Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara MKIK 2011. Szakmai vizsgák elnökeinek és vizsgabizottsági tagjainak felkészítő programja Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara MKIK 2011.

A szakmai vizsgáztatás jogszabályi háttere Szakképzési törvény Szakképesítés szakmai vizsgán szerezhető A szakmai vizsgát vizsgabizottság irányítja A szakmai vizsgát szervezők körének meghatározása § § § A szakmai vizsgáztatás díjazásának szabályai 20/2008. (XII. 17.) SZMM A szakmai vizsgáztatás általános szabályai és eljárásrendje 20/2007. (V. 21.) SZMM 19/2008. (XII. 4.) SZMM Szakmai és vizsgakövetelmény 15/2008. (VIII. 13.) SZMM 19/2009. (IX. 25.) SZMM 1/2010. (II. 5.) SZMM A szakképzési törvény A szakmai vizsga meghatározása (12. §): A szakmai vizsga az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga. Aki a szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt, szakképesítést igazoló bizonyítványt kaphat … A szakmai vizsga lebonyolítása, a vizsgabizottság és tagjainak kijelölése (14. §): Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni ... A vizsgabizottság független szakmai testület … A szakmai vizsga elnökét a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki … A szakmai vizsga alóli felmentés, mentesítés szabályai (11. §): A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, tantárgyai követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény. A fogyatékossággal élő részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az egészségügyi alkalmassági követelmények figyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit … A szakmai vizsga dokumentumai, adatszolgáltatás (12. §): A szakmai vizsgán csak olyan bizonyítvány, illetve nyomtatvány használható, amelyet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagy jóvá … Jogorvoslati lehetőség (14. §): A vizsgabizottság döntése, intézkedése, vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva - a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz törvényességi kérelmet nyújthat be … Vizsgaszervezési jogosultság Alanyi jog iskolai rendszerű képzésben: A szakképzési törvény 13. § (1) bekezdésében foglaltak szerint szakmai vizsgát az iskolai rendszerű szakképzésben - ha a szakmai vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik –szakközépiskola, szakiskola, továbbá a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény a vele tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állók tekintetében szervezhet. Iskolarendszeren kívüli képzésben: A szakképzési törvény 4/A. §-a alapján szakmai vizsgát szervezhet 1. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakközépiskola, szakiskola, állami felnőttképzési intézmény, felsőoktatási intézmény azok számára szervezhet e törvény felhatalmazása alapján szakmai vizsgát, akikkel a felnőttképzési törvényben szabályozott képzési szerződést kötött. 2. a szakmai vizsga szervezését engedélyező hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által lefolytatott engedélyezési eljárás alapján arra engedélyt kapott intézmény, 3. a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt, irányítása alá tartozó intézmény Jogszabályi jogosultság: korábbi intézmények kifutó rendszerben (ld. Később)

A szakmai vizsga és a vizsgáztatók szerepe Kimenet szabályozás – egyetlen mérési pont A szakmai vizsga jelentősége, kiemelt szerepe nem csökken A vizsgáztatók fokozott felelősségi köre: Az előírások betarttatása, A vizsgarendszer működésével, az írásbeli, szóbeli feladatokkal összefüggő visszajelzések adása, Szakmailag és szakképesítés szintnek megfelelő gyakor-lati feladatok elfogadása A vizsgaelnök felelőssége tudatában vállalja a döntéseit. Nem a vizsgán eltöltött időért, hanem az ott végzett tevékenységért, a kiadott bizonyítványok tartalmáért vállalt felelősségért jár a díjazás. A „jószívű” elnök, felkészületlen elnök káros tevékenysége: A végeredmény: papír (megfelelő) tudás/kompetencia nélkül A vizsgaelnök - 3 terület képviselője !! 3

A szakmai vizsgán megszerezhető szakképesítések (OKJ) A szakmai vizsgákon megszerezhető, állam által elismert szakképesítéseket a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék tartalmazza Szakképesítés (424/254), részszakképesítés (394), szakképesítés-elágazás (409), szakképesítés-ráépülés (171) Szakképesítés kimenetek :15 számjegyű azonosítószám- mal rendelkeznek (a 7 számjegy csak „gyűjtő”) A képen feltüntetett jogszabály szerinti Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) jelenleg 424 sorszámozott szakképesítés van, ugyanakkor a megszerezhető szakképesítés kimenetek száma ennél lényegesen több. Az OKJ 2010-ben „emelkedett” kormányrendeleti szintre ezzel is kifejezve, hogy a jegyzék a szakképzés teljes (az összes szakképesítésért felelős miniszter) ágazatára kiterjed. Bár az OKJ tartalma, változásai közvetlenül nem befolyásolja a szakmai vizsgát, továbbá a vizsgaelnöki megbízás kiadásakor a megbízó vizsgálja, hogy a vizsgabejelentés összhangban van-e a jogszabályokkal (szerepel-e még a szakképesítés az OKJ-ben, van-e és melyik az érvényes szakmai és vizsgakövetelmény, kifutó rendszer esetén van-e még lehetőség a megjelölt vizsga szervezésére, felmenő rendszer esetén lehetséges-e már az új szakképesítés tekintetében vizsgát szervezni) általános tájékozottság szinten a vizsgaelnököknek is ismerniük kell a rendszert. Az OKJ táblázat többszörösen összetett, nehezen átlátható, de megjelennek benne a szakképesítések közötti kapcsolatok

A szakmai és vizsgakövetelmények felépítése II. III. Általános adatok, a szakképesítés kimenetek, képzési idő, munkakör, munkaterület leírás, képzés megkezdésének feltételei, előzetes gyakorlat, szintvizsga lehetősége IV. A szakmai követelménymodulok (feladatprofil, tulajdonságprofil, szakmai és személyes kompetenciák) felsorolása (szint, típus), A szakképesítés kimenetek alkotó modulok táblázatba foglalva V. A vizsgára bocsátás feltételei (szintvizsga sikeres teljesítése), továbbá a követelménymodulokhoz tartozó vizsgarészek vizsgatevékenységeinek, vizsgaidőinek felsorolása, értékelési súlyarányok megjelenítése Szakmai és vizsgakövetelmények A szakképzési törvény 10. § (1) bekezdése szerint az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt (szvk) kell előírni. E bekezdés meghatározza az szvk kötelező tartalmi elemeit, amelyek az szvk-kban 7 pontban jelennek meg. E pontok jelennek meg a képen további – a szakmai vizsga szempontjából rendszerezett – csoportokra bontva (a legfontosabb pirossal kiemelve). A szakmai és vizsgakövetelmények a korábbi, nem moduláris felépítésű szvk-khoz képest most lényegesen több, a szakmai vizsgán közvetlenül felhasználandó információt tartalmaznak, ezért az szvk részletes ismerete elengedhetetlen. A következő ábra fogja bemutatni, hogy az egyes csoportokhoz milyen szakmai vizsgával összefüggő feladatok, tevékenységek, dokumentumok kapcsolódnak. VI. Eszköz- és Felszerelési Jegyzék VII. Egyebek – nyári gyakorlatok időtartama, kötelező gyakorlatok előírása, nem kamarai képviselet megjelölése

A szakmai és vizsgakövetelmények alkalmazása a vizsgán II. III. A vizsgáztatott szakképesítés azonosítása, a képzés megkezdése, illetve azt előírt előzetes gyakorlati feltétel (igazolása) meglétének ellenőrzése, a szintvizsga előírás IV. A vizsgáztatott szakképesítés moduljainak azonosítása, a jóvá-hagyandó gyakorlati feladatok megfelelőségének ellenőrzése a feladatprofil, a szakmai ismeretek és a kompetenciák felsorolása alapján V. A vizsgára bocsátás feltételeinek, a vizsgaprogram megfelelősé-gének ellenőrzése (az előírt időtartamok alapján), a vizsgatevé-kenységek, vizsgarészek súlyaránya alapján az értékelés megfelelőségének kontrollálása II. III. A megbízólevél alapján a vizsgáztatott szakképesítés (szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-elágazás, szakképesítés-ráépülés) beazonosítása, a szakképesítéssel kapcsolatos általános információk megismerése. Iskolarendszerű képzések esetén lényeges a szintvizsgára vonatkozó előírás (van-e?). Tekintettel a szakmai és vizsgakövetelmények időnkénti változására, továbbá a hosszabb idejű képzésekre, fontos még a szakmai vizsga előtt tisztázni, hogy melyik jogszabályban szereplő szakmai és vizsgakövetelmények szerint folyt a képzés, ugyanis a vizsgát is ennek megfelelően kell szervezni. A szakmai követelménymodulok felsorolását követő táblázatokból megállapítható, hogy a vizsgáztatott szakképesítés mely modulokból épül fel. Ezen információ szükséges az egyes vizsgarészek, vizsgatevékenységek későbbi azonosításához, továbbá gyakorlati vizsgatevékenység esetén a javasolt gyakorlati feladat összevethető a követelménymodul tartalmával, így megállapítható a feladat megfelelősége, illetve hiányossága. A szintek stb. értelmezése az szvk rendelet mellékletében találhatók. Ezen fejezetben leírtak alapján ellenőrizhető a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesülése (nyelvvizsga, igazolt gyakorlat, iskolai rendszerű képzés esetén szintvizsga stb.). Az egyes vizsgatevékenységekhez rendelt vizsgaidők alapján ellenőrizhető a vizsgaprogram megfelelősége, továbbá az itt leírtak alapján végezhető el a vizsgatevékenységek súlyarányos értékelése. Itt kerül feltüntetésre, ha az szvk a vizsgaszabályzatban meghatározottól eltérő értékelési szempontokat (pl. más %-os arányokat) tartalmaz. Itt találhatók meg (ha vannak) azon kiegészítő modulok, amelyek esetenként és kizárólag a részszakképesítésből „egész” szakképesítésbe lépést teszik lehetővé. A gyakorlati vizsgatevékenység javasolt feladata eszközigényének ellenőrzése, illetve „színvonaltalan”, vagy túl egyszerű feladat esetén a javasolt új feladat eszközlehetőségeinek megismerése. Ha a vizsgára bocsátás feltételei között szerepel kötelező gyakorlat, akkor itt szerepel a gyakorlati idő előírása. (Más esetekben ha nem „kamarai” szakképesítésről van szó, akkor az itteni bejegyzés alapján kontrollálható, hogy a vizsgabizottság 3. tagját a megfelelő szervezet delegálta-e. VI. A vizsgatevékenységek végrehajtásához biztosított eszközök összevetése az eszköz- és felszerelési jegyzékkel. VII. A kötelezően előírt gyakorlatok teljesítéséről szóló igazolás ellenőrzésének alapja.

