Vállalati gazdaságtan Gazdasági agrármérnök szak III. évfolyam

A vállalkozás jellege és üzemelési formái (2.) Nábrádi András- Nagy Adrián Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Vállalatgazdaságtani és Marketing Tanszék

Előadás vázlat Társas vállalkozások alapvető gazdasági összefüggései Társaság alapítása A társasági szerződés elemei Az ügyvezető Közkereseti társaság Betéti társaság Korlátolt felelősségű társaság Közös vállalat, egyesülés Közhasznú szervezet, közhasznú társaság Részvénytársaság alapítása, működése

A részvénytársaság A részvénytársaság (Rt.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.

A részvénytársaság alapítása Az alapítás módja: Zártkörű Nyilvános Alapítási tervezetet és tájékoztató Hirdetmény A részvényjegyzés Alakuló közgyűlés

A részvény és fajtái A részvény valamely részvénytársaságban fennálló tagsági jogokat és kötelezettségeket megtestesítő értékpapír. A rendelkezési jogok alapján lehet: névre szóló bemutatóra szóló A megjelenési formája lehet: nyomdai úton előállított értékpapír dematerizált értékpapír

A részvény fajtái Törzsrészvény Elsőbbségi részvény Dolgozói részvény Kamatozó részvény Visszaváltható részvény

A részvényesek jogai és kötelezettségei Minden részvényes jogosult: a közgyűléseken részt venni felvilágosítást kérni észrevételt tenni indítványt tenni szavazni (szavazati joggal rendelkező részvény birtokában) osztalékot felvenni Minden részvényes köteles: a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét befizetni a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre bocsátani. (az Rt. fennállása alatt a részvényes az általa teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza)

A részvénytársaság szervezete Közgyűlés (tulajdonosok, részvényesek) a közgyűlés elnöke Igazgatóság, vezérigazgató elnök – vezérigazgató Felügyelő bizottság Független könyvvizsgáló

Hasonlóságok és eltérések a vállalkozások között Megnevezés Egyesülés Közös vállalat Rt. Alapítók száma min. 2 min 2. >=1 Alapítók jogállása csak jogi természetes és jogi Felelősségvállalás korlátlan és egyetemleges alapítók kezessége korlátolt Személyes közreműködés - Minimális tőke 20 millió Belsőellenőrzés nem kötelező FB + könyvvizsgáló Szavazati jog vagyonarányos vagy 1:1 vagyonarányos

Vállalati gazdaságtan Gazdasági agrármérnök szak III. évfolyam

A vállalkozás jellege és üzemelési formái (3.) Nábrádi András- Nagy Adrián Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Vállalatgazdaságtani és Marketing Tanszék

Előadás vázlat A szövetkezet A szövetkezet definíciói A szövetkezeti elvek A szövetkezet felépítése, típusai Új társasági formák Európai részvénytársaság Európai szövetkezet Európai gazdasági egyesülés

A szövetkezet definíciói I. Az 1875:XXXVII. T.cz. ( Kereskedelmi törvény) szerint: „Szövetkezetnek ezen törvény értelmében meg nem határozott számú tagokból álló azon társaság tekintetik, amely tagjai hitelének, keresetének, vagy gazdálkodásának közös üzletkezelés mellett, illetőleg a kölcsönösség alapján előmozdítására alakul.” Az 1947. évi XI. t.c. ( A szövetkezetekről) szerint: „A szövetkezet előre meg nem határozott számú kis gazdasági egyedek társasága. Tagjai egyéni és közös gazdasági érdekét, valamint társadalmi felemelkedését a kölcsönösség alapján hivatott előmozdítani. Tagjai személyes közreműködésükkel vagy a szövetkezet igénybevételével, valamint vagyoni szolgáltatással vesznek részt a társaságban.”

A szövetkezet definíciói II. Az 1971. évi III.tv. ( A szövetkezetekről) szerint: „A szövetkezet az állampolgárok által önkéntesen létrehozott, a tagok személyes és vagyoni közreműködésével vállalati gazdálkodást és társadalmi tevékenységet folytató közösség, amely a szocialista szövetkezeti tulajdon és a demokratikus önkormányzat alapján jogi személyként működik.” Az 1992. évi I.tv. ( A szövetkezetekről) szerint: „A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. A szövetkezet jogi személy.”

A szövetkezet definíciói III. SZNSZ: A szövetkezés nemzetközi alapelvei szerint (1995): „A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalat útján megvalósítsák.” A 2000. évi. CXLI.tv. ( Az új szövetkezetekről) szerint: „A szövetkezetet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását – ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is -, illetve eseteként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet.”

