Szakmai vizsgaelnökök felkészítő továbbképzése 2017. A komplex vizsgáztatás jogszabályi háttere a vizsgabizottságok feladatai kötelessége és jogai a vizsgákon ISMERETFELÚJÍTÓ, EMLÉKEZTETŐ, FIGYELEMFELHÍVÓ, TÁJÉKOZTATÓ ELŐADÁS LEENDŐ ÉS GYAKORLÓ VIZSGABIZOTTSÁGI ELNÖKÖK (ÉS TAGOK) RÉSZÉRE Szakmai vizsgaelnökök felkészítő továbbképzése 2017.

A komplex szakmai vizsgáztatás jogszabályi háttere 3 A komplex szakmai vizsgáztatás jogszabályi háttere 3. szintű szabályozás Keretszabályok: A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 9-16. §-ok Általános szabályok: A komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet Speciális szabályok: A 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei Törvény: A szakmai vizsgáztatás keretszabályai Korm. Rendelet: A szakmai vizsgáztatás megszervezésének és lebonyolításának általános szabályai Miniszteri rendelet: Egy adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájával összefüggő konkrét előírások, feladatok, követelmények 2

Szakképzési törvény – „vizsgaszervezők” 12. § (18. §) Alanyi jogon – szakképző iskola - tanulói jogviszony alapján (iskolai rendszerű oktatás) - felnőttképzési szerződés alapján (felnőttképzés) Szerzett jogon (kizárólag felnőttképzés) Szaktárca által jogszabályban kijelölt intézmény vizsgaszervezési engedéllyel (Határozat) rendelkező állami szakképzési és felnőttképzési szerv (NSZFH) (állami felnőttképzési intézmény) Alapvetően kétféle vizsgaszervező típus: Alanyi jog – szerzett jog A komplex szakmai vizsgát szervező intézményeket alapvetően két csoportba sorolhatjuk attól függően, hogy a szakképesítés megszerzésére irányuló képzés iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli (felnőttképzés) formában folyt-e. Az iskolai rendszerű képzések esetén a korábbi gyakorlatnak megfelelően kizárólag a szakképző iskolák – a szakképzési törvény felhatalmazása alapján – „alanyi jogon” szervezhetik az általuk oktatott szakképesítések esetén a komplex szakmai vizsgákat. Az iskolarendszeren kívüli képzések esetén már szélesebb a vizsgaszervezésre jogosultak köre: kormányhivatal által lefolytatott engedélyezési eljárás alapján vizsgaszervezési engedélyt kapott intézmények a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kijelölt intézmények az állami szakképzési és felnőttképzési szerv valamennyi szakképesítésre irányuló szakképzés tekintetében (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal [NSZFH]), az állami felnőttképzési intézmény (korábbi regionális átképzők, majd Türr István KKI, majd Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság?) a szakképző iskolák alanyi jogon a velük felnőttképzési szerződést kötött tanulók esetén, a szakképző iskola által iskolai rendszerben oktatható szakképesítés (és ezek részszakképesítései) esetén. 3

Szakképzési törvény – „vizsgák” I. 10. § Modulzáró vizsga Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a képzési programban meghatározott, képzési szakaszt lezáró modul Felnőttképzésben kötelező, a vizsgára bocsátás feltétele, de nem számít bele a vizsgába (ha az szvk másképp nem rendelkezik) Szvk szerint (ha van az szv-ban ilyen rendelkezés) összevontan szervezhető Igazolása: Letölthető „formanyomtatvány” (nive.hu) Új szabály: teljes (egész) képzés esetén – képző intézmény szervezi Minden egyéb eset (Részletekből álló képzés): NSZFH szervezi A szakképzést folytató intézmény a modulzáró vizsgát akkor szervezi, ha a modulzáró vizsgára jelentkező kizárólag az intézményben vett részt az érintett szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben. A modulzáró vizsgát minden egyéb esetben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) szervezi. Tehát ha valaki egy teljes képzés egy adott képzőnél jár végig, akkor a képző megszervezi az összes modulzáró vizsgáját. Ha valaki több helyen vesz részt egy képzésben vagy csak 1-2 modul tananyaga erejéig vesz részt egy képzésben, akkor neki a modulzáró vizsgát az NSZFH szervezi 4

Szakképzési törvény – „vizsgák” II. 9. § Komplex szakmai vizsga: Állami vizsga, Magyarország területén szervezhető Vizsgabizottság előtt kell letenni Lebonyolítás: Szvk és szakmai vizsgaszabályzat rendel-kezései szerint, valamennyi követelményt teljesíteni kell Javítóvizsgán – részszakképesítés kiadás lehetősége! Központi elektronikus nyilvántartás kiskorú személy kizárólag iskolai rendszerű szakképzés keretében tehet vizsgát kivéve, ha a szakképesítés kizárólag felnőttképzésben szerezhető meg Változás: az Szt. 2015. évi módosításával Komplex szakmai vizsgát kiskorú személy kizárólag iskolai rendszerű szakképzés keretében tehet, kivéve, ha az adott szakképesítés kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg. Annak érdekében, hogy a fiatalok az első (komoly) szakképesítésüket mindenképpen iskolai rendszerben szerezzék meg és ne „felnőtt gyorstalpalón”. A komplex szakmai vizsga A komplex szakmai vizsga fő funkciója változatlanul a mérés. Annak felmérése, hogy a vizsgán részt vevők szakmai elméleti és gyakorlati tudása, képességei, készségei, ismeretei elegendőek-e az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzéséhez, a szakképesítéssel betölthető munkakörök feladatainak, tevékenységeinek ellátásához. Ahogy az Szt. keretszabályként meghatározza, hogy a komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani, továbbá szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt csak az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A komplex szakmai vizsga továbbra is állami vizsga, olyan összetett, egységes mérési eljárás, amelyet vizsgabizottság előtt kell letenni. A komplex szakmai vizsgát függetlenül az előképzettségtől és gyakorlattól mindenkinek teljesítenie kell, felmentés – bizonyos szűk kivételektől eltekintve – nem adható. Az OKJ-ban szereplő szakképesítésekhez kiadott szakmai és vizsgakövetelményekben foglalt vizsgafeladatok alapján elmondható, hogy a komplex szakmai vizsga jellemzően gyakorlatorientált, kevés kivételtől eltekintve kötelező tartalmi eleme a gyakorlati vizsgatevékenység, amely mellett a szakképesítés jellegétől függően további kötelezően választandó vizsgatevékenység (az írásbeli és/vagy szóbeli) is megtalálható. A kiskorúakra vonatkozó rendelkezés célja, hogy a fiatalok első szakképesítésüket az iskolai rendszerben szerezzék meg (a 3-as szintű szakképesítések már 17 éves korban megszerezhetőek iskolában, a felnőttképzés pedig 16 éves kortól érhető el). 5

Szakképzési törvény – A vizsgabizottság 14. § A bizottsági kijelöléshez elnöki v. tagi névjegyzéken kell szerepelni (a névjegyzéket a PMKH vezeti) A vizsgabizottság 4 tagból áll (elnök+3 tag) Legalább 1 tag felsőfokú végzettségű 1 tag a képző intézmény képviselője (nem névjegyzék) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakképzési feladatot ellátó hatóság (PMKH) útján bízza meg. Névjegyzékre felvétel: Elnöknél szaktárca (kamara), tagnál szaktárcán keresztül (kamara, szakmai szerv.) Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, a szakképzési feladatot ellátó hatóság a vizsgaelnököt a gazdasági kamara javaslata alapján bízza meg. A szakmai vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához vagy a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban előírt szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik. Bár a képző intézmény képviselőjének (aki oktatott a tanfolyamon) nem kell szerepelnie a névjegyzéken, mégis az előző feltételek okán rá is vonatkoznak képesítési követelmények (tehát nem lehet akárki) Vizsgaelnöki megbízást csak a szakképzési feladatot ellátó hatóság által vezetett országos szakképzési vizsgaelnöki névjegyzéken szereplő vizsgaelnök kaphat. A szakmai vizsgabizottsági tagságra vonatkozó megbízás - a képzést folytató intézmény által javasolt, a képzésben részt vett oktató vizsgabizottsági tag kivételével - az országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgabizottsági névjegyzéken szereplő személynek adható. VÁLTOZÁS VOLT A NÉVJEGYZÉK KEZELÉSE ÉS A VIZSGABIZOTTSÁG KINEVEZÉSE - ORSZÁGOS HATÁSKÖRREL – ÁTKERÜLT A PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATALHOZ A bizottság munkáját szakértők segíthetik. 6

Szakképzési törvény – felmentések 11. § Felmentés esetei SNI (gyakorlati tevékenység alól NEM) Vizsgaszabályzat szerint (szvk szerint) SNI keretszabályok továbbra is a törvényben rögzítve (eltérő vizsgatevékenység, vizsgaidő) A vizsgaszabályzatban csak kiegészítések (pl. gyakorlati idő max. 130%, jeltolmács) 7

A Vizsgaszabályzat felépítése 315/2013. (VIII. 28. ) Korm A Vizsgaszabályzat felépítése 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól Általános rendelkezések A vizsgát megelőző feladatok, szabályok (a vizsga előkészítése, vizsgaidőpontok, jelentkezés, felmentés szabályai, a vizsgabizottság kijelölése) A vizsga lebonyolításának szabályai, a vizsgán résztvevők (elnök, tag, jegyző, szakértő) Az értékelés általános szabályai Dokumentálási kötelezettségek Szakmai ellenőrzés A díjazás rendszere 8

