A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA ÉS SAJÁTOSSÁGAI számos változat a meghatározásra azok a természeti adottságok, amelyeket a társadalom anyagi szükségleteinek kielégítésére hasznosít csak azok erőforrások, amelyekről ismereteink vannak és hasznosításuk lehetséges társadalom fennmaradásához nélkülözhetetlenek és közvetlenül vagy közvetve gazdasági jelentőséggel bírnak

A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA ÉS SAJÁTOSSÁGAI élő és élettelen erőforrások ezek az erőforrások felhasználhatóak az energiatermelésben, az élelmezési cikkek előállításában és ipari nyersanyagként azokat a természeti adottságokat értjük, amelyeket az ember a termelés adott fejlettségi szintjén szükségleteinek kielégítésére hasznosít

A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA ÉS SAJÁTOSSÁGAI a természeti erőforrások három fő kritériuma: természetes eredetűek, bár egyes esetekben bizonyos emberi munkát is képviselhetnek (talaj, erdő, vadállomány); anyagi javak termelésére használhatók; a társadalom adott fejlődési szintjén gazdaságosan hasznosíthatóak;

A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA ÉS SAJÁTOSSÁGAI A természeti erőforrásokat általában két nagy csoportba szokás sorolni: fogyó erőforrások (nem megújuló, kimeríthető, kimerülő); megújuló erőforrások (ki nem meríthető) nem megújulók különböző hőmérsékleti és nyomásviszonyok mellett bonyolult átalakulási folyamatok eredményeként jöttek létre az állati és növényi eredetű anyagokból; elvileg ezek is újraképződnek;

A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA ÉS SAJÁTOSSÁGAI természeti erőforrásokat szűkösségük szerint egy skálán ábrázolhatjuk, amelyen négy fő csoport jelölhető ki: (1) ubikvitás, a mindenhol előforduló és könnyen felhasználható javak (pl. az oxigén az acélgyártáshoz), (2) kommonalitások, a viszonylag széles körben elérhető és felhasználható javak (pl. mezőgazdasági termőföld és erdő, homok és kavics, stb.), (3) ritka javak, amelyek csak néhány helyen fordulnak elő (pl. gyémánt, nikkel, stb.), (4) unikális javak, amelyek csak egy-két meghatározott helyen találhatók (pl. kriolit az alumínium gyártásához).

Megújuló energiaforrások Túlzott optimizmus A megújuló/alternatív?? energiaforrások növekvő szerepe biomassza, geotermia, napsugárzás, szél, vízienergia árapály, tenger hullámzása, a tenger mélységi rétegeinek hőmérséklet-különbsége, sókoncentrációk különbözősége folyók torkolatánál 3

A megújuló források megítélése a realitások alapján A biomassza A megújuló források közül a legfontosabb kis energiasűrűség szállítási, tárolási költségek a Mátrai Erőmű köré 120 km átm. körben „energiaerdő” kellene szalma, kukoricaszár szállítás-, tárolásigényes felhasználás három fő típusa: szilárd biomassza, biogáz, bioüzemanyag 6

Megújuló energiaforrások szilárd biomassza tűzifa, pellet, brikett pellett, biobrikett gyártása energiaigényes (energiaveszteség! – 20%) a közvetlen villamos áram termelés pazarlás (alacsony konverziós hatásfok miatt) hőellátással összekötve kedvezőbb csak lokális felhasználás 7

Megújuló energiaforrások biogáz főleg anaerob fermentációval állattartás hulladéktermékeiből, szennyvízből, lakossági hulladékból a technológia drága káros gázok is keletkeznek kénhidrogén, ammónia, CO2 (!)

Megújuló energiaforrások Bioüzemanyagok szokásos (első generációs) megoldás cukorrépából, búzából, kukoricából → bioetanol repce-, kukoricamagból → biodízel az élelmiszertermeléstől vonunk el termőföldet

Megújuló energiaforrások geotermikus energiaforrás hazánkban különösen érdekes hőmérsékleti gradiens kétszeres területünk 70%-ában 30 Co feletti hőm. Termálvíz különféle osztályozás lehetséges közvetlen hőhasznosítás, hőszivattyús felhasználás, villanyáramtermelés

Megújuló energiaforrások Közvetlen hőhasznosítás – már viszonylag alacsony hőmérsékletnél is ez a legelterjedtebb és – mondjuk – a leggazdaságosabb kihasználás belsőterek, melegházak fűtése agrártermések szárítása, aszalás balneológiai, gyógyászati alkalmazások legnagyobb problémát jelentik a termálvízben oldott sók agresszív, ártalmas gázok mérgező, rákkeltő fémek

Megújuló energiaforrások hőszivattyús felhasználás főleg fűtésre közvetítő folyadék (szintetikus anyagok, szilikon olaj) és szivattyú felhasználásával csak lokális felhasználás nagy térfogat (diszperz energiaforrás) költséges beruházás a hőforrás kimerülhet a beruházás kifizetődése előtt a szivattyúk működtetésére villanyáram 14

Megújuló energiaforrások 5 - 6 km mélységben mindenütt elérhető a megfelelő hőmérséklet. csak a spontán gőz és víz kitöréseket ajánlják erre a célra kockázat a földrengés Bernben 3,4 erősségű, leállítás víz visszatáplálás!! részben káros vegyi anyagok miatt részben a víz, mint hőhordozó pótlására az újra felmelegítéshez évtizednyi, esetleg évszázadnyi idő kell a hulladékhő magasabb a hagyományos erőműveknél

Megújuló energiaforrások napsugárzás, mint energiaforrás nagyon „híg” - 1300 kWh/m2, de függ földrajzi szélességtől, napszaktól nagy területigény szakaszosság évszakok, napszakok időjárás, felhősödés az energiatárolás megoldatlan a Föld felületére érkező napsugárzás 1 ‰-ket lehet erre a célra használni 17

Megújuló energiaforrások hőenergiafelhasználás közvetlen mezőgazdasági felhasználás napkollektorok melegvíz fűtés, világítás magas beruházási költség a már felsorolt „immanens” okok 18

Megújuló energiaforrások villamosenergia termelés naperőművek napelemek (fotovillamos hasznosítás) sík vagy parabolikus tükörrendszerek nagy területigény a tükrök elhomályosulnak miért nem sivatagban? vízhiány áramelvezetés problémája

Megújuló energiaforrások fotovillamos hasznosítás elsősorban Si - napelemek rossz hatásfok ( 10 %) „legdrágább” szuper-tiszta Si szükséges lehet-e fokozni a termelést? az elemek gyártásához ritka fémekre is szükség van Pa, Ti idővel az elemek veszítenek teljesítményükből 20 - 30 % / 30 - 40 év (javuló tendencia)

Megújuló energiaforrások szél alkalmazása energiaforrásként fokozottan jelentkeznek a napsugárzásnál fellépő problémák a szélsebesség is számít néhány m/sec-nél még nem használható 35-40 m/sec már káros gondoskodni kell szerkezet védelméről a szél irányváltoztatását is figyelembe kell venni

Megújuló energiaforrások a híg forrás miatt egy megye területe nem volna elég hazánkban a beruházás költsége pedig  50 milliárd Euro hazánk éves GDP-jének negyede megtérülési idő 7 - 21 év tájromboló hatás 100 - 180 m magas vasbeton v. vas kolosszusok a Parlament magassága 96 m Madárpusztulás?? klimatikus hatás??

Megújuló energiaforrások CO2 kibocsátás a megújulóknál a CO2 szerepe vitatott egyre több a kétely 8 g/kWó CO2 a vízierőműnél 60 g/kWó CO2 a napkollektornál a vízlépcsők trópusi környezetben annyi metánt bocsátanak ki, mint egy földgáz erőmű 30

Megújuló energiaforrások Következtetések Az emberiségnek elengedhetetlenül szüksége van a megújuló enerigaforrásokra Elég-e az alternatív energia-potenciál szakértők véleménye megoszlik a gyors felfuttatásnak különösen vannak akadályai 31

Bolygónk energiakészletei az egész földön rendelkezésre álló összes energiaforrásokat tekintjük, aligha kell attól félteni az emberiséget, hogy az energiaforrások kiapadása miatt jó néhány évszázad folyamán zavarba jön az emberiség olyan méretű nyersanyag és energiaforrás fölött rendelkezik, amelyek az ember életét, valamennyi ember életét is magas színvonalon tudnák biztosítani még sincs egyenletes elosztás/hozzáférés, tőke??

Bolygónk energiakészletei - SZÉN világ szénkészlete 7.5 billió tonna, azaz 750 milliárd vagon ez a mennyiség több mint ötezer évre volna elegendő, ha a szaporodás és fogyasztás tempója nem növekednék ezer évre volna elegendő akkor is, ha a szaporodás és fogyasztás ismert növekedési arányával számolunk nem minden készlet ismert és van keletkezés

Bolygónk energiakészletei világ széntermelése 5,4 milliárd tonna évente (lignittől az antracitig minden) világ 2011. évi szénfogyasztása a primer energiahordozó-felhasználás 30,8%-a volt szén nemzetközi kereskedelme kismértékű; szénfelhasználás a legnagyobb készletekkel és bányászati infrastruktúrával rendelkező országokban a legnagyobb

Bolygónk energiakészletei Afrika középső térségében vagy Oroszországban még hatalmas, feltáratlan szénmezők lehetnek; világ szénkészlete az elmúlt 20 évben csak kissé csökkent megugrott a szén ára a nemzetközi piacon: 1. európai szénkészletek csökkenése; 2. egyes országos energiaéhsége; 3. elfordulás a nukleáris energiahordozóktól Kínában tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a termelés, de Indonézia fejlődése is rendkívüli; újdonság Kolumbia megjelenése; Európa legnagyobb széntermelője Lengyelország

Bolygónk energiakészletei - KŐOLAJ föld nyersolajkészlete is jelentékeny: világ olajtartaléka a BP jelentése szerint összesen 1700 milliárd hordót tesz ki, ami több mint 52 évig lenne elegendő évi fogyasztás eléri a 170 millió tonnát, azaz 17 millió vagont. jelenlegi össz-szénfogyasztás 1400 millió tonna, azaz 140 millió vagon évenként. évi tüzifafogyasztás 400 millió tonna, vagyis 40 millió vagon, évi földgázfogyasztás 85 milliárd köbméter, azaz körülbelül 18.5 millió tonna

Bolygónk energiakészletei 4000 millió tonna kőolajat használunk el évente; világ 2011. évi kőolajfogyasztása a primer energiahordozó-felhasználás 33,8%-a volt reményteljes kutatási terület lesz az Északi Sark vidéke, ahol milliárd tonnás készletek lehetnek;világ megismert kőolajkészletei nőnek; OPEC-en kívüli országok közül Oroszország a meghatározó olajtermelő, orosz gazdaság számára az olajexport létfontosságú

Bolygónk energiakészletei Irakban stabilizálódik a helyzet, Irán kőolajpiaci szerepe mindig izgalmas kérdés, termelt kőolaj 42%-a exportra kerül USA és az EU meghatározó gazdaságai, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia kőolaj-felhasználása látványosan csökken, az importkitettség csökkentése, a környezet védelme és a helyettesítő energiahordozók előretörése miatt OPEC-en kívüli országok közül Oroszország a meghatározó olajtermelő, orosz gazdaság számára az olajexport létfontosságú

Bolygónk energiakészletei Oroszország és Szaúd-Arábia osztozik az első két helyen a világ legnagyobb kőolajexportálói listáján Oroszország egész gazdasága szempontjából a minél nagyobb kőolajexport létfontosságú, a 2012. évi 290 milliárd dollár exportbevétel adja a GDP közel 30%-át

Bolygónk energiakészletei - FÖLDGÁZ hatalmas orosz készlethez hozzátehetjük, hogy az ország keleti felének geológiai, geofizikai kutatásai még messze nem fejeződtek be európai konvencionális földgázkészletek nem jelentősek megjelent a földgázpiacon a nem konvencionális (tömör kőzetek, palagáz, széntelepek metántartalma) készletekből termelt földgáz is. Ebben az USA jár élen, a kutatási, termelési technológia is innen származik

Bolygónk energiakészletei USA a világ legnagyobb földgáztermelője és -fogyasztója is a belföldi nem konvencionális kutatás és termelés adja a növekvő termelés bázisát. A földgázból egy-két éven belül önellátó lesz, és a palagáz termelése 2035-re a fogyasztás 40%-át is adhatja Oroszország a világ második legjelentősebb földgáztermelője. Létfontosságú az ország gazdaságának a földgáztermelés és -export

