„A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” (K 115857) Az „Innova” kutatás „A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” Halász Gábor SEK-ELTE Szakmai Nap Budapest, 2017.02.07

A kutatás célja Annak feltárása, hogy a tanulói/hallgatói eredményességet, illetve a tanulásszervezési módszereket hatékonyan és tartósan javító intézményi szintű újítások (1) miként és milyen körülmények között jönnek létre, (2) milyen feltételek mellett terjednek el, továbbá (3) milyen rendszerszintű hatásuk van.

A kutatás közvetlen előzményei/1 „ImpAla” kutatás (2012-2016) Annak feltárása, vajon mitől függ, hogy a kurrikulumot érintő fejlesztési beavatkozások képesek-e tartós és mély hatást gyakorolni az osztálytermi folyamatokra

A kutatás közvetlen előzményei/2 NOIR+ stratégia (2015) OFI-TM kutatás (2015) Ezek a Google Drive-on az Intézet minden munkatársa számára elérhetőek

Kutatási kérdések Hogyan keletkeznek innovációk a mindennapi intézményi gyakorlatban? Miben különbözik e tekintetben az oktatás más ágazatoktól? Alkalmazható-e az evolúciós megközelítés az oktatási innovációk keletkezésére és terjedésére? Hogyan terjednek el a helyi-intézményi szinten keletkező innovációk? Az innovációk terjedésének általános modelljei hogyan alkalmazhatóak az oktatás területén? Mi segíti és gátolja az oktatási innovációk terjedését? Milyen hatást gyakorolnak a helyi-intézményi szinten keletkező innovációk az oktatási rendszer egészére?

A kutatás bemutatása Ütemezés (2016-2019) Módszerek és eszközök Akik a kutatást végzik A Felsőoktatás- és Innováció- kutató Csoport

A kutatás eddig eredményei Az elméleti- feltáró munka Adatfelvétel, adatelemzés Elméleti megalapozás Az innováció-elmélet általános tudáshátterének feltérképezése Innováció kutatás általános tudásháttere Közszféra és oktatási ágazatra jellemző innovációs folyamatok Tanulásszervezést érintő innovációk természete és terjedése A tanulásszervezést közvetlen érintő innovációk specifikumai Oktatási innovációk terjedési modelljei Esetelemzés Az oktatási innovációk általános és hazai feltételrendszere Oktatási innovációk születését és terjedését meghatározó feltételek Hazai makro-szintű feltételek Korábbi adatbázisok másodelemzése Szintetizálás

Köszönjük a figyelmüket! „A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” (K 115857)

Az ImpAla top-down elméleti modellje Makro perspektíva Mikro perspektíva Forrás: Fazekas (2016): A közoktatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusai. Jelentés az empirikus adatfelvételről. Kézirat 9

G Makro perspektíva

Mikro perspektíva

Az ImpAla adatbázis A vezetői kérdőívből származó adatok + pedagógus kérdőívek aggregált adatai (online + kérdezők N= 591) A pedagógus kérdőívből származó adatok + vezetői kérdőívekből az intézményi szintű adatok (online + kérdezők N= 1313) Változók száma : Vezetői: - 170 (360) Pedagógus: - 280 (380)

Az Innova bottom-up modellje Rendszerformáló hatás Terjedés Helyi-intézményi innovációk

A kutatás módszerei és eszközei Elméleti feltárás Irodalomelemzés Szakmai műhelyek Empirikus vizsgálat Kvantitatív Kvalitatív Produktumok, tudásmenedzsment és hasznosítás

Elméleti feltárás - Irodalomelemzés Á Elméleti feltárás - Irodalomelemzés Az innováció-kutatás általános tudásháttere A közszférára és az oktatási ágazat innovációi Az innováció-elmélet - általános tudásháttér A tanulásszervezést érintő innovációk (kurrikulum-innovációk) specifikumai Oktatási innovációk terjedési modelljei Nemzetközi esetelemzések A tanulásszervezést érintő innovációk természete és terjedése Innovációk születését és terjedését meghatározó feltételek Hazai makro-szintű feltételek Az oktatási innovációk általános és hazai feltételrendszere Főbb összefüggések összegzése Szintézis

Az empirikus kutatási rész Á Az empirikus kutatási rész A vizsgált sokaság: Óvoda (4300) Általános iskola (3200) Általánosan képző középfokú intézmény (870) Szakképző középfokú intézmény (1700) Felsőoktatási tanszék, intézet, doktori iskola (1500) Piaci képzők (1500) Az adatfelvétel: Kérdőíves adatgyűjtés Rövid - teljes kör Hosszú - kérdezőbiztosokkal – kb. 150 intézmény Esettanulmányok 3 felsőoktatási intézmény 3 közoktatási intézmény 3 szakképzési intézmény 3 óvoda 1-1 longitudinális vizsgálat

Produktumok Elméleti kereteket összegző tanulmányok Intézményi adatbázisok (6 alrendszer intézményei) Kutatási eszközök: Online és offline kérdőívek Esettanulmány protokoll Adatbázisok: Innova adatbázisok Másodelemzésre beszerzett adatbázisok Kutatási eredményeket összegző tanulmány Innovációs térkép Szakmai műhelyek

Tudásmenedzsment és hasznosítás Feltárt összefüggések disszeminálása Szakmai műhelyeken Publikációkban Széles közönségnek címezve Intézményi innovációk közvetlen támogatása Együttműködés más kutatási műhelyekkel Kutatási eszközök és adatbázisok megosztása Társkutatások eredményeinek, kutatási eszközeinek felhasználása

A kutatás ütemezése és részletes terve (2016-2019)

Első eredmények Az „ImpAla” adatbázis (nyitott; 2017.01.20: N≈4600;) Kompozit innovációs mutatók Alrendszerek sajátosságai Innováció és szervezet Innováció és eredményesség Az innováció területi dimenziója Konkrét innovációk

A vizsgált intézmények megoszlása a kompozit innovációs és megosztási mutatók értéke szerint 2016.01.20 Innovációs mutató Megosztási mutató

A kompozit innovációs mutató átlagos értéke hány százalékkal magasabb/alacsonyabb adott profilt jelölő intézményeknél mint az adott profilt nem jelölőknél (2017.01.20) 2016.01.20

Az innovációs és megosztási mutatók értéke közoktatási, felsőoktatási és piaci válaszadók esetében kevésbé és inkább dinamikus szervezetek körében (2017.01.20) 2016.01.20 Innovációs mutató Megosztási mutató

2016.12.12 Alacsony innováció, javuló eredmény Magas innováció, javuló eredmény Átlag: 8,13 Átlag: 0,5 Alacsony innováció, romló eredmény Magas innováció, romló eredmény

Az oktatási innováció területi dimenziója Kompozit innovációs mutató átlagos értéke irányítószám körzetenként

Az oktatási innováció területi dimenziója Kompozit innovációs mutató átlagos értéke irányítószám körzetenként

2016.12.20 Adott tartalmak előfordulása a megjelölt konkrét innovációk elnevezésében (%)