Intézményfejlesztési Stratégia Diószeginé Zentay Éva
Stratégia alkotás háttere A szervezet célja, hogy az elkövetkezendő évek társadalomban keletkező legfontosabb szociálpolitikai kihívásaira, az azok tekintetében felvállalt társadalmi felelősségvállalással célzottan, az egyéni szükségletek irányába ható, a családokat erősítő, a leghatékonyabb forráselosztás alapján működő, eredményes és hatékony szolgáltatási és ellátórendszer hozzon létre a meglévő rendszer innovációjával. A kihívásokra teljes megújítási folyamattal kíván a szervezet választ adni, mely érinti a teljes szolgáltatásfejlesztést, egy komplex intézményfejlesztési stratégia létrehozását, beleértve az egyes intézmények saját stratégiájuk kialakítását is, illetve a szervezet folyamatainak, HR koncepciójának megújítását is. A szervezet fenntartott intézményei vonatkozásában az egységesség szellemében a szervezetirányítás, menedzsment egységes rendszerének kialakítását és működtetését kívánja megvalósítani.
Az Intézményfejlesztési Stratégia (IFS) Az Intézményfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: IFS) a szervezet rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az intézmény által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az IFS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel meghatározza az ellátások, mint közszolgálat fő céljait és hogy elősegítse a következő 20 év intézményfejlesztési tevékenységeinek eredményességét.
Az intézmény hosszú távú elképzelései és a tervezési logikából is fakadóan jelen IFS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A fejlesztési stratégia mellett el kell készíteni a szervezet fenntartásában működő egyes intézmények fejlesztési terveit, egy szolgáltatás-koordinációs modellt és egy igényátadási eljárásrendet is. A dokumentumok elkészítésekor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyes célok és tervezett tevékenységek egymással összhangban legyenek.
Az Intézményfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítésekor különös figyelmet kell fordítani az alábbi dokumentumokra: az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról; Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011-2020 tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai; Országos Fogyatékosságügyi Program 2015-2020; Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra.
Az IFS elkészítését részletes helyzetfeltárás és helyzetértékelés előzi meg. A helyzetelemzés és a stratégia alapját az intézmények vezetőivel készített mélyinterjúk, az intézmények munkatársainak részvételével megszervezett műhelymunkák, kérdőívek és az intézmények rendelkezésére álló adatok jelenthetik. A helyzetelemzés elkészítésekor tekintettel kell lenni az intézmény, illetve a fenntartásában működő intézmények alapító okirataira, szervezeti és működési szabályaira, az intézmény Szociális szolgáltatás- szervezési és fejlesztési szakmai koncepciójára, a Minőségirányítási kézikönyvére, a Szervezetdiagnosztikai mérés összegzésére és az intézmények folyamatszabályozást leíró dokumentumaira.
A helyzetelemzés elkészítésekor támaszkodhattunk az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (a továbbiakban: TEIR) adatállományára.
Az Intézményfejlesztési Stratégia akkor válhat eredményessé: annak segítségével az intézmény a tervezett mértékben ki tudja használni fejlődési potenciálját a tervezett időszakban; a célok és azok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul; az IFS az intézményben dolgozó különböző szereplők közötti kommunikáció eszközévé válik; eszközzé válik abban, hogy az elkövetkezendő évek társadalomban keletkező legfontosabb szociálpolitikai kihívásaira, az azok tekintetében felvállalt társadalmi felelősségvállalással célzottan, az egyéni szükségletek irányába ható, a családokat erősítő, a leghatékonyabb forráselosztás alapján működő, eredményes és hatékony szolgáltatási és ellátórendszer jöjjön létre a meglévő rendszer innovációjával.
Jogszabályi háttér A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 9. paragrafus (1) pontja szerint „a jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező, történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó vallási közösséggel – működése biztosítása érdekében – a Kormány megállapodást köthet”.
