A különleges perek köre és a különleges szabályozás indokai A polgári per tárgyául, megannyi különböző típusú életviszonyból fakadó jogvédelmi szükséglet szolgálhat. Egy, alapvetően a vagyoni viszonyok körében felmerülő jogvita elbírálására modellezett processzus csak bizonyos korrekciókkal lehet alkalmas arra, hogy más jellegű viszonyokhoz kapcsolódóan biztosítsa a hatékony jogvédelem eljárási eszközrendszerét. Vannak a perjognak valamennyi perre irányadó, közönséges szabályai és egyes pertípusoknak vannak eltérő rendelkezései. A jogalkotó részletesen rögzítette az általános szabályok szerinti peres eljárás normáit, azonban a különös szabályokban szereplő eltérésekkel. A különös szabályok szerinti eltérések: - többletszabályt tartalmaznak az általánoshoz képest, így azt kiegészítik - kizárják egyes általános szabály alkalmazását az adott különleges perben, így az általánost lerontja - módosítja az általános szabály tartalmát az adott különleges per céljának megfelelően.

Különös indokok A jogalkotót különböző indokok vezetik arra, hogy az általános szabályok mellett különleges szabályokat is adjon. Ilyen lehet a per tárgyául szolgáló életviszony speciális jellege, a közérdek, vagy a különös méltánylást érdemlő magánérdek, a pert megelőző eljárás miatt szükségessé váló különös szabályozás, az eljárás gyorsítása, a jogvita elbírálásához szükséges speciális szakértelem.

Eltérő szabályok jogforrási helye A különleges pereknek az általánostól eltérő szabályait ugyan a Pp. külön részében találjuk, emellett más anyagi jogi jogszabályokban is fellelhetők (gazdasági társaságokkal kapcsolatos perek, cégekkel kapcsolatos perek, társadalmi szervezetekkel kapcsolatos perek, iparjogvédelmi perek). Az is előfordul, hogy mind a Pp. általános részében, mind más, anyagi jogszabályban található rendelkezés az adott perre, így pl. a váltó és értékpapírperek [Pp. 38. §, 125. § (2) és (4) bek., 217. § (4) bek., 234. § (1) bek.]. Az is előfordul, hogy a Pp-ben szabályozott különleges per speciális rendelkezése a Pp. általános szabályai között lelhető fel, így pl. végrehajtási igényperben az igénylő részéről kizárt az igazolási kérelem előterjesztése.   Csakis időtálló jogintézmények nyerjenek különleges perként szabályozást a perjogi kódexben!

Per tárgyára tekintettel Az egységes eljárási rend alapján a felek személye, a felek minősége, a pertárgy értéke önmagában nem olyan érték amely önmagában indokolná és szükségessé tenné a külön eljárásrend kialakítását. A per tárgyára tekintettel azonban differenciálni szükséges.   A per tárgyához kapcsolódóan, milyen szempont, mi adja a különleges szabályozás indokát?

Per tárgya speciális életviszonyból fakadó igény Elsősorban a perben érvényesíteni kívánt igény alapjául szolgáló életviszony speciális jellege amikor az eljárási szabályok megállapítása során figyelemmel kell lenni a közérdekre vagy a különös méltánylást érdemlő magánérdekre. Pl. a személyállapoti perek, ahol az ember legszemélyesebb és legszenzibilisebb életviszonyai kerülnek elbírálásra, vagy a kiskorúak, illetve a hiányos belátási képességgel rendelkező nagykorúak védelme. A közérdek vagy a különös méltánylást érdemlő magánérdek védelme más típusú eljárásokban az eljárást gyorsító különös szabályok megalkotását igényli. A különös szabályozás további indoka, ha a per tárgya valamely más eljárás vagy az abban hozott döntés jogot vagy jogilag védett érdeket sértő jellegének vizsgálata az ilyen sérelem esetén, annak orvoslása. Ezeket a pereket szükségszerűen megelőzik, esetleg kísérik más jogalkalmazó- jogérvényesítő mechanizmusok, így pl. iparjogvédelmi perek, végrehajtási perek. A specialitás szükségességét veti fel a közjogi elem. A közjogi elem - mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból - a közigazgatási aktusok felülvizsgálata során jelenik meg [vö. 2017: I. tv.]  

