CIVIL SZAKMAI NAP február 27. Előadók: dr. Bíró Attila dr

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A jogi személyek személyiségi jogai, szervezete és ellenőrzése
Advertisements

A civil szervezetek új szabályozásáról dióhéjban
ÜZEMI TANÁCS és MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁS
2012. december 3. ÉSZAK KELET-PEST MEGYEI LEADER EGYESÜLET Tájékoztató Fórum.
A BDSZ jogi szervezetei és ezek gazdálkodási és beszámolási feladataik
Az új Ptk. szerkezete, alapelvei
A lions hazai szervezetének megújulása a Civil törvény kapcsán.
A Kollektív szerződéskötés a reprezentatív szakszervezetek között
Egyesületek működési, szervezeti felépítése
Közigazgatási alapismeretek
Az Országos Bírói Tanács összetétele és feladatai
A felelős műszaki vezetőkre vonatkozó szabályok változása A munkavédelem időszerű kérdései a bányászatban és a gáziparban konferencia Visegrád november.
TÖRTÉNETE ÉS FEJLŐDÉSI IRÁNYA
Az ETT tagi jóváhagyási eljárás magyar sajátosságai és a tagállami jóváhagyó hatóságok gyakorlatai Előadó: Dr. Csonka Ernő Területi Közigazgatásért és.
A vezető tisztségviselők felelőssége fizetésképtelenség esetén
Megújulás és folytonosság a jogi személyek szabályozásában
Gazdasági jog III. Előadás Általános szabályok A Gt. általános része.
Egyes társasági formák Közkeresleti társaság, betéti társaság
Egyes társasági formák A korlátolt felelősségű társaság
Kereskedelmi jog II. IX. Előadás A csődeljárás.
Egyes gazdasági társaságok Kkt. és Bt.
A munkavállalói FB tagság
PRESBITÉRIUM MIRE IS VÁLLALKOZTAM?!.
MUNKÁLTATÓ ÉS AZ ÜZEMI TANÁCS KAPCSOLATA (Mt. 267.§)
A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V
Budapest, január 26. dr. Kaszó Éva FOE Elnökségi tag
Pécsi Törvényszék A szövetkezet Dr. Zámbó Ágnes
Pécsi Ítélőtábla Pécsi Törvényszék
A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Polgármesteri Akadémia A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról Dr. Lóránt Zoltán főigazgató február
A választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény EP választásra vonatkozó különös részi szabályai Előadó: Dr. Molnár Krisztián főjegyző, TVI vezető.
A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE 2013
CIVIL SZERVEZETEK nyilvántartásba vételi kérelem
Eötvös Loránd tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Helyhatósági és nemzetiségi választások október 12. FELKÉSZÜLÉS A POLGÁRMESTEREK, HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK.
TÁMOP A-13/ Az EVDSZ társadalmi szerepvállalásának szélesítése a Dél-Dunántúli Régióban 1.
KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK. irányadó jogszabályok: az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról.
KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
Jogi személyek és könyvvizsgálók Az új Ptk. könyvvizsgálókra vonatkozó szabályai Lőrinczi Gyula szeptember 4.
A köztisztviselők jogállásáról…
A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna.
A Bit módosítása évi LXXXVI. tv június január január 1.
 Egyszerűsödnek és jobban igazodnak a civil szervezetek működési sajátosságaihoz a megszüntetés, illetve az átalakulás szabályai  Egyszerűbb lesz a.
Aktualitások: Konszolidáció és Gazdasági Bizottságok
1055 Budapest, Nagy Ignác utca 16. ▪ Tel.:  Társasági Törvény, 2006  Konkrét gyakorlati következmények Mit kellett már megtennünk? Mire,
KÉPVISELET A POLGÁRI PEREKBEN
Személyi jövedelemadó 1+1% felajánlása, fogadása Simon Réka adóügyi ügyintéző NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága Eljárási Osztály Eger, április.
Munkavédelmi érdekképviselet és érdekegyeztetés Összeállította: dr. Váró György.
Hulladékgazdálkodás önkormányzati feladatai december 6. Szeged Csongrád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály Dr. Balogh Zoltánné.
ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐFELÜGYELŐSÉG 1 Gábriel Edit Engedélyezési Főosztály január 21. felsőfokú ügyintéző.
Adózói fórum – A végelszámolás számvitele „röviden” Kovács Lajos
Dr. Sipos László PhD docens Új határkő a civil szférában: Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem – Fortis Alapítvány 2015.
Irányadó jogszabályok: évi V. törvény Ptk. az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról.
A Polgári törvénykönyv vállalkozásokat érintő legfontosabb változásai Előadó: Dr. Halmos András ügyvéd 3300 Eger, Széchenyi u. 2.
A SZAKSZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ÚJ SZABÁLYOZÁS Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd Székesfehérvár, május 17.
M UNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd Székesfehérvár, május 17.
„Menetrend” Kórházi – Klinikai Területi Szervezet megalakulására vonatkozó speciális és általános szabályok időrendben.
A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ JOGOSULTSÁGAI ÉS MUNKAJOGI VÉDELME dr. Bérdi András főosztályvezető-helyettes Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási.
Önkormányzat és állam.
A évi CLXXV. Törvényt (Ectv.) érintő módosítások
A közigazgatási eljárás II.
A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezeteket érintő anyagi és eljárási szabályok évi változásainak áttekintése.
Elektronikus aláírás és iratkezelés
A közigazgatási perek április 3..
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásával kapcsolatos eljárási szabályok módosulása Gyula, február 27. Előadó: dr. Réfi Edit.
Közbeszerzési Döntőbizottság
Pénzügy 1. oldal „Jó gyakorlatok” konferencia, „Fókuszban: az önkormányzati gazdasági társaságok.” Az önkormányzati vállalatirányítás Előadó Horváth Tamás.
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK FOGLAKOZTATÁSA munkabiztonsági szakmérnök
Közbeszerzési Döntőbizottság
Közalkalmazottak besorolása, illetménye, pedagógusokra vonatkozó új munkajogi szabályok, előmeneteli rendszer.
Előadás másolata:

CIVIL SZAKMAI NAP 2017. február 27. Előadók: dr. Bíró Attila dr CIVIL SZAKMAI NAP 2017. február 27. Előadók: dr. Bíró Attila dr. Réfi Edit dr. Tóth Andrea

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) módosítása Előadó: dr. Tóth Andrea bírósági titkár 2017. február 27.

Módosító jogszabály A 2016. évi CLXXIX. törvény a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról

A Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) módosítása 2016. december 31-ig Ptké. 11. § (1) bek. A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány 2017. március 15. napjáig köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét. 2017. január 01-i módosítás A Ptké.(1) bek. A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány a 2017. január 1-jét követő első létesítő okirat módosítással együtt köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak.

Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét és azok lakóhelyét vagy székhelyét.” (2) A Ptké. 11. § (3) bekezdése az (1) bekezdés szerinti egyesületnek és alapítványnak a létesítő okirata (1) bekezdés szerinti módosításának napjától a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmaznia. A Ptké. „XI. fejezete A 11. §-nak rendelkezéseit arra az egyesületre és alapítványra kell alkalmazni, amely 2017. január 1-jéig jogerősen még nem tett eleget a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 11. §-ban foglalt létesítő okirat módosítási kötelezettségének, ideértve azt az esetet is, ha 2017. január 1. napján a 11. § (4) bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelme még nem került benyújtásra.

2016. december 31-ig 2017. január 01-től 3:65.§ [Az egyesületi tag jogállása] (4) bek. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 3:65.§ [Az egyesületi tag jogállása] (4) bek. Az egyesület tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A tag az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

2016. december 31-ig 2017. január 01-től 3:70.§ [A tag kizárása] (1) bek. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. 3:70.§ [A tag kizárása] (1) bek. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le, ha az alapszabály a kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

2016. december 31-ig 2017. január 01-től 3:70.§ [A tag kizárása] (4) bekezdés - 3:70.§ [A tag kizárása] (4) bek. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályoktól eltér.

3:71. § [Közgyűlés, a közgyűlés hatásköre. A küldöttgyűlés] 2016. december 31-ig 2017. január 01-től VIII. CÍM AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEI 3:71. § [Az alapszabály tartalmi elemei és értelmezése] (1) bek. A jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein túl az egyesület alapszabályában meg kell határozni a) a tag jogait és kötelezettségeit; VIII. CÍM Az EGYESÜLET SZERVEI 3:71. § [Közgyűlés, a közgyűlés hatásköre. A küldöttgyűlés] (1) bek. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. (2) bek. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

b) az egyesület szerveit és azok hatáskörét, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat; c) a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését; (3) bek. A közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály módosítása; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis. (4) bek. Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

d) a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait; és e) a szavazati jog gyakorlásának feltételeit. (2) bek. Az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni.

3:72. § [Közgyűlés, küldöttgyűlés] 2016. december 31-ig 2017. január 01-től 3:72. § [Közgyűlés, küldöttgyűlés] (1) bek. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. (2) bek. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. (3) bek. Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni. 3:72.§ [A közgyűlés összehívása és napirendje] (1) bek. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az alapszabály négy évnél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis. A közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie.