Vizsgaszabályzat: Általános rendelkezések 2-4. § A vizsga az szvk-ban meghatározott írásbeli, számítógép alkalmazását igénylő interaktív, gyakorlati vagy szóbeli jellegű vizsgatevékenységekből állhat. A vizsga nyelve magyar (kivéve nemzetiség) Központi feladatok (írásbeli, néhány gyakorlati, szóbeli) szakképesítésért felelős miniszter által vagy Vizsgaszervező által kidolgozott feladatok (gyakorlati) Központi vizsganapok (írásbeli, néhány gyakorlati) Vizsgaszervező által kiválasztott vizsganapok (gyakorlati, szóbeli) 2. § (1) A vizsga a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott írásbeli, számítógép alkalmazását igénylő interaktív (a továbbiakban: interaktív), gyakorlati vagy szóbeli jellegű vizsgatevékenységekből állhat. (2) A vizsga nyelve - a szakmai és vizsgakövetelményben előírt idegen nyelvi követelmények kivételével - a magyar, a nemzetiségi iskolában, két tanítási nyelvű szakképző iskolában magyar vagy a nemzetiség vagy a képzés nyelvének megfelelő idegen nyelv. Az idegen nyelven letett vizsga az államilag elismert nyelvvizsgával nem egyenértékű, azt nem helyettesíti. … A lényeg, hogy magyarul nem tudó vizsgázó ne tehessen szakmai vizsgát. Ez diszkrimináció? Nem, hanem előrelátás. Ha kiadásra kerül egy OKJ-s bizonyítvány az bárhol az országban képesít a szakképesítés szerinti tevékenységek ellátására. A nyelvtudás hiánya pedig nem megfelelő feladatellátást, gazdasági kárt, illetve balesetveszélyt, veszélyhelyzet kialakulását okozhatja. [Felmerült-e már bárkiben is a gondolat (aki nálunk erőlködik, hogy külföldiül akar vizsgázni és miért nem engedjük, ez hátrányos megkülönböztetés), hogy Londonban, Madridban vagy Moszkvában teljes természetességgel próbáljon meg /követelje a lehetőséget/ magyarul vizsgázni az ottani OKJ vizsgán?] 9

Vizsgaidőpontok 2. § (3)-(4) Iskolai rendszerű képzésben február-március \ május-június – vizsgaidőszakok október-november / Az adott tanév rendjéről szóló jogszabály szerint Felnőttképzésben A fentieken túli időszakokban is, nincs minimális csoportlétszám (1 fő is lehet) Jellemző: Havonta legalább egy központi (írásbeli) időpont biztosítása A tanév rendjéről szóló rendelet: 12/2016. (VI. 27.) EMMI rendelet konkrét írásbeli napok meghatározása (minden év első felében kerül kiadásra az aktuális rendelet) c) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység: 2017. május 15-16., május 18-19., május 22. 8.00-tól szóbeli és gyakorlati vizsgarész: 2017. május-június szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2017. május-június Az őszi vizsgaidőszakot majd a 2017. tavaszán kiadásra kerülő rendelet szabályozza Az iskolarendszeren kívüli képzésben (felnőttképzés) a vizsgaidőszakoktól eltérő időpontokban is szervezhető vizsga. Ez indokolt, mert a felnőttképzés többszínűsége és gyorsabb reakciója miatt, itt több lehetőséget kell biztosítani a vizsgák lebonyolítására. Ugyanakkor a vizsgatételek árának kordában tartása, illetve a tételkészítői kapacitás korlátozott volta miatt egy ésszerű optimumra kell törekedni. Az érintett kamarai szakképesítések esetén az NSZFH a korábbi évek vizsgaadataira támaszkodva állítja össze a következő évi központi (írásbeli, interaktív) vizsgaidőpont javaslatot, amelyet a szaktárca (NGM) október utolsó munkanapjáig hagy jóvá. Ezt követően a „vizsganaptár” az NSZFH honlapján elérhető (baloldalt a vizsgák, majd iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli vizsgák menüpontok alatt). A korábban kialakult gyakorlat alapján havi legalább egy (írásbeli, interaktív) alkalmat mindig biztosít a vizsganaptár. (A vizsganaptártól eltérő esetekben „különeljárási díj” fejében lehet vizsgát szervezni, amely az előre nem tervezett többletköltségek fedezetét szolgálja.) A megbízólevélen feltüntetett vizsgaidőpontoktól a vizsgabizottság önhatalmúlag nem térhet el (az esetlegesen szükséges, jegyzőkönyvben rögzített + 1 nap kivételével), a megbízása csak a megadott napokon „él”. „Vizsganaptár” az NSZFH honlapján (írásbeli, interaktív)

Mi történik a vizsga előtt? 8-12. § (és Szt. 13.§) Jelentkezés a vizsgára, (vizsgázó által) csatolandó dokumentumok, határidők Vizsgacsoport összeállítása – részszakképesítés, szakképesítés, ráépülés (alapesetben nincs „keveredés” és nincs minimum létszám !), max. 34 fő ÖSSZEVONT VIZSGA: lehetőség a kis létszám elkerülésére („keveredés” feltételekkel), max. 25 fő Vizsgabejelentés PMKH felé elektronikus felületen (40 nap) Képző intézmény képviselőjére javaslattétel Létszám módosítható egy alkalommal a vizsgát megelőző 15. napig Szt. 13. § (1) A komplex szakmai vizsga helyét és időpontját - az iskolai rendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott keretek között - a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról, és vezeti a komplex szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat. … Vizsgaszabályzat: ÖSSZEVONT VIZSGA 8. § (2) Ha a vizsgaszervező a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerinti kapcsolódó szakképesítések vagy az OKJ szerint azonos szakgimnáziumi ágazatba sorolt szakképesítések tekintetében alakít ki vizsgacsoportokat, amelyek esetén teljesülnek a (3) bekezdésben foglalt további feltételek, úgy dönthet arról, hogy e vizsgacsoportok azonos vizsgaidőpontokban, egyetlen vizsgabizottság előtt tegyenek vizsgát (a továbbiakban: összevont vizsga). (3) Összevont vizsga esetén a) a vizsgázók együttes létszáma nem haladhatja meg a huszonöt főt, b) maximálisan három vizsgacsoport kerülhet összevonásra és c) az összevonásban érintett szakképesítések nem szerepelhetnek a szakképesítésért felelős miniszter által közleményben és a honlapján is közzétett, nem összevonható szakképesítés párok között. (4) Az összevont vizsga szervezésének igényét a vizsgabejelentésben külön fel kell tüntetni. (5) Az összevont vizsgának csak az időpontja és helyszíne lehet azonos, a vizsgatevékenységek végrehajtását, a vizsgadokumentumok vezetését az összevont vizsga esetén is elkülönülten, vizsgacsoportonként kell végezni. 11

Változások a vizsgáztatás felügyeleti rendszerében 483/2016. (XII Változások a vizsgáztatás felügyeleti rendszerében 483/2016. (XII.28) Korm. rendelet A szakképzési feladatot Pest Megyei ellátó hatóság Kormányhivatal A PMKH vizsgáztatással összefüggő főbb feladatai: Összeállítja, gondozza a szakképzési névjegyzéket Megbízza a szakmai vizsga elnökét és a vizsgabizottság tagjait Ellátja a törzslapnyilvántartással kapcsolatos feladatokat A szakképzési feladatot ellátó hatóság kijelöléséről és a szakképzési hatósági feladatok ellátásáról szóló 483/2016. (XII. 28.) Korm. Rendelet alapján 2017. január elsejétől szakképzési feladatot ellátó hatóságként a Pest Megyei Kormányhivatal látja el a komplex szakmai vizsgáztatással összefüggő következő feladatokat: 2. § A PMKH a) összeállítja az országos szakmai vizsgaelnöki, szakmai vizsgabizottsági tagi, szakképzési szakértői névjegyzéket (a továbbiakban együtt: szakképzési névjegyzék) a szakképesítésért felelős miniszter javaslata alapján; b) kialakítja és gondozza a szakképzési névjegyzék adatbázisát, és gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról; … 3. § A PMKH a komplex szakmai vizsgákkal összefüggő feladatai keretében a) kialakítja és gondozza a fővárosi és megyei kormányhivatalok által megküldött vizsgaszervezési engedélyek összesített országos jegyzékének adatbázisát; b) a 4. §-ban foglaltak szerint valamennyi vizsgaidőszakra biztosítja a komplex szakmai vizsgák NSZFH által elkészített és sokszorosított központi feladatlapjait a vizsgaszervezők számára; c) jogszabályban meghatározott hatáskörében a szakképesítés tekintetében - a szakképesítésért felelős miniszterrel egyeztetett eljárásrend szerint - megbízza a komplex és modulos szakmai vizsga elnökét és a vizsgabizottság tagjait; d) feldolgozás céljából negyedévente megküldi a vizsgaelnöki jelentéseket az NSZFH részére, amely - a feldolgozást követően - az összefoglalást megküldi a szakképesítésért felelős miniszter számára; e) kezeli a komplex szakmai vizsgák adatait és a törzslapokat magába foglaló központi nyilvántartást; f) ellátja a törzslapnyilvántartással kapcsolatos feladatokat, továbbá a minősített adatokra vonatkozó szabályok szerint őrzi a központi nyilvántartás papíralapú és elektronikus adatait. 4. § A PMKH gondoskodik a központi feladatlapoknak a) az iskolai rendszerű képzést követő komplex szakmai vizsgák esetén a szakképző iskolákba történő eljuttatásáról, valamint b) az iskolarendszeren kívüli képzést követő komplex szakmai vizsgák esetén a vizsgaszervezőknek történő átadásáról. Lásd még a 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet megváltozott rendelkezései: pl. 9-12. §, 17. § (szakképzési feladatot ellátó hatóság megjelenése) 12

A vizsgabizottság kijelölése, értesítések „HATÓSÁG” Szaktárcák, gazdasági kamarák: javaslattételi lehetőség a vizsgabizottsági elnökre, tagokra [Javaslat híján a szakképzési feladatot ellátó hatóság (PMKH) intézkedik] 10 nappal a vizsga előtt elektronikus értesítés a megbízásról „mindenkinek” Lemondás esetén PMKH intézkedik Vizsgabizottság Feltétel Javasol Elnök elnöki névjegyzék Szaktárca, kamara tag 1 tagi névjegyzék (felsőfokú végzettség) Kamara, szakmai szervezet tag 2 tagi névjegyzék Kamara, szakmai szervezet tag képző megfelelő végzettség(névjegyzék) Vizsgaszervező (képzővel egyeztetve) A megbízást minden esetben, minden bizottsági elnöknek, tagnak a PMKH adja ki! VIZSGASZERVEZŐ 7 nappal a vizsga előtt a vizsgabizottság tájékoztatása (gyakorlati feladatra és lebonyolítási rendre vonatkozó javaslat küldése) 13

