Iskolai lemorzsolódás a számok tükrében

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szakképzési hozzájárulás év. Legfontosabb változások Új törvény: évi CLV. törvény Módosult a felnőttképzésről, és a felsőoktatásról szóló.
Advertisements

– A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény – A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény – A nevelési-oktatási intézmények működéséről.
Országos szakképzési tanévnyitó igazgatói értekezlet 2010/2011. tanév Tájékoztató a térségi integrált szakképző központok számára Baskiné Lipka Gabriella.
VÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSBEN április 04. dr. Harangozó Ildikó Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti.
Közművelődési szakmai továbbképzések, helyük a felnőttképzés rendszerében; az akkreditáció folyamata A közösségi művelődés felnőttképzési feladata Nemzeti.
Az új közbeszerzési törvény megalkotásának körülményei, várható jövőbeli változások május 26. Dr. Kovács László Miniszterelnökség Közbeszerzési Szabályozási.
A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokat érintő változások A család és gyermekjóléti szolgáltatás.
KÖZHASZNÚSÁG MEGTARTÁSA, - MEGSZERZÉSE Molnár Elvira Bács-Kiskun Megyei Civil Információs Centrum 2014.
Aktualitások és változások a pedagógiai szakszolgálati feladatellátásban 2016 őszén 1.
A kifizetési kérelem összeállítása TÁMOP-3.2.9/B-08 Audiovizuális emlékgyűjtés.
A tanításra és tanulásra fordított idő nemzetközi és kutatási adatok tükrében Imre Anna Oktatáskutató és fejlesztő Intézet Berekfürdő, Február 4.
A munkahelymegőrző támogatás. Alapja  Az évi IV. tv. (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról) 18. §.  A 6/1996. (VII.16.)
TÁMOP B-13/ SZAKMAI-MÓDSZERTANI TÁMOGATÁS A KOMPLEX TELEPPROGRAM ÉS AZ ELNÉPTELENEDŐ FALVAK TÁRSADALMI GAZDASÁGI FOLYAMATAINAK MEGFORDÍTÁSÁT.
Érettségi tájékoztató 2015/ Értékelt vizsga: 290/ 301 Érdemjegy54321 Darabszám
A kamara szerepvállalása a felnőttképzésben évi LXXVII. tv. főbb rendelkezései Tv. hatálya elsődlegesen az állam által elismert vizsgával záruló,
Országos szakképzési tanévnyitó igazgatói értekezlet 2010/2011. tanév Tájékoztató a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról Fodor Istvánné mb. főigazgató-helyettes.
A KÖZBESZERZÉS JÖVŐJE május 26.. A KÖZBESZERZÉS JÖVŐJE Tisztességes verseny a közbeszerzésben.
Az alapító okirat: (latinul: memorandum) egy jogi aktus írásba foglalása, mely például egy intézmény létrehozására irányul. Célja, hogy egységes szerkezetben,
1 Helyi szintű egyeztetés a köznevelés terén KEF országos konferencia Budapest, március 06. Simonyi István Emberi Erőforrások Minisztériuma KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉSI.
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
Gazdasági jog IV. Előadás Egyes társasági formák Közkeresleti társaság, betéti társaság.
A szakiskolák aktuális problémái
Work-based Learning in CVET Az ALFA KISOSZ Érdekvédő és Képző Egyesület szerepe a projekt megvalósításában Előadó: Czibula Zoltán igazgató ALFAKÉPZŐ.
FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ
A lemorzsolódás jogszabályi környezete és a lemorzsolódás megelőzését szolgáló jelző- és támogató rendszer Benczúr Katalin főosztályvezető-helyettes Pedagógiai-szakmai.
A szerkezetátalakítási programban bekövetkezett változások
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
Szaktanácsadás 2015/2016 Készítette: Szabó Klára.
KSH Statisztikai koordinációs főosztály
Pályaválasztási tanácsadás
Összeállította: Horváth Józsefné
A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA A VSZT
A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX
Szupergyors Internet Program (SZIP) Jogi akadálymentesítés megvalósítása: Jogalkotással is támogatjuk a fejlesztéseket dr. Pócza András főosztályvezető.
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Tóth Gábor Heves Megyei Kormányhivatal Jogi és Koordinációs Főosztály
Az „Út a munkához” program évi változásai
Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Mátészalka
Országos Tűzvédelmi Szabályzat KÖZÖSSÉGI LÉTESÍTMÉNYEK,
SZÁMVITEL.
A kétszintű érettségi.
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet fejlesztési projektjei az iskolai egészségfejlesztés területén DR. TÖRÖK KRISZTINA.
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM
1993-as közoktatási törvény
Intézmény-akkreditáció szakképző intézmények kérelme esetén
középfokú felvételi eljárás
Jegyzői Értekezlet A településkép védelméről szóló évi LXXIV. Törvény végrehajtásának aktuális Önkormányzati feladatai Lukáts István.
A POSTAPARTNER munkaerő-piaci program
főigazgatóhelyettes, NSzFI
Tájékoztató az Önkormányzati ASP Projektről
Sajben - Kenyeres Márta munkaközösség-vezető
Kétszintű érettségi vizsga
Új pályainformációs eszközök - filmek
Érettségi 2017/2018 tanév tavasz Jogszabályváltozások
Általános iskola eredménye, értékelése
BTMN.
Tájékoztatás a évi Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) teljesüléséről az Országos Statisztikai Tanács és a Nemzeti Statisztikai Koordinációs.
Középfokú felvételi eljárás a 2017/2018. tanévben
Adatszolgáltatás a számlákról
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
I. HELYZETFELMÉRÉSI SZINT FOLYAMATA 3. FEJLESZTÉSI FÁZIS 10. előadás
KRÉTA-ESL Bemutató.
Intézmény minőségirányítási programja
Érettségi tájékoztató 2019
Felvételi a középfokú iskolákban a 2016/2017. tanévben
Tájékoztató az EPER pályázati folyamatáról
Szakmai gyakorlat tájékoztató
Az „Út a munkához” program évi változásai
Intézményvezetők tájékoztatása Nyíregyházi Egyetem
Szakmai vizsgaelnöki pályáztatás, vizsgabizottsági jelentések
Előadás másolata:

Iskolai lemorzsolódás a számok tükrében Urbán Ferenc Ábel főosztályvezető Oktatási Hivatal Köznevelési Nyilvántartási Főosztály

Oktatáspolitikai ajánlások – EU 2020 stratégia Európai Tanács, 2010. június Cél: versenyképesség és foglalkoztatás növelése Az oktatást közvetve és közvetlenül érintő számszerűsített célkitűzések: • a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának csökkentése 20 millióval; • a 20-64 korú népesség foglalkoztatási szintjének emelése (69%-ról 75%-ra); • a képzettségi szint javítása: a korai iskolaelhagyás arányának 10% alá csökkentése, továbbá a 30-34 éves korcsoportban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránynak növelése 40%-ra).

A jelzőrendszer bevezetésének okai Európai Unió Oktatási Tanácsának ajánlása (2011.) a korai iskolaelhagyást előidéző társadalmi és oktatási tényezők azonosítása; a leginkább veszélyeztetett célcsoportok tanulási pályájának folyamatos figyelemmel kísérése; a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése céljából korai jelzőrendszer kiépítése → Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia Köznevelési rendszer eredményességi mutatói Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2016. december 31-ig teljesítendő ex-ante feltétele

A végzettség nélküli iskolaelhagyás alakulása Forrás: KHS Munkaerő felmérés; Eurostat LFS 2016. Korai iskolaelhagyók: a 18-24 éves korosztályban alsó középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya, akik az adatfelvételt megelőző 4 hétben nem vettek részt képzésben. Alsó középfokú végzettségnek tekinthető a 2011-es ISCED 2 szintje (2014-től használatos), az 1997-es ISCED 3 A, B szintje.