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény fekteti le a szociális intézmények működtetésének pénzügyi feltételeit A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. törvény
Helyzetelemzés Az ellátási terület bemutatása: Az intézmény tevékenységének bemutatása, ellátandó feladatok Demográfiai jellemzők Eltartottak létszáma és jellemzőik Foglalkoztatottak képzettsége, kompetenciái Intézmény infrastrukturális helyzete/ellátottsága
Az intézmény ………………….. megyében nyújt szociális alap- és szakellátási szolgáltatásokat. Budapestet nem számítva az ország ….. legnépesebb megyéje, itt él a lakosság …..%-a. Területe (……km2) az ország területének ….. %-át adja, így hazánk ……. legkiterjedtebb megyéje. Népsűrűsége jelentősen meghaladja a főváros nélkül számított vidéki átlagot, azonban …………….. megyének is jellemzője a népességfogyás: 2001 és 2015 között a megye lakónépessége ………… fővel csökkent. A megye …. járásra tagolódik, melyek elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja.
Demográfiai tendenciák A KSH adatok alapján megállapítható, hogy 2001 és 2015 között folyamatosan csökkent a születések száma. A megye természetes szaporodása a vizsgált évek mindegyikében …….. előjelű, a legnagyobb csökkenés ………. 20... évben volt. A megyére további negatív jellemző, hogy az állandó vándorlási különbözet is negatív előjelű, tehát az itt felnövekvő gyermekek, illetve családok más megyében keresik a létükhöz szükséges lehetőségeket. A legnagyobb elvándorlás (………. fő) 20… évben volt. 2001. január 1-én ……………….. megye lélekszáma ………….. fő volt, 2015. január 1-én ……………. fő.
Az időskor Az élettartam növekedése és az alacsony születésszám jelentősen átalakította a népesség korösszetételét. Magyarországon az EU-28 átlagánál alacsonyabb mind a 0–14 évesek (14,5%), mind a 65 éves és idősebbek (16,9%) aránya. Magyarországon, 2001. elején száz gyermekkorúra 91 időskorú személy jutott, 2013. január 1-én 119. A főváros és a megyék sorrendjében Budapest öregedési indexe a legmagasabb (148). A mutató értéke ……………………… megyében 100 alatti a gyermekkorúak viszonylag magas/alacsony (……%-os) részesedése következtében.
Alapszolgáltatások Szociális étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk miatt.
Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett ellátotti létszám száztíz százalékát, éves átlagban pedig annak száz százalékát.
Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,
segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez, speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.
Idősek nappali ellátása A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni 12 tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére.
Szakosított ellátási formák Amennyiben az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni a rászorult személyekről – az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt –, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. A szakosított ellátási formákat igénybe vevő személyek ellátásáról, az állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás, ápolási, illetve egyéb szolgáltatások tartalmáról – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal – gondozási tervet kell készíteni.
Idősek gondozóháza Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével – ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével, egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: időskorúak gondozóháza; fogyatékos személyek gondozóháza. Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.
Idősek otthona (átlagos, demens, emelt szintű) Az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.
Az idősek otthonában, a meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el, illetve a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. Idősek otthonában – a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig – a meghatározott gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.
Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú otthona Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.
A fogyatékos kiskorúak esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, vagy a fejlesztő nevelést ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel való együttműködést, továbbá az iskolai tanulmányok folytatásának segítését. A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított legyen. A fogyatékos személy részére biztosítani kell – a fogyatékosságának megfelelő – szinten tartó, képességfejlesztő foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidős tevékenység végzését is. A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten rehabilitációs részleg is működtethető, feltéve, hogy az a külön jogszabályban meghatározott tárgyi és személyi feltételeknek egyébként megfelel.
Fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. A lakóotthonok típusai a következők: fogyatékos személyek lakóotthona; pszichiátriai betegek lakóotthona. A lakóotthoni ellátás formái: rehabilitációs célú lakóotthon, ápoló-gondozó célú lakóotthon (az ellátottnak teljes körű ellátást biztosít).
