Inklúzió, integráció, differenciálás Sérült gyerekek és dajkák - együtt az óvodában A befogadó (tárgyi és személyi) környezet kialakításának szempontjai Dr. Bakonyi Anna Budapesti Korai Fejlesztő Központ, Apor Vilmos Katolikus Főiskola

A társadalmi integráció differenciáltságot eredményez A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és belső kapcsolatok, érintkezési formák (zárt, nyílt család) Érdekek Munkahelyi közösség szintje Egyéb közösségek szerepe Testi/lelki állapot, egészségi fok (stb.)

A kisebbségi létezés okai, összetevői Társadalmi okokból fakadó kisebbségek: - etnikai kisebbségek - migrációból adódó kisebbségek Szociális okokból fakadó kisebbségek: - szegénységből kialakult kisebbségi lét (HH-HHH) - romahelyzet A két tényezőt nem keverhetjük össze !!! Sérülésből fakadó kisebbségek: - sajátos nevelési igényű gyerekek – organikus sérülések, autizmus (jogszabályi változások) (SNI a,) - a magatartászavaros gyerekek - háttere eredhet mindhárom oki háttérből – de nem feltétlenül organikus háttér (SNI b,) - TMB (tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarok) Tehetséges gyerekek: - lehetnek SNI és HHH gyerekek is

Identitás egyszeres, többszörös / önkéntes, kényszerű Szegregáció (szükséges és indokolatlan változatok) Diszkrimináció (csak negatív változatok) Asszimiláció (önkéntes vagy kényszerített) Integráció (a sajátosságok megtartásával való együttélés a társadalom teljes szférájában) A másság viszonyfogalom. (Kihez képest más?) Csak a kisebbségi létformával együtt van létjogosultsága A befogadást erősítő tényező: mindenki más

A befogadás értelmezése Kiindulás: Mindenki más egymáshoz képest- a másság relativitása Az átlag, a másságok összegződéséből alakul ki Kik lehetnek „mások”? gyerekek,- szülők, - pedagógusok Inklúzió: befogadó légkör- és eljárásrendszer, ahol mindenki más, egymáshoz képest, bárki „belefér”, megtalálja a helyét. Kölcsönös alkalmazkodás mindkét „fél” részéről Esélyegyenlőség és esélyteremtés két fogalom: nem egyenlősdi Inklúzió = szemlélet Differenciálás = módszer Integráció = helyzet

A befogadás lehetőségei, területei Új gyerekek befogadása, saját nevelő rendszer- ld. bölcsődék Eltérő fejlődésű gyerekek (SNI) Hátrányosan-és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek (HHH) Tehetséges gyermekek- felfedezése, fejlődésük segítése, gondozása 4. éve óvodába járó gyerekek - „saját” programja

A szülők megküzdési folyamata, krízishelyzet, trauma Függ: Családi helyzet, előélet, pszichikai állapot, életkörülmények, megküzdési készség, érettség, mentális színt, életvitel stb…. Szintek, folyamat: Sokk, düh, depresszió, alku, hárítás, elutasítás, tagadás, helyzetteremtés, aktivitás, lezárás, újrakezdés…láncolata Önszabályozó fázisok érzelmi és értelmi szinten egyszerre A szülő kirekesztődésének „okozója” a gyerek A veszteségélmény nem múlik el - megjelöltség - sem a családban - sem az érintett gyerek viszonylatában intervenció!!!

Módszertani, pedagógiai környezet feltételei 1. Ld. új ONAP Terem elrendezése (műhelyek, kuckók, sarkok) Párhuzamosan végezhető tevékenységek, több szintű tanulás Kompetenciák erősítése, mint cél (pedagógusnál, dajkáknál, gyereknél, szülőnél) Képesség szerinti differenciálás (nem életkor szerint pl. vegyes csoport) A differenciálás területei: eltérő a: cél, feladat, tananyag, módszer, eszköz, idő, értékelési mód, és a segítségadás megoldásai, mértéke Az értékelés szerepe: mit mérünk, hogyan, mit értékelünk jobban, mit kevésbé…van különbség az értékek között? („kéz, szív, fej”)