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Jogszabályi háttér A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók pedagógiai támogatása céljából a tanulói előrehaladás iskolai szintű nyomon követését szolgáló informatikai rendszer. Jogszabályok a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 37. Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet 26/A. § (2) A nevelési-oktatási intézmény a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók létszámát a 44/J. §-ban foglalt adatok szerint összesítve, valamint az alkalmazott intézkedéseket feladatellátási helyenként összesített formában, évfolyamonkénti és tantárgyankénti bontásban az adott tanév első félévére vonatkozóan február 10-éig és az adott tanév második félévére vonatkozóan június 30-áig továbbítja a pedagógiai-szakmai szolgáltatást végző Hivatal számára. 44/J. § (1) A támogató rendszer nevelési-oktatási intézményenként, telephelyenként és évfolyamonként az iskolai nevelés-oktatás ötödik-tizenkettedik évfolyamán, és a Szakképzési Hídprogramban a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók vonatkozásában a (2) bekezdésben meghatározott statisztikai adatokat tartalmazza.

Az informatikai rendszer fő funkciói Adminisztrációs-adatgyűjtő funkciók: a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókra vonatkozó statisztikai adatok Lemorzsolódással veszélyeztett tanulók számának nyitóadatai [a03t01] Az adatszolgáltatási időszak félévének értékelésénél, minősítésénél egy vagy több tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott [a03t02] Az adott tanítási évben évismétlésre kötelezett [a03t03] a korai iskolaelhagyás megelőzését célzó intézményi tevékenységek. Pedagógiai-szakmai munkát támogató tájékoztató funkciók: korábbi adatszolgáltatások adatai; KIR-STAT adatok; OKM adatok; szakmai szolgáltatások; kimutatások; lekérdezések.

[a03t01] adattábla – Lemorzsolódással veszélyeztett tanulók számának nyitóadatai Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma összesen, ebből leány a félév értékelésénél, minősítésénél a tanuló egy tizedesjegyig számított tanulmányi átlageredménye (a magatartás és szorgalom értékelését, minősítését nem beleszámítva) nem éri el a közepes (3) szintet ha az alapfokú nevelés-oktatásban vesz részt, és a 2,5 szintet, amennyiben a középfokú nevelés-oktatásban vesz részt a félév értékelésénél, minősítésénél a tanuló egy tizedesjegyig számított tanulmányi átlaga (a magatartás és szorgalom értékelését, minősítését nem beleszámítva) egy félév alatt 1,1 mértékben romlott a félév értékelésénél, minősítésénél egy vagy több tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott tanulók száma a félév magatartásának értékelésénél, minősítésénél rossz (2) minősítést kapott tanulók száma a félév szorgalmának értékelésénél, minősítésénél anyag (2) minősítést kapott tanulók száma az adott tanítási évben évismétlésre kötelezett tanulók száma a félévben a tanuló 50 órát elérő igazolatlan hiányzással rendelkező tanulók száma a félévben szülői kérésre magántanulóvá vált tanulók száma a félévben szülői kérésre a tanuló magántanulóvá minősítése folyamatban van a félévben menekült, oltalmazott, menedékes tanulók száma a félévben veszélyeztetetté vált tanulók száma a félévben ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett tanulók száma kettő feltétel teljesülése esetén lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma, ebből a félévben 100 órát elérő igazolt hiányzással rendelkező tanulók száma kiemelt figyelmet igénylő tanulók száma (a kiemelten tehetséges tanulók kivételével) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók száma alapfokú oktatásban a 16. életévét betöltött tanulók száma középfokú oktatásba 16. életévének betöltését követően belépett tanulók száma

Az első adatszolgáltatási időszak Az adatszolgáltatási időszak: 2017. január 23. és 2017. február 10. között Az adatszolgáltatásban érintettek: összesen 2 789 db köznevelési intézmény 3 902 db feladatellási helye (7 514 statisztikai feladatellátási helye) Az érintett intézményfenntartók száma: 450 db intézményfenntartó

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának és a tanulói összlétszám alakulása megyénként

