A szerződés érvénytelensége

- Az érvénytelenség megállapítására csak a Ptk - Az érvénytelenség megállapítására csak a Ptk.-ban meghatározott okok alapján kerülhet sor: vagy a szerződési AKARATBAN - ez a tévedés, a megtévesztés, a jogellenes fenyegetés vagy a szerződési NYILATKOZATBAN – ez az alakiság megsértése vagy a célzott JOGHATÁSBAN jelentkezhetnek – ez jogszabályba, jó erkölcsbe ütköző, lehetetlen > az érvénytelen szerződés az érvénytelen formájában/tartalmával a célzott joghatás kiváltására nem alkalmas.

Az érvénytelenség típusai az egyik az abszolút jellegű semmisség (erősebb, súlyosabb hibák, nem bízza a felekre a jogalkotó) ~ a törvényben meghatározott okok fennállásánál fogva ~ a törvény erejénél fogva érvénytelenséghez vezet a másik a relatív jellegű megtámadhatóság (gyengébb, kevésbé súlyos hibák, a felekre bízza a jogalkotó) ~ az érvénytelenség feltételes formája ~ a szerződés megtámadható, s csak a sikeres megtámadás következtében válik érvénytelenné ~ megtámadás hiányában ugyanolyan, mint az érvényesen létrejött szerződések DE LEHET MÁS IS, AMI MIATT A SZERZŐDÉS NEM VÁLT KI JOGHATÁST: - Az érvénytelenségtől különbözik a hatálytalanság, illetve a kikényszeríthetőség hiánya > lsd. a következőkben

Semmisség - A semmis szerződés megkötésének időpontjától a törvény erejénél fogva, ipso iure érvénytelen, semmisségének megállapításához ~ külön eljárásra nincs szükség ~ azt a bíróság hivatalból észleli + + + a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazását azonban az arra hivatkozó félnek külön kérnie kell [Ptk. 6:88. § (1) bek.] - A semmisségre többé nem lehet határidő nélkül hivatkozni (határt szab: elévülés, elbirtoklás > a semmis szerződés alapján való teljesítés követelése azonban határidő nélkül kizárt)

Semmisségre hivatkozásra jogosult - A Ptk. eltérő rendelkezésének hiányában a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat: > akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit erre törvény feljogosít > közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész is [Ptk. 6:88. § (3), (4) bek.]

Megtámadás - A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik > a megtámadástól függő jogi helyzet áll be, s ha a megtámadás sikerrel jár, a szerződés érvénytelensége visszamenő hatályú lesz [Ptk. 6:89. § (1) bek.] - A megtámadási jog gyakorlása: megtámadásra ~ a sérelmet szenvedett fél és ~ az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik a megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül ~ a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy ~ közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. > nincs írásbeli alakszerűség követelményéhez kötve [Ptk. 6:89. § (2) bek.]

- A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási ok ismeretében, a megtámadási határidő megnyílása után a szerződési akaratát megerősíti, vagy a megtámadás jogáról lemond > írásbeli formakényszer e jognyilatkozatok vonatkozásában sem áll fenn [Ptk. 6:89. § (5) bek.]

Tévedés - Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak a szerződést bármelyikük megtámadhatja. [Ptk. 6:90. § (2) bek.] (tökéletes motor, nagy terhelésre alkalmas vezetékek) - DE! Nem támadhatja meg a szerződést az ~ aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát ~ az ügylet sajátos, esetleg szerencseelemet is magában foglaló természetének ismeretében maga vállalta. [Ptk. 6:90. § (3) bek.] (pl. leértékelt áruk boltja)

Kő Péter tapasztalt vitorlázó, rendelkezik a balatoni és tengeri vitorlások vezetéséhez szükséges mindennemű engedéllyel, jogosítvánnyal. Kő Péter tulajdonában áll a Sandy névre hallgató balatoni kabinos vitorlás, amelynek a vezetéséhez az irányadó jogszabályok értelmében vitorlásvezetői vizsga és engedély szükséges. Zöld Zoltán meg kívánjavásárolni ezt a hajót, hogy vitorlázhasson vele. Zöld Zoltán nem rendelkezik azonban a szükséges vitorlásvezetői vizsgákkal. Zöld Zoltán és Kő Péter egyeztetnek a hajó megvétele tárgyában, amikor is, a tárgyalások folyamán Zöld Zoltán közli Kő Péterrel, hogy nem rendelkezik vitorlásvezetői vizsgákkal, de vezetett már vitorlást. Ezt követően a felek megkötik a szerződést, Zöld Zoltán kifizeti a vitorlás vételárát és azt birtokba is veszi. Zöld Zoltán a birtokba vétel utáni napon a balatonboglári kikötőből kihajt a hajóval. Néhány perc múlva megjelenik a vízirendőrség, és figyelemmel arra, hogy Zöld Zoltán nem rendelkezik vitorlásvizsgával, alaposan megbüntetik és felhívják a figyelmét arra, hogy a hajót ilyenformán vezetni nem jogosult. Zöld Zoltán ezt követően Kő Péterhez fordul és közli, hogy visszaadja a vitorlást, kéri azonban vissza a vételárat. Kő Péter minderre nem hajlandó.