A szakmai vizsga és a vizsgáztatók szerepe Kimenet szabályozás – egyetlen külső mérési pont A szakmai vizsga jelentősége, kiemelt szerepe nem csökken A vizsgáztatók fokozott felelősségi köre: Az előírások betarttatása, A vizsgarendszer működésével, az írásbeli, szóbeli feladatokkal összefüggő visszajelzések adása, Szakmailag és szakképesítés szintnek megfelelő gyakor-lati feladatok elfogadása A vizsgaelnök felelőssége tudatában vállalja a döntéseit. Nem a vizsgán eltöltött időért, hanem az ott végzett tevékenységért, a kiadott bizonyítványok tartalmáért vállalt felelősségért jár a díjazás. A szakképzés minőségének (szakmai tartalom, képzés minősége, vizsgázó felkészültsége) egyetlen (belső)mérőpontja a szakmai vizsga. A vizsgán az előírt feltételek (azaz a vizsgakövetelmények) teljesülését a vizsgabizottság ellenőrzi és a bizonyítvány kiadásával elismeri. Ugyanakkor a rendszer működését „kívülről” is többen „értékelik”. Ennek megfelelően, ha a szakmai vizsga(bizottság) megfelelően tölti be a szerepét akkor a „gazdaság” is elismeri a szakképzettséget (a mögötte lévő szaktudást), keresi a szakembereket. A vizsgaszervező alaposan felkészül a vizsgára, nem kockáztatja meg az elmarasztalást, felfüggesztést. A vizsgázók is készülnek a vizsgára, mert tudják, hogy valós számonkérésre számíthatnak. Ellenkező esetben a „gazdaság” a szakképzettséggel rendelkezőkre úgy tekint, hogy csak egy fokkal jobbak, mint a képzetlenek, a szakképzettség elértéktelenedik. A vizsgaszervezők a minimum kívánalmakra törekszenek és ezen szemléletre akarják a vizsgabizottságot is rávenni. A vizsgázók körében elterjed a vizsga „komolytalansága”, „könnyű” teljesíthetősége. Ez utóbbi jelenségek jelentősen rontják a szakképzés társadalmi megítélését, rossz fényt vetnek a szakképzésben dolgozókra (a vizsgáztatókra különösen), csökkentik a szakképesítések értékét és ezzel együtt az adott szakmában tevékenykedők felkészültségének általános megítélését. Sajnos ilyen jellegű jelzések már benne vannak a köztudatban („megélhetési vizsgáztatás”). Ezek elég komoly lehetséges következmények ahhoz, hogy a vizsgáztatással, a vizsgaelnöki tevékenységgel összefüggő erkölcsi felelősségre is felhívjuk a vizsgaelnökök, a vizsgabizottság figyelmét… Arra, hogy a vizsgabizottság elnökeként egyfajta közszereplőként jelennek meg, cselekedeteik, tevékenységük, viselkedésük következményei túlmutatnak egy adott vizsgán, a vizsgán való „szereplésükkel” részesei lesznek annak a képnek, amely a társadalomban él a vizsgabizottságokkal, szakképzésben tevékenykedőkkel kapcsolatban. A „jószívű” elnök, felkészületlen elnök káros tevékenysége: A végeredmény: papír (megfelelő) tudás/kompetencia nélkül 14

A vizsgabizottság felelőssége Ki miben érdekelt? Vizsgaszervező – költséghatékony, zavartalan lebonyolítás, lehetőleg bukás nélkül Vizsgázó – sikeresen levizsgázzon a lehető legkevesebb „macerával” Megbízó – a szakmai felkészültségnek a lehető (vizsgaelnök) legszélesebb körű, jogszerű mérése A vizsgaelnöknek tehát a két legfontosabb, minden érintett részéről kimondottan, vagy kimondatlanul várt, illetve elvárt feladata, hogy a vizsga magas szakmai színvonala felett őrködjön,valamint fokozottan ügyeljen a jogszerűségre, a zavartalan lebonyolításra Az előző képnél leírtakhoz kapcsolódóan fontos tisztázni, hogy mi a vizsgaelnök, a vizsgabizottság „valós” szerepe a szakmai vizsgán. Mely feladataira kell különösen koncentrálnia? Ezt tudjuk: A vizsgaszabályzatban rögzítésre került, hogy [315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 16. § (1) bek.] A vizsgabizottság munkáját a vizsgaelnök irányítja. A vizsgaelnök elsődleges feladata és felelőssége a vizsga jogszerű és szakszerű megtartásának, zavartalan lebonyolításának biztosítása. DE A képen látható érdekeltségi viszonyokból kitűnik, hogy a gyors és zavartalan lebonyolítás mind a (felkészült)vizsgázó, mind a tudatos vizsgaszervező érdeke is, így e téren biztos, hogy ők is mindent meg fognak tenni. Ugyanakkor nekik nem érdekük elsősorban a jogszerűség és szakszerűség. Ez nem jelenti azt, hogy direkt jogellenesen és szakszerűtlenül végzik a feladataikat ill. vizsgáznak, csak náluk nem ezek az elsődleges szempontok, mert tudják, hogy ez elsősorban a vizsgabizottság felelőssége. Ha a bizottság engedi akkor lehetőség szerint „lazábban” (pl. egyszerűbb gyakorlati feladatok) csinálják! Ha az emberek a vizsgaelnökre mint „fogalomra” gondolnak, akkor a fejükben társul hozzá egy cselekvéssorozat és egy kép (egy szigorú tekintetű, zord, tekintélyes külsejű emberről ). Ezt az összképet az egyetlen szakmai vizsgán vizsgaelnöki szerepkört ellátó személy saját maga is befolyásolhatja/befolyásolja. (Természetesen egy személyben csekély mértékben, de több vizsgaelnök hasonló viselkedése képes a közösségben megformálódó általános kép alakítására.) Az általános pozitív (elvárt) kép formálásában tehát hatványozott szerepe van az elnök szakmai felkészültségének és a vizsgáztatás jogszabályi háttere alapos ismeretének. Ezen tudás mellett képesnek kell lenni arra, hogy a megfelelő helyen és időben érvényt tudjon szerezni az előírásoknak, akár konfliktus vállalás mellett is. A TÖRVÉNYES KERETEK BETARTTATÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ KONFLIKTUSOK ESETÉN A MEGBÍZÓ MINDIG KIÁLL/KIÁLLT A VIZSGAELNÖK MELLETT ! Kiemelten fontos a jogszabályi háttér átfogó ismerete és annak helyén való, határozott érvényesítése 15

A vizsgáztató kulcskompetenciái Tudatában van annak, hogy a megbízás alapján az állam kép- viseletét látja el: öltözetével, viselkedésével, felkészültségével hozzáállásával ezt sugározza (de nem ő a főszereplő). Szükség esetén megelőzi a problémák kialakulását, megoldást kezdeményez Döntési helyzetekben szigorúan a jogszabályok mentén, a hely- zetet minden oldalról megvizsgálva pártatlanul ítél, mer dönteni Segíti a vizsgáztatás rendszerének zavartalan működését oly módon is, hogy pl. elvállal kis létszámú vizsgákat, illetve a szakmai vizsgákhoz kapcsolódó javító, pótlóvizsgákat is Az ábrán néhány olyan tulajdonság szerepel, amely azon túl, hogy szükséges a vizsgaszabályzatban rögzített vizsgaelnöki feladatok maradéktalan és színvonalas ellátásához, hozzájárul a vizsgaelnök „fogalom” pozitív tartalmú „feltöltéséhez” is. 1.Tisztában van a megbízótól ráruházott hatalmával, ezzel megfelelően él és semmilyen esetben nem él vissza vele. Tudatában van annak, hogy nem ő a főszereplő, neki nem kell bizonyítania a tudását a vizsgán, csak tenni a dolgát. 2. Nem vár arra, hogy történjenek a dolgok (de indokolatlanul nem is kezdeményez). A vizsgát megelőző határidők elmúltával pl. ha nem történik semmi, akkor kezdeményez kapcsolatfelvételt a vizsgaszervezővel, vb. taggal figyelemfelhívás, illetve a feladatok elmulasztásának elkerülése céljából. A kért/kapott tájékoztatásokon túl hagyja a vizsgaszervezőt (jogszerűen) dolgozni: valószínűleg nagyobb rutinja van, továbbá a vizsgaszervezőnek is érdeke a zavartalan lebonyolítás. 3. A vizsgáztatás során ügyel arra, hogy a laza felületes számonkérés, illetve a lágyszívűség komolytalanná teszi a vizsgázók számára is a vizsgát, amely visszahat a vizsgabizottság megítélésére is. Nem megfelelően előkészített vizsga esetén határozottan dönt a felfüggesztésről. Helytelen gyakorlat a vizsgáztatók „szereplése” szóbeli vizsgatevékenységek során. Gyakori, hogy a vizsgabizottság elnöke illetve a tagok - a jogszabályban leírtakkal ellentétben - kérdésekkel árasztják el a vizsgázót, nem hagynak teret az önálló feleletnek. 4. Tudomásul kell venni, hogy a munka „mindkét” végét (sok vizsgázó, kevés vizsgázó) meg kell időnként fogni. Ezt a kijelölőknek is figyelembe kell venniük, és egyenletesen elosztani a különböző létszámú vizsgacsoportokat.

A komplex szakmai vizsga lebonyolítása 1 A komplex szakmai vizsga lebonyolítása 1. „A vizsgát a lebonyolítási rend alapján kell lebonyolítani” (21. §) A LEBONYOLÍTÁSI REND Tartalmazza (13. §): A csoportbontásra vonatkozó információkat A vizsgaprogramot (feladatok sorrendje, időpontja, várható időtartama [csoportonként, helyszínenként]) A bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenőrzési felelősséget, értékelési rendet Segítő szakértők közreműködésének lehetőségét, feltételeit Egyéb a lebonyolítás körülményeit egyértelműsítő adatokat. A központi útmutató alapján értékelt feladat megtekintési rendjét [35. § (5)] A vizsgajegyzőkönyv mellékletét képezi (47. §) Fontos kérdés az ügyelet, rendkívüli esemény esetén! A korábbiakban vázolt feladat ellátási változások okán a vizsgabizottság kijelölése, megbízása tekintetében a PMKH lát el ügyeleti feladatokat. Az írásbeli tételek tekintetében az NSZFH? Lát el ügyeleti feladatokat. Ezen új feladatmegosztás zavartalan működése, biztosítása folyamatban van. 17

A szakmai vizsga időbeli keretei 22. § A vizsgát 30 napon belül kell befejezni Egy napon több vizsgafeladat, vizsgatevékenység végezhető Napi vizsgaidő max. 8 óra (szvk alapján)/vizsgázó „elméleti”: 8-18 óra között Gyakorlati: 7-19 óra között A vizsga időtartama legfeljebb 3 nap (a vizsgázó számára) A vizsgabizottság 1 napot hosszabbíthat A fenti időpontok a vizsgázókra vonatkoznak, tehát maga a vizsga tarthat pl. 8-tól 18 óráig egy nap (12 óra, szegény bizottság ) Ugyanúgy a teljes vizsga állhat akár öt napból is (ha szükséges és csak úgy oldható meg). Az a lényeg, hogy egyetlen vizsgázó számára sem lehet 3 napnál több megjelenési kötelezettség, illetve naponta nem tölthet 8 óránál többet vizsgázással. 18