A veszélyeztetett tanulók arányának megoszlása megyénként 26,11 % 26,66 % 16,41 % 17.47 % 19,87 % 19,81 % 13,93 % 18,58 % 19,39 % 18,94 % 15,63 % 19,84 % 20,98 % 21,15 % 20,15 % 20,59 % 22,30 % 29,39 % 21,04 %

A veszélyeztetett tanulók megoszlása nemenként

A veszélyeztetett tanulók megoszlása nemenként az egyes megyékben

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya feladatonként

A veszélyeztetett tanulók száma a veszélyeztetettségi tényezők szerint az egyes feladatoknál

A veszélyeztetett tanulók száma évfolyamonként, feladatonként   5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam általános iskola 12 185 14 861 19 349 15 594 gimnázium 28 61 263 385 4 937 4 043 3 914 3 226 szakgimnázium 12 405 9 742 8 964 8 170 szakiskola, készségfejlesztő iskola 814 349 101 56 szakközépiskola 14 027 7 165 5 660 1 595 Összesen 12 213 14 922 19 612 15 979 32 183 21 299 18 639 13 047

A veszélyeztetett tanulók száma az egyes tényezők esetében

Az egy vagy több tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott tanulók száma tantárgyanként

Az egy vagy több tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott tanulók száma tantárgyanként és évfolyamonként

Általános hibák az adatszolgáltatásban Az érintett feladatellátási hely lemorzsolódással veszélyeztetett tanulói összlétszáma (s02 sor értéke) magasabb, mint a két fő lemorzsolódási szempontban – közepesnél gyengébb (s04 sor) és romló teljesítménnyel (s05 sor) – érintett tanulók összege; a két feltétel teljesülése esetén lemorzsolódással veszélyeztetett tanulói összlétszám (s16 sor értéke) magasabb, mint az alábontásban szereplő további szempontok (s17-s21 sorok) összege; az érintett feladatellátási hely lemorzsolódással veszélyeztetett tanulói összlétszáma (s02 sor értéke) magasabb, mint a feladatellátási hely október 1-jei állapot szerinti tanulói összlétszáma.

Gyakran ismételt kérdések I. Mely tanulói körre értendő az iskolai lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerbe történő adatszolgáltatási kötelezettség, kikre vonatkozóan történik adatgyűjtés a programban? Az adatgyűjtés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 37. pontjában meghatározott, lemorzsolódással veszélyeztetett tanulói körre vonatkozik. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 44/J. §-ban felsorolt szempontokat, és a programban rögzítendő adatokat tehát nem az intézmény összes tanulójára nézve, hanem kizárólag a lemorzsolódással veszélyeztetett, és a Vhr-ben meghatározott két fő lemorzsolódási szempontnak megfelelő tanulókra (s03-s04 sor) értelmezve szükséges vizsgálni és tovább részletezni. A Vhr. 1. § (2) bekezdés 21. pontja, valamint a 44/J. § (1) bekezdés alapján a személyazonosításra alkalmatlan, összesített statisztikai adatokat az iskolai nevelés-oktatás ötödik-tizenkettedik évfolyamán, és a Szakképzési Hídprogramban nappali rendszerű, illetve felnőttoktatást nappali munkarend szerinti oktatásban tanulmányokat folytató tanulókra vonatkozóan szükséges megadni. Mikor szükséges adatokat szolgáltatni, hogyan kell értelmezni a beszámolási időszakot? A Vhr. 26/A. § (2) bekezdése értelmében az érintett intézményeknek a lemorzsolódással veszélyeztett tanulók személyazonosításra alkalmatlan, összesített statisztikai adatait az adott tanév első félévére vonatkozóan február 10-éig, az adott tanév második félévére vonatkozóan június 30-áig kell továbbítania az Oktatási Hivatal számára. Az adatokat az adatszolgáltatási időszak alatt fennálló állapot alapján szükséges megadni.