Vizsgaidőpontok Iskolai rendszerű képzésben február-március \ május-június – vizsgaidőszakok október-november / Az adott tanév rendjéről szóló jogszabály szerint Felnőttképzésben A fentieken túli időszakokban is, ha legalább 10 fős a vizsgacsoport (vagy engedély !) Havonta legalább egy központi időpont biztosítása A tanév rendjéről szóló rendelet: 22/2010. (V. 13.) OKM konkrét írásbeli napok meghatározása (minden év tavaszán kerül kiadásra az aktuális rendelet) c) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív, vizsgatevékenység: 2011. május 16-17-18-19-20. 8.00-tól szóbeli és gyakorlati vizsgarész: 2011. június szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2011. május-június Az őszi vizsgaidőszakot majd a 2011. tavaszán kiadásra kerülő rendelet szabályozza A 20/2007-es vizsgaszabályzat az iskolarendszeren kívüli képzés (felnőttképzés) tekintetében úgy rendelkezik, hogy a vizsgaidőszakoktól eltérő időpontokban is szervezhető vizsga. Ez indokolt, mert a felnőttképzés többszínűsége és gyorsabb reakciója miatt, itt több lehetőséget kell biztosítani a vizsgák lebonyolítására. Ugyanakkor a vizsgatételek árának kordában tartása, illetve a tételkészítői kapacitás korlátozott volta miatt egy ésszerű optimumra kell törekedni. A vizsgaszabályzat havi legalább egy (írásbeli, interaktív) alkalom biztosítását írja elő a központi tételek esetén. Az érintett kamarai szakképesítések esetén az NSZFI a korábbi évek vizsgaadataira támaszkodva állítja össze a következő évi központi (írásbeli, interaktív) vizsgaidőpont javaslatot, amelyet a szaktárca (NGM) november 30-ig hagy jóvá. Ezt követően a „vizsganaptár” az NSZFI honlapján elérhető (baloldalt a vizsgák, vizsgaidőpontok menüpontnál). (A vizsganaptártól eltérő esetekben „különeljárási díj” fejében lehet vizsgát szervezni, amely az előre nem tervezett többletköltségek fedezetét szolgálja.) A 10 fő alatti vizsgák esetén a szakképesítésért felelős miniszter engedélye szükséges. Ennek meglétét az elnöknek indokolt ellenőrizni, mert lehet, hogy trükközés (pl. bejelentett 12-őt, de tudta, hogy csak 8 van, így akarta elkerülni az engedélyeztetést). A megbízólevélen feltüntetett vizsgaidőpontoktól a vizsgabizottság önhatalmúlag nem térhet el (az esetlegesen szükséges, jegyzőkönyvben rögzített + 1 nap kivételével), a megbízása csak a megadott napokon „él”. „Vizsganaptár” az NSZFI honlapján (írásbeli, interaktív)

A szakmai vizsgaszabályzatok 1. 2006-ban megjelent a moduláris OKJ, 2007 szeptemberben indultak az utolsó nem moduláris képzések A képzés befejezését követő 1 évig tehető vizsga az eredeti feltételekkel Hagyományos képzések kifutása iskolarendszeren kívüli képzésben: 2008, javító-, pótlóvizsga 2009. Hagyományos képzések kifutása iskolai rendszerű képzésben: 2010 (3 éves képzés), javító-, pótlóvizsga 2011. Hagyományos vizsga legkésőbb 2013. augusztus 31-ig tehető. 1993-2007 között a szakmai vizsgák szerkezete, a lebonyolítás főbb szabályai nem változtak. A moduláris felépítésű szakmai és vizsgakövetelmények megjelenésével a korábbi vizsgarendszert, szabályzatot módosítani kellett, hogy a modulrendszer sajátosságai és a modulokkal járó rugalmasság a szakmai vizsgákon is megjelenhessen. Az ábrán is látható időpontok alapján elmondhatjuk, hogy az átmeneti időszak is gyakorlatilag lezárult, már csak elvétve és többnyire inkább pótvizsgázók jelenhetnek meg „hagyományos”, nem moduláris vizsgaigényekkel. (SNI-s iskolai képzések esetén lehetnek még normál rendű vizsgák a hosszabb képzési idők miatt.) Egyéb esetekben erősen javasolt gyanakvással kezelni a régi 8 számjegyű OKJ-s vizsgákat, ellenőrizni a képzési szerződést (2007. szeptember 30. előtt indulhatott még hagyományos képzés), illetve az iskolai (szakképzési)tanulmányok befejezését bizonyítványt. A moduláris és a nem moduláris képzésekhez más-más vizsgaszabályzatok Nem moduláris - 26/2001. (VII. 27.) OM Moduláris - 20/2007. (V. 21.) SZMM 8

A szakmai vizsgaszabályzatok 2. Nem moduláris vizsgák – „kézen fogott” bizottság A szakmai vizsga lebonyolítása kötött, Írásbeli, gyakorlati, szóbeli vizsgarész sorrend, Vizsgarészek azonos napokon nem lehetnek, Teljes bizottság előtt zajlik a vizsga, Beszámítás nehezen érvényesíthető. Moduláris vizsgák – önálló bizottság A szakmai vizsga lebonyolítása kötetlen, szabad, keretszabályok, A vizsga lebonyolítása igazodhat a szakképesítés sajátosságaihoz, A modulokat (vizsgatevékenységeket) lehet szabadon cserélgetni, a technikai feltételek, a létszám és a szakmai sajátosságok alapján A bizottsági tagok megoszthatják a vizsgáztatási feladatokat, Többlet dokumentációs kötelezettség (1-szer kell megcsinálni), Bonyolultabb (összetett) az értékelés, Egyszerűbb a beszámítás. Az ábra rávilágít a korábbi és a jelenlegi vizsgaszabályzatok különbségére. Megjelenik továbbá az is, hogy az új moduláris szabályzat a szakmai vizsga végleges „formájának” kialakítását – a keretszabályokon belül – a vizsgaszervezőre/vizsgabizottságra bízza. 9

Keretszabályok 1. A szakmai és vizsgakövetelményekben megjelenő követelménymodulok-hoz vizsgarészek kapcsolódnak (minden modulhoz egyetlen vizsgarész) Az egyes vizsgarészekhez tartozó vizsgafeladatok különböző, a szakképe-sítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos, vagy azt pontosan modellező tevékenységekkel az ún. vizsgatevékenységekkel teljesíthetők A vizsgatevékenységek típusai és a végrehajthatóságuk időintervalluma Írásbeli vizsgatevékenység: 8-18 óra között Interaktív vizsgatevékenység: 8-18 óra között Gyakorlati vizsgatevékenység: 7-19 óra között Szóbeli vizsgatevékenység : 8-18 óra között A * jelentése a következő fólián lesz olvasható, az szvk eltérési lehetőségeit jelzi. Ebben az esetben kivételként éppen az össze nem vonhatóságot határozhatja meg az szvk. Az egyes (akár különböző vizsgarészekhez kapcsolódó) vizsgatevékenységek összevonhatók *

19/2008. (XII. 4.) SZMM rendelettel módosított Keretszabályok 2. 19/2008. (XII. 4.) SZMM rendelettel módosított 20/2007. (V. 21.) SZMM a vizsgázó számára a vizsga max. 5 napos lehet (nem feltétlen egymást követő), A napi maximális vizsgaidő 8 óra (szvk alapján számolva), Vizsga időbeli kiterjedése max. 45 nap *, ib-szb között min. 4 nap *, Hosszabbítás 1 nap (az előre nem látható körülmények kezelése, bizottsági szinten) A moduláris vizsgaszabályzat tehát csak a szakmai vizsga időkereteit határozza meg. Ez alapján egy vizsgázó szakmai vizsganapjainak száma legfeljebb 5 nap, és egy vizsgázó napi lehetséges vizsgaideje 8 óra lehet. Ez nem jelenti azt, hogy általánossá válnak a 30-40 órás vizsgák, hiszen a szakmai vizsga időtartamát – a szakképesítés szakmai tartalma alapján – a szakképesítésért felelős miniszter határozza meg a szakmai és vizsgakövetelményben. Ezek a keretrendelkezések arra adnak lehetőséget, hogy pl. egy összességében 12 óra vizsgaidejű szakképesítés szakmai vizsgáját – a vizsgázók létszámát és a rendelkezésre álló feltételeket is figyelembe véve – akár 2 nap alatt, de ha feltételek ezt nem teszik lehetővé (pl. délutános műszakbeosztásúak a vizsgázók, így csak délelőtt van lehetőségük vizsgázni, vagy a szükséges gyakorlati eszközök csak délutánonként biztosítottak a vizsgázók számára) akár 4 nap alatt is lebonyolíthassa a vizsgaszervező. Mindemellett az eddigi tapasztalatok alapján általánosságban megállapítható, hogy sok esetben van lehetőség a vizsgaidőtartamok racionalizálására. Ennek alapján történt a szakmai és vizsgakövetelmények vizsgarészeire vonatkozó felülvizsgálat, amelynek következtében előreláthatólag az első negyedév végéig megváltozhatnak, rövidülhetnek a szakmai vizsgák időtartamai. (Az NSZFI előkészítette az egyes szvk-k vizsgarészeinek racionalizálására [végrehajtási idő csökkentés, ill. vizsgatevékenységek lehetőség szerinti összevonása] irányuló javaslatot, amelyek szvk módosításként, jogszabályban fognak megjelenni. * A vizsgaszabályzat megengedi az SZVK-nak az eltérés lehetőségét

Fogalmak 1. MODULZÁRÓ VIZSGA Definíció: A képzési programban meghatározott, képzési szakaszt lezáró modul Hol jelenik meg? Képzési program, vizsgára jelentkezés Mi a szerepe? A szakmai vizsgára bocsátás feltétele Nem számít bele a szakmai vizsgába (ha az szvk másképp nem rendelkezik) Képzésben való részvétel nélkül is letehető, ezzel képzést kiváltó szerepe van. Ha a szakmai és vizsgakövetelmény előírja, akkor a képző intézménynek a képzési programba be kell építenie modulzáró vizsgát, amely egyben a vizsgára bocsátás feltétele is lesz.

