Jogalkotási aktualitások Dr. Andréka Tamás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium november 6.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj december 31-ig: A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezettnek az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított a) előző évi értékesítési nettó árbevételének, vagy b) – személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy – előző évi jövedelmének 0,1%-a. A felügyeleti díj mértéke az elsődlegesen végső fogyasztó számára értékesítő felügyeleti díj fizetésére kötelezett a) mikrovállalkozás és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kistermelő esetén évi húszezer forint; b) kisvállalkozás esetén évi hétszázezer forint.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj január 1-től: A felügyeleti díj mértéke a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetében a felügyeleti díj fizetésére kötelezettnek az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységből származó jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevételének – 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, – az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%, – az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%, – a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2%, – a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%, – a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4%, – a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5%, – a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6%.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága szerint (SA számú állami támogatási eljárás) a szabályozás szelektív előnyt biztosít bizonyos vállalkozások számára, ami potenciálisan versenytorzító hatású. A bevezetett módosítás a díjmértékek progresszív jellege és a díjakhoz kapcsolódó árbevételi sávok meghatározásának módja miatt indokolatlan módon különbséget tesz a vállalkozások között az azok által elért árbevétel alapján. Az árbevétel alapján meredeken progresszív díjmérték csak akkor indokolt, ha azt a díj sajátos célja megkívánja, az üzletekben végzendő ellenőrzések költsége nem emelkedik az arányosnál nagyobb mértékben a nagyobb üzletek árbevételének függvényében. A magyar állam olyan forrásokról mond le, amelyeket beszedhetne a kisebb szupermarketektől, ha azok ugyanakkora felügyeleti díjat volnának kötelesek fizetni, mint a nagyobb szupermarketek. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedés állami támogatásnak minősül, továbbá a progresszív díjmérték alkalmazásának azonnali felfüggesztése mellett döntött, amely az eljárást lezáró bizottsági határozat meghozataláig nem alkalmazható (C(2015) sz. határozat).

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj T/6978: A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezettnek az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított a) előző naptári évi értékesítési nettó árbevételének, vagy b) – személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy – előző naptári évi bevételének 0,1%-a. Az érintetteknek a naptári évi árbevétele alapján december 30-ig bevallást vagy helyesbítő bevallást kell tennie és a felügyeleti díjat január 31-ig egy összegben, késedelmi pótlék alkalmazása nélkül kell megfizetnie.

A nemzeti kartellszabályok lazítása Mezőgazdasági termék vonatkozásában nem állapítható meg a versenytörvény 11. §-ában meghatározott tilalom megsértése, ha a versenytörvény 11. §-a szerinti megállapodásból eredően a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása 1) a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, 2) e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett piac szereplője nincs elzárva, továbbá 3) az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikkének alkalmazására (TKKÉ) nem került sor. A mentesülési feltételek fennállását a miniszter (1-2.) és a GVH (3.) állapítja meg.

GMO-mentességre utaló jelölés 1. takarmányok, 2. a végső fogyasztóknak szánt, előrecsomagolt és nem előrecsomagolt élelmiszerek közül a) friss, hűtött, fagyasztott hús, b) friss, hűtött, fagyasztott hal, c) tej, d) tojás, e) méhészeti termékek, f) növényi eredetű termékek, valamint g) a felsorolt összetevőket tartalmazó élelmiszerek, 3. reklám

GMO-mentességre utaló jelölés Akkor alkalmazható a jelölés, ha az adott növény géntechnológiával módosított faja forgalomba hozatali engedély tárgyát képezte. A jelölés nem alkalmazható a) vadon élő, táplálkozásában nem nyomonkövethető állat húsa és tojása, valamint a vadon élő, táplálkozásában nem nyomonkövethető kifogott hal, továbbá az ezekből származó feldolgozott élelmiszerek esetén, b) olyan takarmány és élelmiszer esetén, amelyet mint GMO-t tartalmazó terméket jelöléssel szükséges ellátni. A jelölés alkalmazását nem zárja ki, ha az állattenyésztés során GMO-ból vagy GMO segítségével előállított állatgyógyászati készítmények kerültek felhasználásra. Nem tartalmazhat GMO takarmány- vagy élelmiszer-adalékanyagot, technológiai segédanyagot vagy enzimet, kivéve ha az ökológiai takarmány vagy élelmiszer előállításához felhasználható. GMO-t tartalmazó trágya, talajjavító és növényvédő szer nem kerülhet felhasználásra.

