A mese, mint a gyermeki érzelemvilág kifejező eszköze Témavezető tanár Drd. Kádár Annamária Egyetemi adjunktus Végzős hallgató Veress Enikő

A kutatás célja ●Célom, hogy alátámasszam azon kijelentést, miszerint azok a gyerekek, akik kevesebb mesehallgatásban részesülnek, szorongóbbak, mint azok, akik valamilyen rendszerességgel mesét hallgatnak. ●Célom bebizonyítani azt, hogy a mesék segítenek a gyermeki szorongás csökkenésben.

Végzett felmérések ● éves gyerekek szorongás szintének felmérése a beavatkozás előtt és után ● A szülők meseolvasási gyakoriságát tükröző felmérés

A mese meghatározása ●A nép ajkán élő, szájról szájra járó, csodás, hihetetlen elemekkel teleszőtt, rendszerint prózai, ritkábban verses, költött elbeszélés. ( Juhász L.,2001) ● A mese a szimbólumok nyelvén szól a hallgatóhoz. Közvetlenül hat a tudattalanra, nyelve a tudattalan nyelve, világa a tudattalan világa.( Bettelheim,2000)

A mese jellemzői ●A mesemotívumokban az ember legmélyebb érzései-, reményei-, és szorongásai jelennek meg (Boldizsár I.,2004) ●Énerősítő funkció/bátorító funkció ●Gyógyító hatás: A folyamat lényege a projekció - a bennünk levő gondolatok, érzések, tudattartalmak kivetítése a világról a,,beteg” a történetet önmagára és épp meglevő belső konfliktusára vonatkoztatva, megtalálja problémáinak saját megoldását.

● A mese figurái megjeleníthetik a gyerekek sokféle belső érzését/hozzásegítik ahhoz, hogy ezeket az érzelmeket újra és újra átélhessék, megtapasztalják (Bimbó Z. 2003) ● A mese a gyerek sokféle belső igényét elégíti ki, sokféle,,lelki” munkában segíti, érleli, fejleszti őt.(Bimbó Z. 2003) ● A felnövés során a gyereknek jó néhány pszichológiai problémával kell megküzdenie- mindezek megoldásában segítségére siet mese (Bettelheim,2000)

A biblioterápia meghatározása ●A könyv és a gyógyítás összekapcsolódása ●Az irodalmi művet a személyiség értékelésére, fejlesztésére,klinikai és mentálhigiénés célokra használják→terápiás hatás lelki vagy testi betegségekre (Good,1966)

A biblioterápia célja ●A megfelelő történet, megfelelő időben olyan mint a nyíl→képes megtalálni és megragadni a hallgatóban rejtőző dolgokat, titkos sérelmet, dühöt vagy a felszínre kívánkozó szükségletet (Colville, 1990) ●Segítőeszköz→a gyerekek megtanulják kezelni estleges érzelmi kitöréseiket (Hendrickson,1988 )

Az érzelmek meghatározása és típusai ● Pszichikus jelenségek, amelyekben a valósághoz fűződő viszonyunk tükröződik/minden átélt benyomáshoz, élményhez hozzákapcsolódik az ugyanakkor átélt érzelmi állapot is (BencsikE.1985) Típusai: ● Szorongás- olyan helyzetekben lép fel, amikor ismeretlen dolgokkal szembesülünk, amit korábban nem tapasztaltunk meg (Riemann F.1998)

Szeparációs szorongás- szülőtől való elszakadás Teljesítményszorongás- kudarc elkerülése Generalizált szorongás- örökös feszültségi légkör, nincs valós-,konkrét ok, tárgy (Ranschburg J.2002) ●Félelem- konkrét tárgy/ a veszély elkerülésére késztet (Ranschburg J.2002) Konkrét félelmek- pontosan meghatározható objektum vagy esemény váltja ki

Szimbolikus félelmek- külső objektumra vetített fantáziavilág következménye - az átvitel a személyiségnek a sikertelen védekezése: a félelmet, amely elől menekülni akar, szimbolikus formában naponta újra átéli (Ranschburg J.2002)

Korábbi kutatások Metaanalízis ● Boldizsár Ildikó, 2004-meseelemzés- a mese azt sugallja, hogy elérkezhetünk önmagunk belső lényéhez→harmónia átélése ● Bimbó Zoltánné, 2003-öngyógyítás mesével- a meseelemek segítségével kifejezhetőek a problémák,szorongások/ a mesék öngyógyító jellegűek. ● Boldizsár Ildikó, 1999-meseolvasás kórházban fekvő beteg gyerekeknek- terápiás érték: minden történet az egyensúlyhoz (egészséghez)vezető utat mutatja meg

●Drd. Kádár Annamária, tartalomelemzés,11 éves gyerekek által írt mesék mese elemzése 8 kategória mentén (típus,téma, főhős célja,mellékhős, környezet, érzelem,konfliktus megoldás, mesei elemek/fordulatok 23%-a állatmese,52%-a novella, 25%-a varázsmese

A kutatás bemutatása

A kutatás hipotézisei 1.Feltételezem, hogy azon gyerekek szorongásszintje magasabb, akiknek kevesebbet olvasnak mesét, mint a több mesét hallgató gyerekeké. 2.Feltételezem, hogy az általam vizsgált csoportban a beavatkozás során használt „gyógyító meséknek” szorongáscsökkentő hatásuk lesz.

● Kérdőíves felmérés - demográfiai adatok - GASC szorongásszint- mérő skála ●Kísérleti és kontroll csoport kiválasztása a kérdőíves felmérés alapján ●10 alkalmas csoportfoglalkozás a kísérleti csoport tagjaival Vizsgálati módszerek

A populáció bemutatása ● 33, negyedik osztályos diák ● 27 gyerek 10 éves, 6 gyerek 11 éves ●16 fiú, 17 lány

A kísérleti és kontroll csoport bemutatása

Az első hipotézis vizsgálata Meseolvasás Esetek száma Átlag Standard szórás igen nem Szorongási érték Preteszt p=0.257 Meseolvasás Esetek száma Átlag Standard szórás igen nem Szorongási érték Poszteszt p=0.989 A szorongás összefüggése a meseolvasással

A második hipotézis vizsgálata ÁtlagEsetek száma Standard szórás Szorongás preteszt Szorongás posztteszt A kísérleti csoport szorongása ÁtlagEsetek száma Standard szórás Szorongás preteszt Szorongás posztteszt A kontroll csoport szorongása Preteszt p=0.001 Posztteszt p=0.033

A szorongás mértéke nemek szerint Szorongási érték Nem Esetek száma Átlag Standard szórás Preteszt p=0.001 fiú lány Posztteszt p=0.021 fiú lány A kísérleti csoport nem szerinti szorongása

A kísérleti-, és kontroll csoport szorongás szintének változása Kísérleti csoportKontroll csoport

Preteszt-szorongási pontszám kategorizálása Kontrol csoport 11% 61% 28% alacsony szorongás szint közepes szorongás szint magas szorongás szint Posztteszt-szorongási pontszám kategorizálása Kísérleti csoport 54% 33% 13% alacsony szorongás szint közepes szorongás szint magas szorongás szint A kísérleti-, és kontroll csoport százalékos megoszlása a szorongás kategorizációja szerint

Következtetések ●Nem található szignifikáns összefüggés a meseolvasás és a szorongás között←kis populáción végzett felmérés. ●A csoportfoglalkozások során sikerült a gyerekek szorongását csökkenteni.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!