Szociális ellátórendszer igénybevevőinek jellemzői megye, illetve intézményi vonatkozásban, ellátási típusonként.
Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény alapján a települési önkormányzatok fenntartásában lévő fogyatékos, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek szakosított szociális ellátását nyújtó intézmények, valamint a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények 2013. január 1-ével állami fenntartásba kerültek. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége e célcsoportok és ellátások esetén megszüntetésre került a kötelezettség államhoz való áttelepítésével, az intézmények egységes irányítású és fenntartható működésének biztosítása érdekében.
Az állam fenntartói feladataira a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelölte ki (316/2012. (IX.13.) Korm. rendelet). A fenntartói feladat a fent említett, továbbá a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvényben a megyei intézményfenntartó központok (MIK) fenntartásába rendelt bentlakást nyújtó intézményekre terjed ki. A 2013. évi KSH adatok alapján elmondható, hogy a tartós bentlakást, továbbá az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben az állam a legjelentősebb fenntartó (36%), ezt követi az önkormányzati (28%), majd azonos arányban (18-18%) az egyházi és a civil fenntartók részesedése.
Az egyházi fenntartók férőhelyszámának és az állami intézmények férőhelyszámának (2013. évi KSH adatok) összevetetése alapján elmondható, hogy Baranya, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint a fővárosban az egyházi fenntartók magasabb arányban vannak jelen az ellátásban, mint az állam. A 2013-as KSH adatokra támaszkodva az egyházi fenntartású intézmények tartós bentlakást és bentlakást nyújtó (átmeneti) férőhelyei országosan az alábbi képet mutatják:
Szociális alapszolgáltatások Szakosított ellátási formák Intézmény helyzetelemzése Az intézmény által biztosított szociális alap- és szakellátások Szociális alapszolgáltatások Szakosított ellátási formák szociális étkeztetés idősek gondozóháza házi segítségnyújtás idősek otthona (átlagos, demens, emelt szintű) támogató szolgáltatás fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú otthona idősek nappali ellátása fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona
Táblázatos formában Az ellátási területek – kistérségek és települések esetében – és a gesztortelepülések fejlettségi besorolása Az intézmény/ek előtörténete fenntartásában működő intézmények épületeinek tulajdonjoga intézményeinek és szolgáltatásainak ellátási területe Az intézmények szolgáltatásaira várakozók száma Az intézmény által nyújtott szolgáltatások kihasználtsága
Az intézmény forrásai állami támogatás, az ellátottak által fizetett térítési díj, étkeztetési szolgáltatás, mint vállalkozói tevékenység bevétele, pályázatok.
Munkavállalók összetételének elemzése: Teljes/részmunkaidős Képzettség Munkakörök Kompetenciák stb.
Az intézmény kapcsolatrendszere a kliens ellátásához, konkrét esethez kapcsolódóan intézményen belül több dolgozó foglalkozik az igénybe vevővel (pl. ápoló, gyógytornász, mentálhigiénikus, lelkész) több intézmény látja el (pl. idősotthon, kórház) önkormányzatokkal, állami szervek („megrendelők”), az ellátási területen működő intézmények, civil szervezetek együttműködése a felmerülő ellátotti igények feltérképezése, az ellátórendszer hatékonyságának növelése, valamint információ megosztás céljából, hasonló tevékenységet folytató intézmények együttműködés, tapasztalatcsere közös továbbképzések képző intézményekkel, szervezetek, beszállítók, külső tanácsadók, szakértők, önkéntesek, közösségi munkára érkező fiatalok, médiával.
