A választottbíráskodás a legfontosabb alternatív vitarendezési lehetőség Lukács Józsefné dr. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság titkárságvezetője

Mi az a választottbíróság ?  Döntés a vita elintézésének módjáról  Döntőbíró kiválasztása  Miért azt a személyt választják?  Meghozott döntés véglegessége  Meghozott döntés elfogadása, végrehajtása  Választottbírósági klauzula  Választottbíró  választottbírói speciális szakismeret, szakmai elismertség/ névjegyzék  Gyors, egyfokú eljárás  Jogerős végrehajtható ítélet (csak érvénytelenítés!)

 Előnyök  Gyors  Egyfokú  Költséghatékony  Szakértelem  Szabadság az eljárás szabályainak meghatározása terén  Hátrányok  Egyfokú eljárás!  Megfellebbezhetetl en, végleges ítélet  Lehetnek anyagi jogi tévedések  Nincs díjplafon!  Állami bíróságtól elkülönült (nehézkes kapcsolódó eljárások)

Választottbíróságok fajtái  Eseti  Egy ügyre jön létre  A felek határozzák meg a választottbírósági eljárás szabályait  Intézményes  Rendszeres ügyforgalmat feltételez  Többnyire egy adott szervezethez, intézményhez kapcsolódik  Kidolgozott, elfogadott eljárási szabályzat  Választottbírói névjegyzék  Állandó székhely, adminisztratív ügyintézői háttér

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság  Legnagyobb, leghosszabb ideje folyamatosan működő intézmény  Nemzetközi ügyekben is eljár  Általános hatáskör  Tárgyalás helye a felek kérése szerinti városban  Gyorsított eljárás  Bizalmi elv

Ügyforgalom (a Vbt. hatályba lépésétől 5620 ügy)

A választottbíróság kiköthetősége és a kikötés módja  (1) Bírósági peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha  a) legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, továbbá  b) a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és  c) a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték. (separability: VBH.1996/6.; ÁSZF-ben: VBH.1998/4.)  (2) Választottbírósági eljárás az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel hiányában is kiköthető, ha azt törvény megengedi. (hallgatólagosan: VBH.2004/2.)

A választottbíróság ítéletének érvénytelenítése  A választottbíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye (BH ); csak az ítélet érvénytelenítése kérhető a bíróságtól, az 55. §-ban felsorolt okokból (végzés ellen ez sem kérhető: BH ; vizsgálandó körülmények: BH , BH ).  Ki terjesztheti elő az érvénytelenítési keresetet és melyik fórumnál?

Érvénytelenítési okok /55. § (1)/  (1) a) a választottbírósági szerződést megkötő félnek nem volt jogképessége vagy cselekvőképessége;  b) a választottbírósági szerződés annak a jognak a szabályai szerint, amelynek alávetették, ilyen kikötés hiányában a magyar jog szerint érvénytelen;  c) a választottbíró kijelöléséről, illetve a választottbíróság eljárásáról nem volt szabályosan értesítve, vagy egyébként nem volt képes az ügyét előterjeszteni;  d) a választottbíróság hatáskör hiányában járt el;  e) a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának (a jogkikötésen anyagi jog értendő: BH , részítélet is indokolandó: 5.P /2005., közbenső ítélet kérése: 12.G ).

Érvénytelenítési okok /55. § (2)/  (2) A választottbírósági ítélet érvénytelenítése arra hivatkozással is kérhető, hogy  a) a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozik, vagy  b) az ítélet a magyar közrendbe ütközik (a jogszabálysértés nem automatikus közrendsértés: EBH , BH ).

A választottbírósági ítélet elismerése és végrehajtása  Mikor tagadhatja meg a bíróság a választottbírósági ítélet végrehajtását? (érvénytelenítési eljárás sem függeszti fel automatikusan a végrehajtást: BH )  Hogy történik a végrehajtás Magyarországon?  A New-York-i Konvenció (kihirdette: évi 25. tvr.)