Bolygónk energiakészletei földgáz exportjának növelése a jól fizető EU-tagországok felé indította az új (tranzitszállítási kockázatok nélküli) szállítóvezetékek (Északi Áramlat, Déli Áramlat és Nabucco) megépítését Oroszország aktív az európai földgáztőzsdéken is Hollandia és Norvégia a két földgáz „nagyhatalom” Európában, sajnos gyorsan fogyó készletekkel. Nagy-Britannia már 2005-től importra szorul, a készletei gyorsan fogynak

Bolygónk energiakészletei Lengyelország földgázipara elég fiatal, de a földtani kutatások hatalmas nem konvencionális készleteket mutatnak. Külföldi, koncessziós termelő cégek erőteljes kutatási, termelési programot indítottak, pár éven belül önellátó lesz az ország földgázból volt FÁK-államokban is nagy szerepe van a gazdasági fejlődésben a földgázexportnak. az export döntő többségében Oroszországba irányul, és az oroszok ezzel is befolyásolni tudják a különböző, Európába irányuló, tőlük független új földgázszállító vezetékek megépítésének realitását

Bolygónk energiakészletei Törökország gázfogyasztása ugrásszerűen megnőtt, így igényt tart a rajta áthaladó készletek egy részére gazdasági válság nem nagyon ingatta meg a földgázfelhasználást az EU tagországaiban, a fogyasztás az ésszerű takarékosság mértékével csökkent. A földgáz pozícióját a forrásbőségből eredő alacsony ár határozza meg, ezzel lehetőséget ad a földgáznak a kőolaj minél nagyobb mértékű kiváltására Irán: fejlett gazdaság, magas földgáz fogyasztás

Bolygónk energiakészletei USA földgázpiacát kivéve 2011-ben nőtt a földgáz ára, szoros összefüggésben a növekvő kereslettel. Az USA-ban a földgáz-áresés oka a túlkínálat, a sikeres és egyre olcsóbb nem konvencionális eredetű földgáz piacra lépése miatt LNG-piac újdonságai: arab földgázexportőrök között megjelent Jemen, Algéria, Egyiptom,  Brunei és Líbia is. - Erőteljes Ausztrália belépése a piacra. - Az oroszok gyors ütemben fejlesztik LNG (cseppfolyós gáz) exporthátterüket: terminálok, kikötők  épülnek, és tankhajókat is rendeltek. tervezik a Fekete-tengeren és az Északi-tengeren is LNG-terminálok építését

Bolygónk energiakészletei Megduplázódhat a cseppfolyós gáz termelése 2025-ig a világban, ha megvalósulnak az elmúlt időszakban bejelentett projektek iparági becslések szerint 2000 óta 2,7 százalékkal nőtt a földgáz-felhasználás globálisan, eközben az LNG-kereslet 7,6 százalékkal bővült; 2030-ra a felhasználás duplája lehet a jelenlegi 250 millió tonnának első hullámban Algéria, Malajzia és Indonézia volt a fő exportőr, a másodikban pedig Katar és Ausztrália

Bolygónk energiakészletei – NUKLEÁRIS ENERGIAHORDOZÓK világ 2011. évi nukleáris energiafogyasztása a primer energiahordozó-felhasználás 5%-a volt nukleáris energiahordozó-felhasználás ma már nincs szoros összefüggésben az adott ország katonapolitikai erejével és céljaival, Irán a kivétel Japán határozta el a nukleáris erőművek fejlesztési programjának leállítását. Európában Németország határozta el az atomerőművek fokozatos leállítását

Bolygónk energiakészletei A nukleáris energiaforrás mindig is a rendelkezésünkre állt, de csak alig több mint 70 éve ismertük fel a jelentőségét A maghasadás felfedezése (1938) előtt az urán teljesen hasztalan anyagnak minősült. 1951-ben már működtek az első atomreaktorok.

Bolygónk energiakészletei okok: a nukleáris energiahordozót versenyképes áron tudják megújuló energiahordozóval helyettesíteni, hatalmasra nőtt a nukleáris hulladékok tárolásának költsége, és támaszkodhatnak a földgáz-többletforrásokra a nukleáris alapú villamos áram-termelésnél a legmagasabbak a létesítési költségek ma már a nukleáris erőművi technológiákat teljesen biztonságosnak tekinthetjük természeti csapás???, terrorcselekmény vagy kezelői hiba esetén is

Magyarország energiakészletei hazánk fosszilis energiakészletei korlátozottak félelem a fosszilis nyersanyag készletek kimerülésétől, az egyenlőtlen földrajzi eloszlásból adódó ellátás-biztonsági kockázatoktól klíma- és energiapolitika összekapcsolása: CO2 kibocsátás-mentes gazdaság jövőképe (megújulók részarányának növelése)

Magyarország energiakészletei saját fosszilis energiakészletek korlátozott hasznosítása elavult, alacsony hatásfokú, zömében szén- és gáztüzelésű erőműpark rossz hőszigetelésű, pazarló energiafelhasználású épületek lassan növekvő megújuló energiaforrás részesedés (2012 - 9,3%)

Magyarország energiakészletei - SZÉNHIDROGÉNEK Magyarország 2008. I. 1-i állapot szerinti földtani vagyona 207,0 Mt; még kitermelhető kőolajvagyona 19,20 Mt. A készletadatok az egy évvel korábbi viszonyítva csökkenést mutatnak ország 2008. I. 1-i állapot szerinti földgázvagyona 5307,05 Gm3; még kitermelhető földgáz-vagyona 3355,29 Gm3 az előző évi mérlegadathoz viszonyítva közepes mértékű földtani (1,64 Gm3) és kitermelhető (1,64 Gm3) vagyoncsökkenést jelent.

Magyarország energiakészletei 309 nyilvántartott kőolaj és földgáz bányaterület; nem konvencionális kőolaj vagyonadatok gyakorlatilag nem változtak, konvencionális kőolaj esetében a földtani vagyon 6,8 %-os növekedése ellenére a kitermelhető vagyon 2,4 %-kal csökkent; konvencionális és a nem konvencionális szénhidrogén földgáz nyilvántartott vagyonadatai is növekedtek néhány %-kal;

Magyarország energiakészletei – 2015 / érc készletek Kőolaj: 651,35 millió tonna; Földgáz: 4.108,8 Giga m3; CO2 gáz: 45 Giga m3; Napjainkra hazánk ércbányászatából csak a mangánérc bányászata maradt aktív (vas, ólom-cink, réz, nemesfémek, urán)

Magyarország energiakészletei a termelés 214,56 Gm3, így a letermeltség a makói új vagyon figyelembe-vétele nélkül 75,44 %-os 10 legnagyobb kőolaj és földgáz mezőnk mellett jelentősebb (kőolaj) készlettel (>0,5 Mt) Szeged-Móraváros, Nagylengyel, Algyő, Tóalmás-Dél, Dorozsma, Mezősas-Ny, Gomba, Komádi lelőhelyek rendelkeznek földgázból legtöbbet Algyő területéről termeltek ki

Magyarország energiakészletei – legnagyobb földgáz lelőhelyek Makó-árok új készlete mellett a többi jelentősebb készlet (>2,5 Gm3) továbbra is Algyő, Biharkeresztes, Hosszúpályi-Dél, Mezősas-Ny, Somogyudvarhely, Inke-Iharos­berény-Vése, Liszó kitermelt kőolaj a könnyű olajokhoz tartozik; még kitermelhető kőolajvagyon átlagos sűrűsége 859 kg/m3; földtani- és kitermelhető vagyon is folyamatosan csökken;

Magyarország energiakészletei – KŐSZÉN hazánk széntermelése az utóbbi években jelentősen nem változott barnakőszén termelése csökkent (mivel az utolsó számottevő mélyművelésű barnaszénbányát /Pusztavám, Márkushegy/ 2014-ben bezárták) a lignité pedig kissé növekedett

Magyarország energiakészletei Magyarország egyetlen feketekőszén-előfordulása a Mecsek hegységben van telepek az alsójura korban képződtek, kőszéntelepes üledékes rétegsor vastagsága Pécs környékén a 900 métert is eléri, itt az 5 méternél vastagabb telepek száma meghaladja a 170-et bányászat az 1700-as évek végén indult, és 200 éven át működött bányák nagy része a metánfelhalmozódás miatt sújtólég-veszélyes volt. A bányászat fő központjai Pécs, Komló, Szászvár, Máza, Nagymányok voltak.

Magyarország energiakészletei – NUKLEÁRIS ENERGIA Paksi Atomerőmű: épült 1973-tól 1987-ig, 4 db blokkból áll; szovjet támogatással készült el; a meglévő „hagyományos” erőművek mellé gazdaságosabb volt, ha építenek egy atomerőművet

Magyarország energiakészletei A legelterjedtebb atomerőművek kétkörösek, ezért ezek elvi működésének bemutatásáról lesz szó. A szokványos hőerőművekhez hasonlóan az elektromos áram előállításához hőenergiát használnak. Hőenergia Mozgási energia Villamos energia Az erőművek vizet melegítenek, majd a forró víz felhasználásával gőzt fejlesztenek. Ez gőz a nyomáskülönbség miatt nagy sebességgel halad át egy vagy több turbinán. A turbinákon áthaladó gőz meghajtja a turbinákat. (H M) Generátorok segítségével pedig M V. Különbség: a hő előállításának a módja !!! Hőerőművek esetén: tüzelőanyag égetésével. Atomerőművek esetén: maghasadás jelenségének segítségével.

Magyarország energiakészletei Hasadóanyagba (Urán-235) egy lassú, kis energiájú neutron ütközik A hasadóanyag 2 hasadványmagra bomlik Felszabaduló energia: ~ 200MeV (Egy szénatom elégetése esetén 4eV) Felszabadul még 2-3 szabad neutron. Ezek gyorsak, tehát nagy energiájúak, de lelassíthatók velük kb. azonos tömegű részecskék ütköztetésével.

Magyarország energiakészletei maghasadás során átlagosan 2,4 szabad neutron keletkezik. Szabályozás nélkül akkora energia keletkezne, ami katasztrófához vezetne (atombomba) láncreakció fékezéséhez olyan anyagot használunk, ami elnyeli a szabad neutronokat (például: bóracél), /Szabályozórúd/ a szabályozó rudakat felülről eresztik be a reakciótérbe, úgy hogy könnyen kiemelhető legyen. A kiemelés „mértékével” szabályozható a maghasadások száma, termelt energia mennyisége

Radioaktív hulladékok halmazállapot szerint: szilárd biológiai eredetű folyékony és nem tűzveszélyes folyékony és tűzveszélyes légnemű radioaktív hulladékok hőfejlődés szerint: kis és közepes aktivitású nagy aktivitású (hőtermelését figyelembe kell venni)

Radioaktív hulladékok aktivitáskoncentráció szerint: kis-, közepes- és nagy aktivitású radioaktív hulladékokékról beszélhetünk A felezési idő szerint: rövid közepes hosszú élettartamú

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok Növényi és állati eredetű anyagok, amelyek elégetésével villamos energia állítható elő Felhasználásuk több 100 évre vezethető vissza, hagyományok alapanyagul elsősorban a faféleségek és a szántóföldi növények, valamint bizonyos haszonállatok trágyája szolgál

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok - tüzifa tűzifák ma már megannyi különböző fa fajtából készülhetnek, amelyeknek tulajdonságai igen eltérőek két fő csoportra szokták őket bontani –puha – és keményfákra elsősorban a keményfákat használjuk tüzelésre: akác, tölgy, bükk és gyertyán jó minőségű tűzifa = 10%-os nedvességtartalom; úgy érhető el, ha időben vásárolunk tűzifát és fedett, szellős helyen tároljuk

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok Néhány jellemző fafaj fűtőértéke (száraz fára értendő): Csertölgy 16.8 MJ/kg Gyertyán 15.8 MJ/kg Bükk 15.62 MJ/kg Tölgy 15.10 MJ/kg Akác 14.9 MJ/kg 10%-onként emelkedik a tűzifa nedvességtartalma, úgy a kalóriaértéke körülbelül 2MJ/kg-mal csökken; frissen vágott fa nedvességtartalma 45-50%, 1 évig kell tárolni;

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok - akác magas a fűtő értéke közepes a száradási ideje: min 6-8 hónap felhasogatva megfelelő körülmények között eltárolni, legyen elegendő ideje kiszáradni a felhasználásig fülledésre nem érzékeny könnyen hasad, ezért kiválóan alkalmas gyújtós készítésére magas a kéreg százaléka viszont akár nyersen is jól ég

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok - tölgy magas a fűtőértéke hosszú a száradási ideje: min 7-9 hónap felhasogatva megfelelő körülmények között kell eltárolni nem kifejezetten érzékeny fülledésre és a gombásodásra ezért pincében vagy zárt helyen történő tárolás esetén ezt ajánlott vásárolni lassan ég és kevés hamu marad

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok - bükk magas a fűtőértéke hosszú a száradási ideje: min 7-9 hónap érdemes kora tavasszal megvásárolni, felhasogatva megfelelő körülmények között eltárolni, mivel fülledésre érzékeny magas kéreg százaléka miatt sok hamu keletkezik 61

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok - gyertyán magas a fűtőértéke hosszú a száradási ideje: min 7-9 hónap felhasogatva megfelelő körülmények között eltárolni, nagyon kemény nagyon érzékeny a fülledésre, képes begombásodni és penészesedni nem ajánlott pincébe vagy zárt helyen való tároláshoz minimális a kéreg százaléka ezért kevés hamu keletkezik utána

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok egyre többen tűzifával vagy szénnel is tüzelnek, így akarják ugyanis csökkenteni a gázszámlát tűzifából egyre több fogy annak ellenére, hogy sokat drágult, legkeresettebb akác tüzelőből most 2600 forintba kerül egy mázsa (2015): egy évvel ezelőtt még négyszáz forinttal olcsóbb volt szén mázsája 2700 és 7000 forint között mozog

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok– kukoricaszár szántóföldi növénytermesztés melléktermékei közül nálunk a különböző gabonafélék szalmája, a kukoricacsutka, kukoricaszár, néhány egyéb növény szármaradványa használható fel tüzelési célra a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló kukoricaszár a betakarításkor magas nedvességtartalma miatt, tüzelésre gazdaságosan nem használható a kukoricaszár tárolásánál is problémák adódnak

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok Magyarországon az elmúlt negyed században volt néhány eredményes üzemi kísérlet szalma, kukoricaszár energetikai alkalmazására mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítása helyett döntően a tűzifa erőművi alkalmazása lett a honi biomassza program fő vonala 2 millió t/év körüli tűzifa-kitermelés alig fokozható, ennek évente átlagosan négyszerese a szalma- és kukoricaszár-feleslegünk

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok beszántva a talajba kb. ugyanannyi széndioxid keletkezik, mintha kazántűztérben, például hőszolgáltatásra felhasználva égetnék el tüzelésre való hasznosítást azonban a kukoricaszár magas, 40-65%-os nedvességtartalma nagyon megnehezíti nem sikerült olyan technológiát találni, amellyel a kukoricaszár nedvességtartalmát természetes úton 15-20%-ra lehetne csökkenteni

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is fűtenek gabonával ausztriai Tullnban a tartományi mezőgazdasági szakiskola fűtését már hosszabb ideje gabonával oldják meg tullni tapasztalatok alapján több gazdaság is fűt gabonával Alsó-Ausztriában Németországban a thüringiai TLL intézet dolgozott ki projekteket a gabonatüzelésre

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok ökológiai adottságok kedveznek a gabonatermelésnek jelenlegihez képest még növelhető is a termőterületük és az éves termésmennyiség is, amely az utóbbi években 16-17 millió tonna maximumon tetőzött az egyik legfőbb energianövényünk a gabona lehetne kukorica esetében igen nagy biomassza-hozamok érhetők el hektáronként, gond a tárolás és a magas víztartalom; megoldás a pirolízis??

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok - rizshéj Érdekesség: rizs hántolásakor keletkező rizshéj testsűrűsége 100–150 kg/m3 felhasználásával cementkötésű sajtolt rizshéj beton lap vagy falazóelem készíthető termékek hő- és hangszigetelő tulajdonságai igen jók, emellett kopásállók is rizshéj beton testsűrűsége mintegy 600 kg/m3, nyomószilárdsága 3–12 N/mm2, hazánkban a 80-as években gyártották

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok Cementiparban együttégetés: alternatívák a nem megújuló nyersanyagok helyettesítésére, attól függően, hogy mi érhető el lokálisan mezőgazdasági vagy ipari hulladékok, és különböző féle melléktermékek, akár biomassza (kávé- és rizshéj, kókuszdió külseje, kukoricaszár, szalma, energiafű) olyan források, amelyek megújíthatóak és nem szénalapúak, vagy akár ipari hulladékok, mint használt gumi, csontliszt, oldószer, illetve használt olaj

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok - szalma szalma olyan mezőgazdasági melléktermék, amely a haszonnövények termesztése során keletkezik eltüzelés szempontjából hasznosítható „szalma” mennyiségbe a repce és egyéb magtermelő növények szalmája is beleérthető, sőt ide sorolhatjuk a kukoricaszárból készült bálákat is mezőgazdaságban keletkezett összesen mintegy 45-46 millió tonna biomasszából évente 24-25 millió tonna az összes melléktermék, amiből az ipari és takarmányozási célú hasznosítás után a földeken marad 13-15 millió tonna

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok Szalma tulajdonságai: 1. nedvességtartalom betakarításkor = 10 - 20% 2. nedvességtartalom tárolás után = 13 - 15% 3. fűtőérték (18% nedv.tart.) = 13,5 MJ/kg az eltüzelhető biomassza (szalma) tömeg éves szinten 6-9 millió tonna között mozog szabad biomasszának ma még csak csekély - bár gyorsan növekvő hányadát használja az ország energiatermelésre

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok javasolt a szalmát a tarlón kint hagyni, egy-két alkalommal megáztatni, mert az eső által kimosott szalma kevesebb korróziót okozó anyagot - klórt és káliumot – tartalmaz ez az ún. „szürke” szalma sokkal hatékonyabb a kazánban való égetésre, növeli a kazánok élettartamát szalmatüzelésű kazánok már képesek kis és nagyméretű bálák fogadására

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok nem szükséges fedett tárolás, hatékonyabb az átszellőztető fóliák alkalmazása szalma átvételénél szigorúan ellenőrizni kell a tömeget, és a víztartalmat; tűzvédelmi előírások gazdasági számításoknál érdemes a beruházás 50-100 km-es környezetében lévő szalma szállító cégektől ajánlatot kérni 12 Ft+Áfa/kg áron számolunk vásárláskor, és saját termelés esetén ennek 60-70%-át vesszük figyelembe bekerülési költségként

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok - pellet megújuló, zöld energia, fahulladék újrahasznosításával készül nedvességtartalma 8-10% között marad, így az égés hatásfoka jobb, mint a gyakran 40%-nyi vizet tartalmazó tűzifa esetében szabályozott égés miatt károsanyag-kibocsátása a fafűtéséhez képest is alacsony Ausztriában az új építésű házak már mintegy 35%-át pellettel fűtik, Svédország a tavalyi évben több mint egymillió tonna pelletet fogyasztott

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok Alapanyaga forgács és fűrészpor vagy tüzelőanyag céljából termesztett növényi anyag, illetve mezőgazdasági melléktermék lapanyagokat ledarálják és nagy nyomáson lepréselik fűtőértéke igen magas: 1 kg fa pelletből kb 4,7-5,0 kWh energia szabadul föl 1 m3 földgáz fűtőanyag kiváltásához kevesebb mint 2 kg pelletre van szükség pellet-darabok széthullását a fában található lignin kötőanyag akadályozza meg

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok átlagos méretű pellet fűtési rendszerrel ellátott családi ház szezonális fűtéséhez 2-3 tonna pelletre van szükséges; keletkező szén-dioxid mennyisége megegyezik a fa növekedése során lekötött mennyiséggel jó minőségű pellet színe világos, mivel tiszta fából lett előállítva kéreg nélkül jó minőségű pellet, kézi morzsolásra nem porosodik, vízbe dobva elsüllyed, és nem színezi el a vizet (lassan oldódik) Fűtőértéke 16,9 – 18,0 MJ/kg, hamutartalom 0,5%, nedvesség tart. 7 – 12%, átmérő: 6-10 mm, hossz: 10-30 mm

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok sűrűség:(ömlesztve): 650-700 kg/m3 helyigénye: kb. 1,5 m3/t kiszerelési tömege: 640-680 g/liter nedvességre érzékeny, amennyiben víz éri, könnyen felveszi azt és szétesik pellet égése során kevés (0,5-1 kg) salakanyag keletkezik, ezért ritkán szükséges a kazán salaktálcáját takarítani

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok - brikett brikett nedvességtartalma 8-10% között marad, így az égés hatásfoka jobb (5kWh/kg) szabályozott égés miatt károsanyag-kibocsátása a fafűtéséhez képest is alacsony brikett fűtőanyag ára kicsit magasabb, mint a tűzifáé, de tömörebb anyag, és jobb az égés hatásfoka is Típusai: pl. tőzeg, pénz, lignit és fabrikett

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok – faforgács és fűrészpor Biofabrikett: fűrészporból és faforgácsból magas nyomással préselve készül Kötőanyagot nem tartalmaz, összetétele azonos a természetes fával; nedvességtartalma 8-10% Fűtőértéke 17,5 – 18,9 MJ/kg, hamutartalma kicsi (1%) és kiszórható a kertekbe Ként nem tartalmaz, környezetbarát égés; tüzifánál 2×, 3× sűrűbb, 50%-al nagyobb fűtőértékű; égés közben mérete változhat

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok – fa- és szalmabrikett Felhasználható vegyes-tüzelésű kazánban, kandallóban, cserépkályhában; szalmabrikett halmazsűrűsége kb. 400 kg/m3 alacsony nedvességtartalomból eredően a tüzelési tulajdonságai kiválóak, mert könnyen gyullad, ugyanakkor megfelelően gyengén és hosszan ég Magas ásványianyag-tartalma miatt hamujuk kiválóan alkalmas trágyázásra 100 kg szalmabrikettel kb. 45 liter fűtőolajt ,1 m3-nyi brikettel hozzávetőlegesen 4 m3-nyi tüzifát lehet helyettesíteni

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok szalmát, kukoricaszárat, fát, faágakat, fűrészport, amennyiben szükséges száradni hagyják egy alacsony páratartalmú, jól szellőző helyiségben kiszáradás után felaprítják, apróra zúzzák, nagy nyomáson préselik 25 kg tömegű biobrikettet, átlátszó műanyag zsákba csomagolják, ami megvédi a tartalmat a beázástól, párától

Növényi és állati eredetű tüzelőanyagok - trágya szárító, brikettáló és pelletáló technológiákkal lehetőség nyílik a trágya talajjavítóként vagy mezőgazdasági melléktermékkel keverve tüzelőanyagként történő hasznosítására fontos a szárítás: hagyományos használat Baromfitrágya tüzelés műszakilag megoldható, tapasztalatok Hollandiában, Japánban, USA-ban Fűtőértéke 13,8 MJ/kg, hamutartalom 20-25 tömeg%, nitrogén tartalom széles sávban mozog

Ásványi tüzelőanyagok primer vagy elsődleges energiahordozók a természetben található, eredeti állapotban lévő energiahordozók (ásványi szén, kőolaj, földgáz, nukleáris energiahordozók) primer energiahordozók mintegy 10%-át eredeti állapotukban használják fel a fogyasztók fennmaradó 90% egy részét kezelésnek vetik alá: szenet aprítják, osztályozzák; a szénhidrogéneket tisztítják, különböző halmazállapotú komponensekre bontják

Ásványi tüzelőanyagok szekunder vagy átalakított energiahordozók a primer energiahordozókból származó, de azoktól lényegesen eltérő fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező új energiahordozók ide tartozik a kazánban fejlesztett gőz, meleg víz, a villamos energia, a koksz, a cseppfolyósított földgáz, a különböző olajtermékek, a nukleáris fűtőelemek Fosszilistüzelőanyagok: szén-, olaj- és földgázkincs - az éghető tüzelőanyagok

Ásványi tüzelőanyagok Fissziósüzemanyagok a nehéz atommagok hasításán alapuló, atomreaktorokban felhasznált anyagok (pl. urán) Fúziósüzemanyagok a könnyű atommagok egyesítésével járó energiaátalakítás energiahordozói (pl. deutérium, trícium) végső energiahordozók: elsődleges vagy átalakított energiahordozók amik közvetlenül a fogyasztóhoz kerülnek, ahol hasznos energiává alakítják őket

Ásványi tüzelőanyagok - tőzeg frissen fejtve nedvességtartalma igen nagy, a 85−90%-ot is elérheti, ezért nyersen nem is tüzelhető el, mert az égéskor felszabaduló hő főleg a víztartalmat párologtatná el levegőn szárítva a nedvességtartalom 20−25%-ra csökkenthető, ekkor fűtőértéke 15,5−17,5MJ/kg Hamutartalom: 6 - 30% kis sűrűsége (0,1−0,8kg/dm3) és nagy nedvességtartalma miatt nem szállítható, rossz tüzelőanyag, ezért csak helyi hasznosítása fordul elő

Ásványi tüzelőanyagok – tőzeg/szén mocsarakban on betemetődött növényi anyag tőzeggé alakul, mely 90 % vizet is tartalmazhat tőzeg akkor fejlődik tovább kőszénné, ha az adott terület lassú süllyedése miatt további üledékrétegek halmozódnak fel rajta tőzeg a nyomásnövekedés miatt nagymértékben tömörül, és vize nagy részét elveszíti Biokémiai szénülésnek nevezzük a szénképződésnek azt a kezdeti szakaszát, amelyben még mikroorganizmusok végzik a lebontást

Ásványi tüzelőanyagok - szén legbőségesebben rendelkezésre álló tüzelőanyag a szén gazdaságosan kitermelhető, ismert ásványi tüzelőanyagok mintegy 85%-a földkéregben felhalmozódott széntelepek hosszú földtani korszakok alatt alakultak ki szénképződés első fázisa a tőzegesedés, amikor a víz alá került elhalt növények nagy molekulái mikroorganiz-musok hatására, hosszú idő alatt lejátszódó biokémiai folyamatok közben kisebb molekulákra bomlanak

Ásványi tüzelőanyagok - szén széntelepek elsősorban olyan medencékben alakultak ki, ahova a környezetből kevés egyéb hordalék került medencék az idők során lassan lesüllyedtek, föléjük más rétegek rakódtak le, majd újabb tőzegképződés után a folyamat megismétlődött, több szénréteg alakult ki tengerek partján kialakuló széntelepek viszont rendszerint sok, egymás felett elhelyezkedő vékony rétegből állnak (pl. a Saar-vidéken 300), a rétegek vastagsága néhány méter, köztük üledékes kőzet 90

Ásványi tüzelőanyagok - szén Föld mélyében uralkodó nagyobb nyomás és magasabb hőmérséklet hatására a kisebb molekulasúlyú vegyületek polimerizálódnak és kondenzálódnak így alakul ki a kőszén nagy molekulasúlyú, bonyolult vegyületekből álló kolloidszerkezete minél hosszabb ideig tart a szénülés, annál nagyobb a karbon aránya a többi összetevő rovására az elemi összetételben - nő a szén fűtőértéke is (bituminitek a legértékesebb összetevői)

Ásványi tüzelőanyagok - szén Német nevezéktan alapján tőzeg és grafit között szénülés foka szerint, előbb lágy (földes-fás), majd fénytelen, és fényes barnakőszenet, láng-, gáz/láng-, gáz-, zsír- (vagy kövér), kovács- és sovány feketekőszenet, valamint antracitot és metaantracitot különböztetünk meg

Ásványi tüzelőanyagok - szén kategóriák határait a kémiai alkotók mennyisége, a fűtőérték, az illótartalom és a zárt térben való hevítéskor mutatkozó sülőképesség adja ligninben és szabad cellulózban gazdag tőzeg tápanyagokban gazdag, eutróf tavak és mocsarak finomszemcsés rothadó iszapját (a szapropélit) — kevés szervetlen üledéken és igen finom növényi törmeléken kívül — lipidekben dús spóra- és pollenszemcsék alkotják

Ásványi tüzelőanyagok - szén két eltérő összetételű üledékből két különböző kőszéntípus keletkezik: az illókban szegényebb humuszkőszenek a tőzeg, az illókban gazdagabb, szapropélkőszenek pedig a rothadó iszap szénüléséből vezethetők le tőzeg szénülésének legalacsonyabb fokán álló lágy barnakőszén (lignit) viszonylag sok és jó megtartású faanyagot (xilitet) tartalmaz; színe barna, fénye nincs

Ásványi tüzelőanyagok - szén keményebb barnakőszenek barnától a barnásfeketéig változó színűek, ritkán tartalmaznak szabad szemmel is felismerhető növényi részeket kocka vagy tégla alakú darabokra esnek szét; e darabok viszont kagylósan törnek feketekőszén változatok ugyancsak sávos szerkezetűek

Ásványi tüzelőanyagok - szén szabálytalan, sík vagy kagylós törési felületük üveg- vagy zsírfényű, karcuk mindig fekete erősen szénült feketekőszenek a hegységszerkezeti igénybevétel helyein gyakran porlódnak – robbanásveszély – mecseki bányák feketekőszenek nagyobb gáztartalmú, „kövér" féleségei hosszú lánggal égnek, kormoznak és zsugorodnak; kis gáztartalmú, „sovány" féleségeik rövid lánggal égnek

Ásványi tüzelőanyagok - szén antracit fekete, kagylós törésű, üveg- vagy fémes fényű, tömör, rideg, korom- és lángképződés nélküli izzással égő, 4—8% illótartalmú, nagy térfogatsűrűségű metaantracit < 4% illótartalmú, a grafithoz nagyon hasonló röntgen-diffrakciójú szénkőzet grafit növényi eredete ellenére sem üledékes kőzet

Ásványi tüzelőanyagok - szén kőszénfajták fizikai viselkedése részint a kiinduló növényi anyagok minőségétől, mennyiségétől, felhalmozódási módjától, az ezekhez keveredett szervetlen anyagoktól, részint a képződésük körülményeitől függ kőszénfajták térfogatsűrűsége és átlagos keménysége elsősorban a szénültség, másodsorban a hamutartalom függvénye

Ásványi tüzelőanyagok – szén képződés csak olyan kisebb-nagyobb medencealakulatokban jöhet létre, ahol a növényzet dúsan szaporodik, felhalmozódásaihoz nagyobb mennyiségű szervetlen üledék nem keveredik, az elhalt növényi szövetek oxidációja és újrafelhasználása korlátozott fosszilizációs potenciál emelkedését pedig a vízzel és/vagy üledékkel való későbbi elboríttatás segíti elő

Ásványi tüzelőanyagok – szénülés folyamata diagenetikus folyamatoknak a láncolata - elhalt növényi anyagokból tőzeg, majd barna- és feketekőszén, végül antracit képződik Két fokozata: 1. tőzegesedés, vagyis a cellulóznak és a ligninnek huminsavakká történő, biokémiai átalakulása; 2. geokémiai fázis, vagyis a huminsavak geotermikus hatásra bekövetkező további koncentrálódása 1. és 2.: anyagveszteség, elemi szén feldúsulás

Ásványi tüzelőanyagok – olajpala nem-konvencionális nyersolaj-fajta, amelyet magas szervesanyag-tartalmú üledékes kőzetekből (olajpala) állítanak elő kibányászott olajpalából különféle módszerekkel (pl. pirolízissel vagy hidrogénezéssel) lehet az olajat kinyerni, a folyamat során az olajpalában található szerves anyagok szintetikus kőolajjá alakulnak át

Ásványi tüzelőanyagok – olajpala / története művelet eredményeként kinyert olajat fel lehet használni fűtőanyagként vagy a szennyeződések eltávolítása után olajfinomító alapanyagaként finomítási folyamat során a palaolajból ugyanolyan olajszármazékokat lehet kinyerni, mint a kőolajból legkorábban a 14. században jegyezték fel Svájcból és Ausztriából 1596-ban I. Frigyes württemberg-stuttgarti gróf orvosa jegyezte fel az olajpalából kinyert olaj feltételezett gyógyító hatásait

Ásványi tüzelőanyagok – olajpala / története 17. század elején az olaszországi Modena utcáit olajpalából kinyert olajjal világították meg első nagyüzemi olajpala-kitermelő üzemeket az 1830-as években Franciaországban, majd az 1840-es években Skóciában alapították ipari forradalom hatására jelentős kereslet mutatkozott és egyre inkább átvette a ritkább és drágább bálnaolaj helyét Közel-keleten felfedezett kőolaj-lelőhelyek egyszeriben véget vetettek az olajpala kitermelésének

Ásványi tüzelőanyagok – olajpala olajpalát kitermelő vállalatok általában kibányásszák és összetörik az alapanyagot, majd a lepárlóba szállítják helyben történő lepárlásra számos kísérleti eljárást fejlesztettek  olajpalában található szervesanyagok kb. 300 °C hőmérsékleten kezdenek lebomlani szénhidrogén-származékokra, de a folyamat magasabb hőmérsékleten hatékonyabb és gyorsabb

Ásványi tüzelőanyagok – olajpala lepárlás ideális hőmérsékleti tartománya 480 °C és 520 °C közötti termolízis (hőbontás) során az olajpalát magas nyomáson, folyékony halmazállapotú reagensek jelenlétében hevítik nagy molekulasúlyú szerves anyagok illékony, jobban felhasználható szénhidrogén-termékekké alakulnak át kínai Fushun Mining Group például 2008-ban 300 000 tonna palaolaj előállításáról számolt be 6,6 millió tonna olajpala feldolgozása után

Ásványi tüzelőanyagok – olajpala jelenlegi technológiákkal gazdaságosan kitermelhető palaolaj mennyiségét globálisan 2,8-3,3 trillió hordóra becsülik nagyobb rész az USA-ban; 2002-ben világszerte 11 600 hordónyi palaolajat termeltek ki legnagyobb termelők Észtország (5500 hordó/nap), Brazília (3100 hordó/nap) és Kína (2000 hordó/nap) 2008-ban már Kína vezetett

Ásványi tüzelőanyagok – koksz Szénből mesterségesen előállított tüzelőanyag; ásványszenet a levegő kizárása mellett erősen hevítenek, a benne levő víz és szénhidrogén gázalakban elillan és csak tiszta szén marad vissza; ásványszén legtöbb fajából így visszamaradó szén por alakú és tüzelésre nem alkalmazható fekete kőszénnek az a faja, amelyet tapadó kőszénnek neveznek, azonban igen

Ásványi tüzelőanyagok – koksz kiégetés alkalmával egyszersmind megolvad rövid ideig, összetapad és a gázok elillanása után visszamaradó koksz fémfényű, kemény, az üveget karcolja és nagy hőfejlesztő képessége miatt a legjobb tüzelőanyag nagy hő előállítására, általánosan használják a fémkohók nagy olvasztóiban használata kohókban a 18. sz.-ban terjedt el; elsősorban az acélgyártásnál

Ásványi tüzelőanyagok – szénbrikett szénbrikettek készítése során a bányászat melléktermékeként keletkező szénport, önmagában, vagy valamilyen adalékanyag hozzáadásával összepréselik barna és fekete szénből is előállítható, ára általában kedvezőbb a darabos szénnél brikettet a préseléses technológia miatt száraz helyen kell tárolni, ha megázik porladásra hajlamos

Ásványi tüzelőanyagok – szénbrikett Kályhában, kandallóban, kazánban is tüzelhető speciálisan tisztított és előkészített szárított barnaszenet, magas nyomáson, kötőanyagok nélkül préselik össze a brikett gyártás során Fűtőértéke: 20 MJ/kg, hamutartalma kevesebb 4%-nál; kéntartalma 0,4% alatti

Ásványi tüzelőanyagok – szénbrikett terjedőben van; begyújtásához magas hőmérséklet szükséges, ezért alágyújtós nélkül ne is próbálkozzunk fölöslegesen rendkívül kemény szerkezetű begyújtását követően hosszan és egyenletesen, akár több órán át is izzik kéményt kevésbé szennyezi, mint a szenek

Ásványi tüzelőanyagok – kokszbrikett koksz elemi tisztaságú szén mesterségesen előállított koksz préselésével állítják elő a kokszbrikettet porszén és a hulladékszenek egy részéből is briketteket préselnek

Folyékony tüzelőanyagok technika legkülönbözőbb ágaiban mindjobban igénybe veszik - ezen anyagok fogyasztásában rohamos emelkedés mutatkozik kitermelés, a szállítótartályok megtöltése, a raktározás olcsó és kényelmes igénybevétel helyére a szállítás csöveken történik, ott gőzzel vagy sűrített levegővel szétporlasztják, levegő oxigénjével való keveredés után gazdaságos égés