A komplex szakmai vizsga lebonyolítása 2. A vizsgabizottság működése Lebonyolítási rend alapján (21. §) A vizsgabizottság döntéseit értekezleteken hozza A bizottság vizsgáztat (15-16-17. §) Nincs „kérdező tanár” (15-16-17. §) „Párhuzamos” vizsgáztatás lehetséges, ha helyszínenként legalább két tag jelen van (13. §) Vizsgaszervezői „jogi” kontroll (14. §) (a vizsgaszervező nem tagja a vizsgabizottságnak) Itt nincs konkrét paragrafusra hivatkozás lehetősége, mert a fenti összesítés több helyen jelenik meg pl.: Döntés értekezleten: 19. § 15. § (2) A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai a vizsga megkezdését megelőzően tájékozódnak a képzés speciális tartalmáról, körülményeiről. (hogy tudjanak kérdezni) Az elnök is, a tag is „a lebonyolítási rendben rögzítetteknek megfelelően részt vesz a vizsgáztatásban,” 19

A komplex szakmai vizsga lebonyolítása 3. A vizsgatevékenységekhez kapcsolódó sajátos szabályok Jelenléti szabályok a vizsgatevékenységeken (mindenki vagy a lebony. szabályzat szerint) Írásbeli, interaktív, központi gyakorlati (szabálytalanság esetén folytatható) Gyakorlati (szakmai felügyelő tanár, előrehozott gyakorlati tevékenység) Szóbeli (hitelesített tételsor) Jelenlét 15. § (4) Az írásbeli, az interaktív és a központi gyakorlati vizsgatevékenységeknél a teljes vizsgabizottságnak vagy - a vizsga lebonyolítási rendjében rögzítettek szerint - a vizsgabizottság legalább egy, nem a képző intézményt képviselő tagjának, a nem központi gyakorlati és a szóbeli vizsgatevékenységeknél a 13. § (3) és (4) bekezdése figyelembevételével a teljes vizsgabizottságnak részt kell vennie a vizsgán. SZEMÉLYAZONOSSÁG ELLENŐRZÉSE VALAMENNYI VIZSGATEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSEKOR! Írásbeli: Szabálytalanság: 26. § (2) Ha a felügyelő az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység közben szabálytalanságot észlel, felfüggeszti a vizsgázó vizsgatevékenységét, és a) írásbeli és központi gyakorlati vizsgatevékenység esetén elveszi a vizsgázó dolgozatát vagy feladatközlő lapját, ráírja az elvétel pontos idejét, a szabálytalanság jellegét, és aláírja azt, b) interaktív vagy számítógépen történő központi gyakorlati vizsgatevékenység esetén rögzítteti az addig elvégzett tevékenység eredményét vagy - dokumentálhatóság hiányában - írásban rögzíti ennek tényét, továbbá a felfüggesztés pontos idejét, a szabálytalanság jellegét, és aláírja azt, majd ezt követően a vizsgabizottság jelen lévő tagjának értesítése mellett visszaadja az elvett dolgozatot vagy feladatközlő lapot, és engedélyezi a vizsgázónak a vizsgatevékenység folytatását. (3) A vizsgabizottság az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanságot és dönt a vizsgázó esetén a vizsga további folytathatóságáról. A szabálytalansággal kapcsolatban külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság tényének és körülményének megállapítását, az érintett vizsgázó és felügyelő nyilatkozatát, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról és a bebizonyított szabálytalanság következményeiről. … Gyakorlati: 27. § (5) A gyakorlati vizsgatevékenység esetén a vizsgaszervező a vizsgatevékenység zavartalan lebonyolítása és a baleseti kockázat minimalizálása érdekében vizsgacsoportonként legalább egy, a gyakorlati képzés folytatásához szükséges végzettséggel rendelkező szakmai felügyelő tanárt biztosít. A szakmai felügyelő tanár a vizsgáztatásban, a feladat értékelésében nem vesz részt, azonban a jelen lévő vizsgabizottsági tag egyetértésével közreműködik az esetlegesen felmerült problémák elhárításában, továbbá felügyeli a vizsgázók balesetmentes munkavégzését. Szóbeli: 31. § (2) A vizsga központi szóbeli tételsorait a szakképesítésért felelős miniszter biztosítja. Minden vizsgaszervezőnek rendelkeznie kell szakképesítésenként egy példány hitelesített szóbeli tételsorral, amelyeknek sokszorosított változatát biztosítja a vizsgára. 20

A vizsgabizottság (elnökének) feladatai a szakmai vizsgán 1. (15-16.§) A vizsgabizottság munkáját a vizsgaelnök irányítja. A vizsgaelnök elsődleges feladata és felelőssége a vizsga jogszerű és szakszerű megtartásának, zavartalan lebonyolításának biztosítása. Elnök személyesen végzi: Tájékozódik a képzés speciális tartalmáról, körülményeiről Ellenőrzi a vizsga előkészítését, biztonságos feltételek meglétét Lebonyolítási rend jóváhagyása (tagok egyetértésével), Vezeti a vizsgát, összehívja az értekezleteket, jóváhagyja a jegyzőkönyvet Gyakorlati feladat jóváhagyása (bizottsági tagok véleménye alapján) Írásbeli vizsgatevékenység eredményének (javításának) ellenőrzése Részt vesz a vizsgáztatásban (a lebony. rendben rögzítettek szerint), A vizsga felfüggesztése (a bizottság határozata alapján) A vizsgázók tájékoztatása, bizonyítványok aláírása és kiadása (átadása), elektronikus törzslap hitelesítése, vizsga értékelése + nem fért már ki, de felügyeli még a jegyző munkáját is. Vizsgaszabályzat 6. alcím, 15-16. § (+ egy-két egyéb: pl. gyak. feladat 36. § 15. § (1) A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai együttesen és az általuk külön-külön felügyelt vizsgafolyamatok tekintetében önállóan is felelősek a vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért. (2) A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai a vizsga megkezdését megelőzően tájékozódnak a képzés speciális tartalmáról, körülményeiről. (3) A vizsgaelnök a vizsga megkezdését megelőzően a vizsgabizottság tagjainak egyetértésével jóváhagyja a lebonyolítási rendre vonatkozó javaslatot, amelynek tényét a vizsga jegyzőkönyvében rögzíteni kell. (4) …. (5) A vizsgaszervezőt, a vizsgaelnököt és a vizsgabizottság tagjait a gyakorlati feladatlapok tekintetében azok felhasználásáig, a vizsgaelnököt, a vizsgabizottság tagjait és a vizsga jegyzőjét a vizsgaeredmények tekintetében azok kihirdetéséig titoktartási kötelezettség terheli. (6) A vizsgabizottság a vizsgázó személyazonosságát valamennyi vizsgatevékenység megkezdésekor ellenőrzi. 16. § (1) A vizsgabizottság munkáját a vizsgaelnök irányítja. A vizsgaelnök elsődleges feladata és felelőssége a vizsga jogszerű és szakszerű megtartásának, zavartalan lebonyolításának biztosítása. Ennek keretében a) ellenőrzi a vizsga előkészítését, a szükséges szakmai, tárgyi és személyi feltételeket, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét, b) a vizsgabizottság tagjainak bevonásával ba) ellenőrzi a vizsga jogszabályban előírt dokumentumainak meglétét, azok formai és tartalmi megfelelőségét, bb) meggyőződik a gyakorlati feladatok ellátására kijelölt helyszín, valamint a szükséges személyi és tárgyi feltételek megfelelőségéről, bc) ellenőrzi - a vizsgázók jelentkezési iratai alapján - a vizsga megkezdésére való jogosultság feltételeinek meglétét, c) vezeti a vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit, jóváhagyja a vizsgajegyzőkönyvet, d) tájékoztatja a vizsgázókat a vizsgafeladatok előtt az őket érintő döntésekről, tudnivalókról, e) a lebonyolítási rendben rögzítetteknek megfelelően részt vesz a vizsgáztatásban, f) összehívja a vizsgabizottsági értekezleteket, g) gondoskodik az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati dolgozatok és - a vizsgabizottság tagjainak bevonásával - az elkészült gyakorlati vizsgamunkák értékeléséről, az eredmények dokumentálásáról, h) gondoskodik a vizsga iratainak szabályszerű kiállításáról és hitelesítéséről, felügyeli a vizsga jegyzőjének munkáját, i) aláírja a vizsgabizonyítványokat és hitelesíti az elektronikus rendszerből kinyomtatott törzslapot, valamint j) a vizsga utolsó vizsgafeladatát követően a teljes vizsgabizottság, a vizsgázók, a vizsgaszervező képviselője és a vizsgát segítők jelenlétében értékeli a vizsgát és lezárja azt. (2) A vizsgaelnök a vizsgabizottság határozata alapján felfüggeszti a vizsga lebonyolítását, az érintett vizsgatevékenység végrehajtását, ha a vizsga lebonyolításának jogszerű feltételei nem biztosítottak. …

A vizsgabizottság (tagjainak) feladatai a szakmai vizsgán 2. (16.§) A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai együttesen és az általuk külön-külön felügyelt vizsgafolyamatok tekintetében önállóan is felelősek a vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért. A vizsgabizottság tagja részt vesz: Tájékozódik a képzés speciális tartalmáról, körülményeiről A vizsgáztatási dokumentumok meglétének ellenőrzésében, A személyazonosság, vizsgára bocsátás feltételeinek ellenőrzésében Gyakorlati és egyéb vizsgafeltételek megfelelősége ellenőrzésében, A lebonyolítási rendben rögzítettek szerint a vizsgáztatásban, képző intézményt képviselő – elsősorban szóbelin), Értekezletek keretében a döntéshozatalban Részeredmények, végeredmény kialakításában Dokumentumok aláírása (törzslap, vizsgajegyzőkönyv, osztályozó ív), 16. § (1) b) Az elnök a vizsgabizottság tagjainak bevonásával = vagy az elnök vagy a vb. kijelölt tagja végzi. SZEMÉLYAZONOSSÁG ELLENŐRZÉSE VALAMENNYI VIZSGATEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSEKOR! 16. § (3) A vizsgabizottság tagja a) részt vesz a vizsga szakmai tárgyi és személyi feltételeinek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétének ellenőrzésében, b) közreműködik a vizsga jogszabályban előírt dokumentumai meglétének, megfelelőségének ellenőrzésében, c) meggyőződik - a vizsgaelnökkel együtt - a gyakorlati feladatok ellátására kijelölt helyszín, valamint a szükséges személyi és tárgyi feltételek megfelelőségéről, d) közreműködik a vizsga megkezdésére való jogosultság feltételeinek - a vizsgázó jelentkezési iratai alapján - történő ellenőrzésében, e) a lebonyolítási rendben rögzítetteknek megfelelően részt vesz a vizsgáztatásban, f) részt vesz a vizsgabizottsági értekezletek döntéshozatalában, g) gondoskodik - a vizsgaelnökkel együttműködve - az elkészült gyakorlati vizsgamunkák értékeléséről, h) részt vesz a részeredmények kialakításában és a vizsgaeredmény véglegesítésében, valamint i) aláírja a vizsgajegyzőkönyvet és az elektronikus rendszerből kinyomtatott törzslapot. (4) A vizsgabizottságnak a képző intézményt képviselő tagja - a (3) bekezdésben foglalt feladatok keretében, a vizsgabizottság egyetértésével - elsősorban a szóbeli vizsgatevékenység esetén lát el vizsgáztatási feladatokat.

