XIV. Országos Minőségellenőrzési Továbbképzés Közfelügyeleti ellenőrzések Molnár Csilla - főosztályvezető Tolnai Krisztián Ádám – felügyeleti referens Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Főosztály Siófok, 2016. június 16.

Témáink: A KKt. minőségellenőrzéseket érintő változásai Kamara minőségellenőrzési rendszerének átvilágítása A közfelügyeleti minőségellenőrzések eredményei, statisztikái Új nemzeti könyvvizsgálati standard

A KKt. minőségellenőrzéseket érintő változásai Kamara minőségellenőrzési rendszerének átvilágítása A közfelügyeleti minőségellenőrzések eredményei, statisztikái Új nemzeti könyvvizsgálati standard

2016. június 16. – fontos dátum Miért 2016. június 16. – fontos dátum Miért? Audit Reform implementálásának határideje

EU Audit Reform Magyarországon A 2007. évi LXXV. törvény 2016. június 4- ével módosult. Magyarország a 4. ország az EU-ban, aki határidőre befejezte az implementálást Az új Kkt. számos újdonságot tartalmaz

Minőségellenőrzést érintő változások 1. Új adatszolgáltatás Mindenki egy adatszolgáltatást teljesít (kivéve a december 31-i adatszolgáltatást, ami csak a PIE auditorokra vonatkozik)

Minőségellenőrzést érintő változások 2. A Minőségellenőrzési Bizottság új szankciókat szabhat ki   Kamara Kkt. 172. § (1) Közfelügyelet Kkt. 173/C. § (7) 1. kötelezés továbbképzésen való részvételre, 2. figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére, 3. a 49. § szerinti minősítés megvonásának kezdeményezése, a 49. § szerinti minősítés megvonása,

Minőségellenőrzést érintő változások 2. (folyt.)   Kamara Kkt. 172. § (1) Közfelügyelet Kkt. 173/C. § (7) 4. pénzbírság kiszabása, A pénzbírság összege kamarai tag könyvvizsgáló esetén 100 ezer forinttól 100 millió forintig, könyvvizsgáló cég esetén 100 ezer forinttól 500 millió forintig terjedhet. A pénzbírságból befolyó bevételek a kamara bevételeit képezik. A pénzbírságból befolyó bevételek a közfelügyeleti hatóság bevételeit képezik azzal, hogy azt a könyvvizsgálói közfelügyelet működésére kell felhasználni.

Minőségellenőrzést érintő változások 2. (folyt.)   Kamara Kkt. 172. § (1) Közfelügyelet Kkt. 173/C. § (7) 5. jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás. Az eltiltás 3 évig terjedhet 6. kötelezés könyvvizsgálat ismételt elvégzésére vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására

Minőségellenőrzést érintő változások 3. A szankciók kiszabásának a módszertana rögzítésre került Kkt. 172. § (4) és 173/C. § (7c) Az intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor az alábbi körülményeket kell figyelembe venni: a jogsértés súlyosságát és időtartamát; a felelősség mértékét; a pénzügyi lehetőségek mértékét, például a könyvvizsgáló cég teljes árbevételében vagy a kamarai tag könyvvizsgáló éves jövedelmében kifejezve; az elért nyereség vagy elkerült veszteség összegét; az eljárásban való együttműködés mértékét; a könyvvizsgáló cég vagy kamarai tag könyvvizsgáló által elkövetett korábbi jogsértéseket.

Minőségellenőrzést érintő változások 4. Kamarai minőségellenőrzés esetén a másodfok a közfelügyeleti hatóságnál van Kkt. 172/A. § A kamarai minőségellenőrzési eljárás során hozott elsőfokú döntés ellen az ügyfél a közfelügyeleti hatóságnál fellebbezhet.

A KKt. minőségellenőrzéseket érintő változásai Kamara minőségellenőrzési rendszerének átvilágítása A közfelügyeleti minőségellenőrzések eredményei, statisztikái Új nemzeti könyvvizsgálati standard

A közfelügyeleti vizsgálat a kamarai minőségbiztosítási rendszer felett 1. Jelentés a Kkt. 189. § (1) bekezdés c) pontja alapján Vizsgálat célja: A kamara megfelel-e 43/2006/EK irányelvben foglaltaknak? Képes-e ellátni a Kkt. 152. §-ában előírt feladatokat? Vizsgálat hatóköre: Minőségellenőrzési Bizottság Eljárási Szabályzata A 2013-2014 évi „megfelelt, megjegyzéssel” és a „nem megfelelt” eredménnyel zárult minőségellenőrzések dokumentációi 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 189. § (1) bekezdés c) pontja alapján a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság (a továbbiakban: közfelügyeleti hatóság vagy hatóság) - feladatkörében eljárva - vizsgálja és értékeli a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeit, így különösen a minőségbiztosítási rendszer működését.

Kamarai tag könyv-vizsgáló A közfelügyeleti vizsgálat a kamarai minőségbiztosítási rendszer felett 2. Megnevezés 2013 2014 Kamarai tag könyv-vizsgáló Könyv-vizsgáló cég Megfelelt, megjegyzéssel 68 46 43 26 Nem felelt meg 38 9 11 3 Összesen: 106 55 54 29

A közfelügyeleti hatóság észrevételei A „vétó” kérdés használata nem következetes A „nem” válaszok esetén a magyarázat nem elég részletes („a követelésekre nem végzett eljárásokat”) A vizsgált dokumentumok „elfogadása” nem következetes (pl. kipipált ellenőrző lista) A zárójelentés szöveges részében foglalt megállapítások nincsenek összhangban a kérdőívben adott válaszokkal (p. csalás) A fókusz terület kiválasztása nem lényegességi és kockázati alapon történt (pl. saját tőke) Eredménykimutatás tételt (pl. árbevételt) rendkívül ritkán választottak a minőségellenőrök A hatóság ellenőrzése alapján megállapította, hogy a 2013. év során lefolyatott minőségellenőrzések esetén 29, míg 2014. évet illetően 22 esetben a minőségellenőr a könyvvizsgálati megbízás ellenőrzése során súlyos, a beszámoló vonatkozásában lényeges hiányosságokat tárt fel. Ezek a könyvvizsgálati hiányosságok – a minőségellenőr leírása alapján – arra engednek következtetni, hogy az érintett könyvvizsgálók nem szereztek elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyosságot a kibocsátott könyvvizsgálói jelentésben foglaltakhoz. Ennek ellenére a minőségellenőr a „VÉTÓ” kérdésre mégis „igen” választ adott. A fentiek miatt több minőségellenőrzés „megfelelt, megjegyzéssel” eredménnyel végződött, a „nem felelt meg” eredmény helyett.

Kamarai tag könyv-vizsgáló A közfelügyeleti vizsgálat a kamarai minőségbiztosítási rendszer felett 2. Megnevezés 2013 2014 Kamarai tag könyv-vizsgáló Könyv-vizsgáló cég Megfelelt, megjegyzéssel 68/27 46/2 43/22 26/0 Nem felelt meg 38 9 11 3 Összesen: 106 55 54 29 Piros: a közfelügyeleti hatóság nem ért egyet a „vétó” kérdésre adott válasszal

„VÉTÓ” kérdésre adott válasz: IGEN Példa I. új könyvvizsgálati ügyfél, azonban a nyitó egyenlegeket nem vizsgálta a könyvvizsgáló; a jelentés nem tartalmazza az „Egyéb kérdések” bekezdést; a vevő követelésekkel kapcsolatban nem szerzett könyvvizsgálati bizonyítékot; a vizsgált társaság jelentősen eladósodott. Ennek ellenére a könyvvizsgáló nem végzett elegendő munkát, hogy meggyőződjön a mérlegben szereplő jelentős összegek helyességéről, valamint azt nem dokumentálta megfelelően. „VÉTÓ” kérdésre adott válasz: IGEN

„VÉTÓ” kérdésre adott válasz: IGEN Példa II. „az alacsonyra ítélt kockázat” és a lényegességhez tartozó vizsgálati program hiányossága miatt, a mérlegsorokhoz tartozó szükséges bizonyítékok nem kerültek teljes körűen a dossziéban bemutatásra a dokumentáció nem tükrözte a lényegesség alapú vizsgálati koncepciót; a vállalkozás általános kockázat mentes megítélése okán a lényegességi küszöbérték feletti mérlegsoroknál a dokumentáció tesztelési eredményeket, mintavételi bizonyítékokat nem tartalmazott; leltározáson nem vett részt, hatókör korlátozás nem történt, külső megerősítéseket, alternatív módszer alkalmazását, mintavételi bizonyítékokat nem tartalmazott a dokumentáció; Nem készült üzleti jelentés; a könyvvizsgálói jelentésben az egyéb jelentéstételi kötelezettség részben a kiegészítő mellékletről adott információt a könyvvizsgáló. „VÉTÓ” kérdésre adott válasz: IGEN