Intézmény infrastrukturális helyzetének/ellátottságának bemutatása
SWOT analízis Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek
Erősségek - Gyengeségek Az akadálymentesítés csak részleges Nővérhívó rendszer kiépítettsége nem megfelelő Az intézmény munkatársainak folyamatos képzése lenne szükséges Az intézményi dolgozók teljesítmény- értékelése elmaradt Az általános adminisztráció egységesítése nem teljes körű A jó gyakorlatok megosztása akadozott Hiányos gépkocsipark Hiányos infrastruktúra Teljes körű, megfelelő orvosi, nővéri szolgálat Szakápolási, gyógytornász tevékenységek Az üzemeltetéshez kapcsolódó központosított funkciók Együttműködő, agilis kollektíva Vezetői elkötelezettség a magas szakmai színvonal mellett Akadálymentesítés korábban megtörtént Jelzőrendszer kiépítettsége megfelelő Saját tulajdonú ingatlan
Új épületek teljes infrastrukturális ellátottsága Helyi kapcsolati háló Középiskolai intézményekkel való kapcsolattartás Nyílt napok szervezése az intézmény bemutatására Lelki segítségnyújtás, mentális segítség nyújtása nem rendszeres Raktárhelyiség hiánya Konyha szellőztetése nem megoldott A szükségesnél kisebb méretű közösségi terek HR-es státusz hiánya Az emberi erőforrások motiválásának kidolgozatlansága
Lehetőségek - Veszélyek Kiaknázatlan helyi és térségi kapcsolatok, horizontális kapcsolatok Fejlesztő foglalkozások sikeresek, az ellátottak részéről további igény mutatkozik Gyógytornász bevonása Szabadidős programok sikeresek, az ellátottak részéről további igény mutatkozik Az intézményfenntartó által biztosított lelki vezető segítségével lelki gyakorlatok gyakoribbá, rendszeresebbé válása Aktív társadalmi tevékenységek biztosítása A demens betegek számára fejlesztő foglalkozások kidolgozása, bevezetése Az épület csak részlegesen akadálymentesített Az épületet bérli az intézmény, az ingatlan átalakítása így nehézségbe ütközik Az intézmény munkatársai részére szupervízió biztosítására lenne szükséges, kiégés ellen. Az intézmény lakóinak étkeztetését 2016-tól nem az intézmény látja el, így kihasználatlan kapacitás jelentkezik A szükségesnél gyengébb minőségű bútorzat Az épületek energetikai szempontból korszerűtlenek, magas rezsiköltségek jelentkeznek
Új foglalkoztatási formák megtalálása Az intézményfenntartó elkötelezettsége a szervezetfejlesztés területén Csapatépítő tréningek rendszeressé tételével a szociális munka színvonalának erősítése Kiégés elleni tréning intézményen belül, lelki vezető segítségével Európai uniós források kiaknázása Teljesítményértékelés kidolgozása és bevezetése Az épületeket bérli az intézmény Nincs visszacsatolás a dolgozók munkájáról
Az intézmény fejlesztési stratégiája Az intézmény jövőképe egy olyan, szükséglethez igazodó szociális szolgáltatóhálózat működtetése, amely a rászoruló emberek egészségügyi és mentális ellátását, életminőségük megőrzését biztosítja annak érdekében, hogy megfelelő biztonságban élhessenek. Eredményeképpen pozitív irányban változik meg a szolgáltatást igénybevevők helyzete a szolgáltatókkal való kapcsolatban, átjárhatóvá válnak a hasonló szükségletet kielégítő szolgáltatások, a jelenhez képest javulnak a rászorulók hozzáférési esélyei.
A jövőkép elérése során az alábbi alapelvek érvényesülnek: esélyegyenlőség: a rászorulók számára egyenlő hozzáférés biztosítása a szociális szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz; előítélet mentesség: kor, nem, vallási, etnikai hovatartozás, szexuális irányultság, vagyoni helyzet, politikai nézet, fogyatékosság, cselekvőképességbeli korlátozottság, betegség miatti hátrányos megkülönböztetés nélkül, a szociális rászorultság mértéke alapján, azonos bánásmód és azonos minőségű ellátás biztosítása;
a szociális biztonság: az intézmény koordinatív szerepének erősítésével a szociális intézmények, a szociális tevékenységet folytató szervezetek között a szociális biztonság feltételeinek javítása; partnerség: a szociális szféra összefogása, interdiszciplináris együttműködések elősegítése, koordinálása; fenntarthatóság: a működés és a fejlesztés finanszírozhatóságának folyamatos biztosítása, és az ehhez szükséges szolgáltatási hatékonyság, minőség javításával egyidejűleg.
