ELMONDOM HÁT MINDENKINEK a Méliusz Juhász Péter Könyvtár VII ELMONDOM HÁT MINDENKINEK a Méliusz Juhász Péter Könyvtár VII. Diákkonferenciája 2013. FELFEDEZEM A NAGYVILÁGOT „A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön!” Tisztelt Zsűri, Tisztelt Hallgatóság! A Földön élünk állatok és növények között, nekik köszönhetjük, hogy ehetünk, lélegezhetünk, élhetünk… Ám a Föld természetes egyensúlya mára nagy veszélybe került! Mai előadásom témája ehhez kapcsolódik.

MEKKORA (ÖKOLÓGIAI) LÁBON ÉLÜNK? Készítette: Csepreghy Krisztina Felkészítő tanár: Juhász M. Tünde Ma már nagyon gyakran emlegetett kifejezés az ökológiai lábnyom, ami azt fejezi ki, hogy egy adott emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Ez a mutató határozza meg, hogy mekkora helyet foglalunk a Földön, illetve hogy életvitelünk mennyire terheli meg a természeti környezetet. A ruházkodásunk, az élelem, amit fogyasztunk, a felhasznált energiamennyiség mind igényel egy bizonyos területet. Iskola: Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Ált. Iskola Debrecen

Mindannyian ismerjük a saját lábméretünket, de vajon azt is tudjuk-e, hogy mennyire élünk nagy lábon? A válasz kicsit sem megnyugtató. Az ábrán is jól látszik, hogy az emberiség valamikor a ‘80-as években kezdett tovább nyújtózkodni, mint ameddig a takarója ér. 2012-re pedig közel kétszeresére nőtt a globális lábnyom. Sajnos, nagyobb az ökológiai lábnyomunk, mint a Föld biológiai eltartóképessége, azaz olyan ütemben használjuk az erőforrásokat, amivel a természet megújuló képessége már nem tud lépést tartani.

Globális Túlfogyasztás Napja 2013. augusztus 20. Ebben az évben augusztus 20. volt a Globális Túlfogyasztás Napja, vagyis ez volt az a nap, amikor az emberiség igényei már meghaladták a Föld eltartóképességét. És a folyamat csak egyre gyorsul, mert 2012-ben ez a nap még augusztus 22. volt.

Olyan ez, mintha a család augusztusra elköltené az egész éves jövedelmét és az év maradék részére kénytelen hitelt felvenni. A baj csak annyi, hogy egy idő után nem marad senki, aki kölcsön tudna adni.

1,2 hektár jutna egy emberre 2,6 hektár ≠ 1,8 hektár 2050-ben már csak 1,2 hektár jutna egy emberre Készítettem egy diagramot, mely néhány ország ökológiai lábnyomát hasonlítja össze. Az ökolábnyom mértékegysége a globális földhektár. Megfigyelhető, hogy általában minél gazdagabb egy ország, annál nagyobb a lábnyoma. A Föld országai közül az Egyesült Arab Emírség ökológiai lábnyoma a legnagyobb, 12 hektár/fő. Egy amerikai lábnyoma 9,7 hektár, egy angolé 5,6, addig egy indiai csupán fél hektárnyi területet „használ” illetve egy afrikai lábnyoma mindössze 0,3 hektár. A magyar átlag 3,7, a világátlag 2,6 hektár/fő. Eszerint a Földön minden emberre csak 1,8 hektár jutna. Sajnos az előbb bemutatott számok főleg 2001-es adatok. A legfrissebb adatok szerint ma már csak 1,6 hektár jut egy emberre. Számítások szerint pedig 2050-re ez az adat 1,2 hektár/fő lesz. Ez is azt mutatja, hogy több erőforrást használunk el és több hulladékot termelünk, mint azt tehetnénk és így már közel másfél földre lenne szükség. De nekünk csak egy Földünk van!

Az emberi tevékenységek katasztrófákat okoztak és ezek között vannak jóvátehetetlenek is, mint pl: a talaj, a víz, a levegő szennyezése. Írtjuk az erdőket, a termőtalajok kimerülnek, háború, éhínség üti fel a fejét.

„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön!„ (Mt 6,19) Az ökológiai lábnyom nagyon egyenlőtlenül oszlik el. Az egyik oldalon hihetetlen pazarlás van, a másik oldalon pedig emberek élnek nyomorban és halnak éhen. A gazdag országok túl nagy arányban vesznek el a földi javakból. Az ökológiai lábnyom elmélete akár felidézheti bennünk Jézus szavait is: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön!” (Mt 6,19).

Átlagosan: 5 hektár/fő Mivel az ökológiai lábnyomát nem csak egy országnak lehet kiszámítani, hanem akár egy kis csoportnak is, így magam is végeztem egy felmérést. Jelenleg egy debreceni belvárosi iskola 8. osztályába járok. Osztálytársaim valamennyien Debrecenben illetve Debrecen környékén élnek, családi házban vagy panellakásban. 23-an vállalták, hogy kitöltenek egy speciális kérdőívet, melynek segítségével képet kapunk arról, hogy mekkora az ökológiai lábnyomuk. Az eredmény nagyon változatos lett. A tesztet kitöltők közül hárman, olyan környezettudatosan élnek, hogy hátrahagyott lábnyomuk nem éri el a 4 hektárt. Azonban volt olyan is, aki 10 hektárnyi területet hagy maga után. Az adatok átlagát nézve megállapítható, hogy kb. 5 hektárnyi területet pusztítunk el.

„Igyekezetek-e a keletkező hulladékot csökkenteni a háztartásban?” „RITKÁN” „Újrahasznosítotok-e bármilyen hulladékot?” Számomra ezek az adatok megdöbbentőek voltak. Sosem gondoltam volna, hogy ekkora hatást teszünk környezetünkre. Meglepő volt, hogy az: „Igyekeztek-e a keletkező hulladékot csökkenteni a háztartásban?” kérdésre a legtöbb társam a „ritkán” szót választotta. Hasonlóan reagáltak az „Újrahasznosítotok- e bármilyen hulladékot?” kérdésre is.

A teszt eredménye egyértelműen megmutatja számomra, hogy sokkal jobban lehetne vigyázni a Földünkre. És remélem, hogy velem együtt, mindenki rádöbben, hogy az élet nem egyenlő a mértéktelen pusztítással. Annak ellenére, hogy minden lehetőségünk adott a környezetvédelemre, mégsem teszünk eleget a jövő nemzedékeiért.

Ha tudjuk azt, hogy mennyi természeti erőforrás áll a rendelkezésünkre és mennyit használunk el, akkor ismerjük az ökológiai lábnyomunk méretét és akkor csökkenteni is tudjuk azt. Hogyan?

TEDD TE IS! Hasznosítsd újra a hulladékot! Használj energiatakarékos izzót! Fűts napenergiával! Vásárolj tudatosan!

TEDD TE IS! Kerüld az elemmel működő eszközök használatát! Részesítsd előnyben a tömegközlekedési eszközöket, a gyaloglást, a kerékpározást! Ugyanis a fenntartható élet rajtunk is múlik! Tegyük meg, amit megtehetünk!

VIGYÁZZ RÁ! ÖSSZEGZÉS Hiszen egyetlen kis lépés sem fölösleges, mert minél többen vagyunk, akik megteszik, annál jobban óvjuk Földünket. Vigyázzunk közösen rá!

Köszönöm a figyelmüket! Köszönöm, hogy meghallgattak! Köszönöm a figyelmüket!