső könyvvizsgáló eljárásainak jellegére, ütemezésére vagy terjedelmére. St.620/7-15: A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása - ha az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzéséhez a számviteltől vagy a könyvvizsgálattól eltérő területen szerzett szakértelemre van szükség, a könyvvizsgálónak meg kell határoznia, hogy használja-e könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkáját. MKVK MEB 2007

Külső szakértők, belső ellenőrzés munkájának felhasználása Vállalati belső audit A gazdálkodón belül létrehozott értékelő tevékenység Feladatai általában: - A belső ellenőrzés nyomon követése (a vezetésnek tartozik felelősséggel) - A pénzügyi és gazdálkodási információk vizsgálata (feldolgozások módszere, teljes körűsége, pontossága, konkrét vizsgálódások, tesztelések) - Az üzleti tevékenység vizsgálata (elemzések, értékelések, nem pénzügyi ellenőrzések) - A törvények, jogszabályok, belső előírások betartásának ellenőrzése) - A belső audit felmérése a külső könyvvizsgáló számára a kockázatbecslés szempontjából releváns MKVK MEB 2007

Külső szakértők, belső ellenőrzés munkájának felhasználása Szakértő munkájának felhasználása Szakértő munkájának felhasználásakor a könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szereznie arra vonatkozóan, hogy annak munkája a könyvvizsgálat céljaira megfelelő Szakértő igénybevételének szükségessége: - bizonyos típusú vagyontárgyak értékelései vagyontárgyak mennyiségének, állapotának meghatározása - jogi szakvélemények, megállapodások, jogszabályok értelmezése - Szakértő munkájának igénybevételekor a szakértő szakmai hozzáértése és tárgyilagossága, szakértő munkájának hatóköre, szakértő munkájának értékelése - hivatkozás a szakértőre a könyvvizsgálói jelentésben MKVK MEB 2007

Egyéb figyelembeveendő tényezők Kapcsolt vállalkozások – definíció: Tao. tv. A könyvvizsgálónak olyan eljárásokat kell elvégeznie, amelyek révén elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezhet arra nézve, hogy a vezetés azonosította a kapcsolt vállalkozásokat és közzétette a kiegészítő mellékletben azokat, valamint a gazdálkodó és a kapcsolt felek közötti ügyleteket, amelyek lényegesek a kimutatások szempontjából (550/11) A könyvvizsgáló feladata: - a kapcsolt felek létezése, feltárása - kapcsolt felek közötti viszonyok közzététele - kapcsolt felekkel folytatott ügyletek és szabályszerű elszámolásuk MKVK MEB 2007

Egyéb figyelembeveendő tényezők Fordulónap utáni események A könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie a fordulónap utáni események hatását a pénzügyi kimutatásokra és a könyvvizsgálói jelentésre (560/2) A könyvvizsgáló feladata: - a fordulónap és a jelentés napja közötti események bemutatásának felülvizsgálata - tulajdonosok üléseiről készült jegyzőkönyvek megismerése - a gazdálkodó legfrissebb kimutatásainak, jelentéseinek elolvasása - a vezetés kikérdezése a fordulónap utáni eseményekről (becslések realizálódása, kötelezettség vállalások, eszköz értékesítések, függő tételek ügyében fejlemények) Ha a könyvvizsgáló a jelentés dátumát követően a közzétételig olyan tényről szerez tudomást, amely lényeges hatással lehet a kimutatásokra, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket MKVK MEB 2007

Egyéb figyelembeveendő tényezők A vállalkozás folytatás elve A könyvvizsgálati eljárások megtervezésekor, és végrehajtásakor, valamint a vizsgálatok eredményének értékelésekor a könyvvizsgálónak át kell gondolnia, hogy a vállalkozás folytatásának elve szolgálhat-e kiindulási alapul a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez (570/2) A vállalkozás folytatása elvet a vezetésnek alkalmazni kell: az üzleti tevékenység jellege, állapota tekintetében - pénzügyi kérdések, kötelezettségvállalások terén - működési kérdések, piaci viszonyok, munkaerő vonatkozásában - egyéb fontos kérdések esetén, mint saját tőke, peres eljárások, törvényváltozások A könyvvizsgáló felelőssége - a vezetés helytállóan alkalmazza-e a vállalkozás folytatásának feltételezését, át kell gondolnia, hogy vannak-e események, kockázatok, amelyek kétséget vetnek fel - az egész vizsgálat során feltárt kockázatok jelentős hatást gyakorolhatnak-e a vállalkozás folytatás képességére MKVK MEB 2007