Fogalmak 2. VIZSGAREND Definíció: azon dokumentum, mely alkalmas a szakmai vizsga, a szakmai vizsgarészek egyértelmű azonosítására és bemutatja a vizsgatevékenységeket, azok sorrendjét és időpontját Hol jelenik meg? Vizsgabejelentés, vizsgaelnöki megbízólevél, elnökkel történő kapcsolatfelvétel Mi a szerepe? Vázolja a szakmai vizsga lebonyolításának tervezett szerkezetét, Alapjául szolgál a vizsgaprogramnak.

Fogalmak 3. A VIZSGAPROGRAM Hol jelenik meg? Definíció: a vizsgázó adott szakmai vizsga letétele érdekében elenged-hetetlen megjelenési kötelezettségeit – annak időpontjával és helyszínével együtt – tartalmazó dokumentum Hol jelenik meg? A szakmai vizsga forgatókönyve, a vizsgán kifüggesztve A vizsgaprogram a vizsgaszervező által készített (javaslat) és a vizsgabizottság által elfogadott dokumentum, amely feltünteti az egyes vizsgatevékenységek időpontjait és helyszíneit, tartalmazza az egyes vizsgázók adott szakmai vizsga letétele érdekében elengedhetetlen megjelenési kötelezettségeit, annak időpontjával és helyszínével együtt. A vizsgaprogramot legalább a vizsga helyszínén - a vizsga teljes ideje alatt - a vizsgázók részére hozzáférhetővé kell tenni. Mi a szerepe? Átláthatóvá teszi a vizsga folyamatát, mindenki megtudhatja belőle, hogy mikor mit kell tennie, hol kell lennie. Ellenőrzés alapjául is szolgálhat.

Fogalmak 4. SZERVEZÉSI ÉS LEBONYOLÍTÁSI SZABÁLYZAT Definíció: az adott szakmai vizsga lebonyolítása során a bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenőrzési felelősséget meghatározó szabályokat, továbbá a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított minden olyan rendelkezést tartalmazó dokumentum, amely a vizsgázó és a vizsgaszervező számára egyértelművé teszi az adott vizsga lebonyolításának körülményeit Hol jelenik meg? A szakmai vizsgán írásos dokumentum formában A vizsgaszabályzatban a szakmai vizsgák lebonyolítására vonatkozó előírások szabadabbá váltak. Most nem határozza meg pl. a jogszabály, hogy az egyes vizsgarészeken a teljes bizottság ott kell legyen, ugyanakkor bevezeti a szervezési és lebonyolítási szabályzatot. A vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat tartalmazza azokat az adott szakmai vizsgára vonatkozó szabályokat, amelyek a jogszabályi kereteken belül meghatározzák az adott szakmai vizsga lebonyolítása során a bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenőrzési felelősséget. Tartalmazza továbbá a vizsga lebonyolítása során a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított minden olyan rendelkezést, amely a vizsgázó és a vizsgaszervező számára egyértelművé teszi az adott vizsga lebonyolításának körülményeit. A vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatra vonatkozó javaslatot a vizsgaszervező készíti el, a vizsgabizottság elnöke a szakmai vizsga megkezdése előtt ellenőrzi, a bizottság döntése alapján jóváhagyja azt. Mi a szerepe? Az általános szabályzatban megadott szabad választási lehetőségek alapján, a helyi sajátosságok figyelembe vételével az egyedi szabályok, rögzítése.

A felsorolt fogalmakhoz kapcsolódó vizsgabizottsági teendők Modulzáró vizsga (ha az szvk előírja) A képző szervezi a képzési program alapján, a szakmai vizsgára bocsátás feltétele A meglétének az ellenőrzése Vizsgarend A vizsgaszervező készíti, a vizsga-bejelentésben, ill. a megbízókon megjelenik Bizottságnak nincs teendője vizsgaprogram A vizsgaszervező készíti jóváhagyás A vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat és a vizsgaprogram bevezetése – a szakmai vizsga tevékenységeinek, feladatainak és az ezekkel összefüggő felelősségi körök és időütemezések írásos rögzítésével – áttekinthetővé, ellenőrizhetővé teszi a szakmai vizsga lebonyolítási rendszerét. Lehetőséget nyújt továbbá arra, hogy az egyes vizsgatevékenységeket tetszőlegesen – a vizsgaszervező lehetőségeihez is igazodva – összevonjanak, ezáltal a szakmai vizsga menetét racionalizálják. (Az is elmondható, hogy megfelelő szervezés esetén a vizsgázó észre sem veszi, hogy moduláris vizsgán vesz részt. A feladatok megfelelő sorrendbe állításával a vizsgázó egy összetett feladatot vagy feladatsort hajt végre, amely csak az értékelés során tagolódik az egyes követelménymodulokhoz kapcsolódó önálló vizsgatevékenységekre.) A vizsgabizottság tagjai – a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban rögzítetten – megoszthatják egymás közt a szakmai vizsgával összefüggő feladatokat. Lehetőség nyílik a vizsgatevékenységek párhuzamos végzésére (pl. két csoportban párhuzamosan folyhat a szóbeli vizsgáztatás, vagy az egyik bizottsági tag felügyeli a gyakorlati tevékenységet, míg a másik tag szóbeliztet). Erre a korábbi vizsgaszabályzat (26/2001-es rendelet) szerint (jogszerűen) nem volt lehetőség. A szóban forgó dokumentumokra vonatkozó javaslatot a vizsgaszervező készíti el és a vizsgabizottság javaslatára a vizsgaelnök hagyja jóvá. (E dokumentumok a szakképesítéstől és a vizsgacsoport létszámától függően eltérőek lehetnek, de jellemző, hogyha egy szakképesítésre a vizsgaszervező azokat elkészítette, akkor a további vizsgákon már lényeges változtatás nélkül alkalmazhatók.) Szervezési és lebonyolítási szabályzat A vizsgaszervező készíti jóváhagyás

A vizsgabizottság elnökének feladatai a szakmai vizsgán 1. Személyesen végzi Felmentésekről döntés Lebonyolítási szabályzat, vizsgaprogram jóváhagyás, Gyakorlati feladat jóváhagyása Írásbeli vizsgatevékenység eredményének, jegyző- könyvének ellenőrzése (3 nappal a „vége” előtt) Értekezletek vezetése, a bizottság munkájának irányítása A vizsgázók tájékoztatása az őket érintő döntésekről, valamint a vizsgarészekkel kapcsolatos tudnivalókról A vizsga felfüggesztése Bizonyítványok kiadása (átadása) 20/2007. (V. 21.) SZMM 13. § (1) A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Az elnök feladata a szakmai vizsga jogszerű és szakszerű megtartásának, zavartalan lebonyolításának biztosítása.

A vizsgabizottság elnökének feladatai a szakmai vizsgán 2. Gondoskodik róla A vizsgáztatási dokumentumok meglétének ellenőrzése, A személyazonosság ellenőrzése A vizsgára bocsátás feltételeinek ellenőrzése, A vizsga nyugodt, zavartalan lebonyolításának koordinálása, Gyakorlati feltételek megfelelőségének ellenőrzése, Dokumentumok vezetése, kitöltése (bizonyítvány, törzslap, vizsgajegyzőkönyv, osztályozó ív), Munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi tájékoztató megtartása, Részeredmények, végeredmény összesítése, véglegesítése bizottsági értekezlete(ke)n Gondoskodik róla: vagy az elnök vagy a vb. kijelölt tagja végzi. Felnőttképzésben érvényesített alanyi jog esetén a bizottságnak fokozottan figyelni kell a képzési szerződések meglétére, és hogy azok a vizsgaszervező „nevére” szóljanak !!! Ezt ezen feladatok körében kell ellenőrizni az elnöknek személyesen, vagy az érdekképviseleti képviselő útján.