A szövetkezet definíciói IV. Az EU Tanácsának rendelete az „Európai Szövetkezet” szervezetéről (2002.V.22.) szerint: „ a szövetkezetek elsődlegesen természetes személyek és jogi személyek olyan csoportjai, melyek más gazdasági szereplőktől eltérő működési alapelvekkel rendelkeznek. Ezen elvek közé tartoznak a demokratikus felépítés és irányítás, valamint a pénzügyi év nettó nyereségének egyenlő alapon történő elosztása; ezen alapelvek között szerepel az egyén elsőbbsége, melyet a szövetkezeti tagságra, a szövetkezetből való kilépésre és kizárására vonatkozó szabályok is tükröznek, ahol az „egy tag egy szavazat” szabály érvényesül, és a szavazás joga az egyénre van ruházva, amely ezt vonja maga után, hogy az egyes tagok nem gyakorolhatnak a szövetkezet eszközei feletti jogokat;”

A szövetkezet definíciói V. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal: Ajánlás a szövetkezetek támogatásáról (Genf, 2002) „A jelen Ajánlás szempontjából a „szövetkezet” kifejezés olyan személyek önkéntesen létrehozott autonóm társulását jelenti, akik egy közös tulajdonban lévő demokratikusan irányított vállalkozás révén kívánnak közös gazdasági, társadalmi és kulturális igényeiknek, valamint törekvéseiknek eleget tenni.”

A szövetkezet A szövetkezet szabadon, az önsegély elvének megfelelően, - a tagok személyes közreműködésével, - a tagok vagyoni hozzájárulásával, - demokratikus önkormányzat keretében létrehozott közösség, ami vállalkozási és más tevékenységet folytat. JOGI SZEMÉLY

A szövetkezeti elvek Önkéntesség elve Nyitott tagság elve Fokozatosság elve Önállóság elve Demokratikus önigazgatás elve Szociális és társadalmi tevékenység elve Kölcsönös támogatás elve Nem merev szabályok – a tag érdeke áll az első helyen (előmozdítási elv)

A szövetkezet alapítása Alapításának és működésének jogi kerete: 2000. évi CXLI. tv. Természetes személyek és jogi személyek (taglétszám max.50%-a) alapíthatják Legalább 5 tag (egyes esetekben 15 tag) Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya; tartalmát a szövetkezet tagsága a szövetkezet célját és adottságait figyelembe véve állapítja meg. Cégbíróságon történő nyilvántartásba vétel Vagyoni hozzájárulás formája: részjegy Részjegytőke minimuma: természetes személyek többsége esetén 3 millió Ft, szövetkezetek esetében 10 millió Ft Fel nem osztható vagyon

Az alapszabály kötelező elemei (Szövetkezet) A cégnév és a gazdasági cél megjelölése; A vagyonjogi kérdések; a tagsági jogviszony kérdései; A szervezeti rendszer, a vezető tisztségviselők jogállásra vonatkozó normák A felelősségi viszonyok; a tag kizárására és státusz-változására vonatkozó szabályok

A szövetkezet felépítése, vagyoni kapcsolatai Közgyűlés Küldöttgyűlés (>500 tag) Igazgatóság (min.3 fő) (50 tag alatt nem kötelező) Felügyelő bizottság (min.3 fő) (Egyeztető bizottság) Részjegy Az adózott eredményből részesedésre jogosító, másra át nem ruházható „értékpapír”, jegyzés kötelező, alapszabály Üzletrész Működésből származó eredményből képezhető, másra átruházható, örökölhető, részesedésre feljogosító értékpapír

A közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása, módosítása; az igazgatóság tagjainak, az igazgatóság elnökének, a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; döntés a szövetkezet vagyonának, illetőleg meghatározott részének fel nem osztható vagyonná történő minősítéséről; az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról; a tag kizárásáról, illetőleg a tagot kizáró határozat felülvizsgálatáról való döntés;

A közgyűlés hatáskörébe tartozik a pótbefizetés elrendelése; a szövetkezet vezető tisztségviselője elleni kártérítési per megindításáról, illetőleg büntető feljelentés megtételéről való döntés; szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, kilépésről való döntés; a szövetkezet más szövetkezettel történő összeolvadásának, beolvadásának, valamint a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulásának, szétválásának, a kiválásnak és a jogutód nélküli megszűnésnek az elhatározása; a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint a csődegyezség jóváhagyásáról való döntés; a szövetkezet felszámolásának kezdeményezése, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyására vonatkozó döntés.

