Gazdasági szervezetek működési jellemzői

Az előadások a következő témára: "Gazdasági szervezetek működési jellemzői"— Előadás másolata:

1 Gazdasági szervezetek működési jellemzői
GAZDÁLKODÓ SZERVEZET, VÁLLALKOZÁS, VÁLLALKOZÓ

2 GAZDÁLKODÓ SZERVEZET, A gazdálkodó szervezet olyan szervezeti egységet jelöl, amely egyéni és társadalmi szükségleteket elégít ki, elkülönülten gazdálkodik, és jól körülhatárolt keretek között működik. A gazdálkodó szervezetek fontos gazdasági-, társadalmi szerepet töltenek be: egyéni és társadalmi szükségleteket elégítenek , munkalehetőséget jelentenek és a tulajdonosnak jövedelmet biztosítanak a nyereség által.

3 VÁLLALKOZÁS A vállalkozás kifejezés egyrészt magát a tevékenységet jelöli A vállalkozás társadalmi szükséglet kielégítésére irányuló tevékenység, profit realizálása céljából. A vállalkozás másik jelentése maga a szervezet. A vállalkozás olyan gazdálkodó szervezet, amely közvetlenül, vagy közvetve szükségleteket elégít ki, így fontos a fogyasztók, a háztartások számára. A szükséglet-kielégítést úgy valósítja meg, hogy közben szem előtt tartja saját érdekeit, azok közül is a legfontosabbat: a nyereséget. Működése során munkahelyet biztosít, és elősegíti a gazdaság fejlődését mind a termeléssel, mind a fejlesztésekkel, vagy éppen a versenyképességével. A társadalmi szükségletek kielégítéséhez többek között a befizetett adókkal is hozzájárul.

4 VÁLLALKOZÓ A vállalkozó olyan személyiség, aki egy vállalkozást felelősségteljesen alapít, működtet, miközben személyes kockázatot vállal.

5 A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖS JELLEMZŐI 1.
Önállóság Az önállóság megjelenik a célmeghatározásban. Minden vállalkozás maga fogalmazza meg a küldetését, a hosszú és rövid távú céljait, azt, hogy mit termel, kinek és hogyan, majd ezt hogyan juttatja el a vevőihez. A vállalkozás a célok eléréséhez szükséges tárgyi, személyi és egyéb feltételeket, a folyamatos és zavartalan tevékenységet magas fokú döntési szabadság és autonómia mellett biztosítja. Az önállóság természetesen relatív. A célmeghatározás, döntés önálló, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a külső-, belső környezeti adottságokat, lehetőségeket.

6 A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖS JELLEMZŐI 2.
2. Kockázatvállalás A vállalkozási tevékenység bizonytalansági tényezők között zajlik. Változik a szabályozás, a piaci környezet, az üzleti partnerek megbízhatósága eltérő és nem mérhető teljes bizonyossággal. A vállalkozás döntéseiben minimális kockázattal maximális haszon elérésére törekszik (ésszerűség, realitás).

7 A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖS JELLEMZŐI 3.
3. Felelősségvállalás A vállalkozás a működése során keletkezett kötelezettségeiért, azok teljesítéséért felelősséggel tartozik. A felelősségvállalás a következő területekre terjed ki: Anyagi felelősség Jogi felelősség

8 Anyagi felelősség Minden vállalkozás, sőt minden gazdálkodó szervezet köteles vállalni döntéseinek, tevékenységének anyagi következményeit. Az anyagi felelősség a vállalkozásoknál lehet: korlátlan: ekkor a vállalkozás tulajdonosa a vállalkozásáért a magánvagyonával is felel, ezzel a gazdálkodás során nagyobb kockázatot vállal, korlátlan és egyetemleges: azoknál a vállalkozásoknál alkalmazzák, ahol a tulajdonos felelőssége korlátlan, és a vállalkozásnak legalább két tulajdonosa van. A tulajdonosok mindegyike hasonló felelősséggel bír, így a tartozás bármelyik féltől behajtható, korlátolt: a vállalkozás tulajdonosai csak a vállalkozásba bevitt és a gazdálkodás során keletkezett vállalkozói vagyont kockáztatják.

9 Jogi felelősség A jogi felelősség a szerződéses fegyelmet, a jogszabályok betartását, a szabályszerű működést foglalja magába. A jogi felelősség kérdésénél is a tulajdonosok és a vállalkozás kapcsolatára koncentrálunk. A vállalkozás jogi felelősség szempontjából lehet: Önálló jogi személy, amikor elkülönült, állandó, jól áttekinthető szervettel rendelkezik, és a jog szempontjából egységes egészként kezelendő, szervezete a tulajdonosok váltása esetén is változatlan marad, a tulajdonosok vagyonától elkülönített, önálló vagyonnal rendelkezik. Nem önálló jogi személy, amikor nincs vagy csak nagyon egyszerű a kialakított szervezeti struktúra, és az önálló jogi személyhez képest kevesebb „jogosítvánnyal” rendelkezhet.

10 Erkölcsi felelősség Az erkölcsi felelősség a legkevésbé megfogható és körülírható. Gyakorlatilag a társadalmi normák, üzleti etikett íratlan szabályainak betartását jelenti. Ha egy üzleti tárgyalás során tett üzleti ígéretet nem tartunk meg, az nem számít szabálysértésnek. Nem büntetik meg a céget, közvetlen pénzbeli, üzleti hátrány nem ér minket, de a hírnevünket rontjuk.

11 Eredményérdekeltség A vállalkozás alapvető célja a profit, mert ez biztosítja a tulajdonosok jövedelmét, segíti a vállalkozás fejlesztését. A nyereséges gazdálkodás teszi lehetővé a bővítéseket, a kutatásokat egyszóval azt, hogy a vállalkozás hosszú távon fennmaradhasson, és mindenki megelégedésére működjön.

12 A VÁLLALKOZÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA 1.
Vállalkozások csoportosítása a tevékenység jellege szerint : - termelő - szolgáltató A nemzetgazdaság szintbeli tagozódása : Nemzetgazdasági ágak: - Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás - Feldolgozóipar - Villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás - Kereskedelem, javítás - Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás - Szállítás, raktározás, posta, távközlés - Ingatlan-ügyletek, gazdasági szolgáltatás - Oktatás - Egyéb

13 A VÁLLALKOZÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA 2.
2. Vállalkozások csoportosítása működési terület szerint Helyi, városi Megyei, regionális Országos Nemzetközi 3. A vállalkozások csoportosítása tulajdonosi forma szerint egyéni vállalkozás: egy természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenysége gazdasági társaságok: társas vállalkozások, ahol - kettő kivételével - minimum két személy vállalkozik közös gazdasági tevékenység végzésére. A személy lehet természetes, vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás állami, önkormányzati vállalatok: az egyedüli, vagy a többségi tulajdonos az állam, illetve az önkormányzat szövetkezetek: minden tag közreműködik a tevékenység végzésében, minden tagnak egy szavazata van függetlenül a vagyoni hozzájárulástól-