A vizsgabizottság vizsgaszervezőt képviselő tagjának feladata a szakmai vizsgán Vizsgaprogram kifüggesztése Írásbeli vizsgatevékenység szabálytalanságainak kezelése Tájékoztatás a vizsga menetéről, a vizsgázókat érintő információkról Gyakorlati feltételek előkészítése A vizsga iratok szabályszerű kiállításának felügyelete Biztonságos feltételek, nyugodt körülmények ellenőrzése, biztosítása Eredmény kihirdetésének előkészítése A vizsgaszervező képviselőjének feladatai azért kerültek így kiemelésre, hogy segítsék az elnököket a feladatok elosztásában. A felsorolt esetekben nincs szükség sok fejtörésre, mert a vizsgaszabályzat e feladatokat már eleve a vizsgaszervező képviselőjének delegálja. 20/2007. (V. 21.) SZMM 14. § (3) A vizsgabizottságban a vizsgaszervező képviselőjeként részt vevő tag látja el a szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos szervezési feladatokat, előkészíti a szakmai vizsga eredményének kihirdetését, gondoskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszerű kiállításáról és továbbításáról. A vizsgaszervező képviselője felelős a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban, valamint a vizsgaprogramban a vizsgázókra vonatkozó információkról történő tájékoztatásért. (4) A vizsgaszervező képviselője a gyakorlati vizsgatevékenységet tartalmazó vizsgarész előkészítésével kapcsolatos feladatait a gyakorlati oktatás vezetőjének bevonásával - ha gazdálkodó szervezetnél folyik a gyakorlati vizsgatevékenység, a területi gazdasági kamara és a gazdálkodó szervezet képviselőjének részvételével - látja el. A szakmai vizsga jegyzőjének rendeletben rögzített feladata elsősorban a vizsga dokumentálásának biztosítása. Ennek ellenére előfordul, hogy vizsgabizottságok gyakran felkérik az értékelő lapokon szereplő pontok/százalékok összegzésére, a szóbeli tételek húzatására, mellékletek biztosítására, értékelő lapok nevekkel történő ellátására, statisztikai adatok szolgáltatására az elnök és tagok részére, miközben a dokumentumok pontos kitöltését is végzi. Ez az eljárás elvonja figyelmet a jegyző elsődleges feladatától, megnöveli a hibázás lehetőségét és elnyújthatja a vizsgát is.

Vizsga, vizsgarész alóli felmentés 1. Jogszabályi háttér: Szt. 11. § (2) bekezdés (20/2007. (V. 21.) SZMM 5. §) „… eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, tantárgyai köve-telményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény.” Egyértelmű esetek: Szaktárca által a Hivatalos Értesítőben megjelentetett tanulmányi versenyen elért eredmény alapján (versenybizottsági igazolás) Korábban szerzett bizonyítvány, vagy törzslap kivonat alapján (azonos modulszám, de 0587-06 = 0587-10 [csak „frissítés”]) Az szvk egyértelműen rendelkezik a beszámítás lehetőségeiről, feltételeiről Szakképzési törvény (Szt.): 11. § (2) A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, tantárgyai követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény. A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjéhez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésről - a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének javaslatára - a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a felmentés jogszabályban előírt feltételei nem állnak fenn. A vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik vizsgán elért eredmény alapján a vizsgabizottság állapítja meg. (3) A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott vizsga, munkahelyi gyakorlat, illetve külföldi szakmai gyakorlat teljesítése esetén a szakmai vizsga részei teljesítése alól felmentést kell adni. A felmentés iránti kérelem benyújtására és elbírálására a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A közoktatási törvényben szabályozott a) szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint b) szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretek tanulmányokba történő beszámításáról a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt. (5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti tantárgyakból tett eredményes érettségi vizsga beszámításáról - kérelemre - a vizsgabizottság dönt.

Vizsga, vizsgarész alóli felmentés 2. Eldöntendő eset: Korábbi (nem modulos) szakképesítés vagy más jogszabály alapján szerzett bizonyítvány, továbbá felsőoktatásban szerzett végzettség esetén szakmai vizsgálat, elemzés alapján (megfelelő tartalmi átfedés esetén) NEM(leges döntés) Eltérő modul azonosítószám (pl. 0345-06 – 0346-06, 1249-06 – 2043-09) A bemutatott dokumentumok alapján nem lehet megállapítani, hogy a korábbi vizsgán azonos módon és ismeretekből vizsgázott Modulzáró vizsga igazolás alapján (kivéve, ha szvk engedi) Egyéb vizsgára bocsátási előírás felülbírálata (előzetes szakmai gyakorlat, előírt nyelvi követelmény) (nem is vb. hatáskör) Az előző képhez tartozó törvényi hivatkozásból az alábbi részletet kiragadva, néhány komment: 11. § (2) A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, tantárgyai követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény. A „szakmai és vizsgakövetelmény” fogalom többszintű értelmezhetősége okozhat bizonytalanságokat. Szakmai és vizsgakövetelménynek nevezzük azt a jogszabályban kiadott dokumentumot, amely egy szakképesítés teljes szakmai és követelményrendszerét rögzíti, de akkor is használjuk a szakmai és vizsgakövetelmény meghatározást, ha az egyes szakképesítésekhez tartozó, azok tényleges szakmai tartalmát leíró konkrét szakmai követelményekről, illetve a szakmai vizsgán számon kérendő ismereteket, készségeket és a számonkérés módját rögzítő vizsgakövetelményekről esik szó.   Ezért a felmentési döntéskor figyelembe kell venni, hogy a jogszabály szerint a „a szakmai vizsga részei, tantárgyai követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni”. Ha egy szakképesítés jogszabályban kiadott szakmai és vizsgakövetelményeiben a szakképesítés szakmai követelményei (moduláris képzés esetén a szakmai követelménymodul) és ezzel összefüggésben a szakmai vizsgán számon kérendő tudásanyag tartalma, szintje megváltozik, úgy – még azonos számú, típusú vizsgarészek, vizsgatevékenységek esetén is – a „követelmények ismételt teljesítésének” esete nem állhat fenn (mert megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény), így ez esetben nem lehet felmentést adni. A képzési, vizsgáztatási tartalmat nem érintő adatváltozás (pl. a képzési idő, FEOR szám, előképzettség) nem jelenti a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmi változását ezért csak ezen adatok módosulása esetén fennáll a „követelmények ismételt teljesítésének” lehetősége, így ebben az esetben adható felmentés. A moduláris szerkezetű követelményrendszernél a jogszabályban kiadott szakmai és vizsgakövetelményeket alkotó modulok és a hozzájuk rendelt egyedi azonosító számok egy meghatározott szakmai követelmény kört takarnak. Ha a szakképesítés szakmai követelményei változnak (mert pl. újfajta anyagok, technológiák és ehhez kapcsolódó ismeretek, tevékenységek jelennek meg a szakmában) úgy változik az egyes modulok tartalma (a modulhoz tartozó követelmények köre), vagy újabb modul jelenik meg. Ha a modul tartalma (szakmai követelmények köre) megváltozik, akkor a modul azonosítószáma is módosul (hiszen a tartalom eltér a korábbitól). Különböző azonosító számú modulok esetén tehát felmentés nem adható kivéve, ha a jogszabályban kiadott szakmai és vizsgakövetelmény a beszámítás lehetőségét és annak módját meghatározza. Visszatérve a „E rendelkezés nem alkalmazható, ha megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény.” mondatra, előreláthatóan a szakképzési törvény következő módosításakor ez az egyértelmű értelmezés igényéből fakadóan változni fog, a „szakmai és vizsgakövetelmény” kifejezést a „szakmai követelménymodul” fogja felváltani.

Vizsga, vizsgarész alóli felmentés 3. A döntés a vizsgabizottság hatásköre és felelőssége Feltétlenül szükségesek a felmentést megalapozó dokumentumok a) A bizottság tagjai szakmai tudásuk, képesítésük, tapasztalatuk stb. alapján egyértelműen meg tudják ítélni a felmentési kérelem megalapozottságát b) További információt kérnek a dokumentumok kibocsátójától, vizsgálják a dokumentum jogszabályi hátterét, tájékoztatást kérnek a szaktárcától A döntést jegyzőkönyvbe foglalják, elfogadás esetén a törzslapon feltüntetik, a vizsgaelnök a jelentésében tájékoztat a kérelemről és a meghozott döntésről

Speciális vizsgahelyzetek Sajátos nevelési igényű vizsgázók - esélyegyenlőség: A vizsgabizottság dönthet: Eltérő vizsgatevékenységről (ib-szb, szb-ib) Hosszabb végrehajtási időről Alapja: szakbizottság v. szakorvosi vélemény DE a követelmények teljesítése alól nem lehet felmentést adni !!! Idegen nyelvű vizsga A vizsgaelnöknek felsőfokú nyelvvizsgával kell rendelkeznie A modulzáró vizsgát magyarul kell teljesíteni Tolmács közreműködése nem lehetséges SNI (sajátos nevelési igényű ) Szakképzési törvény 11. § (6) A fogyatékossággal élő részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az egészségügyi alkalmassági követelmények figyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. A fogyatékosság alapján, a fogyatékossággal élőt mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól, szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy típusa, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményének hiányában a felülvizsgáló orvos véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez. Idegen nyelvű vizsga 20/2007. (V. 21.) SZMM 4. § A szakmai vizsga nyelve magyar, illetőleg a nemzetiségi iskolában, két tanítási nyelvű szakképző iskolában magyar vagy a nemzetiség nyelve, vagy más, a képzés nyelvének megfelelő idegen nyelv. A modulzáró vizsga nyelve abban az esetben is magyar, ha a szakmai vizsga nyelve idegen nyelv. Az idegen nyelven letett szakmai vizsga az államilag elismert nyelvvizsgával nem egyenértékű, azt nem helyettesíti. 12. § (3) Ha a vizsga nyelve nem magyar, a vizsgabizottság elnökének a vizsgáztatás nyelvéből felsőfokú állami nyelvvizsgával, illetőleg azzal egyenértékű okirattal kell rendelkeznie.