„VÉTÓ” kérdésre adott válasz: IGEN Példa III. a könyvvizsgálati tervben nem tervezett mindegyik lényeges ügyletcsoportra, számlaegyenlegre alapvető vizsgálati eljárásokat; nem készült könyvvizsgálati terv, stratégia; nem készült munkaprogram minden területre; számviteli politika vizsgálata nem dokumentált; csalásra, hibás állításra utaló jeleket nem vizsgálta; a tervezési dokumentumban nem mérlegelte a jelentős követelések visszaigazolásának a megkérését; jelentős területre vonatkozóan a könyvvizsgáló nem szerzett be elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot minden egyes állítás tekintetében és nem végzett el minden szükséges eljárást; az áttekintés során nem végzett elemző eljárásokat, és nem dokumentálta, hogy a beszámolót a számviteli törvény és a számviteli politika alapján állították össze. „VÉTÓ” kérdésre adott válasz: IGEN

„VÉTÓ” kérdésre adott válasz: IGEN Példa IV. a dokumentáció nem tükrözte teljesen az elvégzett könyvvizsgálati eljárásokat; nem tervezett alapvető könyvvizsgálati eljárásokat minden egyes lényeges számlaegyenlegre, ügyletcsoportra, közzéteendő információra; nem készített munkaprogramot; nem dokumentálta a csalásra, hamisításra, szándékos hibára utaló jelek könyvvizsgálatát; nem mérlegelte a külső megerősítés szükségességét, azt nem dokumentálta; nem végzett számviteli becsléseket; referenciaszámokat nem alkalmazott; munkapapírt nem használt, így a jelentés szempontjából jelentős következtetéseket sem tudta áttekinteni; áttekintési listát kitöltötte, de tartalma nem fedte a valóságot. „VÉTÓ” kérdésre adott válasz: IGEN

Mikor javasoljuk a „VÉTÓ” kérdés használatát? Ha hiba van a könyvvizsgálói jelentésben és/vagy ha a könyvvizsgálati dokumentációból nem lehet megállapítani egyértelműen, hogy a kibocsátott könyvvizsgálói jelentés megfelelő-e.

A KKt. minőségellenőrzéseket érintő változásai Kamara minőségellenőrzési rendszerének átvilágítása A közfelügyeleti minőségellenőrzések eredményei, statisztikái Új nemzeti könyvvizsgálati standard

Közfelügyeleti ellenőrzések 2015-ben Lefolytatott minőségellenőrzés megnevezése: Összesen: Kamarai tag könyvvizsgálóknál —lefolytatott minőségellenőrzés 20 Kamarai tag könyvvizsgálóknál —lefolytatott rendkívüli minőségellenőrzés 2 Kamarai tag könyvvizsgálóknál —lefolytatott— közvetlen minőségellenőrzés 4 Könyvvizsgáló cégeknél lefolytatott minőségellenőrzés 5

Kamarai tag könyvvizsgálók minőségellenőrzése Minőség-ellenőrzések eredménye 2014 év (fő) 2015 év Megfelelt 10 56% 50% Megfelelt, megjegyzéssel 1 6% 2 10% Nem felelt meg 7 39% 8 40% Összesen 18 100% 20

Könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzése Minőség-ellenőrzések eredménye 2014 év 2015 év Megfelelt 4 50% 80% Megfelelt, Megjegyzéssel 1 13% Nem felelt meg 3 37% 20% Összesen 8 100% 5

Minőségellenőrzések során feltárt legsúlyosabb hiányosságok Nagyon alacsony könyvvizsgálati díj Független minőségvizsgáló hiánya IFRS tapasztalat és tudás nélkül vállalnak el IFRS beszámoló könyvvizsgálatát Szakmai szkepticizmus hiánya Informatikai rendszerek vizsgálatának hiánya Ellenőrző listák automatikus pipálása alátámasztó dokumentumok nélkül Kontroll alapú könyvvizsgálat teljes hiánya A könyvvizsgálati munka tervezése és végrehajtása között nincs összhang

