Eger 2014/15 – második félév Komenczi Bertalan Elektronikus tanulási környezetek II. A pedagógiai interdiszciplínák újabb forrásvidékei Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék http://www.ektf.hu/~kbert kbert@ektf.hu 1

1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése A tanulási környezet A horizontális dimenzió

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

kognitív habitus betöltődnek az elmébe teoretikus kultúra posztmodern média-kultúra? delokalizált, hibrid hálózati mátrix teoretikus kultúra külső memória mátrix mitikus kultúra lingvisztikai mátrix mimetikus kultúra kognitív-kulturális keretrendszer mimetikus mátrix betöltődnek az elmébe kulcs-algoritmusai betöltődnek az elmébe epizódikus kultúra meghatározzák a memória, a gondolkodás és a tudásszerkezet paramétereit elsődleges adatbázis holisztikus, nem-szimbolikus epizód- és esemény tudás kognitív habitus a világ közvetlen megtapasztalása alapvető szemantikai folyamatok 4 4

? kognitív habitus kulturális evolúció aktív tanítás/tanulás Tudatosan kialakított környezeti hatásrendszer az aktív, célirányos tanítás és tanulás elősegítésére kognitív habitus kulturális evolúció kognitív erőforrások ? aktív tanítás/tanulás Tanulási környezet az a fizikai, biológiai és kulturális adottság-rendszer, amely sajátos kulturális ökológiai fülkeként a gyerekek fejlődésének és a felnőttek életvezetésének hátterét jelenti: a környezetet, amelyben, amelytől, és amelyen keresztül a tágabb értelemben vett tanulás, információszerzés történik. Tomasello, 2002.

Adott ismeretbázison megszervezhetők a szükséges tapasztalatok és a megfelelő tanulási környezet. Az önszabályozó tanulás kialakításának kulcsa a hatékony tanulási környezet. Az összetett tanulási környezetek nem szándékolt hatásai ... A komplex tanulási környezet – mint a pedagógia modern fogalma - ... ? TANULÁSI KÖRNYEZET

Társadalmi és kulturális keretfeltételek Sajátos környezeti feltétel- és hatásrendszer az aktív, célirányos tanítás és tanulás számára. médiumok módszerek tanulók tanterem tanár tananyagok kommunikáció taneszközök Társadalmi és kulturális keretfeltételek 1. A tanulási környezet fogalma

Ismeretelméleti alapok Konstruktivista tanulási környezet Objektivista tanulási környezet A tudás pontos képet alkot az adott realitásról, megosztható és átadható, objektív, sem személyhez sem kontextushoz nem kötődik. A tudás nem a külső realitás mása, hanem modell jellegű mentális konstrukció, amely személy és kontextusfüggő. Ismeretelméleti alapok 1. A tanulási környezet fogalma

Az információs (tudás alapú) társadalom létrejötte Az információs (tudás alapú) társadalom létrejötte.... a tudományos megismerésre vonatkozó reflexió, a tudományfilozófia új fázisba lépését idézte elő. ..a harmadik évezred fordulójához közeledve olyan fejlemények álltak elő, amelyek az előző két és fél évezred episztemológiai alapfeltevéseit kérdőjelezik meg és módosítják. Fehér Márta: Tudományról és tudományfilozófiáról az ezredfordulón. Magyar Tudomány, 2002/3

Nem pusztán korábbi tudományfilozófiai elméletek kritikai felülvizsgálatáról és módosításáról van tehát szó, hanem a tudományos megismerésre és a tudás mibenlétére vonatkozó, eredetileg Platón és Arisztotelész által (jórészt implicite) elfogadott, és azután Descartes által az újkori modern tudomány és tudomány-filozófia számára is megerősített alapfeltevések felülvizsgálatáról. Fehér Márta: Tudományról és tudományfilozófiáról az ezredfordulón. Magyar Tudomány, 2002/3

Ezek az alapfeltevések egy látás-metafora kereteibe illeszkednek Ezek az alapfeltevések egy látás-metafora kereteibe illeszkednek. A megismerőt mint egy, a világról képet alkotó, belátásokra jutó, a megfigyelt folyamatokba be nem avatkozni tudó, külső szemlélőt tételezi. (Ez az, amit Rorty 1981 "our glassy essence"-nek nevez) Erre a világra pillantó "szem"-re redukálja a megismerőt - hallgatólagosan és metaforikusan - a görög tradíción nyugvó nyugati episztemológia. Fehér Márta: Tudományról és tudományfilozófiáról az ezredfordulón. Magyar Tudomány, 2002/3