Gyakorlati vizsgatevékenység 1. Alapfeltevés: A vizsgaszervező időben (10 nap) megküldi a feladato(ka)t Jóváhagyás a „kamarai” taggal egyetértésben: Kapcsolatfelvétel! A tényleges munkakörülményeket realizáló feladatok legyenek Ne az legyen a vezérelv, hogy milyen eszközei vannak a vizsgaszervezőnek (rendelkeznie kell az Eszköz és felszerelési jegyzékben szereplő minden eszközzel) A részszakképesítés (ha van) mérésére is alkalmas legyen (értékelési útmutató) Mivel a gyakorlat mind a képzés mind a vizsgáztatás során egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be, ezért, valamint a vizsgabizottság gyakorlati vizsgatevékenységek fölötti teljes körű „rendelkezési joga” okán célszerű a gyakorlati vizsgatevékenységet kiemelten kezelni. A fenti ábra a feladat jóváhagyási lépéseit, illetve szempontjait mutatja. „kamarai” tag = kamarai elnök esetén érdekképviselet delegáltja, egyéb esetben valóban kamarai tag E tekintetben is kiemelt fontosságú a vizsgabizottsági tagok és a vizsgaszervező közti, szakmai vizsgát megelőző kommunikáció. Erre a mai technika megfelelően gyors lehetőséget nyújt (telefon, internet, e-mail). Élni kell vele. Ha a vizsgaszervező nem jelentkezik az elnöknek kell lépnie. Udvariasan, határozottan. Ez is a feladatkörébe tartozik, erre kapott felhatalmazást. A gyakorlati feladatok esetén különösen fontos, mert ezek a legmeghatározóbb és általában a legnagyobb időigényű elemek a vizsgán. Másrészt a megfelelő előzetes kommunikációval elkerülhetők azon kínos helyzetek, amikor a tisztázatlan feltételek miatt a vizsga felfüggesztésére kerül sor, vagy netán a szakképesítéshez mérten „komolytalan”, nem fajsúlyos részterületi feladatok kerülnek végrehajtásra Elméleti lehetőség, a kamarához átkerült szakképesítések egyikénél sincs ilyen vizsgázási mód: 20/2007: 22. § Ha a szakmai vizsga keretében azért nincs lehetőség a szakképesítésre jellemző gyakorlati vizsgafeladat megoldására, mert a követelménymodul olyan kompetenciákat tartalmaz, melyek mérése, értékelése nem lehetséges a vizsgaidőszakban, akkor a gyakorlati vizsgafeladatot a képzés során, a kompetenciák elsajátítását követően, előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységet tartalmazó modulzáró vizsga keretében kell teljesíteni, melynek eredménye beszámít a szakmai vizsga eredményébe. Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység lehetőségét, teljesítésének, értékelésének és beszámításának módját a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletben kell meghatározni. A vizsgázó részére az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység teljesítéséről és eredményéről igazolást kell kiadni, amelyet csatolni kell a szakmai vizsga irataihoz. Az elnök/tag változtathat a feladaton !!! (figyelemmel az szvk eszközjegyzékében felsorolt berendezésekre)

Gyakorlati vizsgatevékenység 2. Vizsgaremek, illetve szakdolgozat esetén is egyértelmű, rögzített értékelési szempontok legyenek vizsgahelyszínen szükséges az eszközparkot ellenőrizni a használt berendezés veszélytelen, biztonságos működéséről meggyőződni (szükség esetén gépkönyv, karbantartási napló stb.) a megfelelőséget írásban rögzíteni Nem megfelelőség esetén FELFÜGGESZTÉS a feltételek biztosításáig Pl. a rendelkezésre álló gépek közül egy meghibásodik, így nem lehet tartani az eredeti vizsgaprogramot, ezért pótnapot kell beiktatni. Erről a bizottságnak döntést kell hoznia, amelyet az indokok feltüntetésével be kell jegyezniük a vizsgajegyzőkönyvbe. A lebonyolítás során is lehet módosítani a végrehajtás módján, illetve a váratlan helyzetek esetén van a legnagyobb jelentő- sége a vizsga 1 nappal történő meghosszabíthatóságának

Javító-, pótlóvizsgák Javító vizsga: sikertelen teljesítést, vagy eltiltást követően Pótlóvizsga: fel nem róható okból el sem kezdett, vagy nem befejezett vizsga Sikertelenség esetén szakmai a vizsgát követő legalább egy évig az eredeti követelmények szerint lehet vizsgázni Javító vizsgát az 50% alatt teljesített vizsgarészből kell tenni Tekintettel arra, hogy a szakmai vizsgát nem vizsgarészenként egymás után, hanem általában más csoportosításban teljesítik a vizsgázók (pl. a „hagyományos” írásbeli, gyakorlati, szóbeli sorrendben) a vizsgarészek összes vizsgatevékenységének eredménye sok esetben csak az utolsó vizsgatevékenységet követően áll össze. Javító vizsga esetén a vizsgaszabályzat (rendelet) kimondja, hogy az 50% alatt teljesített vizsgarészből kell új vizsgát tenni (tehát a teljes vizsgarészből). Pótló vizsga esetén ugyanakkor felmerül, hogy a korábbi vizsgán esetlegesen teljesített írásbeli és szóbeli vizsgatevékenységek a vizsgázó önhibáján kívül elvesznek, mert nem tudott részt venni a gyakorlaton, így ezzel lehet, hogy bár minden vizsgarész írásbeli és szóbeli követelményét teljesítette, de egyetlen vizsgarészt sem teljesített maradéktalanul a gyakorlat hiánya miatt. Ebben az esetben a vizsgabizottság felelősségére van bízva (a rendelet nem tiltja, nem is engedi), hogy a korábbi vizsga hiteles osztályozóíve alapján a korábbi részredményeket a pótlóvizsgán is figyelembe veszi. Jogszab. háttér 29. § (1) Ha a vizsgázó a szakmai vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte, vagy megkezdte, de befejezni nem tudta, azokból a vizsgarészekből, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet. A vizsgázó a pótlóvizsgát, ha az akadályok elhárultak és a feltételek adottak, ugyanabban a vizsgaidőszakban leteheti. (2) A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, aki a) a szakmai vizsgán, a javító- vagy a pótlóvizsgán valamely vizsgarészből - ha a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet másképp nem rendelkezik - 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott, b) a szakmai vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, továbbá akit c) szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott. (3) Javítóvizsgát a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt esetekben abból a vizsgarészből kell tenni, amelyből a vizsgázó 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott. A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni. (4) A vizsgaszervező köteles gondoskodni arról, hogy a kialakított vizsgacsoport tagjai - eredménytelen szakmai vizsga esetén - legkésőbb a szakmai vizsgát követő vizsgaidőszak végéig javító-, pótlóvizsgát tehessenek. (5) A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a szakmai vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető. Pótlóvizsgát a nem teljesített vizsgarészekből kell tenni A vizsgaszervezőnek gondoskodnia kell a vizsgát követő vizsgaidőszak végéig újabb vizsgalehetőségről

Problémák a vizsgán A szakmai vizsga menetének akadályozása Külső okok Zaj, energiaforrás hiány, meleg Belső okok Nem megfelelő eszközök Alkalmatlan vizsgahely Előkészítetlen vizsga, vizsgahely Előkészítetlen dokumentumok Felkészületlen vizsgaszervező Felkészületlen vizsgabizottság A szakmai vizsga rendjének (nyugodt, zavartalan lebonyolításának) megzavarása Vizsgázók: „puskázás”, nem megengedett eszközök használata Nem megfelelő viselkedés, mások zavarása Vizsgáztatók: Beszélgetés, evés Nyilvános vita Szóbeli vizsgázó „kéretlen” kérdezése A vizsga menetének akadályozó okok tartós fennállása a szakmai vizsga elhalasztásához, vagy felfüggesztéséhez vezethet. A vizsgarend vizsgázó részéről történő megzavarása a vizsgázó kizárását vonhatja maga után. Helytelen gyakorlat a vizsgáztatók „szereplése” szóbeli vizsgatevékenységek során. Gyakori, hogy a vizsgabizottság elnöke illetve a tagok - a jogszabályban leírtakkal ellentétben - kérdésekkel árasztják el a vizsgázót, nem hagynak teret az önálló feleletnek. A „szóbeliknél” problémaként jelentkezhet a szóbeli tételekhez esetenként használható mellékletek (ábrák, kapcsolási rajzok, diagramok stb.) megfelelősége illetve megléte is. Azt is el kell mondani, hogy: A problémák egy része nem a vizsgáztatók hibájából fakad. Az új típusú vizsgáztatás (kompetenciamérés) más hozzáállást, megközelítést kíván a vizsgáztatóktól is, amelyre esetenként nem megfelelő a felkészültségük (a korábbi vizsgákon szerzett tapasztalataik) és a központi vizsgakérdések sem nyújtanak ezek pótlásához megfelelő hátteret.