Gyakorlati vizsgatevékenység 1. Alapfeltevés: A vizsgaszervező időben (7 nap) megküldi ellenőrzésre a javasolt gyakorlati feladato(ka)t Jóváhagyás a „kamarai” taggal egyetértésben: Kapcsolatfelvétel! A tényleges munkakörülményeket realizáló feladatok legyenek Ne az legyen a vezérelv, hogy milyen eszközei vannak a vizsgaszervezőnek (rendelkeznie kell az Eszköz és felszerelési jegyzékben szereplő minden eszközzel) A részszakképesítés (ha van) mérésére is alkalmas legyen (értékelési útmutató) Mivel a gyakorlat mind a képzés mind a vizsgáztatás során egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be, ezért, valamint a vizsgabizottság gyakorlati vizsgatevékenységek fölötti teljes körű „rendelkezési joga” okán célszerű a gyakorlati vizsgatevékenységet kiemelten kezelni. A fenti ábra a feladat jóváhagyási lépéseit, illetve szempontjait mutatja. „kamarai” tag = kamarai elnök esetén érdekképviselet delegáltja, egyéb esetben valóban kamarai tag E tekintetben is kiemelt fontosságú a vizsgabizottsági tagok és a vizsgaszervező közti, szakmai vizsgát megelőző kommunikáció. Erre a mai technika megfelelően gyors lehetőséget nyújt (telefon, internet, e-mail). Élni kell vele. Ha a vizsgaszervező nem jelentkezik az elnöknek kell lépnie. Udvariasan, határozottan. Ez is a feladatkörébe tartozik, erre kapott felhatalmazást. A gyakorlati feladatok esetén különösen fontos, mert ezek a legmeghatározóbb és általában a legnagyobb idő- és eszközigényű elemek a vizsgán. Másrészt a megfelelő előzetes kommunikációval elkerülhetők azon kínos helyzetek, amikor a tisztázatlan feltételek miatt a vizsga felfüggesztésére kerül sor, vagy netán a szakképesítéshez mérten „komolytalan”, nem fajsúlyos részterületi feladatok kerülnek kijelölésre, végrehajtásra Előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység (esetleg ezen témakörben megemlíthető, hogy van ilyen lehetőség, de a jelen előadás által érintett vizsgáztatói körben ilyen jellemzően nem jelenik meg. A szakképzési változások következtében az új szakgimnáziumi képzési struktúrában lehetséges, hogy az érettségihez kapcsolódó gyakorlati vizsgaelem ezen módon kerül majd lebonyolításra az érettségi vizsgaidőszakot megelőzően.) Szabályozása a vizsgaszabályzat 30. §-ában: 30. § (1) Ha a vizsga keretében azért nincs lehetőség a szakképesítésre jellemző gyakorlati vizsgafeladat megoldására, mert olyan kompetenciákat tartalmaz, amelyek mérése, értékelése nem lehetséges a vizsgaidőszakban, akkor a gyakorlati vizsgafeladatot a képzés során, a kompetenciák elsajátítását követően, előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységgel kell teljesíteni, amennyiben annak lehetősége, teljesítésének, értékelésének és a vizsga eredményébe történő beszámításának módja a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározásra került. A vizsgázó részére az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység teljesítéséről és eredményéről igazolást kell kiadni, amelyet csatolni kell a vizsga irataihoz. (2) Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység megszervezését és lebonyolítását a képző intézmény végzi. (3) Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység a képző intézmény által írásban kijelölt, az oktatásban részt vett oktató és a szakképzési feladatot ellátó hatóság által delegált képviselő jelenlétében történik. … Az elnök/tag változtathat a feladaton !!! (figyelemmel az szvk eszközjegyzékében felsorolt berendezésekre)

Gyakorlati vizsgatevékenység 2. Vizsgaremek, illetve szakdolgozat esetén is egyértelmű, rögzített értékelési szempontok legyenek A vizsgahelyszínen szükséges az eszközparkot ellenőrizni a használt berendezés veszélytelen, biztonságos működéséről meggyőződni (szükség esetén gépkönyv, karbantartási napló stb.) a megfelelőséget írásban rögzíteni Nem megfelelőség esetén FELFÜGGESZTÉS a feltételek biztosításáig Pl. a rendelkezésre álló gépek közül egy meghibásodik, így nem lehet tartani az eredeti lebonyolítási rendet, ezért pótnapot kell beiktatni. Erről a bizottságnak döntést kell hoznia, amelyet az indokok feltüntetésével be kell jegyezniük a vizsgajegyzőkönyvbe. A lebonyolítás során is lehet módosítani a végrehajtás módján, illetve a váratlan helyzetek esetén van a legnagyobb jelentő- sége a vizsga 1 nappal történő meghosszabíthatóságának

A komplex szakmai vizsga értékelése Vizsgafeladatonként külön-külön értékelés, és 1-5 érdemjegy (33. §) Írásbeli – „javító tanár” (központi útmutató) (35. §) Gyakorlati, szóbeli – vizsgabizottság értékel (36-37. §) Szóbeli során egyetlen póttétel húzatható (37. §) Nem lehet elégtelen részeredmény (feladat) [38. § (1) ] Végeredmény: egyetlen osztályzat (a súlyozott átlag) (34. §) Csak az elégtelen feladatot kell ismételni [38. § (2) ] Javító vizsga – részszakképesítés szerzés lehetősége [Szt. 33. § (7) bek.] 25

A szakmai vizsgán megszerezhető szakképesítések (OKJ) A szakmai vizsgákon megszerezhető, állam által elismert szakképesítéseket a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék tartalmazza Változások 2016-ban: 1. 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet 2. 237/2016. (VIII. 2.) Korm. rendelet Szakképesítések Régi OKJ (db) Új OKJ (db) részszakképesítés (21, 31, 51) 152 201 szakképesítés (32, 34, 52, 54, 62) 289 340 szakképesítés-ráépülés (33, 35, 53, 55) 200 219 A tényleges változás ennél nagyobb volt Bár az OKJ tartalma, változásai közvetlenül nem befolyásolja a szakmai vizsgát, továbbá a vizsgaelnöki megbízás kiadásakor a megbízó vizsgálja, hogy a vizsgabejelentés összhangban van-e a jogszabályokkal (szerepel-e még a szakképesítés az OKJ-ben, van-e és melyik az érvényes szakmai és vizsgakövetelmény, kifutó rendszer esetén van-e még lehetőség a megjelölt vizsga szervezésére, felmenő rendszer esetén lehetséges-e már az új szakképesítés tekintetében vizsgát szervezni) általános tájékozottság szinten a vizsgaelnököknek is ismerniük kell a rendszert. A 2016. évi változások következtében: Új, speciális tudást biztosító szakképesítések, szakképesítés-ráépülések jelentek meg a gépészet, az informatika, a vegyipar, a villamosipar területén Átalakult a nyomdaipari szakképesítés struktúra A vasúti és más közlekedési, logisztikai szakképesítések korszerűsítése történt (továbbá logisztikai és szállítmányozási ügyintéző összevonás) Ágazatok száma, ágazatok, szakmacsoportok megnevezése változott Az OKJ felülvizsgálat eredményeképpen 30 db részszakképesítés és 135 db szakképesítés, illetve szakképesítés-ráépülés esetén került sor a felnőttképzési óraszámok különböző, jellemzően 10-30% közötti csökkentésére. 62 db új részszakképesítés és 88 db új szakképesítés, illetve szakképesítés ráépülés született, viszont jó néhány meg kivételre, törlésre került. Az új OKJ táblázatban feltüntetésre kerültek a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) szerinti szintek, amelyek bizonyítványokban történő feltüntetése is előírásra kerülhet a közeljövőben.

A szakmai és vizsgakövetelmények felépítése (keretek, tartalom: Szt. 7 1. OKJ-ben szereplő adatok 2. Egyéb képzési adatok (képzés megkezdésének feltételei, elm/gyak arány, előzetes gyakorlat) 3. Pályatükör (munkakörök, munkaterület leírása kapcsolódások) 4. Szakmai követelmények (csak táblázat a modulokról) 5. Vizsgáztatási követelmények 6. Eszköz- és felszerelési jegyzék 7. Egyebek (szakmai szervezet, felmentés, stb.) 3. pont kapcsolódások – Összevont vizsga esetén az összevonás jogszerűségének kontrollálása, illetve javító vizsga esetén az eredményes „részteljesítmény” értékeléseként kiadható részszakképesítés azonosítása (mely részszakképesítés szóbeli kérdéseit kell alkalmazni, melyek a részszakképesítés kiadásának gyakorlati és elméleti minimumkövetelményei) 4. pont – Az itt szereplő táblázatban megjelölt szakmai követelménymodulok részletes tartalma (feladatprofil, tulajdonságprofil, szakmai és személyes kompetenciák) az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 2.) Korm. rendeletben szerepel. 5. pont – külön dián részletezve 6. pont – A gyakorlati feladatok lehetséges eszközkészletének azonosítása, a javasolt gyakorlati feladat eszközkészletének vizsgálata (ha indokolt, akkor ad-e lehetőséget az eszközkészlet más eszközzel végrehajtott, a tudást jobban felmérő gyakorlati feladat végrehajtására – ez alapot ad a vizsgaszervező által felajánlott feladat módosítására). Ezen túlmenően a jegyzék alapot nyújt a vizsgát megelőzően a gyakorlati feltételek meglétének ellenőrzéséhez. 7. pont – Ha a vb. tagjait nem a „kamara” delegálta, akkor innen azonosítható a delegálás jogszerűsége. Itt jelenik meg, ha korábbi vizsgaeredmény alapot ad valamely vizsgarész, vizsgafeladat, vizsgatevékenység alóli felmentésre vagy valamilyen mértékű beszámításra vagy modulzáró vizsga kiváltására. Itt kerülhetnek rögzítésre egyéb speciális feltételek, információk is. 27