1. Az objektivitás elve: a megismerés alanya,a megismerő (szubjektum: S) és tárgya (az objektum: O) elvileg megadható, és követhető módszerek szerint teljesen szeparálható 2. A reprezentáció elve: S képes O hű, torzításmentes "tükörképét", leképezését előállítani. A képben S sajátosságai (személyes, történelmi és társadalmi meghatározottságok) nem szerepelnek. 3. Az individualitás elve: a megismerő alany (S) individuális, minden megismerő kognitíve ekvivalens, több megismerő együttese nem kollektív csak additív, aggregált megismerőként viselkedik. (Ezt szokás Robinson Crusoe elvnek is nevezni.) 4. Az unicitás elve: az igazság egyféle, a hamisság, a tévedés sokféle lehet. Az igaz és a hamis tudás megfelelő módszerekkel elkülöníthető. 5. A racionalitás elve: az igazság (=hű reprezentáció) előállításának (a hamistól való elkülönítésének) van (=létezik) adekvát, kitűntetett, unikális és explikálható módja.

Relativizáló tudományfelfogások 1. Anyag, energia, információ Relativizáló tudományfelfogások

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

Pedagógiai/didaktikai paradigmák Aebli,1951/Nahalka,2002. Objektivista didaktikai irányzatok A könyvek és szavak pedagógiája, egyszerű ismeretátadás A szemléltetés pedagógiája A cselekvés pedagógiája Korszak A középkor végéig 17-19. század 20. század A tudás forrása A pedagógus, könyvek (Előfeldolgozott tudás) Az objektív valóság Az objektív valóság A tudás közvetítője A nyelv + ingerek + cselekvés Színterek Középkori egyetemek Comenius pedagógiája Reformpedagó-giai mozgalmak fogalmi ikonikus enaktív A tudás forrása egyre inkább a közvetlen, objektív valóság Forrás: Aebli,1951/Nahalka,2002

? Pedagógiai/didaktikai paradigmák Objektivista didaktikai irányzatok + konstruktivizmus A könyvek és szavak pedagógiája, egyszerű ismeretátadás A szemléltetés pedagógiája A cselekvés pedagógiája Korszak A középkor végéig 17-19. század 20. század A tudás forrása Előfeldolgozott tudás, a pedagógus, könyvek Az objektív valóság Az objektív valóság A tudás közvetítője A nyelv + ingerek + cselekvés Színterek A középkori egyetemek Comenius pedagógiája Reformpedagó-giai mozgalmak Konstruktivista pedagógia 20. század végétől A belső modelleknek a környezethez illesztése Nincs közvetítés csak konstrukció és facilitálás Iskolai és „reális” életvilágok fogalmi ikonikus enaktiv konnektivizmus behaviorizmus kognitivizmus konstruktivizmus ? Episztemológiai/pszichológiai ihletésű tanuláselméletek a 20. században Forrás: Aebli,1951/Nahalka,2002

A behaviorizmus tanulásfelfogása A behaviorizmus szerint a tanulás nem más, mint a viselkedés kondicionálásos módosítása a megfelelő külső ingerek hatására. Ez a felfogás empirista, induktivista beállítódáson alapul, a tanulási folyamatokat a tanuló és környezete kölcsönhatásaként értelmezi, jelentős súlyt tulajdonítva a környezet hatásainak. 2. Tanulási paradigmák a 20. században

A programozott oktatás "A tudás megszerzésének egész folyamatát nagyszámú apró lépésre kell lebontani, és a megerősítésnek az egyes lépések teljesítésétől kell függeni…..Ha az egymás utáni lépéseket a lehető legkisebbre vesszük, a megerősítés gyakorisága maximálisra növelhető, ugyanakkor a tévedés lehetséges averzív következményei a minimálisra csökkennek” Skinner, B. F.: A tanítás technológiája. 1973. 2. Tanulási paradigmák a 20. században