A szakmai vizsga felfüggesztése 1. Felfüggesztés okai: Szabálytalanság észlelése az írásbeli vizsgatevékenység alatt A gyakorlati feladatok esetén nincs megegyezés A vizsgahelyszínek előkészítettsége nem megfelelő A vizsga folytatásának, illetve gyakorlati tevékenység biztonságos elvégzésének a lehetősége nem áll fenn Az elnök nem ért egyet a vizsgabizottság eljárásával, döntésével Módja: Az elnök a bizottsággal (vagy nélküle) dönt a felfüggesztésről. Ezt a vizsga jegyzőkönyvében rögzítik, vagy külön jegyző- könyvet vesznek fel. Módot kell adni a különvélemény rögzítésére is. A felfüggesztésről, annak okairól a vizsgázókat haladéktalanul tájékoztatni kell

A szakmai vizsga felfüggesztése 2. Ha a felfüggesztés alapjául szolgáló ok rövid időn belül megszüntethető, akkor nincs tovább teendő, a megszűnést követően a vizsga folytatható, az esemény lezárása a jegyzőkönyvben rögzítendő (elnöki jelentésben kitérni rá) Ha a felfüggesztés oka szabálytalanság, vagy az ok nem szüntethető meg belátható időn belül, vagy a bizottság nem tud megegyezni, akkor a felfüggesz- tésről haladéktalanul tájékoztatni kell a megbízót, kérve a további intézkedést

Kizárás a szakmai vizsgából Kizárás oka: A vizsga rendjének megzavarása Módja: A vizsgabizottság dönt a kizárásról A döntést (a kizárás okának feltüntetésével) a vizsga jegyzőkönyvben rögzítik, majd a kizárt vizsgázóval szóban is közlik a dön- tést (elnök) és tájékoztatják a további lehetőségekről

Értékelés Szóbeli során összesen egyetlen póttétel húzatható Az értékelés menetének és módjának előzetes egyeztetése (és rögzítése) szükséges Többlépcsős értékelés az szvk súlyarányainak figyelembe vételével (a modulok későbbi önálló és egyértelmű beszámí-tásához szükséges) A korábbinál bonyolultabb, célszerűen (elengedhetetlenül?) számítástechnikai hátteret igényel A vizsgaszabályzat általános értékelési szempontokat hatá-roz meg (szvk eltérhet) Értékelés lehetséges módjai: Írásbeli feladatok: a javítási útmutató alapján készült javító tanári javaslatot az elnök ellenőrzi, jóváhagyja. Gyakorlati feladatok: pl. a kamarai képviselő értékel vagy a felügyelő szakértő javasol, kamarai tag értékel vagy bizottság értékel. Értékelési útmutató ekkor is kell! Szóbeli feladatok: pl. kérdező tanár javaslatára az elnök értékel, a bizottság értékel vagy külön külön értékelnek és a felelet után összesítenek, vagy az összes felelet után összesítenek. Szervezési és lebonyolítási szabályzatban célszerű az értékelés módját rögzíteni. Az új típusú vizsgák értékelése jelentősen eltér a régi típusú vizsgák értékelésétől. A vizsgarész százalékokkal történő értékelése szokatlan, bonyolultnak tűnik, ezért több esetben folyamodnak a javasolt jegyhez való közelítéshez, visszaszámolással. (Nem az elért százalékértékek alapján adják a jegyet, hanem jegyet adnak és abból származtatják vissza a százalékértéket.) Ez utóbbi – helytelen – eljárás alkalmazásával valóban bonyolultabbnak, bürokratikusabbnak tűnhet a vizsga.   A szakmai vizsga értékelését, a végeredmény megállapítását valóban bonyolultabbá teszi a többlépcsős értékelés és a vizsgafeladatok eltérő súlyozása, azonban pont ezen értékelési eljárás teszi lehetővé a modulok „részeredményeinek” önálló feltüntetését a bizonyítványban, amely a későbbiekben a beszámítás alapjául szolgál. (A moduláris képzés elterjedésével, a beszámítási lehetőségek növekedésével e „kezdeti befektetés” megtérülhet, mert a beszámítás révén csökkennek a vizsgaidők és az értékelés is egyszerűsödhet.) A vizsgaszabályzat általános értékelési szempontokat határoz meg, az egyes szakkképesítések szvk-i eltérő értékelési rendet is előírhat (pl. csak 65%-tól 2-es), ezért is fontos az szvk előzetes tanulmányozása. Sem az általános szabályzat sem az szvk nem mondja ki, hogy minden vizsgatevékenységet legalább elégségesre kell teljesíteni. Ezért előfordulhat, hogy a vizsgázó egyes (alacsony súlyarányú) vizsgatevékenységet kihagy, vagy 50% alatt teljesít, de mégis az összeredmény akár 60-70%-os is lehet. Póttételt összesen egyetlen alkalommal lehet húzatni (pl. 5 szóbeli vizsgatevékenység esetén is csak egyszer lehet). A személyes kompetenciáknak (tulajdonságkompetenciáknak) – amelyek megítéléséhez speciális szaktudás, megfelelő időtartam és megfelelő szituációk kialakítása szükséges – a szakmai vizsga keretében történő mérése jelenleg problémákat okoz. A felnőttképzés rövid időtartama, a vizsgaszituáció, a vizsgáztatók felkészültsége nem alkalmas minden esetben a mérésre, ezért a tulajdonságkompetencia mérése sokszor formálissá, a szakmai tudás mérését torzító tényezővé válik. Szóbeli során összesen egyetlen póttétel húzatható „Részsiker” esetén részszakképesítés kiadható Személyes kompetenciák mérése nem kiforrott (problémás)

Dokumentálási feladatok 1. A szakmai vizsga megkezdését megelőzően: Gyakorlati tételek elfogadása írásban Szervezési és lebonyolítási szabályzat elfogadása írásban Vizsgaprogram elfogadása írásban Felmentés esetén írásbeli állásfoglalás, értesítés A szakmai vizsga során: Írásbeli tétel bontási jegyzőkönyv A kijavított írásbeli feladatok felülvizsgálata (szignó) A GYAKORLATI VIZSGAHELYSZÍN MEGFELELŐSÉGÉ-NEK ÍRÁSOS DOKUMENTÁLÁSA !!!!!!! A vizsgajegyzőkönyv vezetése (nyitó, közbenső [események], záró) Munkavédelmi oktatás igazolása Osztályozó ívek, értékelő lapok A VASTAG FEKETE NAGYBETŰSHÖZ: Most és az előadás során máshol is többször előfordul ezen ÚJ kötelezettség kiemelése, amelyet a vizsgaszervező számára a 111/2010. Korm. rendelet ír elő és a szakmai vizsga hatósági ellenőrzésével függ össze. (Ez a kötelezettség a már vizsgaszervezési engedéllyel rendelkezők esetén él. A korábban, jogszabályban kapott jogosultságok esetén nem kötelező.) Ezért kiemelt fontosságú, hogy a gyakorlati feltételek megfeleléséről szóló írásos dokumentum minden esetben meglegyen. Ennek hiánya mind a vizsgaszervező, mind a vizsgabizottság jogszerűtlen tevékenységét jelezheti, amely komolyabb esetben bizonyítvány visszavonásokhoz, eltiltásokhoz is vezethet. (és ez a hiányosság akár évekkel a vizsga után derülhet ki és utólag már nem biztos, hogy pótolható)

Dokumentálási feladatok 2. A szakmai vizsga végén, befejezése után: Törzslap kitöltése (felmentés, ill. SNI intézkedés feltüntetése), megfelelő záradékkal ellátása Bizonyítvány kitöltése, vizsgaelnök általi aláírása Bizonyítvány átvételi lap aláíratása EUROPASS bizonyítvány kiegészítő (csak vizsgaszervező) Elnöki jelentés készítése (csak vizsgaelnök) Dokumentum javítás Vizsgajegyzőkönyv, osztályozóív javítása nem tiltott, javasolt a módosítást a vizsgaelnök aláírásával hitelesíteni Bizonyítvány, törzslap – NEM LEHET, itt csak csere jöhet szóba

Dokumentálási feladatok 3. (érdemes tudni) A törzslap kezelésének változásai: Törzslapok (másodpéldány) központi tárolása az NSZFI-ben (2010. február 29-ét követően szervezett vizsgák esetén) A leadás, a helyes kitöltés ellenőrzése, javításra visszaküldés Szaktárca ellenőrzi a leadás tényét Ez a témakör nem kapcsolódik közvetlenül a vizsgabizottság feladataihoz, de mivel a törzslapokat érinti nem árt, ha tud róla a vizsgabizottság. A szakképzési törvény 4/B. § (1) bekezdése szerint ha a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) a beküldött törzslapok hibás vagy hiányos kitöltését észleli, akkor a törzslapok visszaküldésével egyidejűleg felhívja a beküldőt az észlelt hibák 30 napon belüli kijavítására. A törvény előírja, hogy az NSZFI 3 havonta összesítést küld a szaktárcáknak a leadott törzslapokról, ezt a tárcák összehasonlíthatják a vizsgaelnöki kijelölésekkel és egyből kiderülhet, hogy mely vizsgához kapcsolódóan nem kerültek a törzslapok leadásra.

A vizsgaelnöki jelentés Szerepe: tájékoztatás A vizsgaelnöki tevékenység elvégzésének igazolása a megbízó felé Lehetőség a vizsgafeladatokkal, a lebonyolítás rendjével, a vizsgaszabályzattal kapcsolatos jelzések megtételére Elkészítése kötelező Tartalma: jogszabályban rögzített Nem kötelező a gyakorlati feladat beküldése „… mellékeli a feladatot, vagy annak leírását …” Fontos információ még ha felmentés, beszámítás történt a vizsgán 20/2007. (V. 21.) SZMM 13. § (2) g) elkészíti a vizsga előkészítésével, lebonyolításával, a vizsgáztatás feltételeivel, a vizsgázók felkészültségével, a vizsgafelmentéssel kapcsolatos döntéssel, a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésével, a jogszabályi rendelkezések betartásával kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat tartalmazó írásos jelentését, és mellékeli hozzá a gyakorlati vizsgatevékenység keretében végrehajtott vizsgafeladatot vagy annak leírását az értékelési útmutatóval együtt, amelyeket a szakmai vizsga befejezését követő egy héten belül megküld megbízójának. (3) Aki a (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettségének nem tett eleget, e kötelezettség teljesítéséig nem bízható meg újabb szakmai vizsgaelnöki teendők ellátásával.