Problémák azonosítása, javaslat a megoldásukra Piaci helyzet megtartása szolgáltatások bővítése, fejlesztése Fejlesztésekre (humánerőforrás és infrastrukturális) nincs forrás pályázat Partneri, stratégiai szövetségesi kapcsolati háló fejlesztése Munkakörök pontos definiálása, koordináció javítása, dolgozók átcsoportosítása, rugalmas feladatkiadás Gazdasági és szakmai szabályozók kiépítése; az átláthatóságra és egységességre kell törekedni, maximálisan figyelembe véve a helyi intézményi adottságokat és jellemzőket.
Egységes dokumentáció (alapdokumentumok) HR stratégia kialakítása Információáramlás akadálymentesítése Motivációs rendszer Kiégés kezelése Családbarát munkahely (programok) Humán erőforrás fejlesztése
Rendszeres vezetői értekezletek szervezése Dolgozói készségfejlesztői program Elégedettségmérés Szervezetdiagnosztikai mérés
együttműködés (team-munka) hiánya, megfelelő ösztönzési rendszer hiánya, információáramlás szabályozatlansága, új módszerek elutasítása, megszokottság, változatlanság, piaci történések figyelmen kívül hagyása, a munkavégzéshez szükséges információk késése, vagy torzulása, munkaköri feladatok pontos szabályozásának hiánya, a munkatársak együttműködésének hiánya, a váratlan helyzetek, határidők módosítása.
Általános és speciális célok A célrendszer megalkotása során célszerű építeni: a helyzetelemző vizsgálat eredményeire, abban szereplő megállapításokra és a tervezési folyamat során megismert helyi elképzelésekre, javaslatokra (kérdőív, mélyinterjúk, workshopok eredményeire). A szociális szolgáltatások és ellátások elsődleges szakmai szempontjait, prioritásait az ellátottak érdekei határozzák meg. Az ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére.
Fejlesztendő, beavatkozási területek Kulcsterületek Alterületek Megkülönböztethetőség Stratégia, portfólió kialakítása Vallási identitás és arculat Stratégiai szövetségesek Szolgáltatások Testi épség Testi egészség Mentális egészség Aktív társadalmi tevékenység Vallási tevékenységek Vezetés és folyamatok Vezetés Üzemeltetés Általános adminisztráció Információ-áramlás, együttműködés Finanszírozás HR Emberi erőforrások Infrastruktúra
Fejlesztési lehetőségek, alternatívák A kormány tervei szerint a még állami fenntartásban lévő szociális intézményeket „történelmi egyházaknak” adják át 2016. január elsejétől, több ütemben. Jelenleg 109 ilyen, zömében idősellátásra, gyermekvédelemre szakosodott intézmény van, 197 telephelyen működnek, 14.400 alkalmazottal és körülbelül 35 ezer ellátottal. Az átadás célja az lenne, hogy javítsák a szolgáltatás minőségét és a hozzáférési esélyeket, csökkentsék a fenntartás bürokratikus költségeit, és erősítsék a diakóniai szellemet.
Kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek mind a belső, mind a külső szervezetekkel való kapcsolatok lehetőségei. Jelenleg a szociális intézményhálózat belső szakmai kapcsolati hálója jellemzően egy-egy konkrét szolgáltatás köré épül. Szükség van azonban rendszeres tudásmegosztásra az alsóbb szinteken is és ennek központi tervezésére, irányítására. A hosszú és rövidtávú célok sikeres megvalósításának alapvető feltétele a korrekt, partneri együttműködés. Ez vonatkozik a munkatársi, az intézményrendszeri kapcsolatokra, a célcsoporttal, a társintézményekkel és a tágabb társadalmi környezettel kialakított kapcsolatokra, együttműködésekre is.