A kognitivizmus tanulásfelfogása A tanulás didaktikailag gondosan tervezett tananyagok feldolgozását, problémahelyzetek prezentálását jelenti. A tanulás tárgyát, tartalmát készségek és képességek gyakorlás révén történő kialakítása, procedurális tudás átvitele képezi. A tanítás módszere a didaktikailag feldolgozott problémák megoldásának elősegítése. A tanár megfigyel és segít, tutor szerepet tölt be. 2. Tanulási paradigmák a 20. században

A konstruktivizmus tanulásfelfogása A tudás egyéni illetve társas konstrukció, amelyet a tanuló saját tapasztalatainak értelmezésével hoz létre. A tanulás eredményessége szempontjából meghatározóak a belső feltételek: a korábbi tapasztalatok, az előzetes tudás és a meglévő valóságképek.. 3. Konstruktivista tanulási környezet

Konnektivizmus – a negyedik tanulási paradigma?

Konnektivizmus - a negyedik tanulási paradigma?

A környezetre irányuló tudás eredete, forrásai? ? RENDSZER ? TUDÁS ALKALMAZKODÁS megismerés ÁTFORMÁLÁS reprezentáció Whereas biology now recognizes that living organisms must observe the materialistic laws of the physical world, all forms of life appear somehow to have obtained knowledge of their environment that transcends the blind, uncaring forces of physics, and the ignorant, inevitable principles of chemistry. But how did such remarkable achievements of fit arise? How did the animate world obtain its impressive knowledge of its surroundings? And how do organisms continue to acquire knowledge and thereby increase this fit during their lifetimes? KÖRNYEZET

? KÖRNYEZET A környezetre irányuló tudás eredete, forrásai? RENDSZER ALKALMAZKODÁS megismerés ÁTFORMÁLÁS reprezentáció GONDVISELÉS (Fit by Providence) A környezetre irányuló tudás eleve benne van a rendszerben,egy tökéletes,mindentudó forrásból származik Platón, Szt. Ágoston, Kant Tehát a nem tudóban benne vannak a helyes vélemények azokról a dolgokról, amikről nem tud? És most azok a vélemények fellebbentek benne, mint egy álom; ha pedig gyakran fogja kérdezgetni valaki ugyanezekről a dolgokról és sokféleképpen, tudod-e, hogy végül nem kevésbé pontos tudomása lesz mindezekről, mint bárki másnak? Nemde nem azért lesz tudomása, mert valaki megtanította, hanem a kérdezgetés eredménye-képpen, ő maga hozza felszínre saját magából a tudását? Nemde, ha az igazság mindig megvan a lélekben, míg mi létezünk, akkor ... arra törekedned, hogy azt, amit most történetesen nem tudsz, ami azt jelenti, hogy nem emlékszel rá, kutasd és visszaemlékezz rá? Platón: Menón c. dialógus But referring now to all things which we understand, we consult, not the speaker who utters words, but the guardian of truth within the mind itself .... He who is said to reside in the interior man is Christ, that is, the unchangeable excellence of God and His everlasting wisdom, which every rational soul does indeed consult. Augustine, S. A. Concerning the teacher, 389. KÖRNYEZET

? KÖRNYEZET A környezetre irányuló tudás eredete, forrásai? RENDSZER ALKALMAZKODÁS megismerés ÁTFORMÁLÁS reprezentáció INSTRUKCIÓ A tudás kívülről kerül be a rendszerbe, a környezet lépésről lépésre mintegy leképezi magát Locke, Bacon, Comenius, Lamarck Let us then suppose the mind to be, as we say, white paper, void of all characters, without any ideas: How comes it to be furnished? Whence has it all the materials of reason and knowledge? To this I answer, in one word, from experience. John Locke: An essay concerning human understanding. 1690. A tanítványok jelentik a papírlapokat, kiknek lelkét a tudományok képleteivel kell televésnünk. A betűk a tankönyvek és a többi e célból készült eszközök, hogy ezek segítségével könnyű munkával vésődjenek a tanulnivalók az értelembe. A nyomdafesték a tanító élő szava, mely a felfogott dolgokat a könyvekből a tanuló elméjébe viszi át. A sajtó pedig az iskolai fegyelem, amely mindenkit felkészít és arra hajt, hogy a tudást magába szívja. Comenius, J. A. : Didactica Magna. 1632. KÖRNYEZET

