MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK TERVEZÉSE Dr. Szűcs István egyetemi docens

A TERVEZÉS ÁLTALÁNOS CÉLJA a vállalkozás létrehozásának előkészítése működő vállalkozás esetén a szervezet céljai és tényleges lehetőségei közötti összhang megteremtése, ennek módjának, tartalmi összefüggéseinek bemutatása A terv alapján dönthet érdemben a vezető az elképzelések megvalósíthatóságáról, a megvalósítás realitásáról, jövedelmezőségéről, a vállalt kockázat mértékéről, illetve kritikus esetekben a működésképtelenségről.

A TERVEZÉS tudományos – műszaki - gazdasági alapokon nyugvó eljárási mód a szervezet céljait, fontosabb feladatait, működését, kapcsolatrendszerét fogalmazza meg, annak érdekében, hogy belső erőforrásait felhasználva a gazdasági környezet változásaihoz képes legyen hatékonyan alkalmazkodni a célok, az intézkedések, az eszközök, illetve a célok eléréséhez vezető utak szisztematikus és a jövőre vonatkozó átgondolása és meghatározása

A TERVEZÉS: AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ ÚT MEGVILÁGÍTÁSA

MIÉRT VAN RÁ SZÜKSÉG? Ötletek és célok kommunikálása a döntés-hozókkal, az alkalmazottakkal és a tanácsadókkal Rávilágít az erősségekre Megmutatja a kihívásokat Alternatívákat vázol fel Megadja a szükséges információkat külső szereplők számára a cégstratégia értékeléséhez Segít a teljesítményt értékelni

TERVEZÉS Célok jövőbeli megvalósításának előkészítésére, számszerűsítésére, rögzítésére, dokumentálására irányuló tevékenység. A tervezés a vállalkozás hosszú és rövidtávú céljait, valamint ezek eléréséhez szükséges eszközök, elképzelések kimunkálását, számszerűsítését jelenti, a különböző céloknak megfelelő részletezettséggel és tagolással.

MOTIVÁCIÓ (tervezés) azok a vállalkozások, akik megalapozott és reális tervekkel működnek nyereségesebben gazdálkodnak és hosszú távú fennmaradásuk jobban biztosított a tervezés jövőképet és céltudatot ad a tervezés megalapozza a vállalat adaptációs képességét, mivel megkönnyíti az alkalmazkodást a környezet változásaihoz

A TERVEZÉS FUNKCIÓI Célelérés Információ és dokumentáció Innováció Koordináció és integrálás Irányítás Motiváció Biztonság Célmeghatározás

A TERVEK CSOPORTOSÍTÁSA A vállalkozás életciklusához kapcsolódóan A terv időbeli kiterjedése alapján A terv térbeli kiterjedése alapján

A FARM/VÁLLALKOZÁS ÉLETCIKLUSA NÖVEKEDÉSI SZAKASZ VÉG- SZAKASZ KEZDETI SZAKASZ KONSZOLI- DÁCIÓ NÖVEKEDÉS VISSZAVONULÁS ÁTALAKITÁS MEGALAPĺTÁS TESZTELÉS

1. A VÁLLALKOZÁS ÉLETCIKLUSÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN I. Alapító tervek Üzleti Beruházási Egyesülési, közös vállalkozási, szövetkezési II. Működtető tervek Operatív – Taktikai - Stratégiai III. Krízis tervek Csődeljárási Reorganizációs Felszámolási, végelszámolási Szétválási

2. A TERVEZÉS IDŐHORIZONTJA Hosszú távú (3< év) Középtávú (1-3 év) Rövid távú, éves vagy annál rövidebb éves, havi, kampány heti, napi tervek

funkcionális (pénzügyi, cash-flow, marketing, Vezetés-szervezeti stb.) 3. TÉRBELI KITERJEDÉS VERTIKÁLISAN Stratégiai Taktikai Operatív HORIZONTÁLISAN Komplex terv Részterv ágazati funkcionális (pénzügyi, cash-flow, marketing, Vezetés-szervezeti stb.)