Folyékony tüzelőanyagok középértékben kétszer oly nagy fűtőértékkel rendelkeznek, mint a szén – súlyuk pedig köbméterenként körülbelül megegyezik a feldarabolt szén súlyával égésük gyors, hatékonyak pl. tengeri közlekedésnél tengeralattjárók szinte kizárólag folyékony tüzelőanyagokkal dolgoznak

Folyékony tüzelőanyagok szénnel dolgozó gőzgépek a befektetett hőenergiának a legkedvezőbb esetben csak 12-14 %-át adják ki munka alakjában, addig az olajjal hajtott motorok 25 %-os hasznosítással dolgoznak világ ásványolaj-termelésének 63.5 %-át Amerika adja, Oroszország 19.3%, Románia 3.7 %, Galicia 2.4 % legnagyobb fűtőértékkel az orosz ásványolajok rendelkeznek

Folyékony tüzelőanyagok - ásványolaj ásványi olaj vagy folyékony petrolátum kőolajból történő benzinkészítés egy mellékterméke színtelen, átlátszó vegyületek keveréke, melyet főként alkánok, ciklikus paraffinok alkotnak, amik a vazelinben is megtalálhatók üzemanyaggyártás mellékterméke, ezért nagyon nagy mennyiségben, és viszonylag olcsón áll rendelkezésre Minősége változó: kenőolajtól az orvosi tisztaságúig

Folyékony tüzelőanyagok – ásványolaj síkosítóként használják, ugyanis csak mérsékelten mérgező, és csak kevéssé reakcióképes, ugyanakkor kiváló kenőanyag hashajtóként, babaolajban is komponens; állatgyógyászatban olcsó, általános használatra szánt babaolajok, hidratálók nagyon gyakran tartalmaznak ásványi anyagot, általában a drágább, természetes olajok alternatívájaként Alkálifémek tartósítása, cipőápoló

Folyékony tüzelőanyagok - ásványolaj ásványi olaj használható más, nehezebb olajok eltávolítására, ugyanis fellazítja, és képlékenyebbé teszi azokat iparban az ásványi olajat gyakran alkalmazzák, mint elektromosságot nem vezető kenőanyag Fűtőanyag: elektromos tűzhelyek és olajradiátorok is ezt az anyagot használják levegőben található nedvességet nem köti meg, ezért ideális a szabadon lévő, mozgó felületek kenésére

Folyékony tüzelőanyagok - benzin nyers, természetes kőolajból desztillálás útján kapott folyadék nem egységes vegyület, hanem a paraffin sorozatba tartozó szénhidrogének elegye színtelen, könnyen folyó, a szaga a petróleuméra emlékeztet, vízben oldhatatlan nagyon gyúlékony, levegővel keveredve majd meggyújtva robbanása erőteljes 119

Folyékony tüzelőanyagok - benzin Magyar nyelvben több értelmezés: kőolaj atmoszferikus desztillációjánál kapott legkönnyebb frakciókat fenti folyadék tisztításával nyert oldószer (pl. lakkbenzin); Orvosi tisztaságú változata a sebbenzin motorbenzin a belsőégésű Otto-motorok üzemanyagaként felhasznált folyadék

Folyékony tüzelőanyagok - benzin Forráspontja a 60 és 200 °C közé esik, nem oxidáló benzin gyakorlatilag nem tartalmaz ólmot és mára már kénmentes is motorbenzin jelentős arányban tartalmaz aromás szénhidrogénokat, ezen belül benzolt is - ezek aránya is csökkent oktánszám a benzin nagy sűrítés melletti öngyulladásra való hajlamosságát mérő szám

Folyékony tüzelőanyagok - petróleum gyúlékony, jellegzetes szagú, halványsárga színű folyékony szénhidrogén, amelyet kőolajból lepárlással állítanak elő 1920-as évek közepéig Magyarországon a kőolajat nevezték petróleumnak egykori alkalmazás - kanócos lámpa, fejtetűirtás, modellmotorokban túlnyomórészt az utasszállító repülőgépek sugárhajtó-műveinek hajtóanyaga

Folyékony tüzelőanyagok - petróleum petróleum vízhez hasonló folyékonysággal rendelkező – de azzal nem keveredő – rendszerint sárgás színű, átlátszó folyadék petróleum 70%-át alkánok és cikloalkánok (naftének) teszik ki lobbanáspontja 37 és 78 °C között van, míg az öngyulladási hőmérséklete 220 °C fűtőértéke hasonló a gázolajhoz: 43,1 MJ/kg; Bőrirritáló hatású, gőzei mérgezőek

Folyékony tüzelőanyagok - petróleum villamosítás előtt széles körben használták petróleumlámpákban világításra izzófejes motorral felszerelt traktorok valamint erőgépek működtetésére jelenleg fűtő- és mosóolajként, finomított formában kerozinként polimerek gyártásához, habosító anyagként műanyagokhoz, mezőgazdasági vegyszerek és tisztítószerek gyártásához

Folyékony tüzelőanyagok - gázolaj kompressziógyújtású Diesel motorok hajtóanyaga; éveken át a gázolajat másodrendű tüzelőanyagnak  vélték 80-as évek elejéig a gázolajjal szemben nem voltak szigorú követelmények gázolaj-frakció alkotja, melyet a kőolaj desztillációja során nyernek; kéntartalmát hidrogénezéssel csökkentik

Folyékony tüzelőanyagok – gázolaj alapvető követelmények felhasználhatósága szempontjából: megfelelő öngyulladási hajlammal rendelkezzen alacsony hőmérsékleten is szivattyúzható legyen ne okozzon lerakódást a motorban ne legyen korrozív tulajdonsága megfelelő kenőképességgel rendelkezzen jól porlasztható legyen

Folyékony tüzelőanyagok – gázolaj legfontosabb jellemzője a cetánszám, amely az öngyulladási hajlam legfőbb mutatója - gázolaj kémiai összetételétől függ a vizsgált gázolaj cetánszáma 49, akkor öngyulladási hajlama azonos a 49 tf%-nyi cetánt tartalmazó etalon keverék öngyulladási hajlamával cetánszám 55-ről 77-re való növekedése a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás növekedéséhez és az emisszió leromlásához vezet; optimális 45-60 közötti

Folyékony tüzelőanyagok – gázolaj alsó és felső fűtőérték felső fűtőérték (égéshő) a tüzelőanyag tömeg-, illetve térfogategységének tökéletes elégésekor felszabaduló energiamennyiség alsó fűtőérték esetén a víz gőz állapotban van jelen (mint a kipufogógáz esetén) égéshője kb. 46 MJ/kg, (alsó) fűtőértéke kb. 41,7 MJ/kg

Folyékony tüzelőanyagok – tüzelőolaj háztartási és kisebb teljesítményű ipari és kommunális olajtüzelésű berendezések fűtőanyaga kőolajból nyerik, gázolajfrakciók elegye elégetése során felszabaduló energiát épületek, ipari és mezőgazdasági létesítmények fűtésére és melegvíz előállítására alkalmazzák visszaszorulóban; minőségét környezetvédelmi törekvések határozzák meg

Folyékony tüzelőanyagok – tüzelőolaj korszerű funkciós adalékokat tartalmaznak: hidegfolyási tulajdonságokat javító adalékok: téli felhaszná­lás során problé­mamentes üzemeltetés demulgeátor: megakadályozza a termék vizesedését kéntartalma − a szabvány előírásain túlmutatóan − legfeljebb 0,1 %

Folyékony tüzelőanyagok – fűtőolaj gyúlékony, cseppfolyós anyag, kőolajból állítják elő fűtésre használják kályhákban és kazánokban, régen olajkályhában tüzeltek vele a háztartásokban, ma már csak ipari kazánok, villamos energiát termelő erőművek vagy távfűtőművek használják dízelolajhoz hasonló környezetre és az emberre veszélyes anyag

Folyékony tüzelőanyagok – fűtőolaj Forráspont 360 foknál magasabb; magas kéntartalom Bunker olaj (tengeri), erőművi Alternatív felhasználás: Maradékfeldolgozó technológiák Bitumen gyártás

Folyékony tüzelőanyagok – szintetikus tüzelőolajok Növényi és vagy kémiai eredet pl. növényolaj-zsírsav-metilészter tüzelőolaj desztillációs párlatok és gázolaj vagy más komponensek keveréke dermedéspontjuk alacsony és viszkozitásuk sem nagy, környezeti hőmérsékleten folyékonyak és jól porlaszthatók fűtőértékük 42 MJ/kg

Folyékony tüzelőanyagok – szintetikus tüzelőolajok Típusaik és felhasználási területek (valamennyi tüzelőolaj!!): háztartási - lakások fűtése könnyű tüzelőolaj (gázolaj és parafinos párlatok keveréke): nagyobb berendezések (pl. hőkezelő kemencék) tüzelőanyaga kénmentes tüzelőolaj (gázolaj és parafinos párlatok keveréke) általános tüzelőolaj (gázolaj és pakura keveréke): a központi fűtések és kisebb ipari kemencék - 50- 60 °C hőmérsékletre fel kell melegíteni

Folyékony tüzelőanyagok – kátrányolaj kátrány folyékony olaj, amelyet részben ásványi, részben növényi anyagokból állítanak elő kátrány lepárlásával kátrányolajat és fekete szurkot lehet előállítani kőszén kátrányának magas hőfokú lepárlásával nyert olaj; a szerveskémiai ipar fontos nyersanyaga; talpfákat kátrányolajjal telítik, hogy tartóssá váljanak

Gáznemű tüzelőanyagok - földgáz kőolaj és földgázképződés kiindulási anyaga az elhalt élőlények szerves anyaga folyamat során az élőlényeket felépítő fehérje-, zsír- és szénhidrát-molekulák elemeikre (C, H, N, O) bomlanak megnövekedett hőmérséklet és nyomásviszonyok mellett szénhidrogén-molekulákká épüljenek fel szerves anyag felhalmozódása a kőszénképződéshez hasonlóan oxigénszegény környezetben történhet (pl. tengerekben)

Gáznemű tüzelőanyagok - földgáz szénhidrogén-képződés intenzitása a hőmérséklettel exponenciális, az idővel lineáris összefüggésben van anyakőzetből elkülönült kőolaj és földgáz a rétegterhelő nyomás hatására vándorolni kezd - két szakaszból áll: elsődleges és másodlagos migráció elsődleges migráció az anyakőzetben való vándorlás, mely a tárolókőzetbe való eljutásig tart, rétegterhelés hatására

Gáznemű tüzelőanyagok - földgáz tiszta formájában színtelen, szagtalan és átlátszó gáz, fosszilis tüzelőanyag néhány métertől több mint 5000 méteres mélységig található, nyomása némely esetben meghaladja a 300 bart, hőmérséklete pedig a 180 °C-ot kínaiak már időszámításunk előtt földgázt használtak templomaik megvilágítására; gázt bambuszcsöveken vezették nagyobb mértékben 1884 óta alkalmaznak földgázt; 1950-ig az USA volt az egyetlen kitermelő

Gáznemű tüzelőanyagok – földgáz földgáz nem mérgező, a levegőnél könnyebb tökéletes égése során kék lánggal ég, káros égéstermékek, korom, hamu nélkül, igen kevés szén-monoxid és kén-dioxid kibocsátással földgáz robbanóképes elegyet alkot, ha a levegővel 5 és 15% közötti arányban elegyedik legfontosabb előnye az elektromos árammal szemben, hogy a szállítása nagy távolságra sokkal hatékonyabb (kisebb hálózati veszteség), valamint tárolni is lehet

Gáznemű tüzelőanyagok - földgáz egyik legáltalánosabban elterjedt és legsokoldalúbb fűtőanyag, üzemanyag és vegyészeti alapanyag ha lakossági gázellátásra használják, egyéb gázokkal (dietil-szulfid) keverik, amelyek jellegzetes szagot kölcsönöznek neki Magyarország helyileg nagyon jelentős, világméretekben közepes földgázkészletekkel rendelkezik kitermelése már az 1910-es évektől folyt, az 1945-ös visszaeséstől eltekintve az 1990-es évekig folytonosan növekvő ütemben

Gáznemű tüzelőanyagok - földgáz Ma Magyarország egyoldalú importfüggőségéről beszélnek ország sosem volt önellátó földgázból, pedig lehetett volna; 1979-ben például az éves földgázkitermelés 6,5 milliárd m³ volt magyar energiatermelés 1988–1990-től stagnál, miközben jelentős készleteink vannak energiahordozókból még ki nem aknázott földgázkészletünket mintegy 120 milliárd m³-re becsülik 141

Gáznemű tüzelőanyagok - földgáz leggyakrabban a kőolaj-lelőhelyeken található meg, azonban nem ritkák a tisztán földgázt tartalmazó lelőhelyek sem széles körben megtalálható az üledékes kőzetekben, de fellelhető a vulkanikus kőzetben is felszínre hozás - megtisztítják a szennyező anyagoktól: víztől, más gázoktól, a kőolaj okozta szennyeződésektől, a mechanikai szennyezésektől

Gáznemű tüzelőanyagok - bányagáz rendesen csak kőszénbányákban, de néha más bányákban is fejlődő szénhidrogén gáz (C2H4), levegővel keveredve és gázzal érintkezve felrobban és gyakran rendkívüli károkat okoz levegő hozzákeveredése nélkül nem robban fel, hanem kevéssé világító kékes lánggal ég el kis mennyiségben nem ártalmas, de ha a levegő 1/12 része - már gyenge robbanás történhetik, belégzése is kockázatos

Gáznemű tüzelőanyagok - bányagáz szűkebb értelemben ugyan a bányagáz nem tartozik a megújuló gázok körébe, azonban a környezetvédelem szempontjából a németek a bányagáz hasznosítását támogatásra méltónak ítélték Németországban az aktív és az üzemen kívül helyezett bányákból évente több, mint 1 Mrd m3 metán jut ki CH4 kisebb mennyiségben kerül a légkörbe, mint a CO2, az éghajlat károsítása tekintetében annál 21-szer „hatékonyabb”

Gáznemű tüzelőanyagok - bányagáz bányagáz a régi aknákból mindaddig a felszínre áramlik, amíg teljesen el nem fogy néhol az óránként eltávozó metán mennyisége meghaladja az 1000 m3 eddig balesetek elkerülése és a lakosság védelme érdekében a kiáramló gázt elszívatták és elégették ezt a gyakorlatot a működő bányák is folytatták – mostantól hasznosítás

Gáznemű tüzelőanyagok - mocsárgáz jelentős mennyiségű metángázt tartalmazó gázelegy, amely rothadó növényi anyagokból keletkezik öngyulladó foszfor-hidrogén is gyakran van benne, így a keletkező metán is meggyullad: ez a lidércfény, mely a mocsár felett halványkék fénnyel imbolyog

Gáznemű tüzelőanyagok - generátorgáz forró koksz és levegő reakciója során keletkező szén-monoxid tartalmú gáz reakció során hő fejlődik, de a keletkező gáz fűtőértéke kicsi, közel 60%-a nitrogén gyakran keletkezik vízgáz mellett; ez is a szénelgázosítás egyik terméke széngáznak nevezik a világítógázt és a tüzelőberendezések-ben keletkezett szén-dioxidot, illetve szén-monoxidot is

Gáznemű tüzelőanyagok - vízgáz forró koksz s a rajta áthaladó vízgőz reakciójából keletkezett gáz, amely szén-monoxidból és hidrogénből áll folyamat magas energiatartalmú gázt hoz létre, de előállítása hőfogyasztó is hőigény fedezésére gyakran egyidejűleg a generátor-gázreakciót is lejátszatják, így a reakció spontán lesz így létrejövő "félvízgáz" fűtőértéke természetesen alacsonyabb lesz

Gáznemű tüzelőanyagok - vízgáz régen a vízgáz és generátorgáz keverékét (városigáz, világítógáz, kevertgáz szinoním elnevezések!!) háztartási célra használták, ma már teljesen felváltotta a földgáz legtöbb városi gáz fő alkotója a hidrogén vagy a metán, a széngáz kb. 8 % szén-monoxidot is tartalmaz Óbudai Gázgyár 1913-tól 1984-ig városi gázt állított elő

Gáznemű tüzelőanyagok – földalatti elgázosítás szén föld alatti elgázosítása (UCG, underground coal gasification) - ki nem termelt szenet a föld mélyén nagynyomású oxigén és gőz betáplálásával éghető gázzá alakítják felszínre vezetik és fűtésre, áramtermelésre, hidrogén, szintetikus földgáz vagy vegyipari alapanyagok előállítására használják technológiát az 1920-as évek elején Durham-ben fejlesztették ki; 1920-60 között Angliában és Szovjetúnióban ipari léptékű

Gáznemű tüzelőanyagok – földalatti elgázosítás Belgium, Spanyolország és az Egyesült Királyság javaslatára az Európai Unió a mélyebb szénrétegekben történő elgázosításra kíván összpontosítani legújabb fúrási és injektálási technológiával az UCG eljárás a mélyebb szénrétegekben műszakilag megvalósítható gáz összetétele függ az elgázosítás mélységétől és nyomásától, beinjektált gázok összetételétől és a folyamat kivitelezésétől

Gáznemű tüzelőanyagok – földalatti elgázosítás gáz értékes összetevői: hidrogén, CO, metán és néhány nagyobb szénatomszámú szénhidrogén További komponensek: CO2, vízgőz és nitrogén, kisebb mennyiségben ammónia, kénhidrogén, szerves kénvegyületek és kátrány UCG gáz összetétele nem tér el a felszíni elgázosító berendezésekben keletkező gázoktól gáz nitrogéntartalma levegővel történő elgázosítás során nagyobb, fűtőértéke pedig kisebb

Gáznemű tüzelőanyagok – földalatti elgázosítás eljárás alkalmazásakor nem kell a szén felszíni kezelésével vagy a hamu elhelyezésével foglalkozni viszont el kell távolítani a szennyeződéseket és meg kell kötni a CO2-t gyakran okoz problémát a szén permeabilitása, a szénréteg megközelíthetősége és a gyenge minőségű gáz keletkezése Megoldás: injektáló és a termelő aknák összekötése rétegbe irányított fúrással,

Gáznemű tüzelőanyagok – szénlepárlás szénlepárlás vagy kigázosítás - szénnek levegő kizárása mellett történő hevítése először csak a faszén helyettesítésére próbáltak szénből kokszot előállítani, felfedezték, hogy a koksz előnyösebb tulajdonságú, mint a faszén: szilárdabb, nagyobb a fűtőértéke szénlepárlás során képződő gázok ugyancsak jól alkalmazhatók energiahordozóként

Gáznemű tüzelőanyagok – szénlepárlás Füstgázok hőtartalma pl. hőcserélővel hasznosítható szénlepárlás új nyersanyagforrást jelentett, mivel a lepárlási gázokkal ammóniát, kátrányt, az azokban lévő aromás vegyületeket nagy mennyiségben állították elő, hasznosításuk megindult kokszkamrában a lepárlás fokozatosan megy végbe hőmérséklet előbb a falak mentén nő, majd lassan a szén belseje felé - kokszosodás is kívülről befelé haladva megy végbe, és a két oldalról induló folyamat a kamra közepén találkozik

Gáznemű tüzelőanyagok – szénlepárlás lepárlási gázok a kamrák tetején kialakított gázvezetéken keresztül távoznak 150 °C-ig a fizikailag kötött víz és gázok távoznak 200 °C-tól való melegítés során végbemenő folyamatokat bertinizálásnak nevezzük - víz hasad le, szén-dioxid, kén-hidrogén keletkezik, megindul a kátrány képződése 350 és 450 °C között történek a karburitálás - erős szénbomlás; szén olvadó részei lágyulnak

Gáznemű tüzelőanyagok – szénlepárlás Fenol, ammónia és kátrány keletkezik 500 °C-körül a szén újra megkeményedik, félkoksz keletkezik – kialakul a koksz szerkezete 550 °C felett megszűnik a kátrányképződés Svélezés (kishőfokú lepárlás) során (600 °C-ig) szén-monoxid, hidrogén, metán, szén-dioxid, nitrogén keletkezik

Gáznemű tüzelőanyagok – szénlepárlás 800 °C felett jellemző lesz a hidrogén keletkezése koksz zsugorodik, megjelenik a hidrogén-cianid, a metán karbóniumra és hidrogénre bomlik grafitkiválással jár, ami a koksz jellegzetes szürke színét adja

Gáznemű tüzelőanyagok – kamragáz nagyobbrészt metángáz, képződése: szenet desztillálják (kőszénlepárlás), hogy kokszot állítsanak elő Koksz: feketekőszén levegőtől elzárt térben 1000 °C körüli hőmérsékleten történő hevítése során keletkezik, miközben az illékony anyagok elkülönülnek kemenceblokkokban a kokszolási idő alatt a megfelelő hőmérsékletet tisztított kamragáz elégetésével biztosítják kokszolókamrák fűtőfalait 1150-1350 °C hőmérsékleten tartják

Gáznemű tüzelőanyagok – fagáz fagáz magas, legalább 7-800 fokos hőmérsékleten, korlátozott mennyiségű oxigén felhasználása mellett lezajló tökéletlen égés mellett jön létre folyamat során az égés alapanyagául szolgáló fából különféle gázok szabadulnak fel 1920-as években egy német mérnöknek, Georges Imbert-nek az ötlete - gépkocsik hajtásánál a fagáz jó alternatívául szolgálna a benzinnel szemben

Gáznemű tüzelőanyagok – fagáz kifejlesztett fagáz generátort, amit autóra lehetett szerelni 1931-ben aztán meg is indult az Imbert-féle fagáz generátorok tömegtermelése

Gáznemű tüzelőanyagok – krakkgáz Krakkolás: nagyobb molekulatömegű szénhidrogéneknek nagy nyomáson és magas hőmérsékleten való átalakítása kisebb tömegű és kisebb szénatomszámú szénhidrogénekké művelet alatt (650 fok alatt) részben kis szénatomszámú alkénekből álló krakkgáz keletkezik Cél: kőolaj energiahordozó vegyületként kevésbé jelentős vegyületeiből fontos energiahordozó vegyületek előállítása (krakkbenzin, krakkgáz)

Gáznemű tüzelőanyagok – krakkgáz kőolaj krakkolása 10-70 atmoszférán és 400-600 oC-on zajlik, krakkgáz, cseppfolyós termékek (krakkbenzin) és petrolkoksz keletkezik kokszgyártás során is keletkezhet, közepes fűtőértékű (17 MJ/m3), megfelelő tisztítás során kerül felhasználásra ipari parkok, lakótelepek, mezőgazdasági telepek, üvegházak fűtése és hűtése is megvalósítható

Gáznemű tüzelőanyagok – biogáz szerves anyagok anaerob térben, mikroorganizmusok közreműködésével történő erjedésekor keletkezik biogáz: metán (60-65% CH4) és széndioxid (30-35% CO2) keverékéből álló gáz, kommunális szennyvíziszap, állati trágyák és mezőgazdasági maradékok fermentációja során

Gáznemű tüzelőanyagok – acetiléngáz a kalcium-karbid vízzel érintkezve acetiléngázt fejleszt reakció heves hőfejlődéssel jár, miközben karbidmész-iszap keletkezik 1 kg karbidból elméletileg 369 liter acetilén gáz fejleszthető gyakorlatban karbid tisztaságától (szemcsenagyságától) függően 200-300 liter gáz

Gáznemű tüzelőanyagok – acetiléngáz ömlesztő hegesztéshez koncentrált hőhatást kell biztosítani éghető gázt oxigénnel keverve égetnek el erre alkalmas berendezéssel, hegesztőpisztollyal éghető gáz lehet hidrogén, acetilén, propán-bután acetilén gáz a nyomás kismértékű emelkedésével, és már viszonylag kis hőmérsékleten (335 °C fölött) robbanásszerű térfogat-növekedés, valamint hőfejlődés mellett alkotóira, hidrogénre és szénre esik szét

Hasadó anyagok Magfúzió: olyan magreakció, ami során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve folyamat lehet exoterm vagy endoterm, a kiinduló magok atomtömegétől függően elemek közül a vas és a nikkel a legstabilabb fúzióban részt vevő elemek könnyebbek a vasnál, akkor a folyamat energiafölszabadulással jár

Hasadó anyagok Maghasadás: radioaktív bomlás egyik fajtája neutronbefogás nélkül is végbemehet hasadásnak ez a típusa (spontán hasadás) néhány nagyon nehéz nuklid kivételével ritka nukleáris eszközökben (atomreaktor, atombomba) az összes maghasadás indukált hasadás – egy fajta nukleáris reakció