? KÖRNYEZET A környezetre irányuló tudás eredete, forrásai? RENDSZER ALKALMAZKODÁS megismerés ÁTFORMÁLÁS reprezentáció SZELEKCIÓ A tudás a rendszeren belül alakul ki, forrásai a rendszeren belül szerveződnek a környezetet reprezentáló rendszerré Darwin, Lorenz, Popper Ha viszont abból indulunk ki, hogy a tudás forrása nem a környezet, hanem az elme konstrukciós tevékenysége, akkor a környezet szerepe nem a tudás átszármaztatása, hanem az elmében létrejött tudás kipróbálása, tesztelése. Mivel előre nem tudhatjuk azt, hogy az elmében konstruált tudás adekvát-e, a tévedés, a hibás tudások generálása a tanulási folyamat természetes velejárója. Itt nem egyszerűen a hibákkal szembeni toleranciáról van csupán szó, hanem annak felismeréséről, hogy tévedéseken keresztül tanulunk, azaz hibák elkövetése a tudás növekedésének szükségszerű és megkerülhetetlen feltétele. Mivel a lehetséges hibás konstrukciók száma szükségszerűen nagyobb mint az adekvát és adaptív változatoké, egyféle szelekcióra van szükség, és a tanulási környezetnek ezt a szelekciót kell elősegítenie. KÖRNYEZET

? Pedagógiai/didaktikai paradigmák Objektivista didaktikai irányzatok + konstruktivizmus A könyvek és szavak pedagógiája, egyszerű ismeretátadás A szemléltetés pedagógiája A cselekvés pedagógiája Korszak A középkor végéig 17-19. század 20. század A tudás forrása Előfeldolgozott tudás, a pedagógus, könyvek Az objektív valóság Az objektív valóság A tudás közvetítője A nyelv + ingerek + cselekvés Színterek A középkori egyetemek Comenius pedagógiája Reformpedagó-giai mozgalmak Konstruktivista pedagógia 20. század végétől A belső modelleknek a környezethez illesztése Nincs közvetítés csak konstrukció és facilitálás Iskolai és „reális” életvilágok fogalmi ikonikus enaktiv konnektivizmus behaviorizmus kognitivizmus konstruktivizmus ? Episztemológiai/pszichológiai ihletésű tanuláselméletek a 20. században Forrás: Aebli,1951/Nahalka,2002

? ? KÖRNYEZET komplementaritás A környezetre irányuló tudás eredete, forrásai? RENDSZER ? TUDÁS ALKALMAZKODÁS megismerés ÁTFORMÁLÁS reprezentáció (Fit by Providence) GONDVISELÉS A környezetre irányuló tudás eleve benne van a rendszerben,egy tökéletes,mindentudó forrásból származik Pláton, Szt.Ágoston, Kant INSTRUKCIÓ A tudás kívülről kerül be a rendszerbe, a környezet lépésről lépésre mintegy leképezi magát Locke,Bacon,Comenius,Lamarck ? SZELEKCIÓ A tudás a rendszeren belül alakul ki, forrásai a rendszeren belül szerveződnek a környezetet reprezentáló rendszerré Darwin,Lorenz,Popper komplementaritás Whereas biology now recognizes that living organisms must observe the materialistic laws of the physical world, all forms of life appear somehow to have obtained knowledge of their environment that transcends the blind, uncaring forces of physics, and the ignorant, inevitable principles of chemistry. KÖRNYEZET

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

tabula rasa Some thoughts concerning Education 1692 „Olyannak tekintettem a fiatal úri embert, mint a fehér lapot, vagy a viaszt, melyet tetszés szerint lehet alakítani és képezni.” John Locke John Locke (1632-1704) tabula rasa A Sandard Társadalomtudományi Modell forrásai 1.

Frontális oktatás Tradicionális tanulási környezet INSTRUKCIÓ TANÍTÁS A tanár aktív pozíciója MAGYARÁZAT, LEVEZETÉS, ÁBRÁZOLÁS INSTRUKCIÓ A TANULÁS PERCEPTÍV FOLYAMAT A tanuló passzív pozíciója TANULÁS Frontális oktatás 2. Tradicionális tanulási környezet

A frontális munka jellemzői Tartós kulturális minta Módot ad a tanárnak a szereplésre és a mesélésre Serendipity-effektus Az osztályban „kettős színpad” kialakulásához vezet Jelentős erőfeszítést kíván a tanártól 3. A tanári munka szervezése