A szakmai és vizsgakövetelményekben szereplő vizsgával közvetlenül összefüggő követelmények (szvk. 5. pont) A vizsgára bocsátás (a vizsga megkezdésének) feltételei Modulzáró vizsga: modulonként, vizsgatevékenységek megadása, eredményesség feltétele Nyelvvizsga megléte gyakorlati vizsgamunka, vizsgaremek, vizsgamű, záródolgozat Komplex szakmai vizsga Vizsgatevékenységek (ib., (közp.) gyak., szób., [interaktív]) Vizsgafeladatok felsorolása (sorrendje) Részletes feladatleírás Végrehajtási idő (perc) (további bontás: felkészülés/felelet) Értékelési súlyarány (%), egyéb értékelési szempontok A vizsgára bocsátás (a vizsga megkezdésének) feltételei Általánosan (szinte minden szvk-ban szereplő) szereplő előírás a vizsgára bocsátáshoz: „Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.” Ha a vizsgára bocsátás feltétele középfokú nyelvvizsga, az elnöknek felsőfokú nyelvvizsgával kell rendelkeznie. A nyelvvizsga előírás egyébként is többször probléma, mert a képzés során nem történik arra irányuló felkészítés (vagy nem teljes körben), így azt a vizsgázónak önállóan a képzés keretein túl kell megszereznie, ugyanakkor sokszor éppen a nyelvvizsga hiánya és nem a szakmai felkészületlenség lesz gátja a vizsga megkezdésének. A gyakorlati felkészültség átfogóbb méréséhezgyakorlati vizsgamunka, vizsgaremek, vizsgamű, záródolgozat (és értékelési szempontjainak) előírása, egyéb feltétel, feladat előírása Pl. Kozmetikus: Saját modell kezelési tervének (D. vizsgafeladat), valamint a speciális feladathoz kapcsolódó (E. vizsgafeladat) kezelési tervének leadása a szakmai vizsga gyakorlati része előtt maximum két, minimum egy héttel. 28

A vizsgaszabályzat szerinti eltérési lehetőségek az szakmai és vizsgakövetelményekben SNI gyakorlati idő általános 30%-tól eltérés 30 naptól eltérő időpontú befejezés Nem csak az elégtelenre értékelt feladatot kell ismételni Vizsgára bocsátás feltétele középfokú nyelvvizsga az elnöknek felsőfokúnak kell lennie Ugyanazon vizsganapra szervezhető vizsgafeladatok, vizsgatevékenységek számának korlátozása A gyakorlati felkészültség átfogóbb méréséhez gyakorlati vizsgamunka, vizsgaremek, vizsgamű, záródolgozat (és értékelési szempontjainak) előírása A kijavított (központi) feladatok vizsgaelnökhöz történő eljuttatása idejének (alapeset 2 nap) módosítása A fenti dia felsorolást tartalmaz arról, hogy hány és milyen esetekben ad lehetőséget a vizsgaszabály az szvk számára az általános szabályoktól való eltérésre. Sajnos jelenleg kevés szvk használja ezt ki. Fentieken túl a szakképzési törvény is nyújt ilyen eltérési lehetőséget: 10. § (1) … A modulzáró vizsga a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint összevontan is megszervezhető. 29

A szakmai és vizsgakövetelmények alkalmazása a vizsgán 1. 2. 3. A vizsgáztatott szakképesítés azonosítása, a képzés megkezdése, illetve azt előírt előzetes gyakorlati feltétel (igazolása) meglétének ellenőrzése, a szintvizsga előírás 4. A vizsgáztatott szakképesítés moduljainak azonosítása, a jóvá-hagyandó gyakorlati feladatok megfelelőségének ellenőrzése a feladatprofil, a szakmai ismeretek és a kompetenciák felsorolása alapján 5. A vizsgára bocsátás feltételeinek, a vizsgaprogram megfelelősé-gének ellenőrzése (az előírt időtartamok alapján), a vizsgatevé-kenységek, vizsgarészek súlyaránya alapján az értékelés megfelelőségének kontrollálása 2. 3. A megbízólevél alapján a vizsgáztatott szakképesítés (szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-elágazás, szakképesítés-ráépülés) beazonosítása, a szakképesítéssel kapcsolatos általános információk megismerése. Iskolarendszerű képzések esetén lényeges a szintvizsgára vonatkozó előírás (van-e?). Tekintettel a szakmai és vizsgakövetelmények időnkénti változására, továbbá a hosszabb idejű képzésekre, fontos még a szakmai vizsga előtt tisztázni, hogy melyik jogszabályban szereplő szakmai és vizsgakövetelmények szerint folyt a képzés, ugyanis a vizsgát is ennek megfelelően kell szervezni. A szakmai követelménymodulok felsorolását követő táblázatokból megállapítható, hogy a vizsgáztatott szakképesítés mely modulokból épül fel. Ezen információ szükséges az egyes vizsgarészek, vizsgatevékenységek későbbi azonosításához, továbbá gyakorlati vizsgatevékenység esetén a javasolt gyakorlati feladat összevethető a követelménymodul tartalmával, így megállapítható a feladat megfelelősége, illetve hiányossága. A szintek stb. értelmezése az szvk rendelet mellékletében találhatók. Ezen fejezetben leírtak alapján ellenőrizhető a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesülése (nyelvvizsga, igazolt gyakorlat, iskolai rendszerű képzés esetén szintvizsga stb.). Az egyes vizsgatevékenységekhez rendelt vizsgaidők alapján ellenőrizhető a vizsgaprogram megfelelősége, továbbá az itt leírtak alapján végezhető el a vizsgatevékenységek súlyarányos értékelése. Itt kerül feltüntetésre, ha az szvk a vizsgaszabályzatban meghatározottól eltérő értékelési szempontokat (pl. más %-os arányokat) tartalmaz. A gyakorlati vizsgatevékenység javasolt feladata eszközigényének ellenőrzése, illetve „színvonaltalan”, vagy túl egyszerű feladat esetén a javasolt új feladat eszközlehetőségeinek megismerése. Itt jelenik meg, valamely vizsgarész, vizsgafeladat, vizsgatevékenység alóli felmentésre vagy valamilyen mértékű beszámításra vagy modulzáró vizsga kiváltására vonatkozó lehetőség. Ha nem „kamarai” szakképesítésről van szó, akkor az itteni bejegyzés alapján kontrollálható, hogy a vizsgabizottság tagját a megfelelő szervezet delegálta-e. Itt kerülhetnek rögzítésre egyéb speciális feltételek, információk is. 6. A vizsgatevékenységek végrehajtásához biztosított eszközök összevetése az eszköz- és felszerelési jegyzékkel. 7. Felmentés lehetőségének, felmentési kérelmek megalapozottságának ellenőrzése

Szakmai és vizsgakövetelmény rendeletek BM – 20/2013. (V. 28.) BM rendelet [módosította a 36/2016. (VIII. 30.) BM] EMMI – 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet [hatályon kívül 37/2013. (V. 28.) EMMI] FM – 56/2016. (VIII.19.) FM rendelet [hatályon kívül 41/2013. (V. 28.) VM] HM – 19/2012. (VII. 18.) HM rendelet NFM – 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet [hatályon kívül 12/2013. (III. 29.) NFM] NGM – 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet [módosította a 29/2016. (VIII. 26.) NGM] 31

Felmentés a komplex szakmai vizsgán Jogszabályi háttér: Szt. 9. § (5) bekezdés A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei alól - a 11. §-ban és a vizsgaszabályzatban foglalt kivételekkel - felmentés nem adható. Lehetséges esetek [Vizsgaszabályzat 7. §(1)-(3)]: Tanulmányi versenyen elért eredmény alapján (versenybizottsági igazolás, Hivatalos Értesítőben megjelentetett versenykiírás) Az szvk egyértelműen rendelkezik a beszámítás,felmentés lehetőségeiről, feltételeiről Sajátos nevelési igényű vizsgázók – esélyegyenlőség [7. § (2)]: A vizsgabizottság dönthet: Hosszabb végrehajtási időről, eltérő vizsga-tevékenységről (ib-szb, szb-ib) + jelnyelvi tolmács Alapja: szakbizottság v. szakorvosi vélemény DE, a követelmények teljesítése alól nem lehet felmentést adni !!! Vizsgaszabályzat: 7. § (1) A vizsga letétele alól a szakmai és vizsgakövetelményben foglaltak szerint adható felmentés. (2) A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt az adott vizsgafeladat eltérő - szóbeli helyett írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati, továbbá írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati tevékenység helyett szóbeli - vizsgatevékenységgel, valamint az adott vizsgafeladatra a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időnél hosszabb idő alatt is teljesíthető. Gyakorlati vizsgatevékenység esetén a hosszabbítás nem haladhatja meg a szakmai és vizsgakövetelményben előírt időtartam harminc százalékát kivéve, ha a szakmai és vizsgakövetelmény másként rendelkezik. (3) Mentesül a vizsga vagy annak a versenykiírásban meghatározott vizsgafeladatának letétele alól az a vizsgázó, aki a szakképesítésért felelős miniszter által meghirdetett országos tanulmányi versenyen, diákolimpián a versenykiírásban meghatározott követelményt teljesítette, és a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. A versenykiírásban meghatározott felmentés esetén a vizsga vagy a megjelölt vizsgafeladat eredményét jelesnek (5) kell tekinteni. (4) A vizsgázó a felmentés iránti kérelmet a vizsgára való jelentkezéskor írásban nyújtja be a vizsgaszervezőnek. A vizsgaszervező a kérelem alapján javaslatot készít elő a szakmai vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) részére. A vizsgafelmentés tárgyában a vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a döntéséről határozatot hoz, amelyről a vizsgázót legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységének megkezdése előtt három nappal tájékoztatja. A vizsgabizottság a határozatot a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. (5) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti felmentés esetén a felmentés iránti kérelmet legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységének megkezdéséig kell benyújtani. (6) A vizsgaszervező a halláskárosodott vizsgázó kérelmére a szóbeli vizsgatevékenység idejére jelnyelvi tolmácsot köteles biztosítani. A vizsgázó a kérelmének indokoltságát köteles igazolni.