A szövetkezet típusai Lakásszövetkezet Takarék- és hitelszövetkezet Mezőgazdasági szövetkezet Egyéb szövetkezet (pl.:iskola) Forrás: KSH (A statisztikai egységek gazdálkodási forma szerinti osztályozása) 2004-ben 5 219 működő szövetkezet ebből 1 537 mezőgazdasági szövetkezet

Szövetkezetek a mezőgazdaságban Termelő típusú Faluszövetkezet Földbérlő Holding irányítású Tejszövetkezet Pinceszövetkezet Szolgáltató típusú szövetkezet Egyéb

A mezőgazdasági szövetkezetek „fejlődése” Magyarországon 1949-1956: Szovjet mintájú, erőszakos kollektivizálás 1956: Szabad kilépés a szövetkezetekből 1956-1966: Teljes kollektivizálás, a kényszer és a támogatás jegyében (a “magyar modell”: háztáji gazdaságok, a tervutasítások lebontása, növekvő vállalati önállóság, a „szocialista piacgazdaság” kísérleti területe) 1966-1990: „Aranykor” (háztáji, sokfukciós nagyüzemek, melléküzemágak) 1990- Erőszakos dekollektivizálás

A szövetkezetek által használt termőföld tulajdonviszonyai Megnevezés Terület (1000 ha) Megoszlás (%) A szövetkezetek kezelésében lévő összes földterület, 1992-ben és (2000-ben) 5 596 (1 200) 100 magántulajdonban lévő 2 028 36,3 állami tulajdonú 154 2,7 közös szövetkezeti tulajdonú 3 414 61,0 Forrás: FM-AKII: A földtulajdon rendezés és a vagyonfelosztás helyzete a mezőgazdasági szövetkezetekben. Budapest, 1992.

Új társasági formák Európai részvénytársaság (ERT) Európai szövetkezet (ESZ) Európai gazdasági egyesülés

Európai részvénytársaság Legalább két, az EU területén bejegyzett gazdasági társaság vagy jogi személy által létrehozott részvénytársaság. (ERT. / Societas Europaea – SE ) Célja: A különböző tagországok részvénytársaságainak tőkeegyesítése A részvénytársaságok az EU teljes területén közel azonos feltételekkel működhessenek (jogharmonizáció!) Jogi háttere: - 2157/2001/EK tanácsi rendelet, amely 2004. október 4.-én lépett hatályba - A Tanács 2005/19/EK irányelve! Joghierarchia: - Közösségi jog - Székhely szerinti tagállam nemzeti jogrendje - Alapszabály

Európai részvénytársaság alapítása I. Fúzió Két tagállamból származó részvénytársaság összeolvadással egy ERT-t alapít Holding Két tagállamból származó Rt. és Kft. holdingot alapít Leányvállalat Két tagállamból származó társaságok és jogi (közjogi vagy magánjogi) személyek (vagy maga a ERT) alapít egy leányvállalat-ERT-t Átalakulás Rt. ERT-vé alakulhat át, ha két éve leányvállalata van egy másik tagállamban

Európai részvénytársaság alapítása II. Egyesülés Az egyesülő társaságok összes vagyona és kötelezettsége a ERT-re száll; Az egyesülő társaságok részvényesei az ERT tulajdonosaivá válnak; Az egyesülő társaságok megszűnnek Egyesülési szerződés Az egyesülés közzététele az érintett tagállamok hivatalos lapjában Az ERT bejegyzése után nem állapítható meg az egyesülés érvénytelensége (előzetes ellenőrzés) FÚZIÓKONTROLL, VERSENYJOG!!!

Európai részvénytársaság alapítása III. Holding létrehozása A holding olyan vállalatcsoportosulás, amelyben az irányító társaság a vagyonkezelés eszközeivel (tehát nem operatív módon) irányítja az irányított társaságokat, amelyek önálló jogi személyek. A holding tagjai között a részvényarányok meghatározása; Egyesülési szerződés; Az egyesülés közzététele az érintett tagállamok hivatalos lapjában;

Európai részvénytársaság alapítása IV. Közös leányvállalat alapítása Bármely tagállamban működő legalább két társaság által alapított leányvállalat ERT alapítása átalakulással Olyan létező Rt. alakul ERT-vé, amely legalább két éve rendelkezik más tagállam területén bejegyzett leányvállalattal Az átalakuló társaság jogai és kötelezettségei átszállnak a az SE-re (jogutód); Működési tervezet elfogadása Az átalakulás közzététele az érintett tagállamok hivatalos lapjában

Európai részvénytársaság alapítása V. Minimális tőke 120 000 € ~ 30 millió Ft A bejegyzést az alapított társaság székhelye szerinti tagállam hatósága végzi (Mo. cégbíróság) A székhelynek és a központi ügyvezetésnek ugyanazon tagállam területén kell lennie! A társaság bejegyzése előtt annak tagjai a társaság nevében gazdasági tevékenységet folytathatnak, viszont ekkor - amennyiben az ERT nem vállalja – a tagok külön-külön és egyetemlegesen, teljes vagyonukkal felelnek. (Folyamatos működés kockázatok csökkentése) A társaság bejegyzése után a tagok felelőssége azonos, mint a hazai Rt.-k esetében Visszaalakulás: lehetőség van olyan átalakulásra amely következtében az ERT a székhelye szerinti tagállam jogának hatálya alá tartozik (min. 2 év működés után)