Megtévesztés, kényszerítés (tájékoztatási kötelezettség van!) A megtévesztés és kényszerítés eredménye a szerződési akarat jogellenes befolyásolása > akit a másik fél szándékos magatartásával ~ tévedésbe ejt (=kifejezetten félreinformálja) vagy ~ tévedésben tart (=megtartja a hibás információ tudatában) a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát; a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, az e hatás alatt tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja + e jogkövetkezményeket kell alkalmazni akkor is, ha ~ a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és ~ erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett [Ptk. 6:91. § (1)-(3) bek.]

Kő Péter ingatlanforgalmazó tulajdonában áll egy földszinti lakás, melyet értékesíteni kíván. A lakás közepes állapotú, azonban a padlószinten igen jelentős vizesedés tapasztalható. Kő Péter az értékesítés megkezdésekor kihív egy szakembert, aki egy szakvéleményt elkészítvén állítja, hogy a vizesedés csak a lakás körbeszigetelésével oldható meg, melynek költsége megközlelítőleg egy millió forint. Kő Péter az írásos szakvélemény egy példányát megkapja. Ezt követően Kő Péter a lakás átnedvesedett padlójára saját maga laminált padlót tesz le, egyéb szigetelési munkákat nem végez el. Két hónap múlva Kő Péter Zöld Zoltán részére értékesíti a lakást. Zöld Zoltán az adásvételi szerződés megkötése és a vételár kifizetése után beköltözik, de körülbelül egy hónap múlva észleli, hogy a lakás vizesedik. Zöld Zoltán Kő Péterhez fordul, aki azonban mindenféle egyeztetés elől elzárkózik.

Alakiságok megsértése Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik DE! ha jogszabály ~ közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő ~ vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja > e kivétellel szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött > a semmisség itt utólag nem orvosolható [Ptk. 6:94. §]

Feltűnő értékaránytalanság - A Ptk. a sérelmet szenvedett fél számára megtámadási jogot biztosít azonban abban az esetben, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság (feltűnő értékaránytalanság) DE! Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot ~ felismerhette vagy ~ annak kockázatát vállalta. > a megtámadási jog főszabályként a szerződésben kizárható, a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetében azonban nem!!! [Ptk. 6:98. §]

Jogszabályba ütközés - Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha ~ a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ~ ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása > tilos szerződés [Ptk. 6:95. §]

Kő Péter gépkocsit kíván vásárolni Kő Péter gépkocsit kíván vásárolni. A gépkocsi megvásárlásához hitelre van szüksége. Kő Péter barátjával, Zöld Zoltánnal felkeres egy, az autókereskedő által ajánlott bankot, ahol tárgyalást folytatnak egy hitelügyintézővel. A hitelügyintéző a hármas szóbeli megbeszélésen közli, hogy az igényelt összeg felvételéhez kezesre is szükség van. Kő Péter az ügyintéző jelenlétében megkérdezi Zöld Zoltánt, vállalná-e a kezességet. Zöld Zoltán közli, hogy ennek semmi akadályát nem látja. Másnap Kő Péter felkeresi a bankot, és a hiteligényléshez szükséges űrlapokat kitölti. A készfizető kezes rovatba beírja Zöld Zoltán nevét. Az űrlapot Kő Péter a saját aláírásával látja el és aláírja Zöld Zoltán nevét is. A bank pozitív döntést hoz a hitelbírálat ügyében és Kő Péter részére a hitelt folyósítja. Így Kő Péter a gépkocsit meg tudja vásárolni. A kölcsön 48 havi futamidőre szól. Kő Péter 20 hónap után abbahagyja a törlesztést és külföldre távozik, lakcímén nem elérhető. A bank köetelése érvényesítése érdekében Zöld Zoltánt szólítja fel a teljesítésre.