A TERVEZÉS HIERARCHIÁJA Stratégiai szint: hosszabb időszakra tervezik meg a vállalkozás fejlődésének alapvető vonásait olyan változásokról van szó, amelyek a szervezetet, mint teljes rendszert érintik a stratégiai tervezés fő feladata a lehetőségek idejében történő felismerése és az ezekre való reagálás, stratégiai cselekvési program vázlatos kidolgozása azok kockázatának elemzése mellett új üzletágak, tevékenységprofilok megalapozása, új termék és szolgáltatás portfoliók kidolgozása tipikusan a stratégiai tervezés feladata

A TERVEZÉS HIERARCHIÁJA Taktikai szint: az előző fázisban kitűzött célokat és az elérésükre alkalmas cselekvési stratégiákat konkretizálja kidolgozásra kerülnek a szervezet egészének és részrendszereinek a céljai kijelölik a célok eléréséhez szükséges erőforrásokat és intézkedéseket a szükséges beruházások tervezése – mely tipikusan projekt rendszerű munka - a taktikai tervezés tipikus feladata

A TERVEZÉS HIERARCHIÁJA Operatív szint: a teljesítmények előállításának rövid távú tervezése folyik adott kapacitások és kínálat erőforrások optimális kihasználási szintje a gyártási és szolgáltatási folyamatok tervezése az operatív tervezés tipikus feladata

AZ OPERATÍV TERVEZÉS FOLYAMATA Az operatív terv általában egy évre készül Minden szervezeti egységére kidolgozásra kerül A vállalkozás operatív irányításának az alapja Jellemzően a meglévő helyzethez igazodnak Egy időszak komplex tervét állítják össze, a meglévő erőforrásokat figyelembe véve

AZ OPERATÍV TERVEZÉS LÉPÉSEI A legszűkebb keresztmetszetből kell kiindulni Ez általában az értékesítési piac Ilyen esetben az értékesítési terv alapján állítható össze a termelési terv A termelési tervből kiindulva kapjuk a munkaidő-, gépóra-, anyag- és alkatrész-szükségleteket A tervezett erőforrások alapján készül el a költségterv Mindezek alapján kapjuk a mérleg-, eredmény- és pénzáramlási terveket

TERVEK KÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI 1. A TERVEZÉS ESZKÖZIGÉNYE SZERINT a.) Alapmódszerek logikai kalkulációs eljárások számítógépet igénylő eljárások b.) Kiegészítő módszerek ökonometriai eljárások operációkutatási eljárások

TERVEK KÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI 2. A DÖNTÉSMEGALAPOZÁS PONTOSSÁGA SZERINT a.) Nem optimalizáló módszerek b.) Optimalizáló módszerek 3. AZ IDŐTÉNYEZŐ KEZELÉSE SZEMPONTJÁBÓL a.) Statikus módszerek b.) Gördülő tervezés c.) Dinamikus módszerek

TERVEZÉSI RENDSZER Funkcionális tervezés Projekttervezés Retrográd tervezés („top-down” )  Progresszív tervezés („bottom-up”)  Ellenáramú tervezés   Akciótervezés: minden tevékenységet tárgyi célokhoz igazítanak Kerettervezés: minden tevékenységet az értékben kifejezett szervezeti célokhoz igazítanak A szervezet növekvő komplexitásával általában együtt növekszik a tervezési rendszer formalizáltsága is.

Döntési lehetőség minden fázisban! TERVEZÉSI FOLYAMAT Helyzetfeltárás  problémák, lehetőségek Helyzetelemzés  célok Koncepciók megfogalmazása Tervezés visszacsatolás Ütemezés Végrehajtás Döntési lehetőség minden fázisban!

Tényezők meghatározása SWOT ANALÍZIS Tényezők meghatározása Belső környezet elemzése Gyenge oldalak Erős oldalak Weakness Strengths = Threats Opportunities Külső környezet elemzése Veszélyek Lehetőségek Tényező-csoportok összevetése Cselekvési lehetőségek Döntési változatok kiválasztása Összehasonlító elemzés Döntés

PROBLÉMAFA ELEMZÉS Hatás 1. Hatás 2. Hatás 3. okozatok Központi probléma PROBLÉMÁK OKOK okok

CÉLFA ELEMZÉS Átfogó cél Átfogó cél Átfogó cél Stratégiai cél Cél Cél Projekt Cél Projekt Cél Cél Cél Projekt Projekt Projekt Projekt

TERVEZÉS A VEZETŐI TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERÉBEN Mit kell tennünk és miért? Hová akarunk eljutni? Minek a segítségével valósíthatjuk meg? Ki fogja megcsinálni? PROBLÉMA CÉLOK ERŐFORRÁSOK FELELŐSÖK EREDMÉNY HATÁRIDŐ INTÉZKEDÉSEK FELTÉTELEK Mit fogunk elérni? Meddig kell megcsinálni? Mit, hogyan valósítsunk meg? Milyen feltételek adottak?

