Szervezeti viselkedés Személyiségelméletek Krajcsák Zoltán krajcsak@mvt.bme.hu

Bevezetés „Van stílusa” Összefüggésben van azzal, amit tesznek vagy átélnek Rögzített és állandó Saját személyiségelméletek – tévedések Kezdetben: a személyiség gyors megítélése

Hippokratész tipológiája – 1. Szangvinikus (derűlátó) Gyenge fogékonyság, de nagyfokú impulzivitás. Lobbanékony, érzelmei gyorsan keletkeznek, a viselkedésre intenzíven hatnak, de nem tartósak. A szangvinikus a munkában: Önként vállalja a feladatokat Új tevékenységeket eszel ki Színes, alkotó egyéniség Lelkes és energikus Robbanékony Másokat is csatlakozásra ösztönöz Elbűvöli, munkára "csábítja" a többieket

Hippokratész tipológiája – 2. Kolerikus (ingerlékeny) Erős fogékonyság és nagyfokú impulzivitás. Érzelmei erősek és tartósak, a személyiséget cselekvésre ösztönzik. A kolerikus a munkában: Céltudatos Jó szervező Gyakorlatias megoldásokra törekszik Gyorsan cselekvésbe lendül Kiosztja a feladatokat Ragaszkodik az eredményekhez Meghatározza a célokat Az akadályok fokozzák a lelkesedését

Hippokratész tipológiája – 3. Melankolikus típus (depressziós) Erős fogékonyság, de kisfokú impulzivitás. Lassan keletkező, de erős érzelmek, a cselekvésre azonban nincsenek ösztönző hatással. A melankolikus a munkában: Tervszerű Tökéletességre törekszik, sokat követel Ügyel a részletekre Kitartó és alapos Rendezett és szervezett Tiszta, ápolt Találékony, megoldásokat eszel ki Kedveli a listákat, táblázatokat, adatokat, grafikonokat

Hippokratész tipológiája – 4. Flegmatikus (közönyös) Gyenge fogékonyság és kisfokú impulzivitás. Érzelmei lassan keletkeznek, nem túl erősek, a viselkedést nem befolyásolják. A flegmatikus a munkában: Békés és barátságos Van érzéke a kormányzáshoz Áthidalja a nézeteltéréseket Kerüli az összetűzéseket Megtalálja a könnyű megoldást

Pszichoanalitikus megközelítés – 1. Freud: a személyiség strukturális modellje Ösztönén (id) Én (ego) Felettes én (szuperego) Az elmélet az emberi természetet alapvetően rossznak tekinti, mely a szuperego visszatartó ereje nélkül az emberiség pusztulásához vezetne Ösztönén (id): A személyiség ősi része Teljes egészében tudattalan, alapvető biológiai folyamatokhoz kapcsolódik A személyiség „motorja” – agresszió és nemiség

Pszichoanalitikus megközelítés – 2. Én (ego): Az ösztönénből származik Az egofolyamatok az ösztönén impulzusait a külvilág követelményeinek figyelembe vételével alakítja A valóságelvnek megfelelően működik Valóságelv: a külvilág figyelembevétele a belső szükségletek és vágyak mellett

Pszichoanalitikus megközelítés – 3. Felettes én (szuperego): Azt dönti el, hogy mi helyes vagy helytelen Tökéletességre törekszik, nem élvezetre A szülők értékei meghatározóak Két típusa létezik: Énideál Megfelelő viselkedés szabályait tartalmazza Lelkiismeret Helytelen viselkedést meghatározó szabályokat tartalmazza

Pszichoanalitikus megközelítés – 4. Freud főbb megállapításai: A jól integrált személyiségben az ego koordinálja az ösztönént és a felettes ént A korai tapasztalatok kritikusnak számítanak a személyiség kialakulásában A személyiségfejlődés életszakaszokon keresztül halad előre Az életszakaszokat olyan testrészekről nevezte el, amelyeken keresztül a libidó vagy szexuális energia levezetődik → pszichoszexuális szakaszok

Jung analitikus pszichológiája – 1. Jung szerint az emberi élmények ellentétes pólusokból tevődnek össze, melyek kiegyensúlyozzák egymást. Attitűdök ellentéte Introvertált személyiség (+: büntetés): Belső élményei foglalkoztatják → zárkózottak Extrovertált személyiség (+: jutalmazás): Külső élmények, a külvilággal való interakció meghatározó Gondolkodás és érzés ellentétpárja

Jung analitikus pszichológiája – 2. Észlelés és intuíció ellentétpárja Mindkettő észlelés, de az egyik az érzékszerveket használja, a másik a tudattalant Jung Freud-nál is jobban hangsúlyozta a tudattalan szerepét A tudattalant emlékek irányítják. Ezek képezik az archetípusok alapját, pl.: születés, halál, hatalom,varázslat, stb.