A KKt. minőségellenőrzéseket érintő változásai Kamara minőségellenőrzési rendszerének átvilágítása A közfelügyeleti minőségellenőrzések eredményei, statisztikái Új nemzeti könyvvizsgálati standard

MNKS – új tartalom A Kkt. 4. § (5) bekezdése b) pontjának 2016. június 4-étől hatályos rendelkezése szerint: (A kamara) „b) közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával megalkotja és naprakészen tartja a könyvvizsgálati, valamint az átvilágítási megbízásokra, a bizonyosságot nyújtó megbízásokra, a kapcsolódó szolgáltatásokra és a belső minőségellenőrzésre, könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szervezetére és a könyvvizsgáló munka megszervezésére vonatkozó nemzeti standardokat”

MNKS – új fogalmak: Könyvvizsgáló szolgáltató: a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet önállóan (saját nevében és kockázatára) végző kamarai tag könyvvizsgáló, valamint a könyvvizsgáló cég. Kisvállalkozás és mikrovállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti vállalkozás.   Hatályba lépés: a kihirdetést követő üzleti évtől

A könyvvizsgáló szolgáltató belső szervezete 1. A könyvvizsgáló cég szabályzatba foglalja, hogy a könyvvizsgálót nem lehet befolyásolni oly módon, hogy az veszélyeztesse a függetlenségét Belső minőségellenőrzési- és kockázatbecslési eljárásokat kell kialakítani ahhoz, hogy a könyvvizsgáló cég szervezetének minden szintjén teljesüljenek az előírások. A könyvvizsgálatban résztvevők megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkezzenek a számukra kijelölt feladatok elvégzéséhez. A kiszervezett feladatok is ellenőrizhetőek kell, hogy legyenek

A könyvvizsgáló szolgáltató belső szervezete 2. Az alkalmazottak számára megfelelő teljesítményértékelési és javadalmazási rendszert kell kialakítani KIVÉVE: a kizárólag kis- és mikrovállalkozásokat vizsgáló könyvvizsgáló cégeknek A nem könyvvizsgálati szolgáltatások díja nem befolyásolhatja a könyvvizsgálók értékelését/javadalmazását

A könyvvizsgáló szolgáltató belső szervezete 3. Figyelemmel kíséri a kialakított rendszereket Belső minőségellenőrzési eljárásait A hiányosságokra adott „válaszokat” A kialakított eljárások és rendszerek a könyvvizsgáló szolgáltató méretéhez és komplexitásához igazodik

A könyvvizsgálati munka megszervezése Kötelező fő könyvvizsgáló partnert kijelölni minden megbízásra, aki tevékenyen részt kell, hogy vegyen a megbízásban (kijelölési szempont: függetlenség, hozzáértés); A fő könyvvizsgáló partner számára elegendő erőforrást és hozzáértő személyi feltételeket kell biztosítani; A jogszabályok és standardok megsértését és azok következményeit dokumentálni kell; Nyilvántartást kell vezetni az ügyfelekről, a kijelölt fő könyvvizsgáló partnerről és az audit és egyéb szolgáltatások bevételeiről; Nyilván kell tartani az írásban beérkezett panaszokat, a tervezett intézkedéseket és azok végrehajtását.

A könyvvizsgálati dokumentáció 1. A standardokkal összhangban lévő könyvvizsgálati dokumentációt kell létrehozni minden könyvvizsgálatról Kötelező dokumentálni legalább: a könyvvizsgálat előkészítését a függetlenséget fenyegető veszélyek felmérését PIE audit esetén az EQCR munkáját

A könyvvizsgálati dokumentáció 2. Meg kell őrizni minden dokumentumot, ami a független könyvvizsgálói jelentés alátámasztására szolgál. A könyvvizsgálati dokumentációt a könyvvizsgálói jelentés kibocsátása után 60 napon belül le kell zárni. A könyvvizsgálati dokumentációt 8 évig kell megőrizni.

Köszönjük a figyelmet!