TERVEZÉS A VEZETŐI TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERÉBEN Célmeghatározás Tervezés Problémafeltárási szakasz Cselekvési alternatívák keresése Cselekvési alternatívák értékelése Döntés (tervelőirányzat) Irányítás Megvalósítás Visszacsatolás Ellenőrzés Eredmény-visszajelzés Ellenőrzés (terv-tény analízis és eltéréselemzés) Forrás: HORVÁTH, 1996. és célorientált összehangolás

A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK TERVEZÉSÉNEK LÉPÉSEI HELYZETFELMÉRÉS, HELYZETELEMZÉS KONCEPCIÓTERV ÁGAZATI TECHNOLÓGIÁK TERVEZÉSE TERMELÉSI SZERKEZET VÁLTOZATOK KIMUNKÁLÁSA A MEGVALÓSĺTANDÓ TERMELÉSI SZERKEZET KIVÁLASZTÁSA (DÖNTÉS) A KÖZPONTI VEZETÉS ÉS ADMINISZTRÁCIÓ (ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK) TERVEZÉSE A SEGÉDÜZEMÁGI ÉS A GÉPI SZOLGÁLTATÁSOK TERVEZÉSE ÖSSZESÍTŐ, MÉRLEG ÉS PÉNZÜGYI TERVTÁBLÁZA- TOK RÉSZLETES KIDOLGOZÁSA

1. HELYZETFELMÉRÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Éghajlati, időjárási viszonyok Talajviszonyok Domborzati viszonyok Környezeti állapot KÖZGAZDASÁGI ADOTTSÁGOK Infrastruktúra Piaci viszonyok és értékesítési lehetőségek Versenyhelyzet, integráció Külső kapcsolatrendszer Kockázati tényezők

3. ERŐFORRÁSOK FÖLD Méret, fekvés, kitettség, elhelyezkedés Minőség, tulajdoni és bérleti viszonyok Földhasznosítás szerkezete TŐKE Eszközellátottság Saját tőke, idegen tőke Kötelezettségek MUNKAERŐ Létszám Szakképzettség Menedzsment színvonala Vezetésszervezeti forma Bérezési színvonal

4. A TERMELÉS SZERKEZETE ÉS TECHNOLÓGIÁJA Növénytermesztés Állattenyésztés Egyéb tevékenységek 5. A RÁFORDĺTÁSOK SZĺNVONALA, TERMELÉSI KÖLTÉSGEK (ÁRVISZONYOK – inputok) Növénytermesztés Állattenyésztés Egyéb tevékenységek 6. A HOZAMOK SZÍNVONALA ÉS A TERMELÉSI ÉRTÉK (ÁRVISZONYOK – outputok)

7. JÖVEDELEM, JÖVEDELMEZŐSÉG, HATÉKONYSÁG 9. PÉNZÜGYI HELYZET Fizetőképesség Eladósodottság Hitelképesség A mérleg és az eredmény-kimutatás elemzése 10. MELLÉKLETEK

2. KONCEPCIÓTERV 1. A VÁLLALKOZÁS ADOTTSÁGAINAK ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI, LEHETŐSÉGEI KORLÁTAI (SWOT ANALĺZIS) 2. GAZDÁLKODÁSI ALAPELVEK RÖGZÍTÉSE 3. CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA

EGYSZERŰSĺTETT SWOT ANALĺZIS

3. ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK TECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE (A lapok) 1. A TECHNOLÓGIA JELLEMZÉSE 2. ÁLLATÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSI TERV 3. AZ ÁGAZAT HOZAMAI ÉS TERMELÉSI ÉRTÉKE 4. TAKARMÁNYOZÁSI TERVLAPOK TAKARMÁNYOK JELLEMZŐ ADATAI TAKARMÁNYADAGOK TAKARMÁNYADAGOK TÁPLÁLÓANYAG EGYENSÚLYA TAKARMÁNYSZÜKSÉGLET ÖSSZESĺTŐ A TAKARMÁNYFELHASZNÁLÁS HAVI BONTÁSA ÉS KÖLTSÉGE 1. A TECHNOLÓGIA JELLEMZÉSE

