Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlődése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Debrecen, 2016. november 16.

Polgári eljárásjogok - Definíciók Nemzetközi polgári eljárásjog Európai Unió polgári eljárásjoga (európai polgári eljárásjog)

Európai Unió polgári eljárásjoga - Az Európai Unió jogalkotó szervei által alkotott - azon közösségi jogi normák - (valamint az Európai Bíróság esetjogának és jogértelmezésének) összessége, - melyek az Unió tagállamai között - határon átnyúló - polgári ügyekben alkalmazandóak.

A kialakulás és fejlődés fontos állomásai Kezdetek (közösségek létrehozása) 1968. Brüsszeli Egyezmény 1988. Luganoi Egyezmény 1993. Maastrichti Szerződés 1998. Brüsszel II. Egyezmény 1997. Amszterdami Szerződés (1999. Május 1.!) 1999-2004. Tamperei Program 2004-2009. Hágai Program 2010-2014. Stockholmi Program …

Eredmények – Az Európai Unió polgári eljárásjogának forrásai „Alapvető szabályok” Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel I.); A Parlament és a Tanács 2201/2003/EK rendelete a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel II.) A Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról; A Parlament és a Tanács 4/2009/EK rendelete a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról;

„Az egyes eljárási elemek uniós szabályozása” A Parlament és a Tanács 1206/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyítás-felvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről; A Parlament és Tanács 1393/2007/EK rendelete a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről; A Parlament és a Tanács 2003/8/EK irányelve a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról;

„Speciális európai eljárások” A Parlament és a Tanács 1346/2000/EK rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról; A Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete a kis értékű követelések európai eljárásnak bevezetéséről; A Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról; A Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól; „Az információ bázis megteremtője” - 470/2001/EK határozat az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozataláról

Joghatósági szabályok az Európai Unióban Forrásai: 1215/2012/EU rendelet (polgári és kereskedelmi ügyekben) 2201/2003/EK rendelet (házassági ügyekben és a szülői felelősség kérdésében) 4/2009/EK rendelet (tartási ügyekben)

Az 1215/2012/EU rendelet joghatósági szabályai A joghatósági okok rendszere: Általános joghatóság Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül az adott tagállam bírósága előtt perelhető. (alperes lakóhelye szerinti tagállam) Különös joghatóság Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállam bírósága előtt kizárólag a 2-7. szakaszokban meghatározott rendelkezése alapján perelhető. Vagylagos joghatóság Aszimmetrikus joghatóság Kizárólagos joghatóság Megállapodás a joghatóságról

Vagylagos joghatóság A felperes választása szerint az alábbi tagállamban indíthat pert az alperessel szemben: Ha az eljárás tárgya egy szerződés, akkor a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság előtt; Jogellenes károkozással, azzal egy tekintet alá eső cselekménnyel, vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet; Fióktelep, képviselet vagy más telephely működéséből származó jogvita tekintetében a fióktelep, képviselet vagy más telephely helyének bírósága előtt; Az ugyanazon szerződésen vagy tényálláson alapuló viszontkeresetnél, amelyen az eredeti kereset alapul, azon bíróság előtt, amely az eredeti kereset tárgyában eljár; … (Rendelet 7-9. Cikke)

Aszimmetrikus joghatóság Alkalmazható: -Biztosítási ügyekben -Fogyasztói szerződések esetén - Egyedi munkaszerződések esetén A joghatóság a felperes (mint biztosított, fogyasztó, munkavállaló) lakóhelyéhez is igazodhat. Ha a biztosított, a fogyasztó, a munkavállaló az alperes, az általános joghatóság alapján a lakóhelye szerinti tagállamban perelhető.