Tapasztalt problémák a minőségellenőrzés során Kevés a saját készítésű munkapapír, ha van az is hiányos (cél, módszer, eredmény). Tartalmuk nem áttekinthető és a kapcsolatuk a munkaprogrammal nem mindig azonosítható. A vizsgált cég által készített dokumentumok ellenőrzése sem kellően dokumentált. Ellenőrzött mintanagyság mértéke nincs meghatározva (szúrópróbaszerű). Túlzott a bizalom a vezetéstől, tulajdonostól kapott szóbeli információkban.

Tapasztalt problémák a minőségellenőrzés során Feltárt javíttatott és nem javított hibák dokumentálása elmarad. A vezetői levél kibocsátása nem gyakorlat. A vezetéssel történő kommunikáció szinte ismeretlen (legalábbis ténye nem dokumentált). Erre utaló dokumentumot még korlátozott záradékú jelentéskor sem találtunk. Jogi nyilatkozat hiánya

Tapasztalt problémák a minőségellenőrzés során Az üzleti folyamatok megismerése gyakran elmarad, vagy formális (kérdésekre adott rövid válasz) Felmérendő ellenőrzési tevékenységek az ügyfélnél: - a jóváhagyás; - a teljesítményellenőrzés; - az információfeldolgozás; - a fizikai ellenőrzések; - a feladatok megosztása. Ha ezek „egy kézben” vannak, a folyamatfelmérésnek (hatékonysága tesztelésének) nem biztos, hogy értelme van, de annak elhagyását dokumentáltan indokolni kell!!! A folyamat leírásának ebben az esetben is meg kell lennie, csak a tesztelése hagyható el.

Tapasztalt problémák a minőségellenőrzés során IT rendszer felmérése nem történik meg. Ez soha nem hagyható el, de ehhez nem kötelező IT szakértőt bevonni. Kérdőív alkalmazása a felmérésre és annak alapján egy rövid összefoglaló készítése a tapasztalatokról, elegendő dokumentáció. Alapvető tévedés, hogy más felügyeleti szerv és Kamara ajánlása alapján készített külön könyvvizsgálói jelentés helyettesítheti a könyvvizsgálati dokumentációt.

Értékelése és szerepe a jelentés alátámasztásában IV. Áttekintés Kapcsolata a tervezéssel, munkaprogrammal, könyvvizsgálati bizonyítékokkal Értékelése és szerepe a jelentés alátámasztásában Dokumentálás és referencia

Az áttekintés szerepe A könyvvizsgálói jelentés kibocsátása előtt a megbízásért felelős partner a könyvvizsgálati dokumentáció áttekintése és a munkacsoporttal folytatott megbeszélések révén meg kell győződjön arról, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szereztek-e be a levont következtetések, valamint a kibocsátandó könyvvizsgálói jelentés alátámasztásához (330/25-28.) Az áttekintést végző mérlegeli, hogy - a munkát a standardok szerint végezték-e - további mérlegelést igénylő kérdés felmerült-e - levont következtetéseket megfelelően dokumentálták-e - megszerzett bizonyíték elegendő és megfelelő-e - elemző eljárások eredménye megfelel-e az elvárásoknak

Áttekintés és lényegesség A pénzügyi kimutatások korrekt módon való bemutatásának értékelésekor a könyvvizsgálónak meg kell ítélnie, hogy lényegesnek minősül-e a könyvvizsgálat folyamán feltárt nem helyesbített hibás állítások összessége ( St.450: A könyvvizsgálat során azonosított hibás állítások értékelése) A nem helyesbített hibás állítások összessége magában foglalja: - a feltárt hibás állítások, ide értve az előző időszakok folyamán megállapított hibák nettó hatását is - a konkrétan fel nem tárható, feltételezett hibák optimális becslését - ha a nem helyesbített állítások megközelítik a lényegességi szintet (hibahatár), akkor mérlegelni kell ezeknek a fel nem tárt hibákkal együttesen számított mértékét A hibás állítások hatásának értékelésekor a könyvvizsgálónak a lényegességet figyelembe kell venni! MKVK MEB 2007