Speciális vizsgahelyzetek: A szakmai vizsga felfüggesztése 1. A felfüggesztés okai: Szabálytalanság észlelése az írásbeli vizsgatevékenység alatt A gyakorlati feladatok esetén nincs megegyezés a feladatokról A vizsgahelyszínek előkészítettsége nem megfelelő A vizsga folytatásának, illetve gyakorlati tevékenység biztonságos elvégzésének a lehetősége nem áll fenn Az elnök nem ért egyet a vizsgabizottság eljárásával, döntésével Módja: Az elnök a bizottsággal (vagy nélküle) dönt a felfüggesztésről. Ezt a vizsga jegyzőkönyvében rögzítik, vagy külön jegyző- könyvet vesznek fel. Módot kell adni a különvélemény rögzítésére is. A felfüggesztésről, annak okairól a vizsgázókat haladék-talanul tájékoztatni kell. A vizsga menetének akadályozó okok tartós fennállása a szakmai vizsga elhalasztásához, vagy felfüggesztéséhez vezethet.

Speciális vizsgahelyzetek: A szakmai vizsga felfüggesztése 2. Ha a felfüggesztés alapjául szolgáló ok rövid időn belül megszüntethető, akkor nincs tovább teendő, a megszűnést követően a vizsga folytatható, az esemény lezárása a jegyzőkönyvben rögzítendő (elnöki jelentésben kitérni rá) Ha a felfüggesztés oka szabálytalanság, vagy az ok nem szüntethető meg belátható időn belül, vagy a bizottság nem tud megegyezni, akkor a felfüggesz- tésről haladéktalanul tájékoztatni kell a megbízót, kérve a további intézkedést

Speciális vizsgahelyzetek: Eltiltás a szakmai vizsgától Eltiltás oka: A vizsga rendjének megzavarása, súlyos jogszabálysértés Módja: A vizsgabizottság dönt az eltiltásról A döntést (a eltiltás okának feltüntetésével) a vizsga jegyzőkönyvben rögzítik, majd az eltiltott vizsgázóval szóban is közlik a dön- tést (elnök) és tájékoztatják a további lehetőségekről Az eltiltás okáról a vizsgaszabályzat részletesen nem rendelkezik. Eltiltás esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni, így nagyon komoly jogsértés lehet az alapja. Pl. Írásbeli esetén felszólítás, illetve dolgozat elvétel ellenére is ismételt puskázás, a többi vizsgázót folyamatosan zavaró tevékenység. Gyakorlati vizsgarész esetén balesetveszélyes (ön- és/vagy közveszélyes) tevékenység, a biztonsági előírások be nem tartása, olyan viselkedés, amely a többi vizsgázót veszélyes helyzetbe sodorhatja. Szóbeli vizsga esetén a vizsga nyugalmát, a többi vizsgázó felkészülését folyamatosan vagy többszöri felszólítás ellenére zavaró tevékenység, viselkedés.

Javító-, pótlóvizsgák 39-40. § Javító vizsga: sikertelen teljesítést, eltiltást vagy igazolatlan hiányzást követően Pótlóvizsga: fel nem róható okból el sem kezdett, vagy nem befejezett vizsga Sikertelenség esetén szakmai a vizsgát követő legalább egy évig az eredeti követelmények szerint lehet vizsgázni Javító vizsgát a sikertelen feladatból, vizsgarészből kell tenni (kivéve eltiltás vagy igazolatlan hiányzás) 39. § (1) A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, a) aki sikertelen vizsgát tett, b) aki a vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, vagy c) akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a vizsga folytatásától eltiltott. (2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni. (3) A javítóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehető le vagy ismételhető meg. 40. § (1) Ha a vizsgázó a vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte, vagy megkezdte, de befejezni nem tudta, azokból a vizsgafeladatokból, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet. (2) A pótlóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehető le. (3) A vizsgázó az iskolai rendszerű szakképzést követő vizsga pótlóvizsgája esetén a pótlóvizsgát még ugyanabban a vizsgaidőszakban is leteheti, ha a vizsga letételét gátló akadályok elhárultak és lebonyolításának feltételei adottak. Szt. 13. §. (4) A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény köteles gondoskodni arról, hogy a kialakított vizsgacsoport tagjai eredménytelen szakmai vizsga esetén legkésőbb a komplex szakmai vizsgát követő vizsgaidőszak végéig javító-, pótlóvizsgát tehessenek. Pótlóvizsgát a nem teljesített vizsgafeladatból kell tenni A vizsgaszervezőnek gondoskodnia kell a vizsgát követő vizsgaidőszak végéig újabb vizsgalehetőségről (Szt. 13. §)

Átmeneti szabályok (Miért kell erre figyelni?) Általános szabály: A javítóvizsga és a pótlóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozá-sáig, de legalább a vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehető le vagy ismételhető meg. Hol jelentkezik az eltérés? 1. „Moduláris” javító vizsgák, 2. korábbi szvk-k szerinti komplex javító vizsgák 1. Kifutó képzések moduláris vizsgái 2017. június 30-ig, javító vizsgák 2017. december 31-ig. 2. Komplex vizsgákhoz kapcsolódó szvk-k változása 2016. nyár végén Mindenhol elektronikus törzslap, de a bizonyítvány (és az elektronikus törzslapformátum) eltérő 37

A komplex szakmai vizsga ellenőrzése Szt. : 58. §, 18-19 A komplex szakmai vizsga ellenőrzése Szt.: 58. §, 18-19. § Vizsgaszabályzat: 52-53. § Szakmai ellenőrzés – szaktárca A vizsgaszervező, a vizsgabizottság és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértő tevékenységének, valamint A vizsgaszervező által biztosított tárgyi feltételek minőségének, megfelelőségét vizsgálhatja Feltételek folyamatos (országos) meglétének, biztosításának vizsgálata dokumentáció alapján Lebonyolított vizsgák jogszerűségének vizsgálata Hatósági Ellenőrzés – Kormányhivatal Hivatalból (4 évente) vagy ha szabálytalanságról szerez tudomást A szakképesítésért felelős miniszter kezdeményezésére Vizsgaszervezéssel összefüggő kötelezettség teljesítésének, bejelentett adatoknak a vizsgálata ld. még 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § Ellenőrzés általános előírás: Szt. 58. § (1) A szakképzés ellenőrzési rendszere hatósági és törvényességi, továbbá szakmai ellenőrzésből áll. (2) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti és a szakképző iskola által szervezett gyakorlati képzés hatósági és törvényességi ellenőrzése a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint folyik. A tanulószerződés és az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés komplex szakmai és hatósági ellenőrzését a gazdasági kamara végzi. A komplex szakmai vizsga hatósági ellenőrzését a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal végzi. (3) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés és a szakképző iskola által szervezett gyakorlati képzés szakmai ellenőrzése az országos szakképzési névjegyzék részét képező szakértői névjegyzékben (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) szereplő szakértő bevonásával a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint folyik. A komplex szakmai vizsga szakmai ellenőrzését a szakképesítésért felelős miniszter végzi. A szakértői névjegyzéket a szakképzési feladatot ellátó hatóság vezeti. (4)1 A szakképesítésért felelős miniszter kezdeményezheti a komplex szakmai vizsgát szervező vagy a 12. § (1) bekezdésében szereplő szakképzést folytató intézmény vizsgaszervezési tevékenységének - a (2) bekezdés szerinti - ellenőrzését. A szakképesítésért felelős miniszter által kezdeményezett ellenőrzést a fővárosi és megyei kormányhivatal köteles lefolytatni. A komplex szakmai vizsgát vizsgaszervezési engedély alapján szervező intézmény vizsgaszervezési tevékenységének ellenőrzése a 18. § (3) bekezdése szerint történik. Szakmai ellenőrzés: Vizsgaszabályzat 52. § (1) A vizsga eseti szakmai ellenőrzése a) a vizsgaszervező, a vizsgabizottság és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértők - a vizsga színvonalas lebonyolítása, és a vizsgázók felkészültségének hatékony mérése érdekében folytatott - tevékenységének, valamint b) a vizsgaszervező által biztosított tárgyi feltételek minőségének, megfelelőségének vizsgálatára irányulhat. …. 53. § (1) A megbízó legalább három nappal az ellenőrzés előtt értesítést küld a tervezett ellenőrzésről a vizsgaszervezőnek, kivéve, ha az veszélyezteti az eredményes ellenőrzést. (2) Az ellenőrzést végző szakértő az ellenőrzés helyszínén megbízólevele bemutatásával jelzi az ellenőrzés megkezdését és a megbízólevelében foglaltak szerint van jelen a vizsgán. (3) Az ellenőrzést végző szakértő a vizsga irataiba betekinthet, de a vizsgát nem zavarhatja, a vizsga menetét nem befolyásolhatja. (4) Az ellenőrzést végző szakértő az ellenőrzés során észleltekről, az azokkal kapcsolatban megtett lépéseiről, javaslatairól az ellenőrzés helyét, idejét, az ellenőrzött vizsgaszervező megnevezését és az ellenőrzésbe bevontak névsorát is tartalmazó részletes írásos összefoglalót készít. Az érintettek az összefoglalóhoz írásos záradékot fűzhetnek. A szakértő az ellenőrzést követő tizenöt napon belül küldi el az esetlegesen záradékot is tartalmazó összefoglalót a megbízójának. (5) Ha az ellenőrzést végző szakértő tevékenysége során a vizsgával összefüggésben jogsértést észlel, haladéktalanul köteles megbízójának jelenteni, aki szükség esetén intézkedik a vizsga felfüggesztéséről. A vizsgaszervező az e jelentéstételhez szükséges kommunikációs eszközöket köteles biztosítani. Hatósági ellenőrzés 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § (1) A kormányhivatal az Szt. szerinti szakmai vizsgát szervező intézmény (a továbbiakban: vizsgaszervező intézmény) vizsgaszervezési tevékenységének ellenőrzését a) hivatalból legalább 4 évente, vagy b) a szakképesítésért felelős miniszter kezdeményezése alapján, vagy c) ha a szabálytalanságról bármely módon tudomást szerez, hivatalból végzi. (2) A kormányhivatal ellenőrzési tevékenységét a 3. § (2) bekezdése szerinti szakértő bevonásával végzi. (3) Nem járhat el szakértőként az ellenőrzésben az a személy, aki az ellenőrzött vizsgaszervező intézmény engedélyezési eljárásában szakértőként már közreműködött, vagy az ellenőrzés alá vont időszakban a vizsgaszervező intézménynél vizsgaelnöki feladatokat látott el. (4) A kormányhivatal ellenőrzési jogköre a) az engedély alapjául szolgáló általános szakmai, tárgyi és személyi feltételek folyamatos fennállásának vizsgálatára, b) a szakképesítésért felelős miniszter által az Szt.-ben foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételek folyamatos fennállásának vizsgálatára, c) a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott vizsgaszervezéssel összefüggő kötelezettségek teljesítésének vizsgálatára, d) a nyilvántartásba vett intézmény bejelentett adatainak vizsgálatára, e) a lebonyolított szakmai vizsga jogszerűségének vizsgálatára terjed ki. (5) Az ellenőrzés elősegítése céljából a vizsgaszervező intézmény a szakmai vizsga során az egyes vizsgatevékenységek lebonyolításának helyszínét, személyi és tárgyi feltételeit, azok biztosításának módját írásban rögzíti, amelyet a szakmai vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírásukkal hitelesítenek. Ezt a dokumentumot csatolni kell a vizsgaszervező intézménynél őrzött szakmai vizsga dokumentumaihoz és a szakmai vizsgát követő 5 évig meg kell őrizni. (6) A kormányhivatal a szakképesítésért felelős miniszter által kezdeményezett ellenőrzés eredményéről értesíti a szakképesítésért felelős minisztert. (7) Az ellenőrzést az engedélyt kiállító vagy - amennyiben a vizsgaszervező intézmény székhelye megváltozott vagy a korábbi szabályok alapján az engedélyt nem a székhely szerint illetékes kormányhivatal állította ki - a székhely szerint illetékes kormányhivatal folytatja le. (8) A szakmai vizsga helyszíni ellenőrzését a szakmai vizsga helyszíne szerint illetékes kormányhivatal folytatja le, majd az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az engedélyt kiállító vagy - engedély hiányában - a vizsgaszervező intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalt. 38

