Mindennapok munkajoga 5. Dr. Csőke Rita

A mai témáink Személyiségi jogok a munkajogban (Mt. 9-11. §) Adatvédelem a munkajogban Óra után – akit érdekel – pár szót válthatunk a ZH-n várhatókról És még egyszer megbeszélhetjük a házi feladatokkal kapcsolatos tudnivalókat Múlt órai kérdéssel kapcsolatban: akkor mi értelme is van munkajogot tanulni?

A személyiségi jogok védelme a munkajogban (Mt. 9-11. §)

Alapvetések Emlékezzünk vissza, mit mondtunk az első órán: Az Mt. mögött ott áll a háttérben a Ptk. A személyiségi jog szabályai főleg a Ptk-ban vannak. Mert: A személyiség védelme minden jogviszonyban, sőt azokon kívül is követelmény. A személyiségi jogok tiszteletben tartása nem szerződéses kérdés!

Akkor hogy is néz ki ez az Mt-ben? Mt. 9. § (1) A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42–54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.

„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42–54. §-a - 1. „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.” A múlt órán már beszélgettünk arról, hogy egyenrangú jogok ütközhetnek. A más joga az én jogom korlátja lehet.

Picit térjünk vissza az előző órához is! Mit mondtunk az Alaptörvény I cikke kapcsán? (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. (4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

Mondjanak egy tipikus példát a személyiség szabad érvényesítésére?

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk. ) 2:42–54 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42–54. §-a - 2. „Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.”

Ptk. 2:43. § [Nevesített személyiségi jogok] A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

A személyiségi jogok korlátozása a munkajogban (Mt. 9.§) A személyiségi jogokat – láttuk – törvény és mások jogai korlátozhatják. A „más” lehet akár a munkáltató, akár a munkavállaló. A múlt órán mással kapcsolatban már volt szó róla: Munkavállaló véleménynyilvánítási joga - – akár a munkaidőn túl is Munkáltató jogos gazdasági érdekei védelme – akár a munkaidőn túl is

A személyiségi jogok korlátozása a munkajogban (Mt. 9.§) „A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével a) közvetlenül összefüggő okból b) feltétlenül szükséges és c) a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.”

A becsülethez és jóhírnévhez való jog (Ptk. 2:45. §) – 1. A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. Emlékezzünk vissza az előző órára! Véleménynyilvánítás szabadságánál mondtuk: A bírói gyakorlat szerint a véleménynyilvánítás szabadságába még valós tények esetén sem fér bele, hogy a megfogalmazás kifejezésmódja aránytalanul túlzó, indokolatlanul bántó, sértő és megalázó legyen.

A becsülethez és jóhírnévhez való jog (Ptk. 2:45. §) – 2. A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

A személyiségi jogok és a munkáltató ellenőrzési joga (Mt. 11. §) (1) A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. (2) A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak.

Személyiségi jogok és a munkáltató ellenőrzési joga (Mt. 11. §) – 2. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével.

A személyiségi jogok megsértésének jogi következményei Ptk-ra utalás az Mt-ben (ld. fentebb is): a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. DE: Ptk. 2:52. § (1) bekezdés – a sérelemdíj – alkalmazandó (!); 2:53. § - kártérítés Ptk-beli szabályai helyett tehát az Mt. kártérítési szabályai alkalmazandók.

Adatvédelem a munkajogban

Az adatvédelemről… Ez egy önálló jogterület lett. Nagyon speciális Mi csak a munkajogi vonatkozásaival foglalkozunk. Ez is egyfajta személyiségi jog: „A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;”

Hol fordul ez elő a munkajogban? Toborzás, kiválasztás Munkaszerződés megkötése és teljesítése Munkabér és kifizetése Egészségügyi állapot (bizonyos korlátokkal) Ha a munkáltató gyakorolja az ellenőrzési jogát Képzések, továbbképzések esetén Referenciák Stb.

Még egyszer a személyiségi jogok korlátairól: Mt. 9. § „A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével a) közvetlenül összefüggő okból b) feltétlenül szükséges és c) a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.”

Felhatalmazás adatkezelésre Előírhatja kötelezően jogszabály, vagy Vagy munkaviszonyban megfelel a már ismert hármas kritériumrendszernek, vagy Alapulhat az érintett önkéntes hozzájárulásán

Az adatkezelés munkajogi „ökölszabálya” Mt. 10. § (1) A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. (2) A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről.

A személyes adat fogalma „Az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.” (2011. évi CXII. törvény - Info tv.)

Az adatvédelmi kérdések főbb előfordulási területei a munkajogban Kamerák a munkahelyen - képmáshoz, hangfelvételhez való jog Elektronikus és postai levelezésbe betekintés Számítógép átvizsgálása Internet forgalom ellenőrzése Céges telefonhasználat Cégautó helymeghatározása

A referencia is adat… A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet.

Vajon lehet ráutaló magatartással is? Kamerák a munkahelyen – és a képmáshoz, hangfelvételhez fűződő jog (Ptk. 2:48. §) „Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges”. Vajon lehet ráutaló magatartással is? De: Mt. - a munkahelyi kamerarendszerek szabályos használata – a tájékoztatás elég Mellékhelyiségben, munkaidőben a pihenőhelyiségben viszont minden esetben sérti az emberi méltóságot.

Az adatvédelem, adatkezelés nehéz ügy… Rengeteg problémát megspórolhatunk magunknak, ha Előre gondolkodunk, és Jól szabályozunk. Megengedjük a céges eszközök magáncélú használatát, vagy tiltjuk? (Ha megengedjük, óhatatlanul beengedünk személyes adatokat is. Nem is csak a dolgozóét. Pl. céges telefon, céges laptop, cégautó… De: a munkaidő munkára való. A tényt, hogy magánügyet intézett, amit így talált a munkáltató, felhasználható. A tartalma nem.) Ettől még vannak adózási specialitások: Pl. céges telefon magáncélú használata, cégautó szabályok

A téma iránt mélyebben érdeklődőknek… Ajánlott irodalom a munkahelyi adatvédelem témakörében: ILO Code of Practice – Protection of workers’ personal data