Áttekintés és az eljárások A könyvvizsgálónak az alapvető vizsgálati eljárásokat mindegyik lényeges ügyletcsoport, számlaegyenleg és közzététel tekintetében végre kell hajtania. Az alapvető vizsgálati eljárásoknak a következőket kell tartalmazniuk: - a pénzügyi kimutatások egyeztetése a kapcsolódó számviteli nyilvántartásokkal (főlapos egyeztetések) - a pénzügyi kimutatások elkészítése során elszámolt lényeges helyesbítések vizsgálata (hibák javítása, beszámoló módosításai) MKVK MEB 2007

Kapcsolt felek A könyvvizsgálónak a megfelelő következtetések levonása érdekében át kell tekintenie a kapcsolt felekkel összefüggő bizonyítékokat, hogy azok nem hiányosak a kapcsolt felek azonosítására vonatkozó információk teljes körűek a kapcsolt felek közzététele megfelelő a pénzügyi kimutatásokban A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat lefolytatása közben fel kell figyelnie az adott körülmények között szokatlan ügyletekre, amelyek nem azonosított felek létezésére utalhatnak (pl üzleti ok nélküli ügyletek, szokatlan adatfeldolgozás, jelentős új ügyletek) – ezek megléte, kapcsolata éppen az áttekintés során tűnhet fel. MKVK MEB 2007

Áttekintés és a jelentés dátuma A könyvvizsgálónak olyan eljárásokat kell alkalmaznia, amelyek révén elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezhet arról, hogy minden olyan a könyvvizsgálói jelentés dátumáig bekövetkezett eseményt azonosítottak, amely szükségessé teheti a pénzügyi kimutatások módosítását, vagy az azokban való közzétételt. Ezek rendszerint az alábbi eljárásokat foglalják magukban: a vezetés által alkalmazott eljárások felülvizsgálata a fordulónapot követő vezetői, tulajdonosi jegyzőkönyvek átnézése legfrissebb vezetői információk elolvasása a vezetés kikérdezése a fordulónap utáni eseményekről, amelyek hatással lehetnek a pénzügyi kimutatásokra MKVK MEB 2007

V. A könyvvizsgálói jelentés Szerepe, jelentősége Kapcsolata az előző könyvvizsgálati szakaszokkal Mérlegelési lehetőségek Kapcsolata a MER-rel

A könyvvizsgálói jelentés Közhiteles dokumentum A bizonyítékok logikus és egyértelmű következménye A kérdőívek kiemelt 5.5. kérdésének tárgya MKVK MEB 2007

A könyvvizsgálói jelentés megújult formája és az ellenőrzés A tagolás és a szerkezet megfelelősége: megítélés a standardok alapján (csak a standarddal ellentétes megoldás nem fogadható el!) Lehet a jelentés szövegezésén változtatni, nem szükséges a minta szó szerinti alkalmazása, de az esetleges átfogalmazásoknak pontosan le kell fedniük az MNKS szerinti tartalmat! Kulcsfontosságú és jelentős könyvvizsgálói figyelmet igénylő kérdésekhez kapcsolódó új kérdések a kérdőívben A könyvvizsgálói jelentés minősítései, a vállalkozás folytatásával kapcsolatos bizonytalanság kezelése

A Pmt. és a Kit. előírásainak való megfelelés ellenőrzése

Az EU I. pénzmosás elleni Irányelve 1991 „Az egységes közösségi fellépés hiánya oda vezethet, hogy a tagállamok a pénzügyi rendszerük védelme érdekében olyan nemzeti szintű intézkedéseket fogadnak el, melyek nincsenek összhangban az egységes piac megvalósításának igényével. Koordináció nélkül a pénzmosók kihasználnák a Közösségen belüli tőke szabad áramlását és a pénzügyi szolgáltatások szabadságát.” kötelező erejű irányelv először teremt közösségi szinten koordinációt a pénzmosás területén a pénzmosást a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények szempontjából határozta meg, és kizárólag a pénzügyi ágazatra rótt kötelezettségeket.

