2006. május 15. Előadás az Energiapolitika 2000 Társulat részére A magyar villamos-energia iparág egy lehetséges Új Modellje

2003/54/EK Irányelv Következmények MVM meghatározó befolyása  A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a feljogosított fogyasztó ténylegesen új szolgáltatóra válthasson (3(5) Cikk)  MVM nem jogosult az összes kapacitás ellenőrzésére  A fogyasztói választásnak lehetségesnek kell lennie a gyakorlatban Nagykereskedelmi piac  július 1-től minden fogyasztó feljogosítottnak minősül (21(10) Cikk); a villamos energia nagykereskedelmi vásárlói feljogosított fogyasztóknak minősülnek (2(7) Cikk)  VEASZ (2)- ok valószínűleg nem fenntarthatók  Jelenlegi kétszintű rendszer többé nem irányadó Szabályozott szolgáltatás  Tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden háztartási fogyasztó Egyetemes Szolgáltatásban (1) részesüljön (3(3) Cikk)  Egyetemes Szolgáltatás fogalmának bevezetése a közüzemi ellátás helyett A modell megváltoztatásának szükségessége (1) azaz a villamos energiával, méltányos árakon történő ellátás joga (2) Villamos energia adásvételi szerződés az MVM és a közüzemi áramszolgáltató (ÁSZ) között

Iparági áttekintés – Az MVM viszonylagos helyzete Középtávon az MVM ellenőrzi a betáplálható kapacitás nagy részét a magyar piacon… 22% 46% 7% 9% 12% MVM teljes részesedése 56% 22% 31% 23% 4% 17% 2006 MVM teljes részesedése 75% 2010 december 4% 3%... DE az MVM hazai termelésben fennálló helyzete nem sokban tér el más országok nemzeti bajnokainak a helyzetétől MW ellenőrzött kapacitás Megjegyzés: alsóbb % érték az import kapacitás ellenőrzésének hiányát, felsőbb % érték az import kapacitás 100%-nak ellenőrzését jelenti

Iparági áttekintés – Az MVM viszonylagos helyzete (folyt.) …ÉS az MVM magyarországi liberalizált piacon betöltött helyzetét gyengíti a végső fogyasztókhoz való elenyésző hozzáférése Fogyasztók száma Magyarországon Végső fogyasztói értékesítések Magyarországon (GWh) Megjegyzés: (1) A számok nem tartalmazzák az import kapacitás feletti ellenőrzést Ezen túlmenően, az MVM kevés kapacitást ellenőriz az európai piacon (1) … GW ellenőrzött kapacitás

Iparági áttekintés – A nagykereskedelmi árak emelkedtek Milyen földrajzi vagy egyéb adottság alapján tud a villamos energia ára olcsóbb lenni Magyarországon mint Németországban? Erőművek műszaki színvonala, hatásfoka, primer energiahordozók rendelkezésre állása, környezetvédelmi szabályok, egységes EU jogszabályok. A HTM-ek fenntartása a Kormány kezében egyedülállóan fontos eszköze lesz az árak piac alatti szinten tartása érdekében.

Iparági áttekintés – PPA-k előnyösebbé válnak Kiválasztott előremutató áramár függvények PPA-k becsült haszna / (költsége) Következmények  A PPA-k megszüntetése valószínűleg a PPA-áraknál magasabb nagykereskedelmi árakat eredményezhet  Nehezebb amellett érvelni, hogy a PPA-k állami támogatást valósítanak meg  Nehéz igazolni a nagykereskedelmi áram olyan árazását, amely alacsonyabb az MVM PPA-k szerinti beszerzési költségénél Jegyzet: Ár függvény1 (magas változat) EEX forward árak alapján (2006-tól 2009-ig) március 23-i állapot szerint; árfüggvény2 (alacsony változat) MVM 2006-tól 2010-ig szóló előrejelzései alapján [2005 áprilisi állapot szerint]; minden előrejelzés 3,2% éves inflációval növelve az utolsó input adat ponttól Változat PPA portfolió aktuális piaci árak szerinti értéke (élettartam végéig) Árfüggvény1 (EEX esete) EUR 1,9 milliárd Árfüggvény2 (MVM esete) EUR (1,5 milliárd) Price curve 1 – EEX as at Mar-06 Price curve 2 – MVM as at [Apr-05] EUR / MWh (névleges) Árfüggvény1 – EEX 2006 március Árfüggvény2 – MVM 2005 április

ElőtteUtána Iparági Modell  MVM az iparág középpontjában egyedüli jelentős vásárlóként  Termelő – (kereskedő) – bilaterális piac ellátója Legtöbb új kapacitás megépítése  Független áramtermelők, MVM-el kötött PPA- kkel  Nagy integrált közművek:  Erős pénzügyi helyzettel  Közvetlen szolgáltatói üzletággal  Függetlenek versenyképességi előnnyel Árazás és piaci kockázat: Vételi ár Eladási ár Árrés MVM Szolgáltató Társaság MVM Szolgáltató Társaság PPA Miniszter PPA Miniszter Miniszter Miniszter Miniszter Miniszter Rögzített (veszteség) Rögzített (nyereség) MVM Szolgáltató Társaság MVM Szolgáltató Társaság PPA Piac PPA Piac Piac Miniszter Piac Miniszter Kockázati alapon Kockázati alapon Kockázati alapon Kockázati alapon Áram nagykereskedelmi árazása  Két tarifa kWh alapon (csúcs / völgy)  Miniszter / MEH által megállapított  Különböző árak különböző termékekre pl.:  Éves zsinór  Nyári csúcs  Másnapi A teljes liberalizáció valószínű következményei

 EU jognak való megfelelés  Alacsony és versenyképes árak  MVM üzleti alapokra helyezése  Ellátásbiztonság  Egyszerűség  Jelentős regionális nagykereskedelmi piaci termelő és kereskedő  Új kapacitás létrehozatalában játszott szerep megőrzése  Méltányos hatósági ármegállapítás  Versenyképesség növelése Célok az Új Iparági Modell számára Célok az MVM Üzleti Modellje számára Az Új Villamos-energia Piaci Modell értékelésének alapja

Új Villamos-energia Piaci Modell - Áttekintés Termelők (PPA-kkel) Kereskedők / Nagykeresk. piac PPA-k Egyetemes Szolgáltatás fogyasztói Határmetszékek MVM (PPA üzletág / Szabad kereskedelem) Szabadpiaci fogyasztók Külkereskedelmi szerződések Más termelők (ideértve MVM által eladott kapacitást) Szolgáltatók = Áram értékesítések Az új Javasolt Modell jellemzői három csoportra oszthatók: Hosszú távú PPA-k kezelése Új viszonyok a nagykereskedelmi piac számára Új viszonyok a szabályozott szolgáltatás számára

Új Villamos-energia Piaci Modell: Létező PPA-k Jegyzet:(1) Csak Paks (1,760 MW) és Mátra (798 MW) képesek versenyképes zsinór terhelésre; Tisza (808 MW) és Dunamenti F (1,213 MW) csúcs terhelést biztosítanak; Csepel (367 MW), Budapesti (368 MW) és Dunamenti CCGT (363 MW) maradnak további csúcsigények és a kiegyenlítő terhelés biztosítására  Folyamatos kényszer az MVM-en a PPA-k újratárgyalására: -Szerződött kapacitást csökkenteni -Árat csökkenteni -Fedezeti szerződéssé átalakítani MEH Tervezett Modell  Ha a regionális piacon domináns szerep lenne, eladni egy (vagy egyetlen csoport) PPA-t Javasolt Modell Értékelés Javaslat  PPA-k kötelező megszüntetésének hiánya  Termelők mindeddig elzárkózóak  Fedezeti szerződéshez szükséges: – Megegyezés a termékben (pl. óránkénti, másnapi) – E termékhez likvid ár – Kártérítés / átállási költség  Termelők szétválasztása nem feltétlenül növeli a versenyt (1)  MVM nagykereskedelmi pozíciója meggyengül  MVM számára értékké változtatott PPA elvesztése  Termelés MVM általi összegyűjtése valószínűleg előnyös a piac számára  Javasolt nyereség-sapka (lásd „Nagykereskedelem” alább) korlátozza a visszaéléseket  Elkerüli a kártérítés / átállási költség szükségességét  MVM aktív marad a nagykereskedelmi piacon; előnyös, ha a jövőben ellátásbiztonsági kérdések merülnek fel  Egyszeri, tiszta megoldás

MEH Tervezett Modell Javasolt Modell Javaslat  VEASZ-ok megszüntetése  MVM JPE (1) -ként való kijelölése, amíg PPA- kkel rendelkezik: – ESZ (2) részére értékesítenie kell; ESZ nem köteles vásárolni – Szabályozott időszakos árveréseken történő értékesítések – További szankciók lehetősége  Folyamatos kényszer a PPA-k újratárgyalására  PPA-k újratárgyalása után szabad piac  MAVIR működtessen másnapi áramtőzsdét  VEASZ megszüntetése (a MEH Tervezett Modelljéhez hasonlóan)  MVM szankcionálása csak tényleges visszaélés esetén  MVM szabadon értékesíthet; de a nagymértékben az éves termék-árverésen történő értékesítés gyakorlatát alkalmazza  Nyereség-sapka a PPA-áram továbbértékesítésén  Másnapi piac létrehozatala nem kötelező Értékelés  VEASZ megszüntetése kártérítés nélkül  Átlátható liberalizált piac célkitűzése  ESZ – MVM kapcsolat kiegyensúlyozatlan  Piachoz való egyenlő hozzáférés a nehezen megvalósítható PPA-újratárgyalástól függ  Áramtőzsde drágának bizonyulhat  MVM versenytársaihoz hasonló kezelése  Az éves árverés átlátható alapot biztosít az ESZ-ár nagykereskedelmi összetevőjéhez  CEZ „Szivárvány” értékesítéseihez hasonló  A nyereség-sapka a gazdaságos PPA előnyét a fogyasztókhoz juttatja  A piac lehet, hogy szívesebben kereskedik másnapi alapon, hirdetőtáblákon vagy létező nemzetközi tőzsdén keresztül Új Villamos-energia Piaci Modell: Nagykereskedelem Jegyzetek: (1) Jelentős Piaci Erejű szereplő (2) Egyetemes Szolgáltató

MEH Tervezett Modell Javasolt Modell Javaslat  Egyetemes Szolgáltatás fogalma – Kormány határozza meg az árat a kiskereskedelmi fogyasztók és kisvállalkozások számára – Engedélyes szolgáltató köteles szolgáltatni  ESZ kiválasztása tender útján; lehetőség szerint három kijelölése, mindegyik országos lefedettséggel  Mind a hat szolgáltatási régiónak egy ESZ  ESZ örökölje meg az ÁSZ szerepét  ESZ-ár a szabályozó hatóságnak a hatékony nagykereskedelmi árról alkotott nézetén alapuljon Értékelés  ESZ szerepe a 2003 Irányelv alapján  Tender útján való kinevezés a jelenlegi ÁSZ általi kifogásolást kockáztatja; gyakorlatilag ügyfél / üzlet kisajátítása  ESZ-ek egymást fedő regionális lefedettsége növelheti a kockázatot az ESZ-ek, és a zavart a fogyasztók számára  ESZ-ek közötti verseny felesleges, mivel minden fogyasztó választhat szolgáltatót  Egyszerűbb, kevesebb kockázat  ESZ-ár a piac széleskörű áttekintésén alapszik, nem pedig csak a másnapi áramtőzsdén Új Villamos-energia Piaci Modell: Szabályozott szolgáltatás

Ajánlások összefoglalása PPA-k  Eladni egy (vagy egyetlen csoport) PPA-t Nagykereskedelem  VEASZ-ok megszüntetése  Teljesen liberalizált nagykereskedelmi bilaterális piac bevezetése:  MVM általi éves áram árverés (mint a CEZ „Szivárvány”)  Nyereség-sapka Szabályozott szolgáltatás  ÁSZ(ok) átalakulása ESZ(ek)-re Iparági Modell Szolgáltatói piacra való belépés  Fogyasztói bázis kialakítása a liberalizált piacon Új kapacitások létrehozása  Szivattyús tározó erőmű  Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítás Jelentős regionális kereskedő vállalat  nagyságrend  tőkeemelés  gazdaságot segítő versenyképes villamos energia MVM Üzleti Modellje