(2) bek. A közgyűlési meghívó az általános tartalmi elemeken túl tartalmazza a) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást; és b) küldöttgyűlés tartása esetén az erre a körülményre történő utalást. (3) bek. A közgyűlés helyszínét elegendő a meghívóban megjelölni akkor is, ha az eltér az egyesület székhelyétől. (4) bek. A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az ügyvezetés a tagnak - kérelmére - köteles felvilágosítást adni.

3:73. § [A napirend kiegészítése] 2017. január 01-től 2016. december 31-ig 3:73. § [A közgyűlés ülésezése] (1) bek. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis. (2) bek. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 3:73. § [A napirend kiegészítése] (1) bek. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

(2) bek. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

3:74. § [A közgyűlés hatásköre] 2016. december 31-ig 2017. január 01-től 3:74. § [A közgyűlés hatásköre] A közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az 3:74. § [A közgyűlés ülésezése] (1) bek. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; (2) bek. A tag a közgyűlés ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha az alapszabály az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. (3) bek. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

(4) bek. A szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. (5) bek. A (3) és (4) bekezdésekben foglalt esetek körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az egyhangúságra vonatkozó feltételtől eltér. i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése.

3:75. § [A napirend kiegészítése] 3:75. § [Jelenléti ív. Jegyzőkönyv] 2017. január 01-től 2016. december 31-ig 3:75. § [A napirend kiegészítése] (1) bek. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. 3:75. § [Jelenléti ív. Jegyzőkönyv] (1) bek. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint - ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi - képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és - ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg - a tagot megillető szavazatok számát.

A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. (2) bek. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a) az egyesület nevét és székhelyét; b) a közgyűlés helyét és idejét; c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét; d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat; (2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát. (3) bek. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti. (4) bek. Az egyesület ügyvezetése köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni. (5) bek. Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az ügyvezetéstől.

2017. január 01-től 2016. december 31-ig 3:76. § [Határozathozatal megismételt közgyűlés] (1) bek. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok 3:76. § [Határozathozatal] (1) bek. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (3) bek. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

2016. december 31-ig 2017. január 01-től 3:77. § [Az ügyvezetés ellátása] Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai. 3:77. § [Az ügyvezetés ellátása] Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai.

2016. december 31-ig 2017. január 01-től 3:78. § [Elnökség] (1) bek. Az elnökség három tagból áll. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú elnökség felállítását írja elő. (2) bek. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. (3) bek. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. 3:78. § [Elnökség] (1) Az elnökség három tagból áll. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. (2) Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. (3) Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

2016. december 31-ig 2017. január 01-től 3:79. § [A vezető tisztségviselői megbízatás] (1) Ha az alapszabályban vagy a választás során a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól. (2) Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó részében semmis. (3) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. 3:79. § [A vezető tisztségviselői megbízatás] (1) Ha az alapszabályban vagy a választás során a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól. (2) Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó részében semmis. (3) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

2017. január 01-től 2016. december 31-ig 3:80. § [Az ügyvezetés feladatai] Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; 3:80. § [Az ügyvezetés feladatai] Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

2016. december 31-ig 2017. január 01-től 3:81. § [A közgyűlés összehívása] (1) bek. Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. (2) bek. Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 3:81. § [A közgyűlés összehívása] (1) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. (2) bek. Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

2016. december 31-ig 2017. január 01-től (3) bek. - (3) bek. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szabályoknál az egyesületre nézve enyhébb követelményeket ír elő.

2016. december 31-ig 2017. január 01-től 3:82. § [A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei] (1) bek. Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. (2) A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. 3:82. § [A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei] (1) bek. Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis. (2) A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

A Ptk. kógens rendelkezései 3:70.§ (4) bek. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályoktól eltér. 3:71.§ (3) bek. A közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály módosítása; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis. 3:72.§ (1) bek. Az alapszabály négy évnél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis. 3:74.§ (5) bek. A (3) és (4) bekezdésekben foglalt esetek körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az egyhangúságra vonatkozó feltételtől eltér. 3:78.§ (1) és (3) bek. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú elnökség felállítását írja elő.

3:82.§ (1) bek. 3:85.§ (1) bek. 3:79.§ (2) bek. 3:81.§ (3) bek. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. 3:79.§ (2) bek. Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó részében semmis. 3:81.§ (3) bek. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szabályoknál az egyesületre nézve enyhébb követelményeket ír elő. 3:82.§ (1) bek. Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis. 3:85.§ (1) bek. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

Szigorúbb lehet az alapszabályi rendelkezés, de enyhébb nem 3:86.§ (1) bek. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. 3:22.§ (1)-(6) bek. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok 3:26.§ (2) bek. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!