Európai részvénytársaság szervezete, működése Kétszintű rendszer Közgyűlés – legfőbb döntéshozó Összehívása évente kötelező a pü.-i év végét követő 6 hónapon belül A jegyzett tőke 10%-át birtokló részvényesek bármikor összehívhatják v. bírósági felhatalmazásra bármely részvényes Igazgatóság (IG) –ügyviteli szerv Tagjait az FB nevezi ki! (közgyűlés is kinevezheti) Létszámát az alapszabály határozza meg (nemzeti szabályozás) Üresedés esetén az IG tag helyét ideiglenesen FB tag veszi át Felügyelő bizottság (FB) – ellenőrző szerv Tagjait a közgyűlés nevezi ki

Európai részvénytársaság szervezete, működése Egyszintű rendszer Egyetlen szerv, amely az ügyvezetést látja el Tagjait a közgyűlés választja Évente min. háromszor ülésezik Az egyes szervek tagjai legfeljebb 6 évre nevezhetők ki (beleértve az újbóli kinevezést is). Az ERT megszűnés nélkül áthelyezheti székhelyét egyik tagállamból a másikba.

Európai szövetkezet Az európai szövetkezet olyan jogi személy, amelynek tagjai önállóságukat megőrizve, belső megállapodások útján törekednek gazdasági és társadalmi tevékenységeik fejlesztésére. Célja: elsősorban valamilyen áru szállítása vagy szolgáltatások elvégzése Alapításának módjai: Legalább 5 természetes személy alapításával Fúzió Meglévő szövetkezet átalakítása Minimális tőke: 30 000 €

Európai gazdasági egyesülés Vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (azaz: vállalkozási tevékenységet) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosító intézetet is, továbbá az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a vizitársulat, az erdő-birtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem az államháztartás szervezetei közé tartozik, vagy a törvény értelmében nem minősül egyéb szervezetnek.

Európai gazdasági egyesülés Az Európai Unió tagállamaiban tevékenykedő kis- és középvállalkozások között létrejövő együttműködés Az egyesülés célja, hogy előmozdítsa a tagállami határoktól független tőkemozgást, továbbá elősegítse a kis- és középvállalkozások együttműködését, megkönnyítse és fejlessze tagjai tevékenységét, fokozza eredményességüket, de nem lehet célja profit elérése. Alapítása: Legalább 2 alapító tag, amelyek székhelye nem azonos tagállamban van Természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Alapítása nincs minimális alaptőkéhez kötve

Az uniós társasági formák jellemzői Társasági forma Minimális tőke (e€) Felelősség Európai részvénytársaság 120 Korlátozott Európai szövetkezet 30 Európai gazdasági egyesülés nincs Korlátlan és egyetemleges Forrás: Szepes Márton 2003.

VÁLLALKOZÁSOK ÉLETPÁLYÁJA VÁLLALKOZÁSI FORMÁK VÁLLALKOZÁSOK ÉLETPÁLYÁJA

A vállalkozás továbbfejlesztése A fejlődés egyes jellemzői: Újabb ötletek, kiegészítő termék, bővülő szolgáltatás. A termékértékesítés a szolgáltatások volumene, földrajzi kiterjedése nő. Új értékesítési csatornák. Ismertté válik a márka- a cégnév a szolgáltatás. Nő a verseny a konkurencia harc. Új piacpolitika, más vállalkozásokkal közös akció. Méretnövekedés, szervezeti változtatás.

Pszichológiai tényezők A növekedést, fejlődést generáló tényezők Gazdasági tényezők Magasabb hozadék (naturális) Magasabb profit Alacsonyabb fajlagos költség Pszichológiai tényezők Magasabb fizetés, bér Önmegvalósítás Merészség, nagyobb kockázatvállalás Presztízs növelés, erőfitoktatás Stratégiai tényezők Túlélés Stabilitásra törekvés Monopolisztikus célkitűzések

A hanyatlás általános jelei STRESSZ KONFLIKTUSOK ÉRTÉKREND MEGVÁLTOZÁSA

A hanyatlás okai Gazdasági csökkenés, üzleti etikátlanság, csalódás Túlzott hierarchikus felépítés Szervezeti kultúra megkötöttsége Elfogadtatási kényszer, alkalmazkodás Túl sok megalkuvás és a dolgok elsimítása

A hanyatlás figyelmeztető jelei Felesleges munkaerő alkalmazása A szakmai hozzá nem értés tolerálása Hosszadalmas adminisztratív procedúra Aránytalan vezetői beleszólás A keménységet a formalitás és a formaiság veszi át A hatékony kommunikáció hiánya A tiszta célok hiánya Elavult szervezeti struktúra

Köszönöm a figyelmet!