GMO-mentességre utaló jelölés A növényi eredetű takarmány és élelmiszer GMO-t legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat, feltéve, hogy a GMO az Európai Unióban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik és a takarmányban vagy élelmiszerben való előfordulása véletlen vagy technikailag elkerülhetetlen. Több összetevő esetében összetevőnként.

GMO-mentességre utaló jelölés Az állatnak adott takarmánynak a) emlősállatok esetében legalább az elválasztást követően, b) szárnyasok esetében háromnapos kortól kezdve, c) minden más esetben az állat születésétől vagy kelésétől kezdve meg kell felelnie. Ha a megfelelő takarmányozása nem kezdődött meg átállási idő: tej lefejése előtt legalább hat hónap, szarvasmarha a levágását megelőző legalább tizenkét hónap; sertés a levágását megelőző legalább három hónap; tojások előállítási idejét megelőző hat hét, tyúk a levágását megelőző legalább három hónap; pulyka a levágását megelőző legalább három hónap.

GMO-mentességre utaló jelölés Méhészeti termék: olyan kaptárból származik, amely a méhészeti termék kinyerését megelőző legalább egy éven át a) a kaptár 5,5 km-es körzetében a nektár- és virágporforrásokat géntechnológiával nem módosított növények képezik, b) a méhek takarmánya megfelel GMO mentes.

GMO-mentességre utaló jelölés A jelölés szövege „GMO-mentes termelésből”. A GMO-mentességre utaló jelöléssel ellátott termékekkel kapcsolatos tájékoztatás nem sugallhatja, hogy a termék GMO-mentessége révén különleges tulajdonságokkal, érzékszervi vagy táplálkozási jellemzőkkel rendelkezik, illetve az egészségre vagy a környezetre gyakorolt hatása kedvezőbb, mint a hasonló, GMO-mentességre utaló jelöléssel el nem látott termékeké.

GMO-mentességre utaló jelölés A GMO-mentes termelésből származó élelmiszert vagy GMO-mentes takarmányt előállító létesítmény egésze vonatkozásában be kell tartani az előírásokat, vagy az előállítást térben és időben el kell különíteni. Az előállítónak és a forgalmazónak az ellenőrzést végző hatóság számára – a GMO-mentes termelés teljes folyamatában – dokumentumokkal alátámasztva igazolnia kell tudnia, hogy a GMO-mentességre utaló jelölés felhasználásának e feltételei teljesülnek Ha a növényi eredetű takarmány vagy élelmiszer olyan országból származik, ahol engedélyezett az adott növény géntechnológiával módosított fajtájának termesztése, a GMO-mentességre utaló jelölés feltételeinek való megfelelést szállítmányonként akkreditált vagy hatósági laboratórium laborvizsgálati eredményével kell igazolni.

Nem állami laboratóriumok Éltv. 31. § Ha a termék előállításának vagy forgalomba hozatalának feltétele a termék valamely tulajdonsága vonatkozásában laboratóriumi vizsgálat végzése, az csak állami laboratóriumban vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által engedélyezett nem állami laboratóriumban végezhető. Jogvita eldöntésére nem állami laboratóriumban végzett vizsgálat csak akkor használható fel, ha a nem állami laboratórium működését az élelmiszerlánc- felügyeleti szerv engedélyezte.

Nem állami laboratóriumok NÉBIH engedélyezi és nyilvántartásba veszi. Személyi és tárgyi feltételek. Jártassági vizsgálat: laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálatokon, vagy tanúsított anyagminta vizsgálatával kell igazolnia a vizsgálati tevékenységének megfelelőségét. Élelmiszer és takarmány: 4 évente, állategészségügy: folyamatos, növényegészségügy: 2 évente, növényvédő szer: évente. Súlyos hibák (élelmiszer: obligát patogén mikroorganizmus, állateü: bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség, növényeü: zárlati károsító, növ szer: határérték felett) észleléséről haladéktalan jelentés a NÉBIH-nek.

Önellenőrzés Az élelmiszerek minőségével, az élelmiszer-biztonsággal és az élelmiszer- jelöléssel kapcsolatosan jogszabályban vagy gyártmánylapban előírtakra vonatkozóan. Önellenőrzési terv alapján. Dokumentálni kell.

Köszönöm a figyelmet! Dr. Andréka Tamás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály /