Vetésforgó tervezése és kivitelezése

Vetésforgó Vetésterv növényi sorrend kialakításához őszi búza250 ha őszi árpa50 ha lucerna ebből új telepítés 300 ha 100 ha cukorrépa100 ha kukorica200 ha silókukorica100 ha összes igény1000 ha rendelkezésre áll900 ha különbség100 ha

Vetésforgó A táblázat alapján a következő kérdésekre keressük a választ: 1. Állapítsuk meg a termesztendő növényfajok %-os megoszlását a rendelkezésre álló területre vonatkozóan! 2. Határozzuk meg a vetésforgó szakaszainak számát és azok területét! 3. Osszuk el a növényeket az egyes szakaszokon! 4. Kettőstermesztés esetleges szükségességének figyelembevétele! 5. Állítsuk össze a vetésforgót az elővetemény igény, az elővetemény érték, a vetési idő, valamint az összeférhetőség figyelembevételével!

Vetésforgó 1. A termesztendő növényfajok %-os megoszlásának megállapítása a rendelkezésre álló területre vonatkozóan.  A rendelkezésre álló összterület és az egyes növényfajok és – csoportok területének ismeretében határozható meg.  A %-os arány egyben megmutatja a területkihasználás mértékét, segíti a növénycsoportok kedvező arányának megtartását a vetésforgón belül (pl. kapás növények részaránya ne haladja meg a 30 %-ot.)

Vetésforgó Vetésterv és növényi összetétel növényi sorrend kialakításához őszi búza250 ha27,7 % őszi árpa50 ha5,6 % lucerna ebből új telepítés 300 ha 100 ha 33,3 % cukorrépa100 ha11,1 % kukorica200 ha22,2 % silókukorica100 ha11,1 % összes igény1000 ha111 % rendelkezésre áll900 ha100 % különbség100 ha11,1 %

Vetésforgó 2. A vetésforgó szakaszszámainak és azok területének meghatározása.  A szakaszok számának megállapítása történhet a %-os megoszlásból: Szakaszok száma= rendelkezésre álló terület / ésszerűen kialakítható legkisebb terület = 900/100=9  Példánkban tehát 9 szakaszos vetésforgót célszerű kialakítani. A szakaszok nagysága így 900ha/9=100 ha. Az ésszerűen kialakítható legkisebb terület általában a legkisebb területen termeszteni kívánt növény. Azonban éppen a modellpéldában látható, hogy célszerűbb adott viszonyok között a 100 ha-os szakaszok kialakítása a növényi összetétel miatt (az őszi búza egy részét és az őszi árpát egy gyűjtőszakaszra lehet összevonni).

Vetésforgó 3. A növények elosztása az egyes szakaszokon. I.100 ha kukorica II.100 ha kukorica III.100 ha őszi búza IV.100 ha őszi búza V.50 ha őszi búza + 50 ha őszi árpa (gyűjtőszakasz) VI.100 ha cukorrépa VII.100 ha lucerna, új telepítés VIII.100 ha lucerna 2. éves IX.100 ha lucerna 3. éves A 9 szakaszos vetésforgóból tehát 8 egyszerű és 1 osztott, gyűjtőszakasz.

Vetésforgó 4. Kettőstermesztés figyelembevétele.  A táblázatban látható, hogy a rendelkezésre álló és a példában szereplő valamennyi növény egy évben történő termesztéséhez igényelt terület nem egyezik meg.  Ezt a látszólagos ellentmondást csak úgy lehet feloldani, hogy ugyanazon évben ugyanazon a szakaszon kétféle növényfajt termesztünk a kettőstermesztés kínálta valamely módszer segítségével.  A fenti összeállításban nem szerepel a silókukorica, ennek a termesztését másodvetésben oldhatjuk meg valamely korán betakarításra kerülő növény után (példánkban ez az őszi kalászos után lehetséges).

Vetésforgó 5.Vetésforgó összeállítása az elővetemény igény, az elővetemény érték, a vetési idő, valamint az összeférhetőség figyelembevételével. A vetésforgó kezdő szakasza (növénye) lehetőleg olyan legyen, amely tartós kedvező hatást gyakorol a talaj termékenységére (pl. pillangós vagy istállótrágyázott kapásnövény). ÉvNövény /I. szakaszTerület lucerna új telepítés lucerna 2. éves lucerna 3. éves őszi búza + másodvetés silókukorica kukorica őszi búza cukorrépa őszi búza + őszi árpa 100 ha ha 900 ha

Vetésforgó A példában szereplő vetésforgó körforgása tehát kilenc év. Adott növényi összetételből a fajok mennyisége és milyensége alapján általában több növényi sorrend is kialakítható. Az egyes változatokat a következő szempontok alapján értékelhetjük:  a vetésterv teljesítése,  a sorrend agrotechnikai megvalósíthatósága,  az elővetemény érték és –igény figyelembevétele,  a szervestrágyázás lehetősége,  a terület hasznosítási mértéke.