Belépés a hálózati/virtuális információs világba

Az előadások a következő témára: "Belépés a hálózati/virtuális információs világba"— Előadás másolata:

1 Belépés a hálózati/virtuális információs világba

2 ? A képernyő-interfész hatásrendszere ? Külső memória mező II.
A hálózati kultúra additív kognitív habitusa ? Külső memória mező II. kognitív habitus III. A HÁLÓZATI TUDÁSHORDOZÓK VILÁGA 2

3 A teoretikus kultúra additív kognitív habitusa
A hálózati társadalom additív kognitív habitusa A külső szimbolikus tár metamorfózisa Műveletvégző gép Vezérlőpanel a műveletvégző géphez Ablak és bejárat valós és virtuális világokhoz Ablak és bejárat szimbolikus/ikonikus világokhoz Kommunikációs csatornák input/output felülete A közösségi aktivitás tereinek virtuális kiterjesztése

4 Kultúra Elme Technológia
Annak a felületnek a struktúrája, amely összeköt bennünket a világgal és a többi emberrel hatással van arra, ahogyan a világról és saját magunkról gondolkodunk. A média design direkt módon befolyásolja a kognitív tapasztalatokat, és szerkezetétől függően a sokrétű emberi potenciál különböző elemeit aktiválja. Technológia

5 1. Az új hálózati interaktív információs rendszer – az írásbeliséghez hasonlóan – átszervezi-e reprezentációs rendszereinket, átírja-e gondolkodási szokásainkat, vagy talán már át is alakított bennünket? 2. Milyen pedagógiai konzekvenciái lehetnek a kognitív habitus újbóli megváltozásának? Kognitív habitus a 21. század elején

6 ? TÁRSAS OPTIMISTÁK TÁRSADALMI PESSZIMISTÁK BIOLÓGIAI OPTIMISTÁK
A kognitív architektúra módosulásai és a mai információtechnológia 6

7 TÁRSAS OPTIMISTÁK

8 TÁRSADALMI PESSZIMISTÁK

9 BIOLÓGIAI OPTIMISTÁK PLÉH CSABA A WEBVILÁG KOGNITÍV KÖVETKEZMÉNYEI, AVAGY FÉNYESÍT VAGY BUTÍT-E AZ INTERNET ? KORUNK 22:(8) pp (2011) Kétségtelen, hogy az új technológiák megváltoztattak sok mindent, de ezek a változások úgy illeszkednek az ember meglévő neurobiológiai, evolvált rendszerébe, ahogyan például az írás is beilleszkedett. 9

10 1. Az új hálózati interaktív információs rendszer – az írásbeliséghez hasonlóan – átszervezi-e reprezentációs rendszereinket, átírja-e gondolkodási szokásainkat, vagy talán már át is alakított bennünket? 2. Milyen pedagógiai konzekvenciái lehetnek a kognitív habitus újbóli megváltozásának? Kognitív habitus a 21. század elején

11 „A 15. század végén az írott szövegek reprodukciója a másolók asztaláról a nyomdászok műhelyébe tevődött át. Ez a változás forradalmasította a tanulás minden formáját... „Gutenberg találmányának számos következménye kézenfekvőnek tűnik a visszatekintő elemzés számára. A változások zöme azonban meghaladta a kortársi képzelet lehetőséghorizontját... The making of the typografic man = the making of the typografic mind Typografic America

12 ? Didactica electromagna ?

13 A didaktika ezen új módszerét igen találóan nevezhetjük didachographiának A tanítványok jelentik a papírlapokat, kiknek lelkét a tudományok képleteivel kell televésnünk. A betűk a tankönyvek - és a többi e célból készült eszközök-, hogy ezek segítségével könnyű munkával vésődjenek a tanulnivalók az értelembe. A nyomdafesték a tanító élő szava, mely a felfogott dolgokat a könyvekből a tanuló elméjébe viszi át. A sajtó pedig az iskolai fegyelem, amely mindenkit felkészít és arra hajt, hogy a tudást magába szívja.”

14 Ha a tanítást és tanulást – és tágabb értelemben az emberi kogníció fejlődését – egy olyan rendszerben vizsgáljuk, amelyben a biológiai, a társadalmi és a technológiai tényezők egységes kontinuumot alkotnak, láthatóvá válik, hogy az elektronikus tanulási környezetek nem egy hirtelen előbukkanó „édeni struktúrát” jelentenek, hanem bennük egy újabb, a korábbiakból szervesen kibontakozó „kognitív habitus” manifesztálódik.

15 Napjainkban a kognitív habitus eszközszférájában olyan jellegű és volumenű átalakulásoknak vagyunk tanúi, amelyek szükségszerűen magukkal hozzák a tágabb értelemben vett kognitív habitus és a történetileg kialakult, megörökölt tanulási környezetek viszonyának újragondolását.