A célcsoport szükségleteihez igazodó további szakmai rendezvények összehangolt megszervezésével (közösen szervezett felkészítések, intézkedés-specifikus konzultációk, tapasztalatcserék), valamint jól működő megoldások, „jó gyakorlatok” közkinccsé tételével a szakmai színvonala emelhető. Ezek előfeltétele a munkatársi és a célcsoportból (ellátottak, gondozottak és hozzátartozóik) érkező visszajelzések, tapasztalatok rendszeres összegyűjtése és hasznosítása. A jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezni a képzési szükséglet feltárására, a képzési programokat és a képzési terveket a folyamatosan változó környezeti elvárásokhoz, az intézményi- és egyéni szükségletekhez kell igazítani.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a gondozottakkal közvetlen kapcsolatba kerülők esetében, kiégésük megelőzésére, szupervíziós (mentális és szakmai) lehetőségek biztosításával kell támogatni munkájukat. A fiatal szakemberek megtartása érdekében nagyobb figyelmet szükséges fordítani a velük való tervszerű foglalkozásra, szakmai és mentális felkészítésükre. A szociális ágazat és a kapcsolódó szakmák vonzó bemutatásával, a pályakezdők és a gyakorlaton lévők beilleszkedésének segítésével is hozzá kell járulni a szociális szakmák vonzóbbá tételéhez, az intézményrendszer pozitív megítéléséhez.
A megvalósítást szolgáló beavatkozások Az IFS az intézmény középtávú célrendszerének felvázolásán túl tartalmazza a lényeges fejlesztési jellegű beavatkozások (programok és projektek) indikatív listáját. Az Intézményfejlesztési Stratégia megvalósítását szolgáló beavatkozások tekintetében azonosítani kell a különböző projekttípusokat, így pl.: Szolgáltatások bővítése, fejlesztése Humánerőforrás fejlesztését célzó beavatkozások Helyi és központi intézményi infrastrukturális fejlesztések
A megvalósítandó fejlesztések bemutatása Szolgáltatások bővítése, fejlesztése 1. Szociális étkeztetés bővítése A forprofit tevékenység kapacitásának növelése, új kliensek keresése, az ellátási terület növelése 15.000.000 2, Demens részleg kialakítása illetve bővítése Egyes intézményekben 20.000.000 3, Tangazdaság, mezőgazdasági tevékenység az önellátás érdekében Az ellátottak foglalkoztatása és a minőségi élelmezés érdekében 10.000.000 4, Támogatott lakhatás biztosítása A szakolyi intézményben jelenleg kialakítás alatt áll nem releváns 5, Egészségügyi szolgáltatások nyújtása lakosság felé A szervezet láthatósága, munkájának elfogadtatása érdekében 5.000.000 6, Gyógytorna biztosítása Minden releváns intézményben 7, Mentális egészség fejlesztése A fejlesztő foglalkozások és a szabadidős programok számának növelése 8, Adminisztráció egységesítése, elektronikussá tétele Átlátható adminisztrációs rendszer kialakítása, egységesítése 9, „Jó gyakorlatok” megosztása Jó gyakorlatok rendszerezett gyűjtése intézményrendszeren belül, rendszeres műhelyek, szakmai fórumok, szakmai napok, tapasztalatcserék hasonló munkakörben dolgozók részére 10, Kölcsönös intézménylátogatások szervezése jó gyakorlatok bemutatásával Mind a gondozók, mind a vezetők részvételével 11, Kapcsolatépítés a kistérségben működő szociális intézményekkel Közös szakmai napok, konferenciák szervezése 2.000.000 12, Együttműködő partnerekkel a kapcsolatok formalizálása Szükség esetén egyes kapcsolatok formalizálására van szükség 13, Rendszeres vezetői megbeszélések Havonta, intézményvezetők részvételével