Ügyek bizonyos csoportjára nézve személyállapoti perek: a házasság és a család alkotmányos védelme, a kiskorú gyermek mindenek felett álló érdekvédelme, mint fokozottan védett jogi tárgy az általánostól való eltérést indokol. a Ptk. aktualizált tartalmát az eljárási szabályoknak is megfelelően le kellett képeznie, így megjelent az örökbefogadás felbontása iránti per, a szülői felügyelettel kapcsolatos perek körében pedig a szülői felügyeleti jogok rendezésével összefüggő egyes perek. munkaügyi perek: 1973. január 1. napjától került be a ma hatályos Pp-be különleges perként a munkaügyi bíróság előtt folyó eljárás. Mind a történeti hagyományok, mind az életviszonyok sajátossága indokolja a munkaügyi per különleges szabályozását. A munkaviszony alá- fölérendeltségi viszonyt jelenít meg, amelyben a munkavállaló a "gyengébb" fél. A felek e viszonyban nem egyenrangúak, hanem az egyik a másiktól függ, neki kiszolgáltatott, így a perben biztosított az ügyfélegyenlőség. Társadalmi jelentőségénél fogva kiemelt és fokozottan kényes jogviszonyban felmerülő jogvita eldöntése sajátos szabályokat kíván, többletjogokkal védeni szükséges a munkavállaló sokszorosan hátrányos helyzetét alapul véve.

Ügyek bizonyos csoportjára nézve sajtó- helyreigazítási per: a jogsértő személye és a jogsértő eszköz egyaránt sajátos. A jogsértő személyéből fakadóan a jogsértés sajátos jelleget ölt, amely a jogvédelem speciális voltát is indokolja. A sajtó- helyreigazítás célja nem elsősorban a jogsértő elmarasztalása, hanem a sérelem legalább ugyanolyan esélyekkel megvalósuló orvoslása, mint ahogy a sérelem bekövetkezett. Ehhez elengedhetetlen a peres eljárás fokozott gyorsasággal történő befejeződése: "Amilyen hirtelen a köztudatba került a valótlanság, a valós tényeket is olyan gyorsan célszerű a nyilvánosság elé tárni". E pertípus funkciója a sérelmet szenvedett fél gyors és hatékony jogvédelemben részesítése. A személyiségi jogok kiemelt jogi tárgy magyar perjogi tradíciók és a terjedelmes bírósági esetjog mellett az anyagi jog és az eljárásjog szimbiózisára épül a szabályozás, amelyben legfontosabb szabályozási igény a per és a pert megelőző sajtó- helyreigazítási eljárás kapcsolata, az eljárás valódi gyorsítását szolgáló rendelkezések.

Ügyek bizonyos csoportjára nézve egyes további személyiségi jogi perek: A megváltozott anyagi jogi jogszabályi környezet és a felgyorsult világunk kihívásai miatt megkívánt hatékony jogvédelem biztosítása érdekében került megalkotásra mind a képmásper, mind a gyűlöletbeszéd- per.

Ügyek bizonyos csoportjára nézve végrehajtási perek: a bírósági végrehajtás egyoldalú kérelemre induló nemperes eljárás, amelynek keretei között nem elégséges garancia mutatkozik a vh. során felmerülő jogviták elbírálására, ehhez a felek kölcsönös meghallgatásán nyugvó, kontradiktórius eljárásra, perre van szükség. A végrehajtás, mint nemperes eljárásban felmerült kérdés elbírálása a peres eljárás garanciális szabályainak alkalmazását indokolja.

Ügyek bizonyos csoportjára nézve kollektív igényérvényesítési eljárások közérdekű perek, mint actio polularis, ahol a közérdek érvényesítés zajlik, az egyén anonim, a szabályok speciális jogterületeken, szektorális a szabályozás. társult per: aggregált magánérdek érvényesítése, koordinált perlés, termékfelelősségi ügyek, szavatossági ügyek, 2013/396/EU ajánlás