Hasadó anyagok neutronindukált hasadás jellemző vonása - nukleáris láncreakción keresztül gyorsítható és esetenként szabályozható ilyen reakcióban az egyes hasadási események során keletkezett szabad neutronok további maghasadást idézhetnek elő kémiai elemek azon izotópjait, amelyek képesek fenntartani egy hasadási láncreakciót, hasadóanyagnak nevezzük

Hasadó anyagok leggyakoribb hasadóanyag a 235U - urán 235-ös tömegszámú izotópja, melyet pl. a paksihoz hasonló termikus reaktorokban is használnak legtöbb hasadóanyag csak nagyon ritkán bomlik spontán hasadással hasadóanyagokból tömegegységenként legalább tízmilliószor nagyobb mennyiségű energia nyerhető, mint a kémiai tüzelőanyagokból

Hasadó anyagok maghasadás során az energia a hasadási termékek és magtöredékek mozgási energiájaként valamint elektromágneses sugárzásként, gamma-sugárzás formájában szabadul fel atomreaktorokban az energia hővé alakul, ahogy a részecskék és a gamma-sugarak a reaktor szerkezeti anyagának vagy hűtőközegének – amely általában víz, vagy ritkábban nehézvíz – atomjaival ütköznek

Hasadó anyagok radioaktivitás a nem stabil (radioaktív) atommagok bomlásának folyamata nagy energiájú ionizáló sugárzást kelt; radioaktív sugárzás a természetben is előfordul – mérésére részecske- detektorokat használnak

Hasadó anyagok hasadás tulajdonságai: • Nehéz mag hasadásakor energia szabadul fel • hasadási energia többsége a termékek kinetikus energiájában jelenik meg • hasadási termékek β -radioaktívak, és neutronokat is kibocsátanak • hasadást kísérő és másodlagos neutronok is, amelyek energiát visznek el

Hasadó anyagok - uránium természetes urán 99.3 %-a 238-as, 0.7 %-a pedig 235-ös izotóp U-238-as csak igen ritkán hasad, akkor, ha a neutron nagy sebességgel ütközik a magnak U-235-ös hasadása gyakorlati szempontból sokkal jelentősebb: ezt a magreakciót használja ki a mai atomreaktorok döntő többsége

Hasadó anyagok - uránium elem felfedezését a német kémikusnak, Martin Heinrich Klaprothnak tulajdonítják, aki 1789-ben fedezte fel egy szurokérc nevű kőzetben 1850-ben használták először kereskedelmi forgalomban, méghozzá az üveggyártásban Radioaktív jellegét 1906-ban észlelték II. világháború idején a szövetségesek hatalmas uránfelvásárlásba kezdtek

Hasadó anyagok - uránium uránt, amit főként Kongóból szereztek be, felhasználták a „Little Boy” nevű atombomba építéséhez, amit végül Hirosimára dobtak le 1945. augusztus 6-án többi atombomba hasadóanyaga plutónium volt, aminek az előállításához szintén uránra van szükség uránnak a természetben a 234-es, 235-ös és 238-as tömegszámú izotópjai fordulnak elő döntően 238-as izotóp található, kis mennyiségben (0,72%) 235-ös, és 234-es izotóp

Hasadó anyagok - uránium jelenlegi atomerőművek szempontjából a ritkább 235-ös izotóp hasznosítható, a kis előfordulási arány miatt dúsítani kell urán elszórtan az egész földkéregben megtalálható átlagos koncentrációja 3-5 gramm/tonna földkéreg urántartalma - 25 km mélységig számolva - 100 milliárd tonnára becsülhető, míg az óceánoké 10 millió tonnára – elenyésző rész hasznosítható

Hasadó anyagok - uránium urándúsítás lényege, hogy az U238 arányához képest megnövelik a hasadásra képes U235 százalékos arányát az uránban U232 és 233 mesterséges formák atomerőművekben nem színtiszta fém-uránt, hanem 1,2–2,4 és 3,6% U235-re dúsított urán-dioxid tartalmú pasztillákat használnak - üzemanyagpálcákban halmoznak fel csoportokba kötegelik, és megfelelő alakzatban (a hőátadás és neutronelnyelés végett) elhelyezik a reaktorban

Hasadó anyagok - tórium egy természetes (232Th), és további 24 mesterséges izotópja ismert, valamennyi radioaktív és ritka tóriumot Jöns Jakob Berzelius svéd kémikus fedezte fel a 19. század elején oxidját találta meg egy sziklában, amelyből később a fémet is előállította elemi állapotban platinafényű, puha fém; elektromosságot jól vezeti olvadáspontja és sűrűsége viszonylag nagy (1842oC, ill. 11,75 g/cm³). felezési ideje 14 milliárd év

Hasadó anyagok - tórium szobahőmérsékleten igen ellenálló, itt csak a füstölgő sósav (HCl) és a királyvíz hatnak rá cériumot (leggyakoribb nehézfém) kíséri a monacit nevű ásványban, saját ásványai még a torit és a keralit ezekből előbb kinyerik az oxidját (ThO2), majd ezt különböző eljárásokkal fémmé redukálják Föld tóriumtartalékait különböző kutatások 1,5 és 2 millió tonna közé teszik, a legjelentősebb lelőhelyek: USA, Ausztrália, India, Brazília, Törökország

Hasadó anyagok - tórium magnéziumötvözeteket állítanak elő belőle, valamint a gázizzók „harisnyáját” is tórium-dioxidból készítik (világítási hatásfok emelése) használják még hegesztőgépekben, wolfrám-tórium elektródaként atomreaktorokban alkalmazzák hasadóanyagnak; első tóriummal működő kísérleti reaktorok az 1960-as években már működtek az USA-ban Németországban 1983-ban kezdett működni az első tórium erőmű - jelenleg Indiában épül

Hasadó anyagok - tórium Előnyei az uránnal szemben: tóriumból jelentősen nagyobb készletek állnak rendelkezésre, tórium alapú erőművek azonos mennyiségű kiindulási anyagból hússzor több energiát szolgáltatnak; urán hasadóanyag körülbelül 5% hasznosul, míg a tórium szinte 100%-ban, üzemeltetés során lényegesen kevesebb melléktermék képződik

Hasadó anyagok - tórium Hátrányai az uránnal szemben: kiégett fűtőelemek U232 izotópot tartalmaznak, aminek a felezési ideje 68,9 év, a bomlástermékeinek a felezési ideje nagyon rövid – újrahasznosításnál radioaktivitás fűtőelemek újrahasznosításának módja nem kidolgozott üzemeltetés tapasztalatai szűkösebbek mint az urán, vagy urán-plutónium üzemanyagú erőműveknél

Hasadó anyagok - plutónium plutónium mesterséges, radioaktív, transzurán kémiai elem ezüstszürke megjelenésű fém, levegő hatására matt oxidréteg keletkezik rajta reagál szénnel, halogénekkel, nitrogénnel és szilíciummal; nedves levegő éri, oxidokat és hidrideket képez csontokban felhalmozódhat; kezelése veszélyes

Hasadó anyagok - plutónium plutónium a legnehezebb Föld keletkezése előtti elem legstabilabb izotópja, a Pu244 révén, melynek felezési ideje (80 millió év) plutónium nagy része a maghasadás révén keletkezik - felszabaduló neutronok az urán238 magokat plutónium-magokká alakítják plutónium239-et (felezési ideje 24.100 év) és 241-et hasadóanyagként használják

Hasadó anyagok - plutónium neutronok képesek lesznek láncreakciót fenntartani, amit az atomerőművekben, illetve az atombombákban hasznosítanak Pu238 felezési ideje 88 év - radioizotópos termo-elektromos generátorok hőforrásaként használják, amelyek bizonyos űreszközök működtetésére szolgálnak Pu240 erős spontán maghasadó anyag

Hasadó anyagok - plutónium plutónium a többi fémhez hasonlóan világos ezüstszürke, első látásra sokban hasonlít a nikkelre, gyorsan oxidálódik többi fémtől eltérően nem jó hő- és elektromos vezető, szokatlanul magas a forráspontja (3228 °C) legtöbb anyaggal ellentétben a plutónium sűrűsége olvadáskor megnő nagyon érzékeny a hőmérsékleti, nyomásbeli és kémiai körülményekkel szemben

Hasadó anyagok - plutónium második atombomba, - amely Pu239 töltetű volt- Nagaszaki városát pusztította el 1945 augusztusában háború alatt és után számos titkos és orvosi etikába ütköző sugárkísérletet hajtottak végre embereken atomerőművi plutónium hulladék és a leszerelt atomfegyverek radioaktív hulladékának tárolása komoly környezetvédelmi probléma mára betiltott föld feletti kísérleti atomrobbantások során plutónium került a felső légkörbe is

Hasadó anyagok - plutónium Pu239 mellett jelenlévő Pu240 rontja az atombomba hatékonyságát, mivel relatíve magas a spontán maghasadási sebessége megnöveli a predetonáció (idő előtti spontán robbanás) veszélyét plutóniumot a benne található Pu240 izotóptartalom alapján több minőségi kategóriába sorolják 4%-nál kevesebbet tartalmazó fémet az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete fegyverek készítésére használja

Hasadó anyagok - plutónium 7%-nál kevesebbet tartalmazót szintén fegyverek készítésére, 7-19%-ot tartalmazót hajók és tengeralattjárók (nukleáris) üzemanyagaként, 19%-nál többet tartalmazót pedig erőművekben

Hőenergiaforrások - napsugárzás Napenergia kihasználásának módjai: Passzív használat Szigetelt falak, délre néző ablakok stb Aktív használat Drágább de hatásosabb. Napelem, napcella, hőhordozó folyadék stb. Használat: fűtés, vízfűtés

Hőenergiaforrások - napsugárzás A sugárzás energiahozamát a sugárzás intenzitásával (W/m2) fejezzük ki. atmoszférán kívül a napsugárzás intenzitása éves periodicitással 1300-1400 W/m2 között ingadozik ebből mennyi jut egy a Föld felszínén elhelyezett felületre, az függ attól, hogy: a sugárzás milyen szög alatt éri a felületet a sugárzásnak milyen hosszú utat kell megtennie a légkörön keresztül, mennyi a vizsgált helyszín tengerszint feletti magassága mennyi a légkörben a vízgőz, a köd, a felhőzet, a többatomos gázok, a légköri szennyeződés

Hőenergiaforrások - napsugárzás Nap energiáját hasznosító építészet általános jellemzői közé tartozik a Nap iránti tájolás, a felszín kis aránya az épülethez képest, vagy a szelektív árnyékolás ezen elemek éghajlatnak megfelelő használata jól világított és komfortos hőmérsékletű tereket eredményez új dizájn számítógépes modellek segítségével teremt egyensúlyt a napenergia világító, fűtő és légmozgató hatásai között

Hőenergiaforrások - napsugárzás mezőgazdaság és a kertészet igyekszik a Nap energiáját minél optimálisabban kihasználni a magasabb terméshozam érdekében napenergiát a mezőgazdaság nem csupán növénytermesztésre használja, vízpumpálás, szárítás vagy csirkekeltetés élelmiszeripar használja a napenergiát aszalásra, tartósításra

Hőenergiaforrások - napsugárzás üvegházak szintén a Nap energiájának minél erőteljesebb kihasználására jöttek létre modern üvegházak a 16. századi gyarmatosító Európához köthetőek, melyek lehetővé tették a távolról érkező egzotikus növények hazai termesztését háztartási célra készülnek napenergiával működő tűzhelyek, fában szegény vidékeken, elsősorban Afrikában és sivatagos vidékek mellett főzésre, vízforralásra

Hőenergiaforrások - napsugárzás napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, hűtésre és vízmelegítésre használható hőenergiát fűtésre való alkalmazása az épület megfelelő hőszigetelését feltételezi hőcserélő közege jellemzően folyadék, de a levegőt használó változatai is elterjedtek

Hőenergiaforrások - napsugárzás 40. szélességi fok alatt a háztartási meleg víz 60-70%-a, 60 Celsius-fokos hőmérséklettel számolva, állítható elő napkollektorok használatával Előnyei: hasznosító szerkezet telepítve van, akkor az energia "ingyen van" nem függ beszállítótól, nem vonható embargó alá, csökkenti az energiafüggőséget geotermikus, a nukleáris és az árapály-energia kivételével minden felhasznált energia valamilyen formában a Napból érkezik/érkezett tiszta és decentralizált