Komplex szakmai vizsga Dokumentálás I. (47. §) Egyetlen jegyzőkönyv, amely időrendben tartalmazza az eseményeket, továbbá kötelező mellékletek: Lebonyolítási rend (egyszerű vizsgaprogram, sajátos szabályok) Vizsgaösszesítő ív Vizsgafeltételek meglétének aláírt igazolása De a 47. §-on túl több helyen is megjelenik a vizsgajegyzőkönyvvel, annak tartalmával kapcsolatos rendelkezés (pl. 20. § mit tartalmazzon a jkv. az értekezletekkel kapcsolatban) Elektronikus törzslap és „hagyományos” bizonyítvány Elektronikus bizottsági jelentés (a gyak. feladat nem kell) 39

Komplex szakmai vizsga Dokumentálás II. Elektronikus törzslap A vizsga előtt előkészítés az elektronikus felületen Eredmények folyamatos rögzítése vizsgázónként A vizsgát követően 2 példányban ki kell nyomtatni és aláírásokkal hitelesíteni, majd PMKH-nak küldeni (20 nap) Törzslap kivonat: az elektronikus rendszerből (v. szervező) Bizonyítvány másodlat: az elektronikus rendszerből (PMKH) EUROPASS bizonyítvány-kiegészítő (NSZFH – v. szervező) Vizsgaszabályzat 48. § : iratkezelési szabályok 40

Dokumentálási feladatok 1. A szakmai vizsga megkezdését megelőzően: Gyakorlati tételek elfogadása írásban A lebonyolítási rend (benne a vizsgaprogram) elfogadása írásban Felmentés esetén írásbeli állásfoglalás, értesítés A szakmai vizsga során: Írásbeli tétel bontási jegyzőkönyv A kijavított írásbeli feladatok felülvizsgálata (szignó) A GYAKORLATI VIZSGAHELYSZÍN MEGFELELŐSÉGÉ-NEK ÍRÁSOS DOKUMENTÁLÁSA !!!!!!! (a vizsgaszervezők már tudják) A vizsgajegyzőkönyv vezetése (nyitás, közbenső események, zárás) Munkavédelmi oktatás igazolása Osztályozó ívek, értékelő lapok vezetése Felmentés Tanulmányi verseny vagy szvk. szerint lehet. A VASTAG FEKETE NAGYBETŰSHÖZ: Ez a kötelezettség a már vizsgaszervezési engedéllyel rendelkezők esetén él. Kiemelt fontosságú, hogy a gyakorlati feltételek megfeleléséről szóló írásos dokumentum minden esetben meglegyen. Ennek hiánya mind a vizsgaszervező, mind a vizsgabizottság jogszerűtlen tevékenységét jelezheti, amely komolyabb esetben bizonyítvány visszavonásokhoz, eltiltásokhoz is vezethet. (és ez a hiányosság akár évekkel a vizsga után derülhet ki és utólag már nem biztos, hogy pótolható) Ezért, ha netán nincs mindenképpen szólni kell a vizsgaszervezőnek!

Dokumentálási feladatok 2. A szakmai vizsga végén, befejezése után: Törzslap kitöltése (felmentés, ill. SNI intézkedés feltüntetése), megfelelő záradékkal ellátása Bizonyítvány kitöltése, vizsgaelnök általi aláírása Bizonyítvány átvételi lap aláíratása EUROPASS bizonyítvány kiegészítő tájékoztatás (csak vizsgaszervező) Elnöki jelentés készítése (csak vizsgaelnök) Dokumentum javítás Vizsgajegyzőkönyv, osztályozóív javítása nem tiltott, javasolt a módosítást a vizsgaelnök aláírásával hitelesíteni Bizonyítvány, törzslap – NEM LEHET, itt csak csere jöhet szóba

A szakmai vizsgabizottság díjazása 1. Utazási és szállásköltség – változatlan szabályok (58. §) Jár, ha a vizsga az állandó lakhelyen kívül van Vizsgáztató választ utazási eszközt Szállás lehet, de értékhatár van (minimálbér 15%-a) Megállapodhatnak az utazás/szállás biztosítás módjáról Vizsgáztatási díj = alapdíj + változó díj (55. §) Alapdíj: minden vizsgánál elvégzendő feladatok Változó díj: vizsgázók számától és a vizsga időtartamától (kategóriába sorolás) függ Nincs 10 fős létszám minimum a vizsgán, 1 fős is lehet a vizsgacsoport. Az alapdíjat viszont mindenképpen ki kell fizetni, ha a vizsga megkezdődött. Tehát, ha egyetlen vizsgázó sem jött el, akkor az eredménytelen vizsga befejeztével a bizottság az alapdíjra jogosult. Akkor is, ha felfüggesztés miatt a vizsga el sem kezdődik. Ha viszont a felfüggesztést követően a vizsga pl. 1 hét múlva (30 napon belül van) lebonyolítható, akkor a bizottság nem kapja újra az alapdíjat, hanem úgy kell tekinteni, hogy a vizsga folytatódott (hacsak vmiért le nem zárták és új bizottság került kinevezésre). Ekkor a többlet utazási költség érvényesíthető. 43

A szakmai vizsgabizottság (elnök) díjazása 2. 8 óra < 3,9 % II. 5-8 óra 3,4 % III. 2,5-5 óra 2,9 % IV. < 2,5 óra 2,4 % 55. § Alapdíj: a minimálbér 9,5%-a A minimálbér 2017-ben: 127 500 forint Fizetési határidő: utolsó vizsganapot követő 15. nap A címben azért jelenik meg zárójelben az (elnök) mert a változó díjat %-os értéke az elnök vonatkozásában került feltüntetésre. A lényeg a vizsgaidő arányos változó díjon van. A díjazás nem a vizsgaszervezőtől jár, hanem a megbízótól, az államtól. A vizsgaszervező „csak” kifizető, számára jogszabály írja elő a kifizetési kötelezettséget, amelynek mértéke nem a vizsgaszervező igényeinek való megfelelés mértékétől függ. (Tehát, ha a bizottság mindenkit megbuktat, akkor ugyanannyi díjat kap, mint amikor mindenki levizsgázik.) (Ugyanakkor a vizsgabizottság tagjai sem dönthetnek önhatalmúan magasabb összegről, esetleges (a szokásosnál több) többletfeladataikra, vagy nehezebb vizsgakörülményekre hivatkozással.) Kifizetéshez: Fizetés módjának előzetes egyeztetése Szükséges dokumentumok átadása A kifizetéshez (utaláshoz) szükséges dokumentumok megfelelő kitöltése Több esetben volt tapasztalható, hogy a vizsgabizottság tagjainak kifizetésére azért nem került sor, mert az érintett nem adta meg a kifizetéshez szükséges adatokat, így a vizsgaszervező nem tudta a díjat jogszerűen elszámolni. Erre figyelni kell. Ha a fizetéssel kapcsolatban nézeteltérés támad, akkor minden esetben kérjék a vizsgaszervező eltérő álláspontjának pontos jogszabályi alátámasztását (a jogszab. bemutatását, amely alapján fizetni akar). Ugyanakkor készüljenek fel arra, hogy a vizsgaszervező is ezt fogja kérni Önöktől. A vizsgaszervezővel kötött megállapodás alapján a kifizető a képző intézmény is lehet

A vizsgaelnöki (tagi) jelentés 17. § Szerepe: tájékoztatás - A vizsgaelnöki tevékenység elvégzésének igazolása a megbízó felé - Lehetőség a vizsgafeladatokkal, a lebonyolítás rendjével, a vizsgaszabályzattal kapcsolatos jelzések megtételére Elkészítése kötelező Tartalma: jogszabályban rögzített Nem kötelező a gyakorlati feladat beküldése Fontos információ még ha felmentés, beszámítás történt a vizsgán Vizsgaszabályzat: 17. § (1) A vizsga lezárását követően a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai külön-külön elkészítik a) a vizsga előkészítésével, lebonyolításával, b) a vizsgáztatás feltételeivel, c) a vizsgázók felkészültségével, d) a vizsgafelmentéssel kapcsolatos döntéssel, e) a szakmai és vizsgakövetelményben leírtak teljesülésével, valamint f) a jogszabályi rendelkezések betartásával kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat tartalmazó elektronikus jelentésüket, amelyet a vizsga befejezését követő egy héten belül rögzítenek az elektronikus felületen. (2) A vizsga lezárását követően a vizsgaszervező jelentést küldhet a szakképzési feladatot ellátó hatóságnak a vizsgával, a vizsgabizottság munkájával kapcsolatos tapasztalatairól, javaslatairól az elektronikus felületen. (3) Aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, e kötelezettség teljesítéséig nem bízható meg újabb vizsgaelnöki, vizsgabizottsági tagi teendők ellátásával.