5. ANYAGRÁFORDĺTÁS ÉS KÖLTSÉGÖSSZESĺTŐ 6. ÉLŐMUNKA RÁFORDĺTÁS ÉS KÖLTSÉGÖSSZESĺTŐ 7. SEGÉDÜZEMI SZOLGÁLTATÁS ÉS KÖLTSÉGÖSSZESĺTŐ 8. BEFEKTETETT ESZKÖZSZÜKSÉGLET ÉS KÖLTSÉGE 9. AZ ÁGAZAT TERMELÉSI KÖLTSÉGEINEK ÖSSZESĺTŐJE (ELŐKALKULÁCIÓ) 10. AZ ÁGAZAT JÖVEDELME ÉS FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓI

4. NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK TECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE (N lapok) 1. A TECHNOLÓGIA JELLEMZÉSE 2. AZ ÁGAZAT HOZAMAI ÉS TERMELÉSI ÉRTÉKE 3. TECHNOLÓGIAI MŰVELETI TERVLAP MUNKAMŰVELETEK MŰSZAKÓRASZÜKSÉGLET (ERŐ- ÉS MUNKAGÉPEK) ÉLŐ MUNKAÓRA SZÜKSÉGLET ANYAGSZÜKSÉGLET

4. ÉLŐ MUNKA ÉS GÉPI MUNKA FELHASZNÁLÁS ÖSSZESÍTŐ 5. AZ ANYAGFELHASZNÁLÁS ÖSSZESÍTŐJE 6. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SZÜKSÉGLETE ÉS KÖLTSÉGE 7. AZ ÁGAZAT TERMELÉSI KÖLTSÉGEINEK ÖSSZESÍTŐJE (ELŐKALKULÁCIÓ) 8. AZ ÁGAZAT JÖVEDELME ÉS FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓI

5. TERMELÉSI SZERKEZET VÁLTOZATOK (DÖNTÉS)

1. ANYAGRÁFORDÍTÁS ÉS KÖLTSÉG 2. ÉLŐMUNKA RÁFORDÍTÁS ÉS KÖLTSÉG 6. A KÖZPONTI VEZETÉS ÉS ADMINISZTRÁCIÓ (ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK) TERVEZÉSE (M lapok) 1. ANYAGRÁFORDÍTÁS ÉS KÖLTSÉG 2. ÉLŐMUNKA RÁFORDÍTÁS ÉS KÖLTSÉG 3. ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK ÖSSZETÉTELE 4. ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK FELOSZTÁSA

7. A SEGÉDÜZEMÁGI ÉS A GÉPI SZOLGÁLTATÁSOK TERVEZÉSE (S lapok) 1. GÉPSZÜKSÉGLETEK ÖSSZESÍTÉSE 2. SEGÉDÜZEMI (VONÓERŐ) MÉRLEG 3. GÉPI MUNKÁK KÖLTSÉGE 4. GÉPI MUNKÁK BEVÉTELE 5. GÉPI MUNKÁK ÉLŐMUNKA RÁFORDÍTÁSA 6. GÉPEK AMORTIZÁCIÓS KÖLTSÉGE 7. SEGÉDÜZEMI SZOLGÁLTATÁS KÖLTSÉGEINEK ÖSSZETÉTELE

8. ÖSSZESÍTŐ, MÉRLEG ÉS PÉNZÜGYI TERVTÁBLÁZATOK (Ö lapok) 1. A NÖVÉNYTERMESZTÉS SZERKEZETE, HOZAMAI ÉS RÁFORDÍTÁSAI 2. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS SZERKEZETE, HOZAMAI ÉS RÁFORDÍTÁSAI 3. EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK SZERKEZETE, HOZAMAI ÉS RÁFORDÍTÁSAI 4. TAKARMÁNYMÉRLEG 5. SZERVESTRÁGYA MÉRLEG 6. ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE

7. MUNKAERŐ MÉRLEG 8. VAGYONMÉRLEG 9. PÉNZFORGALMI TERV 10. JÖVEDELEM KIMUTATÁS A NÖVÉNYTERMESZTÉS TERMELÉSI ÉRTÉKE, KÖLTSÉGE, JÖVEDELME AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS TERMELÉSI ÉRTÉKE, KÖLTSÉGE, JÖVEDELME EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK TERMELÉSI ÉRTÉKE,

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!