Jó erkölcsbe ütköző szerződés, uzsorás szerződés - Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik a jó erkölcs itt a társadalom alapvető értékítéletének, általánosan elfogadott magatartásnak zsinórmértéke szerinti magatartás tanúsításának követelményét jelenti ez minden ügy konkrét összefüggésében, külön vizsgálandó [Ptk. 6:96. §] - Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél – őt alapvetően kiszolgáltatottá tevő - helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki (uzsorás szerződés) > a szerződés semmis [Ptk. 6:97. §]

Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés - A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés ugyancsak semmis > DE! a szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával (pl. képzettség hiányzik) a szerződéskötéskor fennálló lehetetlenség ~ a teljesítési határidőig tehát - ha arra egyébként a szolgáltatás természeténél fogva lehetőség van - orvosolható > az érthetetlen kikötés vagy az egymásnak ellentmondó kikötések viszont semmisek [Ptk. 6:107. §]

Ismétlő kérdések Mit jelent az érvénytelenség? Mit jelent a semmisség? Mit jelent a megtámadhatóság? Mi minősül uzsorás szerződésnek? Mi a megtévesztés?

Semmis vagy megtámadható? Feltűnő értékkülönbség Jogszabályba ütköző szerződés Tévedés Uzsorás szerződés Megtévesztés Írásbeliség megsértése Lehetetlen szerződés Tilos szerződés

Kő Péter üzleti vállalkozása marketing-tevékenységének fejlesztéséhez Zöld Zoltántól BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK – 2013 feliratú eldobható golyóstollakat rendel meg. Felek a szerződést 2012. szeptember 3-án kötik meg. Abban állapodnak meg, hogy Zöld Zoltán a golyóstollakat Kínából hozatja be, majd azt követően – a megérkezést követő minimum 5, de maximum 10 napon belül – saját gépén feliratozza őket. A megrendelt mennyiség 300 darab. Felek megállapodnak abban, hogy Zöld Zoltán azokat legkésőbb 2012. december 15-én adja át Kő Péter részére. Felek a szerződésben rögzítik, hogy a Kínából megrendelt áruk Magyarországra történő érkezési ideje körülbelül 20 nap. 2012. december 2-án Kő Péter megkérdezi Zöld Zoltánt, hogy miképp áll a szerződés teljesítése. Ekkor Zöld Zoltán Közli, hogy a golyóstollakat Kínából 2012. november 28-án rendelte meg.

Érvénytelenség jogkövetkezményei legalapvetőbb jogkövetkezménye a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítása amennyiben azonban ~ a jogviszony megmentésére még lehetőség van, s ~ a feleknek az érvénytelenségi ok kiküszöbölése érdekében áll sor kerülhet az érvénytelenség orvoslására > ~ bíróság által ~ a felek által

új rendszerbe foglalva > a fél kérelmére ~ az érvénytelenség jogkövetkezményeit a bíróság hivatalból levonja, DE! ~ a fél a bíróságtól az érvénytelenség megállapítását jogkövetkezmények alkalmazása nélkül is kérheti sok pontosítás, elsősorban a bírói gyakorlat alapján, pl. ~ kárveszély átszállása érvénytelen szerződés esetén (megengedi) ~ a szerződés bíróság általi érvényessé nyilvánítása > az eredeti állapot helyreállítás helyett, ha az érvénytelenségi ok szerződésmódosítással kiküszöbölhető ~ ÚJ: a felek maguk is orvosolhatják az érvénytelenségi okot kiesik az állam javára marasztalás

Bírósági érvényessé nyilvánítás - Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha ~ az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető (értékkiegyenlítés) vagy ~ az érvénytelenség oka utóbb megszűnt (jogszabály módosult). Ilyenkor a szerződő felek ~ úgy kötelesek egymásnak teljesíteni, és ~ az érvényessé nyilvánítást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna > bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal [Ptk. 6:110. §]

Felek orvosolhatják - Az érvénytelenségi okot a felek maguk is orvosolhatják > a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha ~ az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, vagy ~ annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik ebben az esetben ~ a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni és ~ az érvényessé válást követő szerződésszegésért úgy felelnek mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna ha a felek ~ az érvénytelenségi okot utólag kiküszöbölik, és ~ abban állapodnak meg, hogy a szerződés a jövőre nézve válik érvényessé > az addigi teljesítéseket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával kell rendezni [Ptk. 6:111. §]

