Közúti pályák tervezése előadás vázlat Közlekedési pályák Közúti pályák tervezése előadás vázlat

A közúti pályák tervezésének tárgya Új közutak létesítése Meglévő közutak korszerűsítése (Közutak: állami és önkormányzati utak) A közutak hálózatot alkotva kapcsolják össze a településhálózat elemeit, a településeket. Az úthálózati elemek a tervezési kategóriájukban meghatározott ranggal rendelkeznek (szabályos hálózatban csak azonos rangú vagy legfeljebb eggyel alacsonyabb rangú elemek csatlakozhatnak egymáshoz).

A közutak tervezési kategorizálása Külterületi közutak: az országos (állami) közúthálózat részei Belterületi közutak: belterületi (önkormányzati) illetve a helyi közutak Kivételt képeznek az országos közutak települési átkelési szakaszai, amelyek az állami közúthálózat részei.

A közutak tervezési kategorizálása Környezeti körülmények Tervezési sebességértékek A közutak tervezési osztályba sorolását táblázatokban foglalhatjuk össze.

Külterületi közutak környezeti körülményei „A” jelű környezet: síkvidék és/vagy természeti és épített környezet korlátozások nélkül. „B” jelű környezet: dombvidék és/vagy természeti és épített környezet korlátozások nélkül, síkvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek még lehetővé teszik a „B” kategóriához előírt tervezési sebességekhez kapcsolt paraméterek gazdaságos alkalmazását.

Külterületi közutak környezeti körülményei „C” jelű környezet: hegyvidék, sík és dombvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek csak a hegyvidéki tervezési paraméterek alkalmazását teszik lehetővé.

Külterületi közutak tervezési kategóriái

Belterületi közutak környezeti körülményei „A” jelű környezet: beépítésre nem szánt, beépítetlen vagy lazán beépített terület, nem érzékeny környezet. „B” jelű környezet: érzékeny környezet.

Belterületi közutak környezeti körülményei „C” jelű környezet: sűrűn beépített terület, nem érzékeny környezet. „D” jelű környezet: érzékeny környezet.

Belterületi közutak tervezési funkciói „a” hálózati funkció: meghatározó településszerkezeti elemeket kötnek össze, kialakításnál legfontosabb a kapcsolati funkció. „b” hálózati funkció: jelentős településszerkezeti elemeket kötnek össze, kialakításnál a kapcsolati funkció előnyben részesítése mellett a feltáró funkció is megjelenik. „c” hálózati funkció: lokális területszerkezeti elemeket kapcsolnak össze, a feltáró és kiszolgáló funkció helyes aránya a kapcsolati funkció korlátozásával.

Belterületi közutak tervezési funkciói „d” hálózati funkció: nem jelentős közúthálózati elemek, a kiszolgáló funkció biztosítása mellett a feltáró funkciót szabályozni, a kapcsolati funkciót tiltani kell.

Belterületi közutak tervezési kategóriái

A tervezendő közúti pálya helyzetét befolyásoló szempontok Fejlesztési-szabályozási tervekhez történő illeszkedés Forgalom Terep Hidrológiai, meteorológiai szempontok Altalaj minősége, helyi anyagok felhasználási lehetőségei Közösségi igények Környezeti szempontok Műszaki előírások Költségek

A közutak tervezésének időtávlatai A tervezést a létesítmény várható élettartamára kell elvégezni. A tervezési időtávot lényegében a pályaszerkezet élettartama határozza meg. Általában az üzembe helyezéstől számított 15 évet kell tervezési időtávnak tekinteni. A közutak keresztszelvényét a későbbi fejlesztés lehetőségeinek figyelembevételével, a tervezési időtávra előrebecsült mértékadó forgalom alapján kell megtervezni.

Tervezési forgalmak A közúti forgalom jellemzésére használt tervezési forgalmak: Átlagos napi forgalom (ÁNF, E/nap vagy jármű/nap) Mértékadó órás forgalom (MOF, E/h vagy jármű/h) Egységtengely áthaladási szám (F100, db) a pályaszerkezet méretezéséhez Mértékadó nappali és éjszakai forgalom (közlekedési zaj- és légszennyezés számításához)

Tervezési forgalmak szolgáltatási szintjei Forgalmi tervezésnél két szolgáltatási szintet, a megfelelőt és az eltűrhetőt kell figyelembe venni. Mielőtt a forgalom növekedése következtében a forgalom az eltűrhető szolgáltatási szinthez tartozó nagyságot eléri, a kapacitásbővítést (többnyire forgalmi sávok számának növelésével) végre kell hajtani.

Megengedett forgalomnagyságok tervezésnél

A közutak tervezésének lépései előtervek (megvalósíthatósági tanulmány, műszaki tanulmányterv, diszpozíciós terv) engedélyezési terv ajánlati terv (ajánlatkérési műszaki dokumentáció, tenderterv) építési terv (kiviteli, kivitelezési terv) A tervek egyes tervfázisai egymásra épülnek és egyre részletesebbek.

Előtervek Az előtervek célja a közút építésére vonatkozó döntés-előkészítés. Az előtervek mutatják be a tervezés során kijelölt közúti elemek lehetséges építési megoldásait, változatait. Az előtervek tartalmazzák: nyomvonalvezetésre vízszintes és magassági kialakításra keresztmetszetre kapcsolódó létesítményekre környezetre gyakorolt hatásokra építési költségekre javasolt megoldásokat.

Engedélyezési terv Az engedélyezési tervet a jóváhagyott előtervek alapján készítik el a közút létesítésének hatósági engedélyeztetésére. A közreműködő szakhatóságok az engedélyezési tervhez kapcsolódóan rögzítik azokat a szakági (pl. elektromos, vasúti, vízügyi stb.), biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket, amelyeket a megvalósítás és üzemeltetés során a beruházó, kivitelező, üzemeltető, kezelő, tulajdonos köteles betartani.

Ajánlati terv Az ajánlati terv a tervezett közút kivitelezési munkáinak közbeszerzését készíti elő. Célja, hogy lehetővé tegye a kivitelezők ajánlatát az adott építési feladatra, így pontos mennyiségi összefoglalást tartalmaz az elvégzendő feladatokról.

Kivitelezési terv A kivitelezési terv olyan iratok és tervrajzok összessége, amelyek alapján a tervezett közút és létesítményei megépíthetők, az elkészült beruházás üzembe helyezhető. A kivitelezési tervnek tartalmaznia kell minden olyan részletet, amelyek alapján a munka- és anyagmennyiségek egyértelműen meghatározhatók.