Gyakran ismételt kérdések II. Hogyan kell kiszámítani a közepes tanulmányi átlageredményt, illetve az 1,1 mértékű romló teljesítményt? A tanulmányi átlageredményt a tanuló által az adott jelentési időszakban (félévben) tanult tantárgyak osztályzatainak számtani közepével kell meghatározni, egy tizedesjegyig. A tanulmányi átlageredmény meghatározásakor valamennyi, az adott tanévben, illetve félévben tanult tantárgy osztályzatát figyelembe kell venni. A tanulmányi átlageredménybe a magatartás és a szorgalom értékelése és minősítése nem számít bele. Intézményünkben egyes tárgyak esetében vagy kizárólag szöveges értékeléssel történik a tanulók minősítése. Hogyan kell értelmezni az átlag számítását ilyen esetben? Az Nkt. 54. § (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére - jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével - az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.” A fentiek értelmében az intézmény pedagógiai programja, illetve helyi tanterve alapján szöveges értékelés esetén is meg lehet állapítani, hogy az adott értékelés milyen osztályzatnak felel meg, így a tanulmányi átlageredmény és annak romlása ebben az esetben is meghatározható.

Gyakran ismételt kérdések III. Egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény, EGYMI vagyunk. Bennünket is érint az adatszolgáltatás? Igen. A Vhr. a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatszolgáltatást valamennyi, az Nkt. 4. § 37. pontjában meghatározott feltételnek megfelelő, 5-12. évfolyamos, nappali rendszerű, illetve felnőttoktatást nappali munkarend szerinti oktatásban tanulmányokat folytató tanulóra kiterjeszti. A tanuló olyan tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, amely nem szerepel az a03t02 táblában. Mi a teendő ebben az esetben? Amennyiben a tanuló olyan tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, amely nem szerepel a táblázatban, a tanulót az Egyéb tantárgy mezőben szükséges megjeleníteni. A mezőben a tanulók számát kell feltüntetni, nem a tantárgyak számát, ezért egy tanulót akkor is csak egyszer kell feltüntetni az Egyéb tantárgy mezőben, ha több, a táblázatban nem szereplő, és ezért az Egyéb tantárgyba sorolandó tárgyból kapott elégtelen osztályzatot. Előfordult, hogy egy tanuló több szakmai elméleti tárgyból kapott elégtelen osztályzatot. Hogyan kell őt feltüntetni az a03t02 tábla s21 sorában? Tekintettel arra, hogy valamennyi űrlapon, így az a03t02 adattáblában is a tanulók számát, és nem a tantárgyak számát kell feltüntetni, a tanulót akkor is egyszer szükséges megjeleníteni az a03t02 s21 sorban, ha a félévben több szakmai elméleti tárgyból is elégtelen osztályzatot kapott.

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókra vonatkozó statisztikai adatgyűjtéshez kapcsolódó szakmai segédanyagok OH honlap - Végzettség nélküli iskolaelhagyás menü https://www.oktatas.hu/kozneveles/vegzettseg_nelkuli_iskolaelhagyas Az Oktatási Hivatal és az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatója a korai iskolaelhagyáshoz kapcsolódó jogszabályokról és intézményi teendőkről Tájékoztató a lemorzsolódás megelőzését szolgáló beavatkozásokról és a korai jelzőrendszerhez kapcsolódó korai jelző-és pedagógiai támogató rendszer tervezett tevékenységeiről A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató informatikai rendszer fő funkcióinak előzetes bemutatása A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató informatikai rendszer részletes felhasználó útmutatója A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókra vonatkozó online adatgyűjtés adattáblái: Adatszolgáltatás a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók létszámáról Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának nyitóadatai [a03t01] Az adatszolgáltatási időszak félévének értékelésénél, minősítésénél egy vagy több tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott tanulók száma [a03t02] Az adott tanítási évben évismétlésre kötelezett tanulók száma [a03t03]

Köznevelési Nyilvántartási Főosztály Köszönöm a figyelmet! Oktatási Hivatal Köznevelési Nyilvántartási Főosztály adatszolgaltatas@oh.gov.hu