Az EU II. pénzmosás elleni Irányelve 2001 Az irányelv újra meghatározta az alapbűncselekmények körét, és azt mondta, hogy a Bécsi Egyezményben említett bűncselekmények (kábítószerrel kapcsolatos deliktumok) mellett, a szervezett bűnözés, legalább a súlyos csalás, vesztegetés, korrupció, és egyébként minden szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény alapbűncselekménye lehet a pénzmosásnak. kiszélesítette a bejelentésre kötelezettek körét, a pénzügyi intézmények mellett ide sorolja a könyvelőket, könyvvizsgálókat, adótanácsadókat, ingatlankereskedőket, jogászokat, közjegyzőket, és a nagy értékű ingóságokkal, mint nemesfémmel, műkinccsel kereskedőket, aukciós házakat, kaszinókat

Mit kell tudni a FATF –ról? Megalapítása: 1989 júliusában Párizsban a hét vezető gazdasági hatalom (G7) döntött a Financial Action Task Force on Money Laundering ( Pénzügyi Akció Csoport, FATF/GAFI) felállításáról, melynek elsődleges feladata az egyes országokban kimunkált nemzeti programok összehangolása, a hatóságaik közötti kapcsolatok erősítése, valamint a Baseli Nyilatkozat és a Bécsi Konvenció alapelveinek gyakorlati megvalósítása. Kizárólagos feladata a pénzmosás elleni küzdelem, amely érdekében egy 40 pontból álló Ajánlást (FATF szabályzat) fogalmazott meg 1990-ben (amelyek azóta többször is módosításra kerültek, de a mai napig a pénzmosás elleni fellépés legfontosabb alapelveit rögzítik).

Az EU III. pénzmosás elleni Irányelve 2005 a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) 2003 júniusában módosította ajánlásait, hogy azokat a terrorizmus finanszírozására is kiterjessze, és részletesebb követelményeket vezetett be az ügyfelek azonosításával és kilétük ellenőrzésével kapcsolatban, valamint azokra a helyzetekre vonatkozóan, amikor a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás nagyobb kockázata fokozott intézkedéseket tehet indokolttá, illetve amikor a kisebb kockázat kevésbé szigorú ellenőrzést is lehetővé tesz

A Moneyval országvizsgálat Moneyval: az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Bizottsága 2014-ben megkezdődött az 5. körös országvizsgálat Új ellenőrzési módszertan, a FATF (az OECD mellett működő Pénzügyi Akciócsoport) vizsgálati sztenderdjei alapján - előtérben a kockázatbecslés a technikai megfeleléssel szemben Feladat: megállapítani országra jellemző legkockázatosabb területeket, és prioritási sorrendet kell felállítani. A megfelelőség értékelésénél is különbséget jelent az előző vizsgálatokhoz képest az is, hogy nem minden megfelelőségi kritérium egyformán fontos. Kiemelt szerepet kap a hatékonyság értékelése – azt kell megvizsgálni, hogy az ország eléri-e, és hogyan a sztenderdben rögzített 11. azonnali eredményt. Ennek alapján történik a különböző kategóriákba való besorolás (alacsony, mérsékelt, kielégítő, magas).

A Moneyval országvizsgálat Nemzeti kockázatértékelési dokumentum - országspecifikus kockázatokkal, prioritási sorrenddel Technikai megfelelés - előre kiküldött ellenőrzési kritériumok, főleg törvények, jogszabályok vizsgálata Hatékonyság értékelés - új kritérium, fontos a széles körű, konkrét példákkal alátámasztott dokumentáció, statisztika mellett szöveges magyarázat. A sztenderd:11 azonnali eredmény kritériumot tartalmaz Helyszíni ellenőrzés – találkozás a kontakt személyekkel, az érintett hatóságokkal

Moneyval jelentés 2016. szeptember 26-29. plenáris ülés: magyar országjelentés elfogadása (a kockázatjelentés, kockázat alapú eljárásokra maradt a law minősítés) Magyarország a fokozott „follow-up” eljárásba került: 2017 decemberéig kell jelentést benyújtania a jelentés elfogadásától kezdve megtett előrelépésekről. Feladat: a Nemzeti Kockázatértékelés felülvizsgálata