A szakmai vizsgáztatás díjazása 1. 20/2008. (XII. 17.) SZMM Alapja a minimálbér (78000,-Ft) Szakképesítések kategóriákba sorolása I. 1-5 vizsgatev. < 6 óra 3,5 % II. 6-12 vizsgatev. 6-12 óra 4 % III. 12+ vizsgatev. 12 < óra 4,5 % Kis létszámú vizsgák esete: el kell vállalni (etikai kérdés). A kijelölőknek ugyanakkor célszerű figyelni arra, hogy a kompenzáció is megtörténjen. A 20/2008-as meghatározza, hogy a bejelentett létszám után kell fizetni. Erre azért volt szükség, mert egyes képzők igen rövid képzési időkkel operálva, esetenként a vizsgabejelentéssel egyidejűleg hirdették meg a képzést, így a létszám a jelentkezők függvényében szóródott. Más esetben a 10 fő alatti engedélykérést akarták megspórolni a „fiktív” plusz létszámok megadásával. Ugyanígy figyelni kell ugyanakkor a „többlet” létszámra is. A bejelentettnél több vizsgázó eleve „gyanús”, mert miért nem tudott róluk a vizsgaszervező a vizsga bejelentésekor? A furcsa körülmények ellenére lehet, hogy mégis indokolt a vizsgán való részvétel, azonban erről a megbízót tájékoztatni kell. Eleve fokozott figyelmet igényel, különösen a vizsgára bocsátás feltételeit kell ellenőrizni. A díjrendelet jelenleg nem differenciál végrehajtott vizsgatevékenységek tekintetében. Ez azt jelenti, hogy ha pl. egy vizsgacsoport mindegyik tagja felmentést kap az összes vizsgatevékenység alól, a vizsgabizottságnak akkor is annyi a díjazása, mintha a vizsga lebonyolításra került volna. (Egyébként ez korábban is így volt, csak a modulrendszer miatt élesebben jelentkezhet.) Fizetés a bejelentett létszám után (kivéve „vis major”) Fizetés a szakképesítés adatai alapján (nem a teljesített vizsgatevékenységek alapján)

A szakmai vizsgáztatás díjazása 2. Utazási és szállásköltség: Jár, ha a vizsga az állandó lakhelyen kívül van Vizsgáztató választ utazási eszközt Szállás lehet, de értékhatár (min. bér 15%-a) Megállapodhatnak Fizetési határidő: 15 nap „régi” vizsgák: a régi rend szerint [1/2001. (I. 16.) OM rendelet] A díjazás nem a vizsgaszervezőtől jár, hanem a megbízótól, az államtól. A vizsgaszervező „csak” kifizető, számára jogszabály írja elő a kifizetési kötelezettséget, amelynek mértéke nem a vizsgaszervező igényeinek való megfelelés mértékétől függ. (Ugyanakkor a vizsgabizottság tagjai sem dönthetnek önhatalmúan magasabb összegről, esetleges (a szokásosnál több) többletfeladataikra, vagy nehezebb vizsgakörülményekre hivatkozással.) 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet 4. § (1) Amennyiben a szakmai vizsgára vagy annak egyes vizsgarészeire, vizsgatevékenységeire a vizsgáztató állandó lakóhelyétől eltérő helységben kerül sor, úgy a vizsgáztatót a vizsgáztatási díj mellett utazási, illetve szállásköltség illeti meg. (2) Az utazási költség elszámolása tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén a menetjegy, saját gépjármű használata esetén a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó jogszabály előírásai alapján történik. Vasút igénybevétele esetén 2. osztályú menetjegy számolható el. (3) Az utazási eszközt a vizsgáztató választja meg oly módon, hogy a jelenlétét igénylő vizsganapokon a szakmai vizsga, vizsgatevékenységek megkezdése előtt, a pontos kezdést lehetővé tevő időpontban a helyszínre tudjon érkezni. Amennyiben a rendelkezésre álló közlekedési eszközökkel e feltétel nem biztosítható, vagy a vizsgáztató a vizsgaszervezővel szállásköltség megtérítéséről állapodott meg, úgy a vizsgáztató éjszakánként legfeljebb a minimálbér 15%-ának megfelelő összeghatárig szállást vehet igénybe. A szállásköltség elszámolása a vizsgaszervező, vagy ha a vizsgaszervező e költség térítésére vonatkozóan is írásbeli megállapodást kötött a képző intézménnyel, akkor a képző intézmény nevére szóló számla alapján történik. (4) A vizsgaszervező - a vizsgáztatóval egyeztetetten - gondoskodhat az utaztatásról, illetőleg a szállásról. Ez esetben a vizsgáztatót külön utazási, illetve szállásköltség nem illeti meg. Több esetben volt tapasztalható, hogy a vizsgabizottság tagjainak kifizetésére azért nem került sor, mert az érintett nem adta meg a kifizetéshez szükséges adatokat, így a vizsgaszervező nem tudta a díjat jogszerűen elszámolni. Erre figyelni kell. Ha a fizetéssel kapcsolatban nézeteltérés támad, akkor minden esetben kérjék a vizsgaszervező eltérő álláspontjának pontos jogszabályi alátámasztását (a jogszab. Bemutatását). Ugyanakkor készüljenek fel arra, hogy a vizsgaszervező is ezt fogja kérni Önöktől. Kifizetéshez: Fizetés módjának előzetes egyeztetése Szükséges dokumentumok átadása A kifizetéshez (utaláshoz) szükséges dokumentumok megfelelő kitöltése

A vizsgaszervezési jogosultság szabályainak változása 1. Szakmai vizsgát szervezhet egy intézmény Vizsgaszervezési engedéllyel (2010. 05. 25-től) „Alanyi” jogkörben (kibővült kör) Jogszabályban történt kijelölés alapján (szaktárca által) Jogszabályban történt feljogosítás alapján (szaktárca által, kifutó jogosultságok) 2009. évi CXXXV. számú törvény, a szakképzési törvény módosítása, hatályos 2010. február 29-től. A törvénymódosítás a vizsgaszervezési jogosultság rendszerének új struktúráját vezette be. A korábbi pályázat keretében megadott, jogszabályban kihirdetett jogosultságok az érvényességi idejükig (jellemzően 2012) élnek. Utána már csak a jelenleg felfutó engedélyes rendszer fog élni. A korábbi rendszer is lehetőséget adott a szaktárcáknak, hogy irányításuk alá tartozó intézményt vizsgaszervezésre feljogosítsanak (NSZFI) ez a lehetőség nem változott. Megmaradt az alanyi lehetőség is a korábbi intézményi körnek, de egyes esetekben bővült a vizsgáztathatók köre (ld. következő kép). Felnőttképzésben érvényesített alanyi jog esetén a bizottságnak fokozottan figyelni kell a képzési szerződések meglétére, és hogy azok a vizsgaszervező „nevére” szóljanak !!!

A vizsgaszervezési jogosultság szabályainak változása 2. Vizsgaszervezési engedély Az Oktatási Hivatal által lefolytatott hatósági eljárást követően HATÁROZAT formájában kiadott engedély, Korlátlan ideig érvényes és az ország egész területére kiterjed, Az engedéllyel rendelkezők listája az OH honlapján megtalálható, A vizsgaelnöki jegyzéken szereplők szakértőként, felkérésre közreműködhetnek a hatósági eljárásban A kibővült alanyi jog kiterjed: Más iskola javító-, pótlóvizsgázójára, vagy Tiszk-en belüli másik intézmény tanulójának első vizsgájára A képzést követő vizsgaidőszakban vizsgára nem bocsátható (pl. nyelvvizsga hiánya) vizsgázóra [2009. évi CXXXV. számú törvény, a szakképzési törvény módosítása + 111/2010. (IV. 9.) KORM. rendelet ] ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS egyetlen – meglévő – hatóság = OH egyablakos ügyintézés az engedély térben és időben korlátlan IDŐSZAKOS KÖTELEZŐ ELLENŐRZÉS Lebonyolított vizsgák jogszerűségének vizsgálata (feltételek meglétének vizsgánkénti dokumentálása!) A kibővült alanyi jog segíti az iskolarendszerű képzés befejezését követően „kallódó” vizsgázók levizsgáztatásának esélyeit, továbbá a TISZK-ek esetén lehetővé teszi, hogy több intézmény által folytatott azonos képzéseket követően (Pl. 3 iskola mindegyikében volt 1-1 ács, állványozó csoport (11, 7 és 9 tanulóval. A módosult szabályozás megengedi, hogy a 3 csoportot a TISZK-en belül valamelyik iskolába összevonhassák vizsgáztatni.))

A vizsgaszervezési jogosultság szabályainak változása 3. [ 111/2010 A vizsgaszervezési jogosultság szabályainak változása 3. [ 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet ] Az engedéllyel rendelkező köteles folyamatosan biztosítani az engedély alapjául szolgáló feltételeket A vizsgaszervezési eszközrendszer meglétét és szakmai, munkabiztonsági megfelelőségét minden egyes vizsgához kapcsolódóan írásban kell dokumentálni, amelyet vizsgabizottság elnöke és minden tagja által aláír Ezt a dokumentumot a vizsgaszervezőnek 5 évig meg kell őriznie Az engedélyezési eljárás során a szakértő egyetlen, a vizsgaszervező által megjelölt helyszínen vizsgálja a vizsgaszervezés gyakorlati feltételeinek meglétét. Megfelelés esetén országos érvényű engedély kerül kiállításra. A megjelölttől eltérő helyszínen a vizsgaszervezőnek elemi érdeke, hogy a vizsgabizottsággal írásban dokumentáltassa a gyakorlati feltételek ottani meglétét, megfelelőségét. Erre azért van szükség, mert az időközi (4 évente) ellenőrzéseken a hatóság ezen vizsgabizottsági igazolások alapján tekinti megfelelőnek a feltételeket. Ezen igazolás utólagos (pl. 2 év múlva) beszerzése „némi” nehézségbe ütközhet, ugyanakkor hiánya esetén a vizsgaszervező súlyos bírságra, akár a vizsgaszervezői engedélyének bevonására számíthat. Ugyanígy az ellenőrzési időszakok között, az egymást követő szakmai vizsgák vizsgabizottságainak írásos nyilatkozatai igazolják a szintén jogszabályban rögzített, a feltételek folyamatos biztosítására vonatkozó előírás teljesítését.

