Versenyképes gazdaság – Versenyképes szakképzés Dr. Parragh László Elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A szakképzés jelenlegi helyzetének tézisei A szakmunkássá válás társadalmi presztízse leértékelődött A szakiskolai tanulók száma és aránya drasztikusan lecsökkent Az elmúlt 15 évben szétaprózott és pazarló szerkezet alakult ki, melynek felszámolása megkezdődött A szakképzés országos irányítása széttagolt (2 irányító és 11 szakképesítést felügyelő minisztérium). A szakiskolai képzés, mint iskolatípus a középfokú oktatáson belül szegregált intézménytípussá vált A kilencvenes évek végén a Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésével együtt járó változások nem hozták meg a szakképzés számára a kívánt eredményeket

A Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésével együtt járó változások nem hozták meg a szakképzés számára a kívánt eredményeket. „Ma is a viták kereszttüzében áll a 9-10. évfolyam helye, szerepe. A gazdálkodó szervezetek túlzottnak tartják a közismereti tantárgyak súlyát, de a szakmai elméleti tantárgyak oktatását is bírálják, mivel azokat nem a gyakorlati használhatóság szempontjából oktatják. Ezeknek a kritikáknak a lényegét fejezi ki, hogy a 9-10. osztályt többnyire „pedagógia elfekvőnek” titulálják. Egyre többen vetik fel az osztrák példára hivatkozva hogy a 10. évfolyamon tanműhelyi körülmények között szakképző évfolyami képzés valósuljon meg.” – Forrás: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara középtávú szakképzési stratégiája 2005-2013 (2005.) – 7. oldal]

Problémák A tanulók alapkészségeinek hiány A tanulás iránti érdektelenség Teljesítmény nélküliség A fizikai munka elutasítása Nőtt a képzésben eltöltött idő, emelkedett az iskolázottsági szint, ezzel együtt csökkent a tanulók tudásszintje

Megoldási módok Motorikus képességek jelentősége a gyengébb tanulási képességekkel rendelkezők számára Beszámíthatóság, illetve a zsákutcás jelleg megszüntetése Szakmunkás életpálya modell A szakiskolai modell túlhaladása, de nem visszatérés a tanoncsághoz Előrehozott, vagy alternatív szakképzés bevezetése 2010 szeptembertől

A szakképzés jelenlegi helyzetének tézisei A szakképzés egyik leggyengébb láncszemének számít a gyakorlati képzés súlyának térvesztése, az új OKJ és annak vizsgáztatási gyakorlata nem hozta meg a remélt eredményeket Az iskolai szakképzés normatív finanszírozása továbbra is kontraproduktív Az utóbbi időszakban előremutató intézkedések is történtek, amelyek a kereslet-vezérelt képzési rendszer, a szakképzés regionális szintű fejlesztésének és irányításának és a szétaprózott szakképzési szerkezet megváltoztatására irányulnak

Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon 2517 2517 1596 1596 kőműves szobafestő

Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországon és Magyarországon 4288 4288 4288 1511 1742 1645 géplakatos kőműves ács,állványozó

Vizsgáztatás: bonyolult, bürokratikus, hosszú

Beavatkozási pontok és fejlesztési irányok Értékteremtő munka rangjának emelése, a szakképzésnek a nemzetstratégiában és annak mindennapi gyakorlatában is meg kell valósulnia A magyar szakképzés megújításának egyik kulcskérdése a tehetség fogalmának helyes kiterjesztése A közbeszéd részévé kell tenni a szakképzés és szakmunkássá válás fontosságát és népszerűsítését A szakképzés vonzereje és a munka világába történő átmenet fejlesztése érdekében már a 9. osztályban el kell kezdeni a szakképzést Társadalmi-gazdasági szempontból kívánatos, hogy a szakiskolába járó tanulók aránya a jelenlegi 23%-ról 30%-ra emelkedjen

Szakiskolában tanulók várható aránya 2015-ig, régiónként (%) MKIK-GVI 2008-as tanulmánya alapján

Beavatkozási pontok, fejlesztési irányok Általánossá kell tenni a munkával egybekötött gyakorlati képzést Növelni kell a gyakorlati képzést végző cégek ösztönzését, képzési hajlandóságát A szakképzés állami irányításán belül meg kell szüntetni a szétaprózott struktúrát A szakképzési alapba befizetőket reprezentáló szervezetek számára olyan hatáskörök biztosítása szükséges, amely garantálja, hogy a rendelkezésre álló források a szakképzés fejlesztését és hatékony felhasználását szolgálják A mesterképzés presztízsének és társadalmi rangjának növelésével lehetővé kell tenni a szakmai ismeretek magasabb szintű elsajátítását és OKJ-ba történő megfelelő beillesztését

Munkával egybekötött szakképzés 7x  Minta beszámoló: 3 időpontban is közzétéve: 1. öt éve 2. 2005. május-szept. 3. Május 18. ezek viszont pontosító észrevételek és kérések voltak: mivel sok információ nem a logikailag megfelelő helyen, plusz infók nem egységesen ad

Beavatkozási pontok, fejlesztési irányok Az uniós szakképzés-fejlesztési források felhasználása során meg kell szüntetni az állami háttérintézmények egyedüli kedvezményezettként történő priorizálását, mert ez a társadalmi támogatottság tartalmának kiüresedését eredményezheti A szakképzés irányításának és feladatellátásának regionális szintre történő helyezését tovább kívánatos szélesíteni. Meg kell teremteni az összhangot az államilag finanszírozott iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés képzési- és beiskolázási szerkezete között A foglalkoztatottság növelése szempontjából a szakképzésnek kulcsszerepet kell játszani, mivel egy sikeres és vonzó szakképzés segítségével a leszakadó és aluliskolázott társadalmi rétegek is beemelhetők lennének a munka világába.

Foglalkoztatási szint növelése Magyarországon a 18/19 éves korosztály létszáma 125 ezer fő, ebből: 60% érettségit szerez: 75 ezer fő 20% szakiskolát végez 25 ezer fő 20% nem szerez végzettséget 25 ezer fő ebből 15 ezer fő beemelhető lenne a szakképzésbe 35 év alatti segélyezettek közül: 7 ezer még az ált iskolát sem 28 ezer fő 8 ált isk.

Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Sikeres szakképzés – versenyképes gazdaság Versenyképes gazdaság – sikeres kormányzás 2017.11.17. Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

www.mkik.hu