A IV. Pénzmosás Elleni Irányelv A pénzügyi rendszerek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2015/849/EU irányelv átültetését legkésőbb 2017. június 26-ig kell végrehajtani A pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló 2015/847/EU rendelet az átmeneti idő biztosításával csak 2017. június 26-ától lesz teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

A IV. Pénzmosás Elleni Irányelv Cél: a FATF 40 új ajánlásának implementálása Ehhez szükséges a 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) felülvizsgálata és új törvény elfogadása Kihirdetés: május, hatályba lép 2017.06.26. Az irányelv legfontosabb néhány új eleme: - a kockázat alapú megközelítés kiszélesítése, - on-line ügyfél-átvilágítás lehetősége, - egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítás kockázati alapon

A IV. Pénzmosás Elleni Irányelv - a tényleges tulajdonlás meghatározása, - külföldi és belföldi politikai közszereplők közötti megkülönböztetés megszüntetése - szankciók egységesítése, stb... Irányelv módosítás: a Bizottság 2016.07.05-én (a párizsi terrortámadást követően) nyújtotta be a Tanács felé Akcióterv – lényege a virtuális fizetőeszközök, kártyák fokozott ellenőrzése, fokozott ügyfél-átvilágítás elemeinek összehangolása, tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk elérhetősége, stb...

Kodifikációs munkacsoportok felállítása A cél, hogy 2017. szeptemberre készen legyen az a kormányhatározat, amely a kockázatkezelési rendelkezéseket tartalmazza. A Felügyeleteknek a kockázatalapú szemléletre kell áttérniük. A kockázatok azonosítása, elemzése a fenyegetés és sérülékenység szempontjából egyrészről bűnügyi, másrészről felügyeleti oldalról (az MKVK ez utóbbiban érintett) Minden információt statisztikával kell alátámasztani

Az MKVK ellenőrzések gyakorlata Minőségellenőrzési rendszer Pmt. Ellenőrzési Szabályzat Kérdőív Eljárás: a Ket. alapján Szankciók: a Pmt. tv. alapján - ellenőrzés megszüntetése, - felhívás a hibás gyakorlat megszüntetésére, - javaslat fegyelmi eljárás lefolytatására Statisztika: évi 100-150 ellenőrzés, 2-3% megállapítás. 2016-ban fegyelmi nem volt.

A megújuló törvényi szabályozás Előzmények: A 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv A 2007. évi CXXXVI. Törvény (továbbiakban: régi Pmt.) A 2017. évi VIII. Törvény (az új Pmt.), valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.)

A Kit Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. Törvény (Kit.) kiterjeszti a hatályát az ENSZ BT pénzügyi és vagyoni korlátozásokat elrendelő határozataira megerősíti a Pmt rendelkezéseit az ezen intézkedések végrehajtásáért felelős központi hatóságnak, a szolgáltatóknak (könyvvizsgálók) valamint a szolgáltatók felügyeletét ellátó szerveknek (MKVK) A Minőségellenőrzési Bizottság eljárásának a szolgáltatók Kit-nek való megfelelése ellenőrzésére is ki kell terjednie!

Feladatok A szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni, amelyre a Pmt. és a Kkt. szabályait kell megfelelően alkalmazni A kamara a honlapján a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról tájékoztatást tesz közzé és azt folyamatosan aktualizálja A szolgáltatónak rendelkeznie kell megfelelő szűrőrendszerrel, amely biztosítja képes a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtását

Pmt változások Ügyfél-átvilágítás taxatív adatokat kell rögzíteni, és meg kell követelni a törvényben meghatározott okiratok bemutatását, de: személyes megjelenés nélkül is, egy előzetesen auditált - elektronikus hírközlő eszköz útján (milyen legyen?) nincs különbség a belföldi és külföldi ügyfél esetében rögzítendő adatok között kockázatérzékenységi megközelítés alapján, de legalább ötévente – ellenőrizni kell az ügyfelekről rendelkezésre álló adatokat

Pmt változások Tényleges tulajdonos azonosítása Nemcsak természetes személy, de jogi személy/jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek esetében is bekérendő a születési családi és utónév, és a születési hely és idő; jogi személy/jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfelek esetén még a tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke is a nyilatkozat megtételére nemcsak személyes megjelenéssel, írásban, hanem a szolgáltató által üzemeltetett - biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált - elektronikus hírközlő eszköz útján is lehetősége van az ügyfélnek.

