A heroikus önkísérletektől a fázis III. vizsgálatokig Dr Melles Márta főigazgató főorvos Országos Epidemiológiai Központ Országos Epidemiológiai Központ National Center for Epidemiology, Budapest, Hungary

„Mindent az orvostudomány érdekében” Az elmélet próbája a gyakorlat … már az ókorban is …? - experior – latin - emperia – görög tapasztalat A „kísérlet” , mint a tudományos bizonyítás eszköze csak a XVI – XVII század fordulóján jelent meg Ha nem akadt önkéntes jelentkező ↓ „Magad urad, ha szolgád nincsen” orvosi önkísérletek

Meghökkentő önkísérletek Himlős-pestises gennyel pestis oltás 1803. Ensebio Valli (1775. Weszprémi István) Leprás váladékkal oltás 1871. Armanuer Hansen Verruga peruane (Oroya-láz) beteg vérével oltás 1885. Daniel A. Cassion Máltai láz és tífusz oltóanyaggal 1897. A. Edward Wright Kígyómarás elleni védőoltás/közben viperákkal maratta magát Jaques Pontot, Svájc Olajos Kámfor injekció 1934. Meduna László Gyermekbénulás elleni oltóanyag 1954. Jonas Salk, majd felesége, gyerekei

Hatósági engedélyeztetés Kísérletek napjainkban Preklinika Fázis I Fázis II Fázis III Hatósági engedélyeztetés Fázis IV 1 év 3 év 2 év évek 210 nap 5000 5 1 Fejlesztés fázisai nemzetközileg szabályozva

„Kísérletek” - Miért van szükség klinikai vizsgálatokra? Az állatkísérletek eredményei nem vonatkoztathatók közvetlenül az emberekre. Bizonyítékon alapuló orvoslás (EBM = Evidence Based Medicine) Az empirikus gyógyítás egyedi felfedezésein túllépő, célirányosan tervezett nagy létszámú és homogén populáción végrehajtott statisztikai érveket felvonultató klinikai vizsgálatok szükségesek. A gyógyszer forgalomba hozható, ha a használatával járó előnyök meghaladják a várható kockázatot. Védőoltások esetében egészséges populációnak adandó a termék, azért a biztonságosság az elsődleges

Humán fázis I. Célok: Tolerálhatóság Biztonságosság Farmakokinetika Farmakodinámiás hatás vizsgálata Egészséges önkénteseken vagy speciális betegcsoporton (pl. onkológia) Cél lehet a dózis tartomány meghatározása 20 – 100 vizsgálati személy

Humán fázis II. Farmakológiai hatás alapján kiválasztott indikációban végzett vizsgálat Célok: Hatásosság igazolása A dózis-hatás összefüggés megállapítása Az optimálisnak tartható terápiás dózis meghatározása A biztonságosság és tolerálhatóság vizsgálata 100 – 500 vizsgálati személy

Humán fázis III. Törzskönyvezést megelőzően, de már alapvetően megerősítő vizsgálatok Célok: Hatásosság részletesebb vizsgálata Biztonságosság hosszú távon Más gyógyszerekkel, védőoltásokkal való együttadhatóság Új indikáció, új beviteli út, stb. 3000 – 5000 vizsgálati személy Multicentrikus, multinacionális, kontrollált, randomizált, összehasonlító Akár több évig is

Vakcina „kísérletek” célja Hatásosság: Megfelelő immunválasz kiváltás igazolása – specifikus immunglobulin szintek, fagocitózis az oltottak jelentős hányadában Immunválasz időtartama, boosterelhetősége Reaktogenitás –mellékhatások –biztonságosság Hatékonyság: klinikai betegségmegelőzés 9

Az oltóanyag – a különleges gyógyszer Törzskönyvezés: Az oltóanyag legalizálása – megbízhatósága Quality – mindig ugyanaz a minőség Safety – mindig biztonságos Efficacy – mindig hatékony Bizonyítás: megfelelő dokumentációval (tartalmazza az említett klinikai vizsgálatokat) 10

A MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSA A megalkotástól a beadásig: Védőoltás kifejlesztése Gyártás Tételenkénti minőség-ellenőrzés - gyártói - hatósági Szállítás-hűtőlánc Diszribució - felhasználás

Mit lehet tudni egy vakcináról? Alkalmazási előírásban szerepel Összetétel, minőség Várható nem kívánatos események, mellékhatások Hatásossági eredmények Miért kell követni a védőoltások hatását ? mert vannak ritka mellékhatások (pl. 1/10.000), melyek csak akkor derülnek ki, ha már sokan alkalmazzák a szert mert lesz olyan, melynek gyakorisága, súlyossága nem tisztázott mert előfordulhat egyéni érzékenység, genetikai okok eltérő étkezési szokások, dohányzás, alkohol együttszedés más gyógyszerekkel , védőoltásokkal stb. Ezért a védőoltásokról folyamatosan gyűjtünk információkat, ennek alapján módosulhat az alkalmazási előírás.