A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény bemutatása Dr. Szabó Péter 2017. május 10.

Előzmény: 1952. évi III. törvény – az 50-es évek egyszerű magánjogi jogvitáira modellezték, mögöttes szabályait kodifikálatlan magánjog jelentette   A Kormány 1267/2013 (V. 17.) Korm. határozata: „a felülvizsgálat célja egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő polgári perjogi törvénykönyv megalkotása, amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését, és amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését, és amely a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeire támaszkodva áttekinthetően, koherensen, a technika vívmányaira is figyelemmel szabályozza a perjogi viszonyokat, megkönnyítve ezzel a jogkereső állampolgárok és a szakmai közönség helyzetét.”

dr. Németh János megbízása – témabizottságok, munkabizottságok; Szerkesztőbizottság, Főbizottság A témabizottságok (8) 2014. június 30-ára elkészítették a Koncepció I-et (Piros Könyv) Ugyanakkor ez év nyarán a kodifikáció súlypontja az Igazságügyi Minisztériumba helyeződött át (miniszteri biztos) („Az új jogászminisztérium minta a törvény-előkészítés kizárólagos letéteményese, valóságos kodifikációs műhellyé kívánt válni” – Trócsányi)

Az új polgári perrendtarás koncepcióját a Kormány 2015 Az új polgári perrendtarás koncepcióját a Kormány 2015. január 14-én elfogadta Főbb szabályozási célok: a perhatékonyság rendszerszintű megvalósítása; a perelterelés; a felek közötti egyeztetést előmozdító eljárási szabályok kiépítése; az osztott perszerkezet bevezetése; a perkoncentrációt biztosító eljárási szabályok megteremtése; a törvényszéken induló perekben a professzionális pervitel garanciájaként a kötelező jogi képviselet előírása; a csoportper hazai szabályainak megalkotása; az észszerű elektronizáció szabályainak erősítése.

Munkabizottságok (14) – 2015. október 30-áig elvégezték feladatukat (Kék Könyv – számos ponton támaszkodtak rá, de jelentős eltérések – szakmai kritika a jogtudomány részéről)   Párhuzamosan IM-en belüli munkacsoport 2014 őszétől – 2016 tavaszára normaszöveg- tervezetét elkészítette, az IM honlapján 2016. április 11-étől volt elérhető 2016. évi CXXX. törvény fogadta el 2016 végén, s 2018. január 1-jétől hatályos

Az új törvényi szabályozást meghatározó főbb szempontok az Alaptörvényben az igazságszolgáltatással, a magánjogi jogviták rendezésével összefüggésben meghatározott tételek kifejezésre juttatása (pl. tisztességes eljáráshoz való jog, jogorvoslathoz való jog) a polgári igazságszolgáltatás iránti közbizalom erősítése a tradicionális európai perjogi kódexekből (D, A, CH), és az újrakodifikált közép- kelet európai államok polgári perjogi kódexeinek megoldásai a Ptk. által újraszabályozott polgári anyagi jogi jogviszonyok és anyagi jogi normák érvényesülésének biztosítása a magyar perjogi hagyományok megőrizve továbbfejlesztése (l. 1911. évi I. tc.)

A legfontosabb újítások A kódex egészére vonatkozó alapelvek (2.-6. §-ok) a lehető legtömörebb megfogalmazásban; az alapelvek számának csökkentése (hiányoznak másutt – pl. EJEE, Alaptörvény, Bszi., Bjt. - szabályozott igazságszolgáltatási alapelvek), új alapelvek (pl. a bíróság közrehatási tevékenysége) Az osztott perszerkezet bevezetése az elsőfokú eljárásban, amely azt funkciójában és időben is elkülönülő, két szakaszra, a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakra osztja. A perfelvételi szakra koncentrálódik a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása, melyhez a törvény pontos menetrendet ad, és széles körben alkalmaz preklúziókat: főszabály szerint a perfelvételi szak után nincs lehetőség a kereset és az ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztésére.

Egy bizonyos ponton a jogvita kerete és tartalma véglegesen rögzül, és cél a per elhúzódásának megakadályozása is. A perfelvételi irat határozza meg a jogvita kereteit – perfelvételi tárgyalás (mellőzhető; ekkor a végzést a bíróság tárgyaláson kívül hozza meg) – perfelvételt lezáró végzés – érdemi tárgyalás. Ezután a kereset, vagy az ellenkérelem megváltoztatására kivételesen kerülhet sor – perfelvétel kiegészítése A legfontosabb beadványok (pl. keresetlevél, ellenkérelem-kötelezően írásban – elmaradása bírósági meghagyás hivatalból, tárgyaláson kívül) egyszerre szolgálják a per célirányos előkészítését és a beadványok formanyomtatvánnyá történő átalakítását, ami segíti a jogi képviselő nélkül eljáró felet és megkönnyíti az elektronikus kapcsolattartást.

Általános hatáskörű bíróság a törvényszék Általános hatáskörű bíróság a törvényszék., de fennmarad a két elsőfokú bemeneti szint. Ugyanakkor az egységes bemeneti szabályok a törvényszékre modellezettek, ahol mindenki számára kötelező a jogi képviselet. Járásbírósági szinten jogérvényesítést elősegítő szabályok – pl. formanyomtatványok, szélesebb körű bírói anyagi pervezetés, beadványokkal szembeni alacsonyabb elvárások A szakértői bizonyítás koncepcionális megújítása. A fél a szakvéleményt három úton szolgáltathatja: a megbízott magánszakértője, más eljárásban kirendelt szakértő, vagy a perben kirendelt szakértő útján. A három út egyszerre nem vehető igénybe, a félnek kell választania. A magánszakértői bizonyítás intézményesítése a jogalkotó szándékai szerint megszünteti a perelhúzó gyakorlatot, hogy a magánszakvéleményt nem a főbizonyításra, hanem a kirendelt szakértő szakmai hozzáértésének megkérdőjelezésére alkalmazzák. (De akkor sokkal kevesebb esélye van a szakvéleményt vitató félnek…) Megbízott szakértő csak az lehet, akit a bíróság egyébként szakértőként kirendelhet.

Jogorvoslatok. Egyes, kizáró feltételekkel érintett határozatok esetében a Kúria jogegységi szempontokat is figyelembe véve engedélyezheti a felülvizsgálatot. Két kollektív igényérvényesítési forma: A) közérdekből indított perek B) társult perlés (fogyasztói szerződések, munkaügyi perek, környezetterhelésből fakadó egészségkárosodással összefüggő perek) – opt-in modell, azaz a felperesek személyükben azonosítottak, és kifejezett nyilatkozatuk képezi annak alapját, hogy az igények együttesen, egy perben elbírálhatók legyenek. Legalább tíz felperes, azonos jogi és ténybeli alap (reprezentatív jog – reprezentatív tények); társult perlési szerződés Az elektronikus kapcsolattartás szerepének növelése.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!