Humánerőforrás fejlesztése 1. A központi irodában dolgozók létszámának növelése Intézményfenntartói feladatkörben egy, pénzügyi munkakörben plusz két ember alkalmazása 12.000.000 2. Az intézményi munkatársak számára a lelki napok számának bővítése Lelki vezetők jelenléte, lelki gyakorlatok, lelki segítségnyújtás, zarándoklatok A lelki vezető segítségével lelki napok tartása kiscsoportokban, részlegenként, illetve vegyesen 4.000.000 3. Kiégés elleni védekezés Szupervízió biztosítása 5.000.000 4. Családbarát munkahely feltételeinek kialakítása Belső időráfordítás és eszközök biztosítása 2.500.000 5. Teljesítmény-értékelés kidolgozása Évente értékelés és visszacsatolás a munkatársak számára nem releváns 6.. A munkatársak részére továbbképzések biztosítása Folyamatos szakmai fejlesztés 7. Belső képzési rendszer Szakmai tartamú és készségfejlesztő tudásátadás, saját erőforrásból 8. Csapatépítő tréningek szervezése Saját intézményen belüli munkatársak és partnerintézmények munkatársaival közösen 3.000.000 9. Közösségi munkára jelentkezők fogadása A fiatalok bevonása a gondozottakkal való foglalkozásokba (pl.: számítógépes oktatás, játékok stb.) 10. Önkéntesek bevonása Önkéntesek toborzásába és bevonása az ellátottak szabadidős tevékenységeibe 1.500.000 11. Feladat- és hatáskörök, munkakörök pontosítása Egyértelmű, pontos munkaköri leírások elkészítése
Infrastruktúra fejlesztése 1. Közösségi terek biztosítása Az ellátottak, gondozottak részére közösségi terek kialakítása 30.000.000 2. Az intézmények épületeinek akadálymentesítése Ahol releváns, az épületek akadálymentesítése 20.000.000 3 Az épületek energetikai korszerűsítése Költséghatékonyság céljából megújuló energia rendszerek kiépítése 50.000.000 4. Nővérhívó rendszerek kiépítése Vezeték nélküli nővérhívó rendszerek kiépítése 5.000.000
A fejlesztések ütemezése A Táblázatos formában (Gant diagram) a tervezett fejlesztések indikatív ütemezése. Az ütemezés figyelembe veszi az egyes fejlesztések egymásra épülését és a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a megvalósításhoz igénybe vehető támogatási források várható rendelkezésre állását. Fejlesztések 2015. II. félév 2016. I. félév 2016. II. félév 2017. I. félév 2017. II. félév 2018. I. félév 2018. II. félév 2019. I. félév 2019. II. félév 2020. I. félév 2020. II. félév 2021. I. félév 2021. II. félév 2022. I. félév 2022. II. félév 2023. I. félév 2023. II. félév
A tervezett fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Projekt típus Projekt megnevezése Indikatív költségbecslés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása* Az IFS-ben kitűzött célok megvalósítását szolgáló fejlesztések finanszírozására elsősorban európai uniós ágazati operatív programokon keresztül nyílik lehetőség. A releváns európai uniós és nemzeti támogatási források, operatív programok és pályázatok meghatározása!!!
