Választások és választási rendszerek Politológia I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév

I. Választások és választási rendszerek I. Népszuverenitás modern képviseleti demokráciákban: szabad választások útján létrehozott törvényhozás formájában nyilvánul meg. Állampolgári részvétel legáltalánosabb módja: választás. Politikai rendszer önfenntartása és folyamatos megújítása. Parlamenti választások fő feladata: közhivatalt betöltő politikusok kiválasztása.

I. Választások és választási rendszerek II. Demokratikus választások: többségi szavazat elve. Többségi elv önmagában még nem elégséges a választás demokratikusságához. Választások: összetett és jogszabályokkal pontosan körülírt eljárási rendet jelent. Demokratikus kormányzatok legitimitása: szabad választásokon nyert felhatalmazáson alapul. Választási alapelveknek és eljárásoknak széles körű konszenzuson kell alapulniuk.

I. Választások és választási rendszerek III. Választási rendszerrel kapcsolatos törvényhozói döntések minősített többséget igényelnek. Választási rendszer és pártrendszer sajátosságainak kapcsolata. Választások legfőbb feladata: politikai rendszer és kormányzat legitimitásának megteremtése. Szabad választás: politikai és jogintézmény meglétének feltételezése.

I. Választások és választási rendszerek IV. Legfontosabb választási alapelvek: 1. a választójog általánossága; 2. a választójog egyenlősége; 3. a szavazás titkossága; 4. a szavazás közvetlensége;

II. A választások fő funkciói Választási rendszer: modern képviseleti demokrácia egyik alapvető intézménye. A választások fő funkciói a következők: 1. legitimációs funkció; 2. a politikai vezetők kiválasztása; 3. a politikai nyilvánosság erősítése; 4. politikai részvételre való mozgósítás; 5. a politikai konfliktusok kanalizálása; 6. békés, rendezett hatalomváltás.

III. Választási rendszerek I. Választási rendszerek két fő típusa: többségi és arányos választási rendszerek. Tiszta forma mellett a kettő valamilyen kombinációjára épülő rendszer. Többségi választási rendszer: alapulhat relatív vagy abszolút többségen. Relatív többségi rendszer: legtöbb szavazatot szerzett jelölt kapja a mandátumot (lásd: angol választási rendszer).

III. Választási rendszerek II. Abszolút többségi rendszer: az a képviselő kap mandátumot, aki a szavazatok 50% +1 szavazatot nyerte el (lásd: francia választási rendszer). Két forduló: második fordulóban relatív többség is elegendő a mandátum megszerzéséhez. Arányos választási rendszer: mandátumok arányos elosztása a pártokra leadott szavazatok mértékében. Jelölőlistán történő lebonyolítás (központi, területi és országos listák, vagy utóbbi kettő kombinációja). Kötött vagy szabad lista:

III. Választási rendszerek III. Vegyes választási rendszer: többségi és arányos választási eljárások kombinációja. Többségi választási rendszer: pártok felaprózódásának megakadályozása, szilárd kormányzat megteremtése. Abszolút többségi rendszer: pártok két szemben álló tömbjének kialakulásához vezet. Arányos választási rendszer: igazságosabb mandátummegoszlás, választóközönség politikai összetételének tükrözése.

III. Választás rendszerek IV. Magyar választási rendszer: 2011. évi CCIII. Törvény főbb változásai: 1. Vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul. 2. 176 helyett 106 egyéni választókerület lesz. 3. Győztes egyéni jelölt után is ját majd töredékszavazat. 4. Területi listák megszűnnek. 5. Határon túli magyarok csak pártlistára szavazhatnak.

IV. A választási formulák I. Listák és elosztási eljárások területi szintje alapján való osztályozás: 1. egyszerű többségi, amely lehet a) egyéni választókerületi és blokkszavazati. 2. Abszolút többségi, lehet a) alternatív szavazati és b) kétfordulós. 3. Félarányos rendszerek: a) korlátozott szavazat és b) egyéni, át nem vihető szavazat. 4. Arányos rendszerek a) egyéni, átvihető szavazat alapján, b) listás alapon.

IV. A választási formulák II. Többségi formulák: abszolút és relatív többségi, kétfordulós és alternatív eljárásokra épülnek. Mandátumok több lépésben való kiszámítása. Arányossági formulák: listákra leadott szavazatok mandátumokká való alakítása különbözőképpen történhet. 1. Legnagyobb maradék formula (kvótarendszer). 2. Legmagasabb átlag formula. 3. Egyéni átvihető szavazat.

IV. A választási formulák III. Félarányos formulák: - kumulatív szavazat; - korlátozott kumulatív szavazat; - egyéni át nem vihető szavazat; Választási formulák alkalmazása a választási rendszer sajátosságaitól függ. Választási reformok fő iránya A. Lijphart szerint: arányos és többségi rendszer kétfokozatúvá való átalakítása + parlamentbe való bekerüléshez érvényességi küszöb megállapítása.

V. Az önkormányzati választások I. Helyhatósági vagy önkormányzati választások: egyéni jelölés, bizalom és teljesítmény szerepe. Magyarország: más szabályok vonatkoznak tízezernél kisebb lakosú településekre és az annál nagyobbakra. Tízezernél kisebb lakosú településeken: független, egyéni jelöltek. Városokban: pártok jelöltjei között dől el a küzdelem. 1994 óta a polgármestert mindenütt külön választják meg.

V. Az önkormányzati választások II. Helyhatósági választások eltérő rendje az egyes országokban. Helyhatósági választások: sajátos politikai kiegyenlítődés a főbb politikai erők között. Alacsonyabb részvételi hajlandóság a választópolgárok részéről. A helyhatósági választások időpontjának meghatározása.

V. Az önkormányzati választások III. Magyarország: négyévente, oszággyűlési választásokat követően, októberben tartják az önkormányzati választásokat. Egyfordulós választás: nics érvényességi küszöb. Jelölt: megfelelő számú kopogtatócédula összegyűjtése. Tízezernél, vagy annál kisebb lakosú települések: egyéni listák rendszere. Tízezernél nagyobb lakosú települések, megyei jogú városok és Budapest: vegyes választási rendszer.

VI. A választói magatartás vizsgálata I. Választások és választási magatartás kutatása. Főbb vizsgált területek: 1. a szavazási hajlandóság és a részvételi arány; 2. a választók politikai preferenciáinak alakulására, a választói magatartásra ható különböző tényezők vizsgálata; 3. az egyes választási eljárások szerepe a végeredmény kialakulásában, a mandátumok arányos, „igazságos” elosztásában; 4. a választások várható eredményének felmérése, becslése.

VI. A választói magatartás vizsgálata I. Választások és választási magatartás kutatása. Főbb vizsgált területek: 1. a szavazási hajlandóság és a részvételi arány; 2. a választók politikai preferenciáinak alakulására, a választói magatartásra ható különböző tényezők vizsgálata; 3. az egyes választási eljárások szerepe a végeredmény kialakulásában, a mandátumok arányos, „igazságos” elosztásában; 4. a választások várható eredményének felmérése, becslése.

VI. A választói magatartás vizsgálata II. Demokratikus választások: nyitottak, de a végeredmény sokféle tényező hatására alakul ki. Választói kötődések természetének változása, választásról választásra változó választói attitűd keresésének vizsgálata. Hagyományos pártrendszerek: stabil választói kötődés (családi nevelés szerepe). De ma már a pártok kellő mértékű választói támogatottsága nem magától értetődő. Választói magatartás: szélsőséges kilengések.

Köszönöm a figyelmet!