Az önkormányzati igazgatás 2016. november 21.

A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) Mi az a helyi önkormányzáshoz való jog?

Ismétlés - önkormányzatok Testületi MTA kamarák (szakmai/gazdasági) hegyközségek Helyi Területi Települési Nemzetiségi (országos/területi/települési)

A helyi önkormányzatok alkotmányos alapjai ALAPVETÉS F) cikk (1) Magyarország fővárosa Budapest. (2) Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók.

A helyi önkormányzatok alkotmányos alapjai választójog: XXIII. cikk alapvető keretek: 31-35. cikk egyébként sarkalatos törvény

A helyi önkormányzáshoz való jog Kit illet meg? Hogyan gyakorolja? Mi védi? választópolgárok közösségét önkormányzatok „alapjogai” közvetlenül választott képviselők útján normatív és intézményi garanciák a hatalommegosztás rendszere

Az önkormányzatok alapjogai (?) Alkotmány: 43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek. 44/A. § (1) A helyi képviselőtestület: a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat, c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül, d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét, e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét, f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat, g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez, h) szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek. (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal.

Az önkormányzatok alapjogai (?) AB ezen „alapjogok” természetéről: az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében szabályozott alapjogok a helyi képviselő-testületek számára biztosított olyan hatáskörcsoportok, amelyek a helyi önkormányzás körében az önkormányzatok számára biztosított autonómia alkotmányos garanciáit képezik. Az önkormányzatokat az egyes alapjogok körében megillető autonómia azonban nem feltétlen és korlátozhatatlan. Az alapjogok szabályozása elsősorban a kormánnyal és az államigazgatással szemben nyújt alkotmányos garanciát az önkormányzatok számára. A törvényhozót az Alkotmányban szabályozott önkormányzati alapjogok annyiban korlátozzák, hogy azokat nem vonhatja el, nem állapíthat meg olyan mértékű korlátozásokat, amelyek valamely önkormányzati alapjog tartalmának kiüresedéséhez, tényleges elvonásához vezetnek. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörcsoportok, önkormányzati alapjogok egy, az állam közhatalmi szervezeti rendszerén belül elhelyezkedő, Alkotmányban szabályozott szervtípus autonómiáját hivatottak garantálni. Így az önkormányzati alapjogokat az Alkotmány nem részesíti az egyén autonómiájának alkotmányos garanciáit jelentő alapvető jogokat megillető, azokkal azonos alapjogi védelemben.

Az önkormányzatok alapjogai (?) Alaptörvény: „önkormányzati alapjogokról” nem rendelkezik a 32. cikk (1) bekezdése csak az alaptörvényi szinten védett feladat- és hatáskörcsoportokat sorolja fel Tehát: hatáskör-csoport, autonómia, de nem összekeverendő a helyi önkormányzáshoz való közösségi joggal

A helyi közügy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. közszolgáltatás önkormányzás feltételei közügy együttműködés feltételei

Hol mi? helyi települési község város járásszékhely város megyei jogú város fővárosi kerület területi főváros

A helyi önkormányzat szervei Települési képviselő-testület polgármester jegyző Területi közgyűlés megyei közgyűlés elnöke főváros!

A helyi önkormányzat szerveinek megbízatása (Mötv.) keletkezés időtartam megszűnés

A helyi önkormányzatok feladatai kötelező törvény differenciált önként vállalt kvt/helyi népszavazás nem kizárólagos állami hatáskör nem veszélyeztet kötelezőt államigazgatási törvény/ felhat. Korm. rendelet a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője számára

A helyi önkormányzatok gazdálkodása önkormányzati vagyon: tulajdon, saját bevétel a feladatok forrásai AB: a feladatok ellátását szolgálja a teljes bevételi rendszer, annak valamennyi eleme; nem kell minden esetben közvetlen állami forrást rendelni az adott feladathoz ennek korlátja: az önkormányzatok ellehetetlenülése, működésképtelensége

Speciális: a főváros kétszintű önkormányzat: a fővárosi és a kerületi szintű önkormányzatokból áll. önkormányzati alapjogaikat (!) tekintve egyenlőek, feladat- és hatásköreik egymástól eltérnek fővárosi önkormányzat: a települési és a területi önkormányzat feladat- és hatásköreit is elláthatja képviselő-testülete a közgyűlés, amelyet a főpolgármester képvisel fővárosi közgyűlés tagjai: a főpolgármester, a fővárosi kerületek polgármesterei, valamint a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző kilenc képviselő a főváros területe: kerületek, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitsziget minden fővárosi kerületben települési önkormányzat működik. a fővárosban főpolgármesteri hivatal, a fővárosi kerületben polgármesteri hivatal működik a főpolgármesteri hivatalt a főjegyző, a kerületi polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti

Speciális: a főváros Feladat- és hatásköri megosztás a Mötv. 23. §-ban A fővárosi önkormányzat ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. A fővárosi önkormányzat látja el a főváros egészét, több kerületét, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetet érintő helyi önkormányzati feladatokat A fővárosi kerületi önkormányzatok – törvény keretei között – önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amelyet törvény nem utal a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe, valamint ellátják a fővároshoz nem tartozó településfejlesztési, valamint településrendezési és településüzemeltetési feladatokat.

Társulási jog Szabadon vagy törvényben elrendelt kötelező megállapodás alapján, szerve: társulási tanács speciális: társult képviselő-testület:  a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik közös önkormányzati hivatal: azok a járáson belüli községi önkormányzatok hozzák létre, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz.

Felkészüléshez Mötv. releváns rendelkezései, különösen 1-27. § és az önkormányzat szerveire vonatkozó alapvető ismeretek