Módszertani, pedagógia környezet feltételei 2. Ld. új ONAP Az érzelmek szerepe a mindennapokban, a gyerek érzelmi lény, az érzelmek egyéniek, az SNI gyereknek is vannak érzelmei Erkölcsi szokások értékrend, szoktatás, minta, választás és döntés szerepe, együttműködés és egyediség együttese, dilemmahelyzetek Játék centrikusság, a játéknak, mint alaptevékenységnek komolysága, a szabadjáték és a fejlesztő játék elkülönítése (!!!), a játék irányításának kérdései Cselekvő/tapasztalati tanulás biztosítása, az SNI gyereknek is, a saját szintjén A tárgyak, eszközök, szerek szabad használata (mit, mire, hol, hogyan használhatunk)

Módszertani, pedagógia környezet feltételei 3. Ld. új ONAP Csoportmunka, mindenkinek saját felelőssége van a csoporton belül Projektek, tématervek, komplexitás- „belefér” az SNI gyerek Konstruktív tanuláselmélet, előzetes ismeretek szerepe a tanulási folyamatban, és: nincs értékrendi eltérés a felfedező, érzelmekhez kapcsolódó tanulás, valamint a hagyományos gondolkodás között A felnőttnek, mint szervező, mint a fejlődést segítő szerepe (nem „diktáló”, mindent eldöntő, meghatározó)

Módszertani, pedagógia környezet feltételei 4. Ld. új ONAP Kortárssegítési technikák ismerete, alkalmazása, gyerekek előkészítése, bevonása A differenciálás tág értelmezése (átlagostól a lemaradásig, a tehetséggondozásig: mindenki!!!!!) Az SNI, a HHH, és a tehetséges gyerek lehetséges összefüggései Intervenciós munka a családokkal, egyéni helyzetek szerint Kölcsönösség- mindegyik résztvevő fél számára- ez a természetes életmód

Miben- és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 1. (az előzőek értelmében) A terem elrendezésében szempontok: - egyszerre több tevékenység zajlik - az SNI gyereknek legyen neki való tér, játszó és tanuló hely Beszélgetés a gyerekekről (melyik gyerek milyen, miben, mennyire kell segíteni) - szabad vélemény nyilvánítás, megbeszélés, javaslat tétel Differenciált segítségnyújtás a gondozásban - kinél kell csak kicsit, kinél jobban bekapcsolódni kivárás, türelem (étkezés, mosdóhasználat, WC/szobatisztaság, fésülködés, öltözködés, stb.) - megosztott figyelem a többi gyerekre, mintát adni - engedni, hogy a többi gyerek is segítsen az arra rászorulóknak

Miben- és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 2. (az előzőek értelmében) Az SNI gyerek szüleivel - egyéni bánásmód, megértés, támogató attitűd Az SNI gyerekek sajátos érzelemvilágát - próbálni megérteni, a többi gyereknek is segíteni ebben, - támogatni a gyereke együttműködését. Pl. játékban Az önállóság támogatása - a próbálkozások segítése Bekapcsolódás a játékba - az óvodapedagógus mondja meg, hogy a szabad játékba, vagy a fejlesztő játékba - útmutatás szerint.

Miben- és hogyan segíthetnek a dajka nénik? 3. (az előzőek értelmében) Bekapcsolódás a tanulásba - az óvodapedagógus mondja meg, hogy az SNI gyereknek kell e segíteni az adott helyzetben, vagy a többinek (attól függ, hogy ő éppen kivel akar foglakozni) Segítség nyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök készítésében - ötletek, és iránymutatás alapján Kirándulások, séták alkalmával jelen lenni - előre megbeszélni a helyszínnel kapcsolatos sajátosságokat, tudnivalókat Bármilyen külön feladat adódik - részvétel, segítés, támogatás (mosás, feltörlés, átöltöztetés stb.)

Összegzés Támogató, együttműködő, megértő attitűd aktív részvétel A dajka segítőtársa a szülőknek, az óvodapedagógusoknak, a gyerekeknek A dajka – valójában – pedagógiai asszisztens A takarítás a mosás, az étkezéssel kapcsolatos teendők is a fenti célt szolgálják - Dajkák nélkül nincs hatékony nevelés! - Köszönjük a munkájukat!

Köszönöm a figyelmet!