A vizsgaszervező tevékenységének ellenőrzése Hatósági Ellenőrzés – Oktatási Hivatal Hivatalból 4 évente A szakképesítésért felelős miniszter kezdeményezése alapján Ha szabálytalanságról szerez tudomást Szakmai ellenőrzés - szaktárca Feltételek folyamatos (országos) meglétének, biztosításának vizsgálata dokumentáció alapján Lebonyolított vizsgák jogszerűségének vizsgálata Dokumentum leadási kötelezettség teljesítésének vizsgálata Az OH nem elsősorban a szakmai vizsgát, hanem a vizsgaszervező tevékenységét egészében vizsgálja elsősorban dokumentum elemzéssel. Ezért kiemelt fontosságú pl., hogy a gyakorlati feltételek megfeleléséről szóló írásos dokumentum minden esetben meglegyen. Ennek hiánya mind a vizsgaszervező, mind a vizsgabizottság jogszerűtlen tevékenységét jelezheti, amely komolyabb esetben bizonyítvány visszavonásokhoz, eltiltásokhoz is vezethet. A szaktárca szakmai ellenőrzése viszont a szakmai vizsga lebonyolítását, annak szakszerűségét vizsgálhatja.

A vizsgáztatás etikai kérdései 1. Miért indokolt ezzel a témával foglalkozni? A szakmai vizsga ÁLLAMI VIZSGA. Egyetlen mérési pont a SZAKMAI VIZSGA Külső értékelők A „gazdaság” A képző/ vizsgaszervező A vizsgázó Mint ahogy az előadás elején már elhangzott a szakképzés minőségének (szakmai tartalom, képzés minősége, vizsgázó felkészültsége) egyetlen (belső)mérőpontja a szakmai vizsga. A vizsgán az előírt feltételek (azaz a vizsgakövetelmények) teljesülését a vizsgabizottság ellenőrzi és a bizonyítvány kiadásával elismeri. Ugyanakkor a rendszer működését „kívülről” is többen „értékelik”. Ennek megfelelően, ha a szakmai vizsga(bizottság) megfelelően tölti be a szerepét akkor a „gazdaság” is elismeri a szakképzettséget (a mögötte lévő szaktudást), keresi a szakembereket. A vizsgaszervező alaposan felkészül a vizsgára, nem kockáztatja meg az elmarasztalást, felfüggesztést. A vizsgázók is készülnek a vizsgára, mert tudják, hogy valós számonkérésre számíthatnak. Ellenkező esetben a „gazdaság” a szakképzettséggel rendelkezőkre úgy tekint, hogy csak egy fokkal jobbak, mint a képzetlenek, a szakképzettség elértéktelenedik. A vizsgaszervezők a minimum kívánalmakra törekszenek és ezen szemléletre akarják a vizsgabizottságot is rávenni. A vizsgázók körében elterjed a vizsga „komolytalansága”, „könnyű” teljesíthetősége. Ez utóbbi jelenségek jelentősen rontják a szakképzés társadalmi megítélését, rossz fényt vetnek a szakképzésben dolgozókra (a vizsgáztatókra különösen), csökkentik a szakképesítések értékét és ezzel együtt az adott szakmában tevékenykedők felkészültségének általános megítélését. Sajnos ilyen jellegű jelzések akadnak már a köztudatban. Ezek elég komoly lehetséges következmények ahhoz, hogy a vizsgáztatással, a vizsgaelnöki tevékenységgel összefüggő erkölcsi felelősségre is felhívjuk a vizsgaelnökök, a vizsgabizottság figyelmét… Arra, hogy a vizsgabizottság elnökeként egyfajta közszereplőként jelennek meg, cselekedeteik, tevékenységük, viselkedésük következményei túlmutatnak egy adott vizsgán, a vizsgán való „szereplésükkel” részesei lesznek annak a képnek, amely a társadalomban él a vizsgabizottságokkal, szakképzésben tevékenykedőkkel kapcsolatban. A külső értékelés eredménye, azaz a szakmai vizsga minősítése jelentősen függ a vizsgabizottság munkájától

A vizsgáztatás etikai kérdései 2. Ki miben érdekelt? Vizsgaszervező – költséghatékony, zavartalan lebonyolítás, lehetőleg bukás nélkül Vizsgázó – sikeresen levizsgázzon a lehető legkevesebb „macerával” Megbízó – a szakmai felkészültségnek a lehető (vizsgaelnök) legszélesebb körű, jogszerű mérése Etikai alapelvek Minőség elve: igényesség, szakmai felkészültség Hitelesség elve: kiszámíthatóság, szavahihetőség A jó szándék és segítőkészség elve: szükség esetén megelőzi a problémák kialakulását, megoldást kezdeményez Az emberi méltóság tiszteletben tartása: fölényeskedés, lekezelés kerülése, megfelelő hangnemű beszéd Titoktartás Az előző képnél leírtakhoz kapcsolódóan fontos tisztázni, hogy mi a vizsgaelnök „valós” szerepe a szakmai vizsgán. Mely feladataira kell különösen koncentrálnia? Ezt tudjuk: A vizsgaszabályzatban rögzítésre került, hogy [20/2007. (V. 21.) SZMM 13. § (1)] A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Az elnök feladata a szakmai vizsga jogszerű és szakszerű megtartásának, zavartalan lebonyolításának biztosítása. DE A képen látható érdekeltségi viszonyokból kitűnik, hogy a gyors és zavartalan lebonyolítás mind a (felkészült)vizsgázó, mind a tudatos vizsgaszervező érdeke is, így e téren biztos, hogy ők is mindent meg fognak tenni. Ugyanakkor nekik nem érdekük elsősorban a jogszerűség és szakszerűség. Ez nem jelenti azt, hogy direkt jogellenesen és szakszerűtlenül végzik a feladataikat ill. vizsgáznak, csak náluk nem ezek az elsődleges szempontok, mert tudják, hogy ez elsősorban a vizsgabizottság felelőssége. Ha a bizottság engedi akkor lehetőség szerint „lazábban” (pl. egyszerűbb gyakorlati feladatok) csinálják! (Etika – emberi cselekedeteket irányító erkölcsi értékek, társadalmi normák rendje) Ha az emberek a vizsgaelnökre mint „fogalomra” gondolnak, akkor a fejükben társul hozzá egy cselekvéssorozat és egy kép (egy szigorú tekintetű, zord, tekintélyes külsejű emberről ). Ezt az összképet az egyetlen szakmai vizsgán vizsgaelnöki szerepkört ellátó személy saját maga is befolyásolhatja/befolyásolja. (Természetesen egyszemélyben csekély mértékben, de több vizsgaelnök hasonló viselkedése képes a közösségben megformálódó általános kép alakítására.) Az általános pozitív (elvárt) kép formálásában tehát hatványozott szerepe van az elnök szakmai felkészültségének és a vizsgáztatás jogszabályi háttere alapos ismeretének. Ezen tudás mellett képesnek kell lenni arra, hogy a megfelelő helyen és időben érvényt tudjon szerezni az előírásoknak, akár konfliktus vállalás mellett is. A TÖRVÉNYES KERETEK BETARTTATÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ KONFLIKTUSOK ESETÉN A MEGBÍZÓ MINDIG KIÁLL/KIÁLLT A VIZSGAELNÖK MELLETT !

A vizsgáztatás etikai kérdései 3. További kulcskompetenciák: Tudatában van annak, hogy a megbízás alapján az állam kép- viseletét látja el: öltözetével, viselkedésével, felkészültségével hozzáállásával ezt sugározza (de nem ő a főszereplő). Kiemelten fontos a jogszabályi háttér átfogó ismerete és annak helyén való, határozott érvényesítése Döntési helyzetekben szigorúan a jogszabályok mentén, a hely- zetet minden oldalról megvizsgálva pártatlanul ítél, mer dönteni ) Segíti a vizsgáztatás rendszerének zavartalan működését oly módon is, hogy elvállal kislétszámú vizsgákat, illetve a szakmai vizsgákhoz kapcsolódó javító, pótlóvizsgákat is A képen még néhány olyan tulajdonság szerepel, amely azon túl, hogy szükséges a vizsgaszabályzatban rögzített vizsgaelnöki feladatok maradéktalan és színvonalas ellátásához, hozzájárul a vizsgaelnök „fogalom” pozitív tartalmú „feltöltéséhez” is. 1.Tisztában van a megbízótól ráruházott hatalmával, ezzel megfelelően él és semmilyen esetben nem él vissza vele. Tudatában van annak, hogy nem ő a főszereplő, neki nem kell bizonyítania a tudását a vizsgán, csak tenni a dolgát. 2. Nem vár arra, hogy történjenek a dolgok (de indokolatlanul nem is kezdeményez). A vizsgát megelőző határidők elmúltával pl. ha nem történik semmi, akkor kezdeményez kapcsolatfelvételt a vizsgaszervezővel, vb. taggal figyelemfelhívás, illetve a feladatok elmulasztásának elkerülése céljából. A kért/kapott tájékoztatásokon túl hagyja a vizsgaszervezőt (jogszerűen) dolgozni: valószínűleg nagyobb rutinja van, továbbá a vizsgaszervezőnek is érdeke a zavartalan lebonyolítás. 3. A vizsgáztatás során ügyel arra, hogy a laza felületes számonkérés, illetve a lágyszívűség komolytalanná teszi a vizsgázók számára is a vizsgát, amely visszahat a vizsgabizottság megítélésére is. Nem megfelelően előkészített vizsga esetén határozottan dönt a felfüggesztésről. 4. Tudomásul kell venni, hogy a munka „mindkét” végét (sok vizsgázó, kevés vizsgázó) meg kell időnként fogni. Ezt a kijelölőknek is figyelembe kell venniük, és egyenletesen elosztani a különböző létszámú vizsgacsoportokat. A jó vizsgaelnök olyan, mint a jó futballbíró: mindenhol ott van, mindent lát, ő irányít, dönt, de soha nem kerül előtérbe

www.pecsikamara.hu