Frontális oktatás a XIX. században

A frontális munka jellemzői Tartós kulturális minta Módot ad a tanárnak a szereplésre és a mesélésre Serendipity-effektus Az osztályban „kettős színpad” kialakulásához vezet Jelentős erőfeszítést kíván a tanártól 3. A tanári munka szervezése

A frontális munka előnyei Lehetővé teszi a dialógikus társas környezetben történő tudáskonstrukciót. Tanár és diákok intim közössége alakulhat ki. Szabadságot és választási lehetőséget biztosít a diákoknak. Közösségteremtő hatása lehet. Önfegyelemre nevel. Olcsó, gazdaságos tanítási forma. Tradicionális tanulási környezet

A frontális munka hátrányai Ez a munkaforma „bírja el” a legtöbb szakszerűtlenséget, látszattevékenységet. Előzetes felkészülés, előkészítés nélkül is alkalmazható. Az előírt tananyag megtanításának az illúzióját adja (letanítás!). A tanítás eredménytelenségének felelőssége a tanulókra hárítható. Tradicionális tanulási környezet

A konstruktivizmus tanulásfelfogása A tudás egyéni illetve társas konstrukció, amelyet a tanuló saját tapasztalatainak értelmezésével hoz létre. A tanulás eredményessége szempontjából meghatározóak a belső feltételek: a korábbi tapasztalatok, az előzetes tudás és a meglévő valóságképek.. 3. Konstruktivista tanulási környezet

noble savage Émile ou De l'éducation Rousseau … a gyermek képességei jók és helyesek, mint minden, amit a Teremtő létrehozott. Ebből következik, hogy úgy kell nevelnünk, a hogyan a gyermeki természet megköveteli. Rousseau (1712-1778) A Sandard Társadalomtudományi Modell forrásai 2. noble savage 3. A tanulói személyiség determinációs tényezői

Konstruktivista tanulási környezet A tanuló aktív pozíciója SZITUATÍV, KONTEXTUÁLIS, TÁRSAS KONSTRUKCIÓ MOTIVÁLÁS,TÁMOGATÁS,TANÁCSADÁS A tanár reaktív pozíciója TANÍTÁS 3. Konstruktivista tanulási környezet

Konstruktivista tanulási környezet

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

A tudás nem a külső realitás mása, hanem modell jellegű, személyes mentális konstrukció, amely személy és kontextusfüggő. A tudás pontos képet alkot az adott realitásról, megosztható és átadható, objektív, sem személyhez sem kontextushoz nem kötődik.

Nyílt oktatás vs. zárt oktatás A megértés közös alapjának fenntartása ! Tanuló középpontú Tananyag és tanár középpontú Tanulói kezdeményezés- önirányítás Irányítás és kontroll a tanárnál 4. A tanulói személyiség iskolai fejlesztése

Frontális oktatás a XXI. században

Didaktikai háromszögek tanár tanuló instrukció konstrukció tanuló tanulási környezet tananyag tanulási program Tradicionális tanulási környezet Konstruktivista tanulási környezet tanár instrukció konstrukció tanulási környezet tanuló Komplementer tanulási környezet Didaktikai háromszögek

Problémaközpontú tanulási környezet 1. Releváns problémák, valóságközeli szituációban. Terepmunka, drámapedagógia, szerepjáték 2. Többféle kontextus, eltérő nézőpontok projektmódszer 3. Társas tanulás, csoportos problémamegoldás 4. Támogatás és folyamatos visszacsatolás biztosítása 5. Tanulási kompetenciák és motívumok folyamatos fejlesztése + A mindennapi életvilág reális problémái. 4. Problémaközpontú tanulási környezet

Problémaközpontú tanulási környezet tanár tanuló instrukció konstrukció tanuló tanulási környezet tananyag tanulási program Problémaközpontú tanulási környezet tanuló instrukció konstrukció tanár tanulási környezet 5. Problémaközpontú tanulási környezet

A konstruktivizmus tanulásfelfogása A tudás egyéni illetve társas konstrukció, amelyet a tanuló saját tapasztalatainak értelmezésével hoz létre. A tanulás eredményessége szempontjából meghatározóak a belső feltételek: a korábbi tapasztalatok, az előzetes tudás és a meglévő valóságképek.. 3. Konstruktivista tanulási környezet