Hőenergiaforrások - napsugárzás Hátrányai: időbeli eloszlása és intenzitása csak korlátozott mértékben tervezhető előre megoszlása szezonális (legnagyobb mennyiségben nyáron) napenergia hasznosítása jelentős beruházásigénnyel jár, ami komoly megtérülési számításokat követel, úgy pénzügyi, mint környezetterhelési szempontból 198

Hőenergiaforrások – geotermikus energia Föld mélyében található energia hasznosítása; 30m – 1ºC hőmérséklet-emelkedés; 1 km - 30 ºC Felszínre kerülhet: Száraz gőzzel Vizes gőzzel Használat: forró víz – háztartási, mezőgazdasági, ipari és városi célokra CO2- kibocsátása alacsony, mennyisége korlátozott

Hőenergiaforrások - geotermikus energia hazánkban geotermikus energiafelhasználás ben 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi

Hőenergiaforrások - geotermikus energia Észak-kaliforniai Gejzír-mezőn 1960-ban indult meg a termelés, világon ezt fejlesztik a leginkább napjainkban, hiszen teljesítménye 2800 MW Franciaországban 1960 óta több mint 200 000 lakás fűtését oldják meg termálvíz segítségével Olaszország és Izland a vulkanikusan legaktívabb két európai ország legdinamikusabban fejlődő hasznosító nemzetek a Csendes-óceáni lemezszegély mentén: Japán, a Fülöp-szigetek, Mexikó

Hőenergiaforrások - geotermikus energia olcsó, megbízható, fenntartható és környezetbarát, az emberi történelem nagy részében csupán a tektonikus törésvonalak közelében volt elérhető mezőgazdaságban az üvegházak fűtése lakások, lakótelepek fűtése és villamosenergia termelés feltörő vizet gáztalanítják, ülepítik és sótartalmát részben eltávolítják, felhasználás helyére szivattyúzzák, lehűlt vizet pedig valamilyen vízáramba, vízgyűjtőbe vezetik

Hőenergiaforrások - geotermikus energia világszerte közismerten jelentős geotermikus energiával rendelkezünk, magas a hőáram és a geotermikus gradiens értéke, valamint viszonylag nagy mélységben is rendelkezünk jó vízadó rétegekkel, ezek az adottságok sem elegendőek ahhoz, hogy jelentős kiterjedésű nagy entalpiájú geotermikus mezőink legyenek

Hőenergiaforrások - geotermikus energia jelentős kitermelés csak a tektonika és vulkanizmus által kialakított különleges hidrogeotermikai rendszerekben és az aktív lemezhatárok, hotspot tevékenység környezetében lehetséges 200 oC-os kőzethőmérséklet a mélyfúrások tanúsága szerint az ország legnagyobb részén 3000–4000 m között érhető el, a Békési-süllyedék és Makói-árok kivételével legtöbbször az aljzat kristályos vagy karbonátos kőzeteinek szintjét jelenti 

Hőenergiaforrások - vízgőz vízgőz az egyik legfontosabb ipari energiahordozó víz, illetve a vízgőz nagy fajhője (fajlagos hő kapacitása) miatt különösen alkalmas hőenergia tárolására folyamatos melegítés: víz 373K-en forrni kezd, átalakul gőzzé gőzzé alakulás tart, nedves gőzről beszélünk, amikor a víz teljes tömegében gőzzé alakult, azt már telített gőznek nevezzük

Hőenergiaforrások - vízgőz gőzzé alakulás közben a gőz-víz keverék hőmérséklete állandó, fajlagos hőtartalom azonban, a betáplált hőmennyiség következtében, növekszik telített gőzt tovább hevítve, túlhevített gőzt kapunk igen jelentős fajhővel technológiai alkalmazás: kombinált ciklusú erőműben egy gázturbina-generátor egység elektromos áramot termel, kombinált ciklus - termodinamikai körfolyamat, amely több egyszerű körfolyamatból áll

Hőenergiaforrások - vízgőz a gázturbinából távozó még meleg gázzal pedig, amely egyébként veszteséget jelentene, gőzt termelnek, ez gőzturbinát hajt, mely egy másik generátorral áramot termel

Hőenergiaforrások – további hőhordozók Melegvízforrások (termálvíz) Vízgőzforrások (gejzírek) Szénsavforrások Ezek mind természetes alapenergia források

Mechanikai energiaforrások - vízenergia Nagy hagyományok: olyan megújuló energiaforrás, amelyet a víz eséséből vagy folyásából nyernek kiszámíthatósága és folyamatossága folytán már az ókortól kezdődően alkalmazták primer energiaforrásként való hasznosítása a világ villamosenergia-termelésének ötöd-hatod részét teszi ki megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt

Mechanikai energiaforrások - vízenergia vízerőmű olyan erőmű, mely a vízenergiát hasznosítja; mindazon műtárgyak és berendezések, amelyek a villamosenergia-termeléshez szükségesek világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a kis vízerőművek (5 MW -ig) jelentősége is nagy, különösen népszerűek Kínában, ahol a világ kis vízerőmű kapacitásának több mint 50%-a

Mechanikai energiaforrások - vízenergia hasznosítható esés (vízlépcsőmagasság) szerint megkülönböztetnek kisesésű, közepes esésű és nagyesésű erőműveket Törpe erőművek - 100 kW-os teljesítmény alattiak hasznosítható vízerőkészlet-teljesítményt 1060 MW-ra becsülik, amely átlagos évben 4500 GWh energiatermelésnek felel meg hazánkban működő erőművek száma 37, össz teljesítmény 50 MW, energiatermelés 177 GWh 90% a Tiszára és mellékfolyóira jut

Mechanikai energiaforrások - vízenergia Előnyök: rugalmasság alacsony költségek csökkentett CO2-kibocsátás Hátrányok: ökoszisztéma károsodás eliszaposodás nagy, főleg erdős területek elárasztása

Mechanikai energiaforrások - vízenergia Folyami vízerőművek előnyei: Ahol eső esik, folyó is van. Nem használ fosszilis tüzelőanyagot. A víz ingyen van. A vízutánpótlás folytonos. Nem keletkezik veszélyes hulladék. Áradások kezelése, hajózhatóság biztosítása. Nincs szennyezőnyag kibocsátás. A mesterséges tavak változatos élővilágnak adnak otthont. A mesterséges tavak pihenés és üdülés céljára is rendelkezésre állnak.

Mechanikai energiaforrások - vízenergia Folyami vízerőművek hátrányai: A gátak visszatartják a hordalékot, iszapot és egyéb uszadékot. A gátak visszatartják a tápanyagok egy részét. A gátak megakadályozzák a szükséges tavaszi (tápláló) áradásokat. Az iszap és az üledék idővel feltölti a tavat. A gátak mögött felhalmozódnak a nehézfémek és az egyéb mérgező vegyületek. Időnként iszapkotrás szükséges. A gátak építése az élővilág radikális átalakulásával jár.

Mechanikai energiaforrások – árapály energia Hold és a Nap Földre gyakorolt tömegvonzásából alakul ki az árapály jelensége Föld szilárd felszíni része egy testként mozog, ezzel szemben a vízburok deformálódhat Holdhoz közelebbi oldalon nagyobb erő hat az óceánok vizére, mint a Föld szilárd részére - vízszint megemelkedik fizikai alap: Newton törvény

Mechanikai energiaforrások - árapály energia sarkok közelében viszont a vizekre a Föld közepe felé mutató erő hat Hold mellett a Nap is létrehoz árapályt a Földön jelenség energiája a Föld forgásából származik árapály jelenség energia termelésre való hasznosítása egészen a középkorig nyúlik vissza Franciaországban és Nagy-Britanniában kis vízi malmokat használtak gabona őrlésre, fa fűrészelésre

Mechanikai energiaforrások - árapály energia Energia termelés: hatalmas duzzasztógátakban lévő turbinák segítségével, illetve a folyótorkolatokba épített gátakkal legjelentősebb erőművek a következők: bretagne-i, Annapolis Royal (Kanada) legnagyobb teljesítményű árapályerőművek Dél-Koreában épültek, a Sihwa-tavi erőmű 254 MW

Mechanikai energiaforrások - árapály energia Erőmű részei: Gát:  folyótorkolatokba építik meg, ahol a dagály és az apály vízszint különbségét felhasználva energiát termel Medencék: dagálykor a gáton átjutó víz tárolására szolgálnak Zsilipkapuk: szabályozzák a medencébe, a turbinákhoz, illetve az azokból kiáramló víz mennyiségét Vízturbinák + generátorok: eletromos energiává alakítják a gát két oldala közötti vízszint különbségből fakadó potenciális energiát; turbina meghajtja a generátort

Mechanikai energiaforrások - árapály energia Előnyök: hosszútávú megoldás, amellyel sok fosszilis energiahordozót kiváltható gát nem tud úgy átszakadni, mint egy vízerőműnél egy földrengéstől összedőlne, akkor is csak olyan árhullám öntené el a partokat, ami dagálykor egyébként is 219

Mechanikai energiaforrások - árapály energia Hátrányok: dagály által mozgatott víz nagyon sok hordalékot szállíthat, szegényes lehet az élővilág gát sok hordalékot megfog, javulhatnak bizonyos – nem feltétlenül kedvelt – (hal)fajok életfeltételei gát ugyanakkor a folyó hordalékát és a benne levő mérgező anyagokat visszatarthatja a folyótorkolat területén, nehézkes a természetes öntisztulás 220

Mechanikai energiaforrások - árapály energia Hátrányok: gáton belüli víz sótartalma is csökken, amely szintén kihat az élővilágra bizonyos halfajok naponta mozognak a folyó és a tenger között, ezáltal őket megtizedelik a vízturbinák hallépcső sem feltétlenül oldja meg ezt a problémát működési költségek ugyan alacsonyak, de maga a megépítés általában óriási összegeket emészt fel 221

Mechanikai energiaforrások - szélenergia szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban; 2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a; szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá; szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmokon;

Mechanikai energiaforrások - szélenergia utóbbi években jelentősen csökkent a szélenergia előállításának ára és ma már olcsóbb, mint a fűtőanyag által termelt áram; 2004 óta a szélerő a legolcsóbb energiatermelő, 2005-ben előállítása egyötödébe került az 1990-es évek vége költségeinek, és ez a trend a gazdaságos nagy turbinák tömegtermelésével várhatóan folytatódik; Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává; szélenergia jó része nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén;

Mechanikai energiaforrások - szélenergia Alkalmazásával csökkenne a károsanyag-kibocsátása, és az üvegházhatást kiváltó gázkiáramlás. Hazánk függetlenebbé válhatna az energia egy részét biztosító környező országoktól. Európai Unióhoz történő csatlakozással Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 0,8 %-os arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli.

Mechanikai energiaforrások - szélenergia Kyotóban a Klímaváltozási Keretegyezményben vállalt szén-dioxid egyenérték csökkentés Célul tűzte még ki az Európai Unió - és Magyarország is - az energiaimport csökkentését. Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli. 2010-ben megújuló energiaforrások az áramtermelés 4-5 százalékát adják, szélenergia a biomassza mögé a második helyre ugrott fel, a harmadik helyre szorítva a vízerőműveket

Mechanikai energiaforrások - szélenergia Elterjedésük a 17. sz-ban vált általánossá 1890-es évekig sok ezer szélmalom épült és működött Európában is, ez időtájt 712 szélmalom volt Magyarországon. Legtöbb szélmalmot 1866-1885 között építették; 19. század második felében megjelentek a gőzmalmok, amelyek olcsóbban, nagyobb kapacitással és kiszámíthatóan vállalták a munkát. A szélmalmok legtöbbje ettől kezdődően pusztult el. 20. század második felében – az olajár ingadozásának függvényében – váltakozó intenzitással folytak kutatások és fejlesztések a szélenergia-hasznosítás területén. dán stílus vált uralkodóvá az egész világon

Mechanikai energiaforrások - szélenergia Bármely szélerőmű telepítés első fázisa a hely kijelölése. Energetikai szempontból azok a helyszínek ígéretesek, ahol a telepítés tervezett magasságában a várható évi átlagos szélsebesség 6 m/s. 75 méter magasságban hazánk területének 43%-a eléri a gazdaságilag megfontolható 5,5 m/s éves átlagos szélsebességet.