Eredeti állapot visszaállítása - Eredeti állapot helyreállítása: bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését ha maga is természetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást [Ptk. 6:112. §] - Az ún. irreverzibilis szolgáltatások esetében a szolgáltatást vagy jellegénél fogva nem lehet visszakövetelni (pl. a bérleti szerződés alapján az ingatlan használatát) vagy mert közben a dolog felhasználásra, esetleg jóhiszemű harmadik személynek továbbértékesítésre került, és már fizikai valójában sincs meg

Szolgáltatás ellenértékének visszatérítése Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését a bíróság akkor rendeli el, ha  ha a szerződés érvénytelensége nem orvosolható és  a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani > ezt a jogkövetkezményt alkalmazhatja a bíróság abban az esetben is, ha az eredeti állapot helyreállítása valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti [Ptk. 6:113. § (1) bek.] - A fél nem köteles az ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítésére, ha bizonyítja, hogy a neki teljesített szolgáltatást visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a másik fél felelős [Ptk. 6:113. § (2)bek.]

- A visszatérítés főszabálya alól kivételt képez az uzsorás szerződés, melynek esetében - a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést - ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná > a sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni [Ptk. 6:113. § (3)bekezdés]

Változás: a vásárlás feltétele, hogy legyen vizsgája Kő Péter tapasztalt vitorlázó, rendelkezik a balatoni és tengeri vitorlások vezetéséhez szükséges mindennemű engedéllyel, jogosítvánnyal. Kő Péter tulajdonában áll a Sandy névre hallgató balatoni kabinos vitorlás, amelynek a vezetéséhez az irányadó jogszabályok értelmében vitorlásvezetői vizsga és engedély szükséges. Zöld Zoltán meg kívánjavásárolni ezt a hajót, hogy vitorlázhasson vele. Zöld Zoltán nem rendelkezik azonban a szükséges vitorlásvezetői vizsgákkal. Zöld Zoltán és Kő Péter egyeztetnek a hajó megvétele tárgyában, amikor is, a tárgyalások folyamán Zöld Zoltán közli Kő Péterrel, hogy nem rendelkezik vitorlásvezetői vizsgákkal, de vezetett már vitorlást. Ezt követően a felek megkötik a szerződést, Zöld Zoltán kifizeti a vitorlás vételárát és azt birtokba is veszi. Zöld Zoltán a birtokba vétel utáni napon a balatonboglári kikötőből kihajt a hajóval. Néhány perc múlva megjelenik a vízirendőrség, és figyelemmel arra, hogy Zöld Zoltán nem rendelkezik vitorlásvizsgával, alaposan megbüntetik és felhívják a figyelmét arra, hogy a hajót ilyenformán vezetni nem jogosult. Zöld Zoltán ezt követően Kő Péterhez fordul és közli, hogy visszaadja a vitorlást, kéri azonban vissza a vételárat. Kő Péter minderre nem hajlandó.

Kő Péter gépkocsit kíván vásárolni Kő Péter gépkocsit kíván vásárolni. A gépkocsi megvásárlásához hitelre van szüksége. Kő Péter barátjával, Zöld Zoltánnal felkeres egy, az autókereskedő által ajánlott bankot, ahol tárgyalást folytatnak egy hitelügyintézővel. A hitelügyintéző a hármas szóbeli megbeszélésen közli, hogy az igényelt összeg felvételéhez kezesre is szükség van. Kő Péter az ügyintéző jelenlétében megkérdezi Zöld Zoltánt, vállalná-e a kezességet. Zöld Zoltán közli, hogy ennek semmi akadályát nem látja. Másnap Kő Péter felkeresi a bankot, és a hiteligényléshez szükséges űrlapokat kitölti. A készfizető kezes rovatba beírja Zöld Zoltán nevét. Az űrlapot Kő Péter a saját aláírásával látja el és aláírja Zöld Zoltán nevét is. A bank pozitív döntést hoz a hitelbírálat ügyében és Kő Péter részére a hitelt folyósítja. Így Kő Péter a gépkocsit meg tudja vásárolni. A kölcsön 48 havi futamidőre szól. Kő Péter 20 hónap után abbahagyja a törlesztést és külföldre távozik, lakcímén nem elérhető. A bank köetelése érvényesítése érdekében Zöld Zoltánt szólítja fel a teljesítésre.

Részleges érvénytelenség - Amennyiben az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti: az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni (részleges érvénytelenség) [Ptk. 6:114. § (1) bek.] - A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy ~ a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.