A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai A kockázatok elemzését a fontosabb kockázati csoportok beazonosításával kezdjük, majd téma specifikus módon – immár a kockázat kezelési stratégia keretében – javaslatokat fogalmazunk meg az egyes kockázati elemek kezelésére. Az egyes kockázatok esetében vizsgáljuk, hogy milyen valószínűséggel és hatással bír a megvalósítás szakaszára.
kockázati faktorok jogi-intézményi kockázatok pénzügyi-gazdasági műszaki kockázatok társadalmi kockázatok Ssz. Kockázat megnevezése Valószínűség (magas; közepes; alacsony) Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony) Kockázatkezelés módja
A megvalósítás eszközei és nyomon követése Az IFS sikeres megvalósítása elképzelhetetlen egy olyan visszacsatolási mechanizmus nélkül, amely alapján a terv-alkotási folyamat minden pontján újból és újból beavatkozhatunk, elvégezve a szükséges korrekciókat. E visszacsatolást a monitoring rendszer biztosítja. Alapja a megvalósításra vonatkozó folyamatos adatgyűjtés, információgyűjtés, ami alapján ellenőrizni tudjuk, hogy a kitűzött célok irányába haladnak-e a folyamatok, várható-e a tervezett hatások elérése. A fejlesztési terv megvalósulásának nyomon követése, ezen belül a célok elérésének megbízható ellenőrzése csak akkor lehetséges, ha biztosított a célok mérhetősége.
A fejlesztési tervben megfogalmazott valamennyi célhoz objektíven ellenőrizhető mutatókat, indikátorokat kell rendelni. A monitoring rendszer hatékony működésének alapja a szakmailag megalapozott indikátorkészlet kialakítása. legyen specifikus, azaz konkrétan az adott célhoz kapcsolódjon; legyen objektíven mérhető, egyértelmű; legyen hozzáférhető (beszerzése / előállítása reális költségigényű); adjon releváns információt az előrehaladásról a szervezet és az intézmény vezetői számára; az indikátoroknak az adott eredmény vagy output aktuális állapotára kell vonatkoznia és alkalmasnak kell lennie az időbeli nyomon követésre
Az alkalmazott indikátorok fajtái: Az indikátorokat táblázatos formában célszerű összegezni, amelyben egyben azok forrása (mérési módja és gyakorisága) is meghatározásra kerül. Az alkalmazott indikátorok fajtái: Kimeneti (output) indikátorok: A releváns operatív programban prioritástengelyenként kerülnek meghatározásra az output jellegű mutatók. A tervezés során – amennyiben ezek illeszkedtek a megvalósításra tervezett beavatkozások (fejlesztések) jellegéhez, beépítettük a monitoring mutatók közé. Tervezett fejlesztés Indikátor Mértékegység Célérték Indikátor forrása Mérés gyakorisága
A monitoring az a stratégiaalkotást követő nyomon követési folyamat, amely a stratégia végrehajtásának eredményességét kíséri figyelemmel és visszacsatol a végrehajtás folyamatába, illetve indokolt esetben a stratégia felülvizsgálatát eredményezheti. A monitoring célja, hogy elősegítse a stratégia hatékony megvalósítását és biztosítsa, hogy változó külső és belső körülmények mellett is megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre a megvalósításhoz. A monitoring elválaszthatatlan a kontrolling fogalmától, amely a monitoring eredményeit felhasználva, szükség szerint és tervezett módon a stratégia megvalósítási folyamataiba, vagy magába a stratégiába avatkozik be.
Fontos, a stratégiában kijelölni a stratégia monitoring felelősét, gyakoriságát, formai elvárásait. a visszacsatolás módját. A monitoring jelentések rendkívül fontos adalékok a stratégia ütemezett, évente történő felülvizsgálatának megalapozásához, illetve indokolt esetben rendkívüli módosításokat is eredményezhet egy-egy éves jelentés tartalma a programban.
A monitoring folyamata Megvalósítás szervezete Monitoring jelentés Kontrolling: beavatkozások megfogalmazása Stratégia: célok és beavatkozások Stratégia beavatkozásai - előkészítés Stratégia beavatkozásai - megvalósítás
A monitoring folyamat szervezete A monitoring folyamatával kapcsolatos dokumentumok Éves monitoring jelentés Értékelő lapok (beavatkozások esetén)
Köszönöm a figyelmet!