Polgári ügyekben eljáró bíróságok

Az előadások a következő témára: "Polgári ügyekben eljáró bíróságok"— Előadás másolata:

1 Polgári ügyekben eljáró bíróságok
[Alaptörvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény (Bszi.), Pp.]  Kúria Ítélőtábla Törvényszék Járásbíróság ****** közigazgatási és munkaügyi bíróság

2 Kúria legfőbb bírói szerv Jogegység biztosítása bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz joggyakorlat- elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, amely keretében vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát.  Egyfokú fórumként elsőfokon eljárva felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek törvényességét megállapítja a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztását.  Jogorvoslati fórumként másodfokon eljárva elbírálja a törvényszék elsőfokú határozata ellen előterjesztett fellebbezést (ugró fellebbezés!), illetve az ítélőtábla, mint másodfokon eljáró bíróság eljárása során hozott olyan végzés elleni fellebbezést, amely ellen az elsőfokú eljárás szabályai szerint is fellebbezésnek lenne helye. harmadfokon eljárva elbírálja a felülvizsgálati kérelmet

3 Ítélőtábla elsőfokon nem jár el kizárólag másodfokon jár el, így elbírálja a törvényben meghatározott esetekben, a járásbíróság, illetve a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot.  regionálisan szervezettek az ítélőtáblák, így   - Fővárosi Ítélőtábla (Budapest): Budapestre, Fejér, Heves, Nógrád és Pest megyékre erjed ki   - Szegedi Ítélőtábla: Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyékre terjed ki   - Pécsi Ítélőtábla: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyékre terjed ki   - Debreceni Ítélőtábla: Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun- Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre terjed ki   - Győri Ítélőtábla: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém megyékre terjed ki

4 Törvényszék Elsőfokon jár el a törvényben meghatározott ügyekben
  Elsőfokon jár el a törvényben meghatározott ügyekben    Másodfokon elbírálja a járásbíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.

5 Elsőfokon eljáró bíróságok
Járásbíróság (kerületi bíróság): általános elsőfokú hatáskör Közigazgatási és munkaügyi bíróság: különbíróságként elsőfokú határozatai ellen előterjesztett fellebbezések elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik működési területe egy megyére terjed ki elnevezésük általában a megyeszékhelyhez igazodik, Budapesten a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működik.

6 A bíróságok összetétele
Elsőfokon eljáró bíróság általános szabályként: egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró) kivételes szabályként: - törvényben meghatározott esetekben egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik (munkaügyi per). - ha az ügy különös bonyolultsága indokolja 3 hivatásos bíróból álló tanácsban (közigazgatási per). - ülnökök közreműködésével jár el a bíróság, ha az egy keresetben, illetőleg az egyesített perekben érvényesített valamelyik igény vagy a viszontkereset, illetőleg a beszámítási kifogás elbírálása tekintetében a törvény szerint ülnökök közreműködése szükséges. 3 hivatásos bíróból álló tanácsban (Fővárosi Törvényszék előtti iparjogvédelmi per).

7 A bíróságok összetétele
Másodfokon eljáró bíróság általános szabályként: három hivatásos bíróból álló tanács  Harmadfokon eljáró Kúria általános szabályként: a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. kivételes szabályként: ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. törvény indokolt esetben az eljáró bíróság összetételét eltérően is megállapíthatja.

8 Bírák kizárása A bírói függetlenség garanciája, az ítélkezés tárgyilagosságát, pártatlanságát szolgálja. Ha az ügy elbírálásában mégis olyan bíró vesz részt, akivel szemben kizárási ok áll fenn, az ún. abszolút hatályon kívül helyezési oknak minősül, azaz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül kell helyeznie. A bíróság arra ügyel, hogy az eljárásban ne vegyen részt kizárt bíró, illetve a kizárási okot a fél bejelentheti.

9 Az egyes kizárási okok Abszolút kizárási okok (a bírót feltétlenül kizártnak kell tekinteni) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet a fentiek képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt a fenti két esetkörbe tartozó személynek a hozzátartozója vagy volt házastársa az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte Relatív kizárási ok (mindig mérlegelés tárgya) az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). A bíróság pénzbírságot szabhat ki az ismételten alaptalan indítványt előterjesztő féllel szemben.