Pmt változások Kockázatértékelés a szolgáltató köteles belső kockázatértékelést készíteni mellőzhető, ha a felügyeletet ellátó szerv a szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott útmutatóban ezt a lehetőséget biztosítja – a Kamara készít útmutatót a Felügyelet köteles felügyeleti kockázatértékelést készíteni, naprakészen tartani

Pmt változások Bejelentési kötelezettség kiegészül a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló tény, adat, körülmény esetkörének jelzésével valamennyi büntetendő alap bűncselekményre, általános jelleggel vonatkozik (pl. sikkasztás, csalás) nem kell teljes bizonyossággal rendelkezni a büntetendő alapcselekmény elkövetéséről, vagy a terrorizmus finanszírozásáról

A belső szabályzat A kamara felügyeletet ellátó szervként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzők részére kiadja a Pmt. és a Kit. törvények szerinti, kötelező jellegű útmutatót. az útmutató részét képező egységes szabályzatot a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzők az előző törvények szerinti belső szabályzatként fogadhatják el.

A már működő szolgáltatók 2017.06.26-t követően 90 napon belül átdolgozzák a belső szabályzatukat a szabályzat átdolgozásának megtörténtét a kamara illetékes területi szervezete felé írásban igazolják kamarai útmutatóban rögzített egységes szabályzat szövegével megegyező tartalmú belső szabályzat életbeléptetése esetén a hatálybaléptetésről, valamint (amennyiben erre megelőzően nem került sor) a kijelölt személy(ek) nevéről, beosztásáról és elérhetőségéről szóló határozatot kell a szolgáltatónak megküldenie a kamara illetékes területi szervezete elnökségéhez.

A törvény hatályba lépését követően tevékenységet megkezdő új szolgáltatók a tevékenység megkezdését követő 45 napon belül kidolgozzák a belső szabályzatukat a szabályzat kidolgozásának megtörténtét a kamara illetékes területi szervezete elnökégének jóváhagyásra benyújtja kamarai útmutatóban rögzített egységes szabályzat szövegével megegyező tartalmú belső szabályzat életbeléptetése esetén a hatálybaléptetésről, valamint (amennyiben erre megelőzően nem került sor) a kijelölt személy(ek) nevéről, beosztásáról és elérhetőségéről szóló határozatot kell a szolgáltatónak megküldenie a kamara illetékes területi szervezete elnökségéhez.

Szankciók kötelezi a belső szabályzat átdolgozására; figyelmezteti a szolgáltatót; határidő tűzésével kötelezi a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére; visszavonja vagy a jogsértés megszüntetéséig felfüggeszti a kiadott egyes tevékenységi vagy működéshez szükséges engedélyt; kezdeményezi a szolgáltató vezetője vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatottja, segítő családtagja felelősségének megállapítását;

Szankciók kezdeményezi a szolgáltató vezetője vezetői jogkörének a jogsértés megszüntetéséig történő felfüggesztését vagy visszavonását a fenti intézkedések mellett vagy önállóan: százezer forinttól legfeljebb négyszáz millió forintig terjedő pénzbírságot kiszabása Amennyiben a jogsértésből származó vagyoni előny meghatározható, és annak kétszerese meghaladja a négyszáz millió forintot, úgy a kiszabható bírság a vagyoni előny kétszeresének megfelelő összegig terjedhet.

Eltérés A kamara az új Pmt-ben foglalt szankciókat alkalmazza, de az új Pmt. szabályzata értelmében a „visszavonja vagy a jogsértés megszüntetéséig felfüggeszti a kiadott egyes tevékenységi vagy működéshez szükséges engedélyt” szankció helyett a bizottság eltiltást alkalmaz, amely 3 éves időtartamra terjedhet

A Pmt ellenőrzés A megváltozott törvényi előírásoknak megfelelő új kérdőív alapján Többlet követelmények: belső szabályzat ügyfél azonosítási adatlapok tartalma bejelentő személyének bejelentése tényleges tulajdonos

TOVÁBBI JÓ MUNKÁT KÍVÁNOK! Köszönöm a figyelmet! MKVK MEB 2007