Kizárólagos joghatóság A felek lakóhelyére való tekintet nélkül valamely tagállam következő bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek: ingatlanon fennálló dologi joggal, ingatlan bérletével, haszonbérletével kapcsolatos eljárásban annak tagállamnak a bírósága, ahol az ingatlan található; Társaság vagy más jogi személy, természetes vagy jogi személyek társulása létrehozatalának érvényességével, érvénytelenségével, megszűnésével, ezek szervei határozatának érvényességével kapcsolatos eljárásban annak a tagállamnak a bíróságai járhatnak el, ahol a társaság, jogi személy, társulás székhelye található; Az olyan eljárásban, amelynek tárgya közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzés érvényessége, annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a nyilvántartást vezetik; Az olyan eljárásokra, amelyek szabadalommal, védjeggyel, formatervezési mintával kapcsolatosak, annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a letétbe helyezést vagy lajstromozást kérelmezték. (Rendelet 24. cikk)

Megállapodás a joghatóságról A felek lakóhelyükre tekintet nélkül egy bizonyos jogviszonnyal kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő jogviták eldöntésére valamely tagállam bíróságának vagy bíróságainak joghatóságát kötik ki. Megkötése: írásban vagy szóban (írásbeli megerősítéssel), a felek között korábban kialakított gyakorlatnak megfelelően, nemzetközi kereskedelemben szokásos gyakorlatnak megfelelő formában. Hatálya: a felek közötti jogvita elbírálására kizárólagos joghatóságot eredményez; A más tagállam bírósága előtti eljárást azonban az alperes perbebocsátkozással elfogadhatja.

A 2201/2003/EK rendelet Ezt a rendeletet - a házasság felbontásával, a különválással és a házasság érvénytelenítésével, valamint a szülői felelősség valamennyi vonatkozásával kapcsolatos polgári ügyekben kell alkalmazni. A szülői felelősség a gyermek személyével, illetve vagyonával kapcsolatos valamennyi jogot és kötelességet magában foglalja. A rendelet nem vonatkozik a tartási kötelezettségekkel kapcsolatos polgári ügyekre.

A 2201/2003/EK rendelet joghatósági szabályai Joghatósági szabályozás 1. Házassági ügyekben 2. Szülői felelősség kérdésében

Joghatósági szabályozás házassági ügyekben Annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, 1. amelynek területén: a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek; a házastársak legutolsó szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben az egyikük még ott tartózkodik; az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik; közös kérelem esetén a házastársak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik; A kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább 1 évig ott tartózkodott (6 hónapig ott tartózkodott, és az adott állam állampolgára). 2. Amelynek mindkét házastárs állampolgára.

Joghatósági szabályok a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben Főszabály: a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal. A gyermek tartózkodási helyének jogszerű megváltozása esetén (költözés), - a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam joghatósága 3 hónapig még fennmarad. - ha a gyermek előző tartózkodási helye szerinti tagállam bíróságai már határozatot hoztak a szülői felelősséggel kapcsolatban (különösen a láthatási jogot illetően), akkor ez az ügy továbbra is az adott tagállam bíróságainak joghatósága alá tartozik. + - a házastársak elfogadhatják a házasság felbontásának ügyében joghatósággal rendelkező bíróságnak a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben való illetékességét. - a szülők megállapodhatnak abban is, hogy az ügyet egy másik olyan tagállam bírósága elé viszik, amelyhez a gyermeket szoros kötelék fűzi. (a gyermek az adott tagállam állampolgára) Amennyiben egy gyermek szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg, akkor az a tagállam vállalja a joghatóságot, amelyben a gyermek tartózkodik. (a menekült gyermek, olyan gyermek, akit a hazájukban zajló zavargások miatt külföldre telepítettek át.

A gyermek jogellenes elvitelére vonatkozó szabályok A szabályozás terjedelme: a gyermek jogellenes elvitele vagy visszatartása. A rendelkezések célja a gyermekek jogellenes elvitelének megakadályozása az Európai Unióban. A joghatóság: Annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a gyermek a jogellenes elvitelt megelőzően szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, mindaddig joghatóságot gyakorolnak, amíg nincs a gyermeknek szokásos tartózkodási helye egy másik tagállamban. Az új tagállamban szokásos tartózkodási helye lehet a gyermeknek a felügyeleti jogot gyakorló személyek beleegyezésével és legalább egy éves tartózkodási idő esetén.

Dr. Molnár Judit egyetemi adjunktus Köszönöm a figyelmet! Dr. Molnár Judit egyetemi adjunktus