Eysenck faktoranalitikus elmélete

Pszichoszociális megközelítés Erikson nevéhez fűződik A személyiség egész életen át fejlődőképes 8 pszichoszociális szakasz Csecsemőkor: alapvető bizalom és bizalmatlanság Kisgyermekkor: autonómia és kétségbeesés Óvodáskor: kezdeményezés és bűntudat Iskoláskor: teljesítmény és kisebbrendűség Serdülőkor: identitás és szerepkonfúzió Fiatal felnőttkor: intimitás és izoláció Felnőttkor: alkotóképesség és stagnálás Időskor: Énintegrálás és kétségbeesés

Kretschmer tipológiája – 1. Aszténiás alkat (skizofrénia) Sovány, nyúlánk test, a bordák előredomborodnak, a mellkas lapos, hosszú. A kezek keskenyek, finomak, a bőr vékony, fakó, A koponya hosszúkás, keskeny vagy rövid és alacsony. A haj általában sűrű, a szemöldök dús. Nehezen megközelíthető, darabos, tépelődő, kitartó, akaratos, elmélyült, racionális.

Kretschmer tipológiája – 2. Piknikus alkat (depresszió) Széles irányú testfejlődés jellemzi. Közepes, zömök test, széles arc, rövid nyak és végtagok. Gyakori a hízásra, kopaszodásra való hajlam. Életerős, vállalkozó, tetterős, felszínes, könnyed, társas kapcsolat igénye, gyakorlatias, kreatív.

Kretschmer tipológiája – 3. Atlétikus alkat (epilepszia) Erős izomzat és csontváz jellemzi. Vastag bőr, fejlett orr, áll, kezek. Józan, kiegyensúlyozott, erős, nem mozgékony, állhatatos, szívós, befolyásolható, szűkszavú, szelíd. A tipológia hibája, hogy a lelki sajátosságokra a test alkatából következtet, ezáltal az örökletes tényezőket előtérbe helyezi a szerzett tulajdonságokkal szemben.

Humanisztikus megközelítés A Maslow-i önmegvalósító személyiség: Elfogadóak önmagukkal és másokkal Spontánok, természetesek, mesterkétlenek Problémaközpontúak Függetlenek és autonómok Gyakran tapasztalják az „óceánérzést” Azonosulnak az egész emberiséggel Humorérzékük gondolatgazdag, nem ellenséges Kreatívak, találékonyak

A Big Five – 1.

A Big Five – 2. Energia Barátságosság A teszt erre vonatkozó részén magas pontszámot elérők társaság-kedvelők, aktívak, energikusak, bőbeszédűek. Barátságosság A barátságosságra vonatkozó kérdések azt mérik, hogy a pályázó mennyire tud kijönni a munkatársaival, mennyire könnyű vele együttműködni. A magas pontszámot elérők egyebek mellett önzetlenek, több együttérzést mutatnak mások felé, könnyen együtt lehet velük dolgozni, és nem versengenek.

A Big Five – 3. Lelkiismeretesség Érzelmi stabilitás A lelkiismeretesség az önkontrollra és a célirányos magatartásra utal. A teszt által lelkiismeretesnek aposztrofált személyek megbízhatóak, pontosak, precízek, felelősségteljesek. Érzelmi stabilitás Az érzelmi stabilitás és alcsoportjainak kérdései a pályázó kiegyensúlyozottságát, szorongásának mértékét, és stressztűrő képességét tárják fel. A vezetők esetében például az érzelmi stabilitás jelentős lehet abban, hogy mennyire tud kritikus helyzetben is állóképes, kiegyensúlyozott maradni, és nem munkatársain levezetni a feszültséget.

Gyerekek Mit tanítunk nekik? Kikre vágyunk? (elvárások) Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna! Ne üsd az orrodat más dolgába! Az öndicséret büdös. Járt utat a járatlanért el ne hagyj! Az optimista nem más, mint tájékozatlan pesszimista. Kikre vágyunk? (elvárások) Motivált, együttműködő, tanulásra kész, csapatjátékosokat Optimista, sikerorientált, magas színvonalon teljesítő embereket